Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Megvalósul a népek békevágya ! Világ proletárjai, egyesüljetek \ Aláírták a vietnami megállapodást Párizsban a Kiéber sugárúton tüntetnek a béke mellett Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Szombaton délelőtt 11 óra után került sor Párizsban, a Vietnam-konfereneia szánhe­lyén, a nemzetközi konferen­ciaközpont nagy tanácskozó­termében a világszerte várt eseményre, a vietnami hábo­rút megszüntető és a bekét helyreállító megállapodásnak, valamint három jegyzőköny­vének aláírására. A Kiéber sugárúton a nem­zetközi konferenciaközpont, a volt Majestic Szálló épületé­nek környékén már kora dél­előtt több mint ezren gyűl­tek össze, hogy ä VDK és a DIFK zászlóit lobogtatva kö­szöntsék a békét, és újból ki­fejezésre juttassák a párizsiak szolidaritását a hős vietnami néppel. A konferencia épületének előcsarnokában Jean-Paul Angles, a francia külügymi­nisztérium protokollfőnöke fogadta az érkező négy kül­ügyminisztert és kísérőiket, akik a színpompás egyenru­háid francia köztársasági gár­da kivont karddal tisztelgő testőreinek sorfala között vo­nultak az aláírás színhelyére, a nagy tanácsteremben, ahol az elmúlt négy év alatt 174 ülést tartott a Vietnam-konfe- rencia. (Az 1969. május 13-án a VDK és az Egyesült Álla­mok képviselői között megkez­dődött tanácskozások ugyan­csak ebben az épületben, de egy másik teremben zajlottak le.) A négy külügyminiszter — Nguyen Duy Trinh, a VDK, Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK, William P. Rogers, az Egyesült Államok és Tran Van Lam, a saigoni kormány külügyminisztere — a Viet- nam-kant'erencián részt vett küldöttségek tagjaival együtt zöld posztóval fedett hatal­mas kerek asztal mellett fog­lalt helyet, egymással szem­ben a VDK és az Egyesült Államok, illetve a DIFK és a saigoni kormány küldöttsé­gei. Jelen voltak az ünnepélyes aktuson a nemzetközi ellen­őrző ég felügyelő bizottsáig- ban képviselt országok nagy­követei is. Ök a nagy kerek asztal mellett két kisebb, téglalap alakú asztalnál fog­laltak helyet: az egyik asztal­nál a DIFK és az Egyesült Állmok küldöttségei között Mód Péter magyar, és Askari tábornok indonéz nagykövet, a másik asztalnál pedig — a VDK és a saigoni kormány küldöttségei között — Emil Wojtaszek lengyel és Leo Ca- dioux kanadai nagykövet. A négy külügyminiszter 11 óra 6 perckor kezdte meg az aláírási aktust, amely csak­nem húsz percen át tartott. A külügyminisztereiknek össze­sen 32 ízben kellett aláímiok nevüket: a megállapodás és a három jegyzőkönyv két-két — angol és vietnami nyelven, és 4—4 példányban készült okmányaikra került oda név­aláírásuk. Az okmányokat tartalmazó, vörös, kék és zöld, barna szí­nű mappák, az óramutató já- rásval ellenkező irányban „járták körül” a hatalmas ke­rek asztalt. Az ünnepélyes csendet csak időnként szakí­totta meg a tv-kamerák ber­regése. A délelőtt aláírt három jegyzőkönyv közül az egyik a nemzetközi ellenőrző és felü­gyelő bizottság működésének részletes szabályzatát tartal­mazza, a másik a vegyes ka­tonai bizottságok tevékenységét szabályozó előírásokat, a har­madik pedig a katonai és polgári foglyok szabadon bo­csátására vonatkozik. NOOR» Al MV7MP Nnr.PAO M F f.V E * P.I7 OTT 7 AG A F S A MéGYTI XXIX. ÉVF., 23. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1973 JANUÁR 28., VASÁRNAP Szövetkezeti zárszámadás Hasznosan dolgoztak Nyereséges az állattenyésztés A hasznosi Mátravölgye Termelőszövetkezet szombaton tartotta megalakulása óta 12. zárszámadő közgyűlését. A ta­nácskozás munkájában — többek között — részt vett Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára. Úttörők és gimnazisták szívderítő műsora után az elnöklő Kanyö Sándor átadta a szót Tóth Józsefnek, a termelőszövetkezet elnökének, aki az elmúlt évi mot a népes hallgatóság előtt. A tavalyi év meglehetősen próbára tette a 3176 kataszt- rális holdon gazdálkodó szö­vetkezetek amelynek munká­jában 177 tag és alkalmazott vett részt. A nyugdíjasok és járadékosok száma elérte Hasznoson a 80-at. Közülük néhányan bizonyos időszakok­ban. részt vettek a közös mun­kában. A szövetkezet gondos­kodott róluk. Segélyben részesültek és emellett 33 ezer forint ér­tékben házhoz szállított tűzifát kaptak. A növénytermesztésben nem sikerült a tervet teljesíteniük. Elsősorban elemi károk miatt 2,7 millió helyett csak 1,5 millió forint árbevételre tet­tek szert a nyolcféle növény termesztéséből. Csupán kuko­ricából, lucernából és vörös­heréből takarítottak be na­gyobb termést a tervezettnek A betakarított búza. és árpa minősége rendkívül rossz volt, így 90 százalékát csupán ta­karmánygabonaként tudták értékesíteni A műtrágya­felhasználás terén tavaly előbbre léptek. Műtrágya be­szerzésére 620 ezer forintot fordítottak. Szervestrágya- készletük viszont jelentékte­len volt. emiatt alig 40—50 hold földterületet tudtak trá­gyázni. A kalászosok vegy­szerezését 75 százalékban vé­gezték el A betakarítás terén akadt kedvező és rossz példa. azdasági helyzetről adott szá­A nagyobb termés betaka­rítása érdekében, valamint az őszi mélyszántás időben tör­ténő elvégzése céljából je­lentős segítséget kaptak Szur­dokpüspöki közös gazdasagá- tóL A növénytermesztésben te­hát veszteséggel zártak, vi­szont nyereséget hozott az állattenyésztés! A tervezett 983 ezer forint helyett egy­millió 327 ezer forint bevétel­re tettek szert. A bevétel zö­me hizómarha és tej értéke­sítéséből tevődött össze. Az eredmény értékét emeli, hogy a korábbi évben az ál­lattenyésztésben közel ne­gyedmillió forint veszteség •keletkezett. A jövőben növen- dékmarha-tenyésztéssel is foglalkoznak. Az előadó ör­vendetes tényként állapította * meg, hogy nem volt baj az állategészségüggyel, hiszen csupán két borjú hullott eL A természeti és közgazdasá­gi körülményekhez sikeresen és gyorsan alkalmazkodva foglalkoztak az erdészettel és segédüzemági tevékenységgel. Jellemző, hogy a közös gaz­daság 1521 katasztrális hold erdővel, és ennél jóval keve­sebb (747) szántófölddel ren­delkezik. Az alaptevékenységből ere­dő bevételt jól kiegészítették a segédüzemek. Fafeldolgozó, láda- és fakanáikészítő rész­leggel rendelkeznek. Ezzel megoldották a nők egész éves foglalkoztatását. dészetet — 3,6 millió forint összeg folyt be a szövetkezet kasszájába Az elmúlt évben jelentő­sebb beruházással nem fog­lalkoztak. Ilyen célra mind­össze 271 ezer forintot fordí­tottak. Tovább nem nyújtóz­kodhattak, mivel tavaly 2.7 millió forint hitelt kellett a szövetkezetnek visszafizetnie Az alapvető ágazatokat megfelelően kiegészítette a kiszolgáló részleg, tipizált, uj gépparkkal, és gépkocsikkal rendelkeznek. Ezután, a ; szö­vetkezet elnöke a bizottságok: és a vezetőség munkájáról, valamint a szövetkezeti de­mokrácia érvényesítéséről fejtette ki a közös állásfogla­lást. A tagság nagy figyelemmel hallgatta a pénzügyi helyzet­ről elmondottakat. A közös vagyon értéke meghaladja a 12 millió forintot, öt év alatt 48 százalékkal növekedett. Az elmúlt gazdálkodási évet lé­nyegében közepesen zárták, a nyereség alig 169 ezer forint. A tagok évi átlagjövedelme 20 206 forint, egy tízórás mun­kanapra Hasznosan 86 forin­tot fizettek. A mérsékelt ered­mények láttán úgy döntöttek, hogy sem a tagoknak, sem a vezetőknek nem fizetnek pré­miumot. Az elnöki számvetés után Pádár Sándor. . az ellenőrző bizottság elnöke a tavalyi négy revízióról. Maksó Erzsé­bet nőbizottsági elnök pedig e testület tevékenységéről adott számot. A hozzászólások során Ju­hász Sándor a járási pártbi­zottság első titkára többek között arról beszélt, hogy javult a tagság és a veze­tés viszonya, szélesedett a szövetkezeti demokrácia, ám a munkafegyelem te­rén nincs minden rend­ben. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése as 1972, évi terv teljesítéséről^ a népgazdaság fejlődéséről Az 1972. évi terv fő célkitűzése a népgazdaság egyensú­lyi helyzetének javítása volt. Ezért a terv azt irta elő, hogy a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növelése mellett a fo­gyasztás 5 százalékkal emelkedjék, a felhalmozás (a beru­házások és a készletfelhalmozás együttes összege) pedig az előző évi szinten maradjon. A külkereskedelemben a kivi­telt a behozatalnál lényegesen gyorsabban kellett növelni. 1972-ben a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben emelkedett. A lakosság fogyasztásának a növekedése a ter­vezettnél lassúbb volt. A felhalmozás, főleg a mérsékeltebb készletnövekedés miatt, kisebb volt az előirányzatnál. Mind­ezek következtében a nemzeti jövedelemből a fogyasztás aránya a tervezett 72 százalékról 74 százalékra emelkedett, a felhalmozás pedig 28 százalékról 26 százalékra csökkent A külkereskedelmi forgalomban kiviteli többletet értünk eL AZ 1972. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESÍTÉSÉ A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE, LÉTSZÁMA ÉS TERMELÉKENYSÉGE 1972-BEN Terv Tény az 1971, év százalékban Bruttó termelés 105—106 105,6 Ezen belül: állami ipar a 105,4 105,5 szövekezeti ipar 110.2 107,7 Foglalkoztatottak száma 100,5 99,2 Ezen belül: állami ipar 99,6 szövekezeti ipar 97,1 Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 105 106.5 A legtöbb ipari ágazat tér- élőirányzottnál a bányászat, xnelése a tervezett ütemben, a kohászat és az építőanyag­illetve annál gyorsabban fej- ipar. Nemzeti jövedelem ipari bruttó termelés Építőipari bruttó termelés Mezőgazdasági bruttó termelés A lakosság reáljövedelme A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi forgalom Beruházás Behozatal (folyó árakon) v Kivitel (folyó árakon) ______ * = előzetes adatok. IPAR A szocialista ipái- bruttó termelési értéke 5,6 százalék­kal volt több, mint 1971-ben. Az állami Ipar termelése a tervezett ütemben, a szövet­kezeti iparé, valamivel mér­sékeltebben fejlődött. A sm­Terv Tény az 1971. év százalékban 105—106 105—106 J 03—104 102—103 105 105,6 101 104 lodótt. Kevesebbet termelt az A SZOCIALISTA IPAR BRUTTO TERMELÉSE ÁGAZATOK SZERINT 1972-BEN Terv Tény ________________________________az 1971. év százalékban 105 103,5 , Bányászat 100 96 105 103,5 Villám osenergía4par 107 108 107 103 Kohászat 101 102 100 98 Gépipar 105 106 107 97 .Építőanyag-ipa’ 107 104 114 121 Vegyipar III 112 Könnyűipar 105 105 Egyéb ipar 106 110 ciaüsta ipar a termelésnőwe­Élelmiszeripar 106 106 kedést a tervezettnél kisebb Szocialista ipar összesen 106 106 ban dolgozók száma 0,8 szá­zalékkal kevesebb, ezen belül a munkások száma csatcnem annyi volt, mint 1971-ben. A munka termelékenysége 6,5 százalékkal emelkedett. A termelésben, a felhaszná­lásban — a központi fejlesz­tési programoknak megfele­lően — nőtt a korszerűbb energiahordozók, az alumí- niumápari. termékek, a mű­anyagok és a modernebb gyártási eljárással készült cikkek aránya, valamint az autóbuszgyártás. (Folytatás a 8, ólddkmj másrészt jelentősen hozzájá­rult az árbevételek növelésé­hez. Olykor napi 12 órát is dolgoztak, hogy a növényter­mesztésből eredő jelentős ki­esést ellensúlyozni tudják. A tavaly márciusban megszer­vezett fakanálüzem a ter­vezett kétmillió forint helyett 2,3. millió forint árbevételt hozott. A faipari tevékenység­ből — nem számítva az er­Javasolta. hogy több figyel­met fordítsanak az alaptevé­kenység bővítésére, a szarvas­marha-tenyésztésre. és a ter­melési költségek csökkentesé­re. Kempf Ferenc erdész és Varga Tibomé szövetkezeti tag hozzászólása után fejeződött be a közgyűlés. Rozgonyi István Üj szobor és emléktábla II áss a völgyi-Un n épségek Balassagyarmaton Rózsavölgyi Már halálának 125. évfordulóján nagy szü­löttjére emlékezett, művésze­te ég emberi nagysága előtt tisztelgett szombaton Balas­sagyarmat városa. ' Az emléknap keretében avatták fel Veszély Jelena Rózsavölgyi Márkot ábrázoló szobrát, a Palóc Múzeum előtti téren. Az ünnepségen részt vettek a város politikai és társadalmi életének veze­tői. Képviseltette magát a budapesti Rózsavölgyi zene­műbolt, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkör zépiskola. Az avatáson meg­jelentek a város iskoláinak, közművelődési intézményeinek küldött«. A szobor leleplezése előtt Kmetty Kálmán, a városi ta­nács vb. elnökhelyettese em­lékezett meg a reformkor egyik legnépszerűbb muzsiku­sáról. — Ez a tisztelgés hi­vatott area iss, hogy ráéb­resszük városunk, megyénk kultúrát szerető közönségét, és felhívjuk Nógrád határain túl is a figyelmet a hosszú időn keresztül elfelejtett és mellőzött hegedűvirtuóz mű­vészetére, egy ízig-vérig be­csületes magyar hazafi ered­ményes munkásságára, nem­zeti kultúránkban betöltött szerepének jelentőségére, — mondotta. Ezután Petőfi: Ró­zsavölgyi halálára című ver­sét Mészáros Ágnes tolmácso­lásában hallották a résztve­vők. Az ünnepségsorozat a zene­iskola Deák Ferenc utcai épü­leténél folytatódott A Balas­sagyarmati Állami Zeneiskola az évforduló alkalmából vette fel Rózsavölgyi Márk nevét. Bacsur Sándor, művelődésü­gyi osztályvezető köszöntötte ez alkalomból az intézményt: —■ A nevet és életművet hi­vatott felújítani az iskola. A (Folytatás a 2, oldalon4

Next

/
Thumbnails
Contents