Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Húszéves a Moziüzemi Vállalat Díszbemutató az alkotók jelenlétében — Ankét az olvasóteremben Népművelők vitája a klubban — Detőfi ’73 Balassagyarmaton 'Szülőknek — nevelésről A könyvszeretet A Kiváló Vállalat kitüntető címet viselő Nógrád rjtegyei Moziüzemi Vállalat az idén ünnepli fenállásának húsz­éves évfordulóját, amely egy­beesik az államosított, szoci­alista filmgyártás huszonötö­dik esztendejével. A két ju­bileum alkalmával megyénk­ben ünnepségsorozat kezdő­dött, amelynek első állomása a tegnapi, salgótarjáni dísz­bemutató volt, amelynek ke­retében bemutatták A vőle­gény nyolckor érkezik című új, színes magyar filmvígjá- tékol. Már jóval hat óra előtt gyülekeztek az érdeklődők a salgótarjáni József Attila Me­gyei Művelődési Központban, mert híre futott, hogy a dísz- bemutatóra bejelentette rész­vételét Magyar József, a film írója és rendezője, Bánok Ti- bor operatőr. Soproni János, a Hunnia Filmstúdió Vállalat igazgatója, valamint Z enthe Ferenc, a vígjáték egyik sze­replője is. A vendégek ünnepélyes kö­szöntése után levetítették az új vígjátékot, amelyről már előre az a hír járta, hogy a magyar filmvigjáték megúju­lásának és feltámadásának el­ső számbajöhető jele. A fil­met, amelynek fő összetartó erejét Pongrácz Imre nagy­szerű komikus! alakítása al­kotja, nagy érdeklődéssel fi­gyelte a népes közönség, akik között ott láthattuk a film­klub szorgalmas látogatóit is. beszélgetés kere- a Moziüze­Vetités után az érdeklődők lint Könyvtár vonultak, ahol ben vitatták az alkotók és a Balassi Bá- olvasólermébe ankét kereté- meg a látott filmet. Az MMK klubjában pedig baráti beszélgetés kere­tében cserélték ki tapasztala­taikat azok a kulturális ve­zetők és népművelők, akik részesei a filmkultúra fejlesz­tésének, illetve népszerűsíti sének. A baráti tében Kiss Imre, mi Vállalat igazgatója vázol­ta húsz esztendő küzdelmeit és sikereit. Elmondotta töb­bek közt, hogy tavaly már 1,75 millió látogatója volt a moziknak megyénkben, Ked­vezően alakult a haladó poli­tikai eszméket tartalmazó és kifejező filmek nézőszáma. Kiss Imre végül vázolta a vállalat Idei feladatait. A tegnap Salgótarjánban el­kezdődött ünnepségsorozat ja­nuár 29-én Balassagyarmaton folytatódik, ahol ugyancsak díszbemutató keretében vetí­tik délután öt órai kezdettel az alkotók jelenlétében a Pe­tőfi ’73. című, Kardos Ferenc rendezte filmet. Előadás után a vendégként meghívott alko­tók részvételével a Madách Filmszínház alatti pince­presszóban rendez ankétot a Moziüzemi Vállalat Madách szerelmes*! Bálint Endre indítóképe fA teremtés barna ragyo­gásában két egymásba fonódó fa. Lombjukon — akár egy- egy címer — a Madach alkotta emberpár: az arannyal átszőtt levélpajzs a férfi, a vérvörös eseppekkel utíont levélszirom a nő. Jelkép. A kígyót behe­lyettesítő ördögfigura busófejjé alakult. Égő vörös, mint a kohó belseje, ha indulni ké­szül. Paradicsomi kép.) Bálint Endre festőművész a Szépirodalmi Könyvkiadó fel­kérésére illusztrálta a Tra­gédiát. — A megbízás meglepett. Nem tartozom a sokat illuszt­ráló festők közé. A megoldás­ban két szempont vezérelt. Egyrészt átmenteni —■ ahol le­het — eddigi festői, eredmé­nyeimet, másrészt tudatosíta­ni, hogy színben egyes he­lyeken allegórikusabb, ro­mantikusabb stb. megvaló­sításra van szükség. — Mikor ismerkedett meg * Tragédiával? — Szokatlan, de nem diák­koromban. Alaposabban 1964- ben. Díszleteket készítettem a Nemzeti Színház előadása- itoz. Furcsa dolog, hogy Ma­• láchcsal kapcsolatban két ilyen feladat elé kerültem. — Mi volt a külnbség a kettő között? — A díszlet annak a térnek a megteremtését jelentette, ahol azok a figurák mozog­niuk, akiket később kellett be­mutatnom — mint illusztrá- lomak. A színpadon az volta fő cél, hogv az igen szövevé­nyes, színenként módosuló cse­lekmény a legpuritánabb díszlettervet kapja. — Mikor készültek az il- üusztrációk? — Áprilisban. Mielőtt Bér­űmbe utaztam volna. — Gyorsan dolgozott? — Igen. A Madách-textus- ai való második találkozás már más volt, mint az első. í llyan múlttal rendelkeztem, hogy csak meg kellett nyom­ni egy memóriagombot, s élni kezdett bennem az anyag. — Az illusztrációk közül melyik áll önhöz a legköze­lebb? — Az indítókép. Aztán a prágai jelenet, az egyiptomi szín. Vágy a kék-fehér szín­akkordba foglalt Athén, ahol az indulatokat a fekete figu­rák testesítik meg. — Hogyan alakultak ki a színek? — Itt is az ösztönömre hallgattam. — Képein — a Tragédia lapjain is — gyakran találko­zunk népművészeti elemekkel. Honnan ez a vonzódás? — Vajda Lajosnak köszön­hetem ezt a szellemi hagyaté­kot. Az ő művészetét éppen úgy megtermékenyítette a folklór, mint Bartókét. Másik alapvető élményem Török Erzsi művészete... A Tragé­diában a Paradicsom tulaj­donképpen mese. A többi már az alkotás pillanatában szü­letett-alakúit: a Föld szelle­mét koponya maszkjában fe­kete-vörössel ábrázoltam, ugyanitt a szivárványnak már csak a csökevénye maradt meg. — Hogyan vélekedik ma a* illusztrációkról? — Minden korszáknak van egy sajátos formanyelve. Ma már más formában fogalmaz­nám meg ugyánazt. Az alko­tó idején belül minden lehe­tőség fennáll a változtatás­hoz. — Akadt gondja az alkotás során? — Igen. Á falanszterrel. Nálam az elgépiesedést je­lenti, az elektromos gondolat elleni küzdést. Ezért geomet­rikus, száraz, sárgás-barnás a kép. — Nem szereti a technikát? — Nem ez a lényege. Cso­dálatos a Holdra lépés, de ne­kem, a festőnek, aki annyit bíbelődött a Hold ábrázolásá­val, mint a távolság jelképé­vel, kiábrándító. Por és ás­ványi anyagok —• ezek a Föl­dön is megtalálhatók. — A napokban zárult ki­állítása. — Ilyen jól rendezett ki­állításom még nem volt. S egyben tanulságos. Egy pilla­natra az ember belát egy karámot, együtt látja képeit, meg tudja állapítani, van-e valami köze hozzájuk. — Elégedett? — Életemben soha nem voltam elégedett magammal. Örökké a belső elégedetlenség zakatolt bennem. S ez így jó a továbbiakhoz. (Bálint Endre Budafoki úti műtermének falán Vajda La­jos szénrajza. Köcsögök, fes­tett tányérok, repülő angya­lok. Az asztalon egymás mel­lett a 15 nyomat. Méretük egyformái 15x23 centimétere­sek. A londoni ködben feltű­nik a csepűrágó a majommal. Az űr feketés-kékjében Adám összenőtt Luciferrel. Ma­dách felbontásából Bálint Endrénél így lesz egy. S vele együtt teljesebb az íróról al­kotott kép.) M. Zs. Ha az olvasásról, könyvBze­ro tétről esik szó, a szülők vé­leménye polarizálódik. Egy ré­szük azért panaszkodik, hogy a gyermekük könyvmoly, nem lát, nem hall, csak ol­vas. míg mások azért sirán­koznak, hogy a világiért sem venne könyvet a kezébe gyer­meke. Mindkét jelenséget ká­rosnak tartják, ki-ld a saját szemszögéből nézve. Tündérek, óriások .. Egyet tényként kell megál­lapítani a szülők megnyugta­tására: az olvasás a lehető leghasznosabb időtöltések kö­zé tartozik. Nem baj, sőt jó, ha gyermekünk gyakran vesz Könyvet a kezébe. Ne feled­jük a nagy szocialista realis­ta Gorkij szavalt „Mindent, amit tudok, a könyvnek kö­szönhetem”. Az más dolog, hogy mit adunk a gyermek kezébe. A hét-nyolc éves gyér«- inek a lelkivilágának megfe­lelő, képzeletvilágát bővítő meséket olvasson. Meséltes- sük el a gyermekkel, hogy mit olvasott, hogy ezzel is bő­vüljön szókincse. Beszéljük meg a könyv szereplőjének jellemét. Ne feledjük a gyer­mek figyelmét felhívni arra, hogy, tündérek, óriások és a töbt i mesefigurák csak a képzeletben fordulnak elő, a va: óságban, a mindennapi életben r.em találkozunk ve­lük, mert nem léteznek. Ala­kítsuk ki a gyermekben a jó, a szép, rossz, önző stb. fogalmakat. Ebben a könyv nagy segítségünkre lehet. Sok olyan könyvet adjunk a gyermek kezébe, melynek cselekménye nem szakad el a realitástól, tanulságos, Köny­nyen érthető, jellemed em- berformálóak. Később a fiúk a kalandkönyvet keresik, ku­tatják. Ilyenkor jelentkezik annak a veszélye, hogy át­eveznek a ponyvairodalom birodalmába. Különösen azok­ra a gyermekekre leselkedik ez a veszély, kik akikor vesz­nek először könyvet a kezük­be, s csak a cselekmény ér­dekli őket. Útleírásé kai, a Pál uteal fiúkat, az Egri csilla­gokat stb. könyveket adjuk ilyenkor a gyermek kezébe. Kérjük ki a könyvtáros, ma­gyartanár véleményét, hogy milyen könyveket adhatunk a gyermeknek. A másik végiét, mikor a gyermek nem szereti a köny­vet, épp ezért nem is olvas. Bármilyen furcsának is hang­zik, a könyvet már az óvo­dáskorban meg kell szeret­tetni. Ez elsősorban a szülő feladata. Képeskönyvet ad­junk a pici gyermeknek, hadd lapozgassa, nézegesse. Mondassuk el vele. hogy mit lát a képen. Jól sikerült ki­advány a háziállataink, vad­állataink képeskönyv. Gyer­mekek szívesen lapozzák, örömmel fedeznek fel benne egy-egy ismert állatot. Ké­rőbb más képeskönyveket is adjunk a gyermeknek. Széle­sedjen látóköre, bővüljön is­merete. kerüljön mind köze­lebb a könyvhöz. Bővüliön ismerete Esténként sokat meséljünk gyermekünknek, ne sajnáljuk a gyermekre fordított időt, hiszen később mindez kama­tozva megtérül. Felkelthet jfft a gyermek érdeklődését azzai, hogy egy-egy regény első re-' szét elmondjuk, aztán a foly­tatást hadd olvassa ő el. Hív­juk fel a figyelmét a könyv­ben található szép kifejezé­sekre, hasonlatokra, új sza­vakra. Próbálja meg ezeket átültetni az aktív szókincsé­be, hogy beszéde szabatosabb, választékosabb legyen. A kampányolvasók Hogyan olvasson és mikor? Vannak, kik időszakonként nekidurálják magukat egy- egy könyvnek, ezek az omo­lván kampányolvasók. Azt javasoljuk, hogy inkább ke­vesebbet, de mindennap ol­vasson gyermekünk, hogy meglegyen a kapcsolata a könyvvel. Beszéljünk vele u szereplők jelleméről, ki tel szett és miért. Szoktassuk ra gyermekünket a könyvolva­sásra. Zsebpénzéből vásárolja meg eav-egy kedves köny­vét. Aki megszereti a köny­vet, az megtakarított pénzét inkább arra, mint italra fogja költeni. Fontos a könyv meg­szerettetése, hiszen a táguló szabad Idő egyik legjobb, leg­hasznosabb időtöltése az ol­vasás. Szenográdi Ferenc Boszorkány ~ terven felül Nagy sikerrel tart a salgó­tarjáni filmklub keretében a kiváló vígjátékok és a nagy nevettetők bemutatkozása, hi­szen a közönség kedveli a ko­mikumot. Annál nagyobb meglepetést okozott a sorozat elején, hogy az egyik vetítési napon komikus film helyett egy nagyon komoly filmalko­tás érkezett. A filmcserét a hibázó forgalmazók a mai na­pon pótolják, ugyanis az el­maradt vidám filmet este fél hat órai kezdettel mutatják be a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ­ban. így a Boszorkányt vet­tem feleségül, ma vetítésre kerülő film már ..plusz egye­nek számit a sorozatban. A nagyszerű filmvíg játék Ame­rikában készült, René Clair rendezte és a lőszerepeket Fredrich March és Veronika Lake alakítja. Taar Ferenc: LÁNG ÉS TÖVIS I ______________________________________________-r ■ t am. nem huszonkettőben — inti le Balázs bácsi mérge­sen, mert az ugye nem mind­egy, mikor a pofont, mindegy! Huszonkettőben ■— amikor a városi urak nagy cécó közepette — kimondot­ták a várossá alakulást, a sok, vágy munkamegtagadás már fordult elő a választá­sok következtében. A letar- kapja az ember tóztatott 5 bizalmit, bekísér- S tényleg nem ték Salgótarjánba... Értesü­lésem szerint cseh terület­ről röpcédulák jutottak a munkások kezeihez, melyei: veszélye főleg a »Ne dolgozza IV. munkások sztrájkoltak, har- tok« és »Fordítsátok fegyve- coltak. Ekkor volt az utolsó reiteket elnyomóitok ellen!« — Mer’ mindig a huncut­ság kötelét fogtam a mar­komban! —- feleli nevétve, ö ezzel a téma be van fejezve, értsem, ahogy akarom. — Pedig' valamikor nagyon jó feje volt! — toldja meg a néni, nehogy még azt gon­doljam. hogy az ő embere csak olyan közönséges vala­ki, amiért nem tudja a be­tűvetést. — Ki tudta az szá­mítani fejből jobban a má­zsát, mint más a papíron! Az öreg aztán. elmagyaráz­za, hogy kétféle csille volt akkoriban, hétmázsé». meg tízmázsás, s mert a napi csil­le után számoltak, tudni kel­M«e a nem: — Mégis ke­vesebb a nyugdija! — De hát, miért? — pró­bálok végére járni a dolog­nak. — Mert, megszakadt! — feleli a néni. — A szolgálati ideje? " — Dehogy! A hashártyája, — Itt aztán megint belegaba­lyodunk a részletekbe. Elő­kerül egy clpósdoböz Is. Ez a családi trezor. Ott vannak benne a kitüntetések, nem Is akármilyenek: Munka Érdem­rend arany fokozata, ttzen- kllemces kitüntetés. Tanács­köztársaság! érem és még több más, oklevelek fe bő­olyan sztrájk, acélgyáriak fe ben részt vettek. amelyben az — kifejezésben rejlik... fo­telje«, egészé- lyó hó 15-re állítólag tüntető- Huszonhat- sztrájk van betervezve.. ­ban pedig a híres „éhség- rendeletét adtam ki. hogy a menet” rémítette meg a vá­ros vezetőit. De maradjunk meg egy pillanatra huszon­kettőnél. Hogyan is zajlott le a várossá alakulás? Január 27-én délelőtt az acélgyári olvasóegylet nagytermében hi­vatalosan várossá alakult az addig csak nagyközség Sal­gótarján. Megalakult a város első képviselőtestülete Is. Igaz, foghíjason. Ugyanis há­rom munkástagja — Hraskó szenet réseléssel kell kiter­melni az eddigi robbantás helyett. A bányában dolgozó összes munkás abbahagyta * munkát.. Idézet a városi főorvos egyik akkori jelentéséből: „Becslés szerint évente 1 millió liter bor, 250 000 liter sör és 5000 liter pálinka fo­gyott el a városban és a kör­nyező telepeken. A lakosság létszáma alig 15 000 fő. Az Károly, Oczel János és Pris- alkoholfogyasztás kétszerese tett, hői tart az ember meny- ségigel, egy dolgos, harcos élet nyit keresett. — Mennyi Ideig tartott egy műszak a föld alatt? — tu­dakolom. — Reggel hattól este ha­tig. Tudja, én már 12 éves Koromban lent dolgoztam, mint zugosgyerek. szóval csillés. Ott ment ét az egész életem! elismerései. A néni teszi, ve­szi a kitüntetéseket, nézegeti, visszarakja, s tudom, mire gondol, anélkül, hogy kimon­daná. Tévedtem. Ki is mond­ja: — Pedig benne volt a 22- es nagy sztrájkban is! Még egy pofont is kapott. — Azt huszonhatban kap­ka Dezső nem voltak jelen. Mert nem is lehettek. Mind­hárman intemálótáborban voltak a Tanácsköztársaság Idején kifejtett munkájuk miatt. Dehát a nagy. ma­gasztos esemény megrészegí­tő kábulatában ugyan ki tö­rődött ilyen csekélységgel?!... S mi történt még az ünnepi évben? A bányaigazgatóság ezt jelenti. ... „A Gusztáv- táró munkássága 5 bizalmi férfit választott... .• zavargó­az országos átlagnak... min­den negyedik haláleset tbc miatt következik be. Száz halott közül 40 hét éven alu­li ... A férj keresetének pót. lására a terhes munkásasszo­nyok is nehéz napszámos­munkát vállalnak... Generá­ciók pusztulnak el a terhesség első. második, harmadik hó­napjában a sok vetélés miatt.. (Folytatjuk) A NÖOBÄD MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT' január 19-tól 26-ig ) a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubjában műszaki kiállítást és szakmai bemutatókat rendez. Nyitva: naponta de. 10-től du. 5-ig Szakmai bemutatók (vetítéssel) du. 4—5 óra közöli. A belépés díjtalan!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents