Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
Elöl é»!'*?®!*, swffli emberek 1 A (akősépftkezésekrfft Vigyázni, amit megcsináltunk... Sokszor é» sokat gyönyör-, kódtünk már tavasszal, nyáron Salgótarján virágaiban. Talán nincs la saemet frissítőbb, üdítőbb látvány, minit a szürke beton között meghúzódó színes virágok tömege. A hosszú szárú, piros! ó tulipánok, rózsák, muskátlik, árvácskák, petúniák nemegyszer megállítják néhány pillanatra a siető járókelőket A salgótarjáni virágokhoz sok köze van Herczeg Józsefnének. A városgazdálkodási üzem kertészmérnöke. Közel tizenöt esztendeje minden tavasszal és nyáron ott van a keze munkája a parkokon. Az elgondolásai, tervei, álmai virágagyakban öltenek testet. Klárika rabja a színes és szobai növényeknek egyaránt Mondhatná valaki, ez egy kertészmérnöknél nem is különös. — Jól ismeri Salgótarjánt? — Ami a parkokat és a zöldterületet illeti, nagyon. Pálfalvától Eresztvényig ismerek minden tenyérnyi olyan helyet, ahol fák, virágok, bokrok vannak. Hinnó-e valaki, hogy Salgótarjánban négyszázharminckilenc négyzet- méter park van ? Ha jól számolom. a megyeszékhelyen hatvan helyen található zöldterület. ~ Kedvenc virága ? — Nehéz a választás, mert mindet szeretem. Tavasszal leginkább a tulipánt, nyáron pedig a muskátlit, dáliát. — Bizonyára sok munkát ad a virágok ültetésié, gondozása, a füvesítés. Mert ahhoz, hogy a fű szép legyen, sokat kell gondozni . — Nagyon szeretem a munkámat, élek-halok érte — folytatja Klárika. — Az meg különösen jó érzés, amikor jövök-megyek a varosban és itt is ott is hallom, hogy mondogatják az emberek, milyen szépek a virágok. Emellett Hercaegné két esztendeje tanácstag. A Schuyer Ferenc utca alsó része tartozik a körzetébe. Itt szavaztak bizalmat az emberek a fiatalasszonynak. Most pedig a választások előkészülete- • ben vállalta az összeírást saját körzetében. —- Ezt nagyon jó dolognak tartam, azért is lettem ösz- szeíróbiztos. Kitűnő alkalom' arra, hogy még inkább megismerjem a körzetemet, az embereket. Bár már többször jártam a családoknál, most mégis közelebbi volt az ismerkedés. Klárikát nemcsak tanácstagként, hanem összelróbiz- tosként is szívesen fogadták. Alig győzte visszautasítani a kávé- és egyéb meghívásokat, amivel szívesen kínálták. — Amíg odaadtam a kitöltésre váró lapokat, sok helyen felvetődtek a körzetet érintő gondok, bajok is. Nem egy család panaszolta, hogy a tél beálltával balesetveszélyes a rökkant-telepi lépcső, mert nincs mellette korlát. Felvetődött a gondolat, forduljunk segítségért a tanácshoz. Mi társadalmi munkát ajánlunk fel, valamelyik üzemben, gyárban, bizonyára akad olyan vasrúd, amit már más célra nem tudnak felhasználni, de korlátnak kitűnően megfelel. Végeztünk inár máskor Is közös munkát, mindenki szívesen venne részt benne. Az ifjúsági törvény a művelődésügy végrehajtása területén Valóban. Amikor a gázt fektették ezen a részen, a gázosak tönkretették a röplabdapálya mellett vezető utat. De az útra szükség van, a lakók a tanácstól kapott járdalapokat egy-kettőre lerakták. Aztán virágot is ültettek, hogy szebb legyen az utca. Hogyan lehetne többet? A TANÁCSOKNÁL elfekvő laitásíierei- mek arra ösztönöznek, hogy az anyagi lehetőségek birtokában a jelenleginél több ötletességgel, életrevalóbb kezdeményezéssel jó lenne minél több lakást építeni Hogyan látja ezt a társadalmi problémát a megye szervezett dolgozóinak legfelsőbb testületé, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa? Miben látja a gyorsabb előrehaladási mire ösztönzi az irányítása alá tartozó szakszervezeti bizottságokat? Abból indul ki, hogy a megye negyedik ötéves tervében szereplő kilencezer lakás felépítését kérdésessé tette az építőanyagok 1972-ben bekövetkezett áremelkedése. Az ezt követő kormány-, valamint megyei intézkedések ismét olyan helyzetet teremtettek, amely lehetővé teszi a korábbi célkitűzések megvalósítását, sőt módot ad a túlteljesítésre. Amennyiben céljainkat e tekintetben is sikerül elérni, akkor a száz lakásra jutó családok száma 113-ról. illetve 117-ről 104, illetve 106-ra csökken a tervciklus végére a városban és a városiasodó területeken. Az elmúlt két évben megyénkben a lakásépítkezés! kötelezettség Időarányos részét teljesítettük. Ebben az évben újabb 1080 lakás felépítésével számol a terv. Ez önmagában is igen biztató! Csakhogy nekünk a városok átépítése során igen sok régi lakástól kell megszabadulni. Ezeknek száma 2441. Különösen nagy gondot jelent ez Salgótarjániban, ahol a város egy szép, de szűk völgyben fekszik, terjeszkedési lehetősége nincs, építkezni alapvetően csak akkor tud, ha előbb lerombolja a régit, a korszerűtlent. Ez viszont nem olcsó dolog. Drágítja még az építkezést, hogy az új létesítményeket a környező hegyek gerincére kell elhelyezni. Ez is többletkiadást jelent. Ebből is látszik, hogy nincsenek könnyű helyzetben a megye párt-, állami és társadalmi vezetői. Miben látja az SZMT a gyorsabb előrehaepítfcezesi költségek emelkedését. Egyetért azokkal az elképzelésekkel, hogy az összkomfortos, központi fekvésű lakások mellett olcsóbb, esetleg félkomfortosakat is építsünk a központtól távolabb eső területeken, amelyek az alacsonyabb keresetű dolgozók pénztárcájának is megfelelnek. Közreműködnek abban, hogy a magánerőből építkezők gondjai csökkenjenek. A ked. vezőbb kölcsönben, a nagyobb vállalati támogatásban és a tanácsi telekjuttatásban látja az ösztönzést az építkezési kedv fokozására. Állást foglalt abban is, hogy az állami lakások számát tovább kell növelni. azokat a legjobban rászorulók részére kell biztosítani. Véleménye szerint oda kell hatni, hogy a vállalati támogatás címen keletkezett pénzalapból a korábbiakhoz képest a jövőben több Lakást építsenek. Felhívta a lakásépítkezésben érdekelt tervező, kivitelező és beruházó vállalatok szakszervezeti bizottságainak figyelmét, hogy követeljék meg az eiőírt minőségi munkát és a tervszerűséget. Mivel ezt a fontos társadalmi problémát a jelen terv ciklusban sem tudjuk megoldani, ezért az ötödik ötéves terv készítésekor a szakszervezeti bizottságok az érdekeltek bevonásával már most gondolkodjanak azon, hogy a nagyobb vállalati anyagi lehetőségeket milyen akciókkal tudnák a jelenleginél hatékonyabban felhasználni. Ennek során alapvetően az alacsonyabb jövedelmű családok, fiatalok helyzetét, problémáit segítsék megoldani Gondol itt az SZMT a lakásépítő munkásszövetkezetek létrehozására, a vállalat által juttatott építőanyagokra, fuvarsegítségre, vagy a lakások terveinek társadalmi munkában való elkészítésére, végül, de nem utolsósorban a szocialista brigádok aktivitására, összefogására. HA AZ ELŐBBIEK sorra-rendre megvalósulnak, a következő tervciklusban reméljük, hogy sikerül megoldani ezt a fontos, Az ifjúság! törvénynek a művelődésügy területén történő eredményes végrehajtásáról intézkedett utasításában a művelődésügyi miniszter. A endelkezés egyebek között Iáhúzza: a munkáltatók segítsék elő, hogy a pályakezdő fi- i tatok a képzettségüknek és képességüknek megfelelő mun. akört kapjanak. Helyzetükre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. A munkába lépestől számított öt évig kötelesek á munkáltatók — a szakszervezet es a KlSZ-szer- vezet bevonásával — a fiatalok munkakörülményeit évenként megvizsgálni. Különös gondot kell fordítani a fiatalok életkörülményeire, beleértve a letelepedéssel, családalapítással egyuttjáró lakásügyi, étkezési, bölcsődei es óvodai ellátás segítését is. Az utasítás részletesen foglalkozik a fiatal pedagógusok és oktatók támogatásával is. Egyebek között leszögezi: a munkáltatók nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a fiatal nevelők érdeklődésük szerint bekapcsolódhassanak a peda- ;ógial tudományos kutatásokba, kísérletekbe, és ebben a i evékenységükben megfelelő támogatást kapjanak. Segítsék őket abban is, hogy a tanulmányaik során elsajátított korszerű módszereket a gyakorlatban alkalmazhassák, támogatást kapjanak az oktatói-nevelési gyakorlat megszerzéséhez, fontos, hogy a fiatal pedagógusok a képesítésüknek megfelelő tantárgyat oktathassák és a tanítási órákra való felkészülésükhöz segítséget kapjanak; a munkavállalás első évében gyakorlott pedagógus mellett az osz- álvfőnöki tennivalókkal. az úttörő- illetőleg a KISZ-moz- galmi munkával is megismerkedhessenek. Az utasítás má3ik fejezete a közművelődési és a művészeti területen a fiatalok segítéséről intézkedik. Többek között aláhúzza: elő kell- segíteni, hogy a fiatal alkotók pályájuk kezdetén a képzettségüknek és a képességeiknek megfelelő munkaviszonyt létesíthessenek, A tehetséges fiatal írók, alkotók — és előadóművészek számára — a művelődéspolitikai célokkaf Összhangban — biztosítani kell a publikálási, a kiállítási, illetőleg az eldhdói lehetőségeket. A legtehetségesebb fiatal művészeket rendkívüli szabadság, ösztöndíjak, pályázatok és díjak biztosításával is támogatni kell. Az ifjúság képviseletére jogosult szervek közreműködéséről külön fejezet szól. Kimondja: a fiatalokat közvetlenül érintő rendelkezések meghozatalénál a munkahelyi KISZ-szervezet véleményét is ki kell kérni, különösen a munkabér megállapításánál, az előléptetéseknél és jutalmazásoknál, i továbbá a káderfejlesztési tervek elkészítésénél, a lakásigény elbírálásánál, a társadalmi ösztöndíj odaítélésénél, a fiatalok kitüntetésére irányuló javaslat elkészítésénél, a fiatalok fegyelmi felelősségre vonásánál stb. Az utasítás befejező szakaszában az ifjúsági parlamentekről intézkedik. Leszögezi: az ifjúság közéleti tevékenységének fokozására, a fiatalok megfelelő tájékoztatása kétévenként ifjúsági parlamenteket kell tartani a KlSZ-szer- vezetek és a szakszervezetek bevonásával. Az ifjúsági parlament tanácskozásán — amely egyébként nyilvános — a vállalatok, az Intézmények vezetőinek szükség szerinti képviseletéről is gondoskodni kell. A parlamenti tanácskozást követő 30 napon belül tájékoztatni kell az érintett fiatalt a parlamenti tanácskozásokon felvetett'észrevételeinek és javaslatainak sorsáról. (MTI) — A korlátot mindenképpen meg kellene csinálni, még most, a télen. Elég lenne csiak a lépcső egyik oldalára. Remélem, gyors segítséget kapunk. Bár Herezegné Gyöngyösről került Salgótarjánba, megszerette a várost ea alakokat. — A szemem előtt változott meg Salgótarján, hogyne szeretném. Csak sikkor fáj a szívem, amikor azt látom, milyen szívtelenül, gondatlanul és semmivel sem törődve rongálják az emberek a fákat, parkokat, tördelik le a virágokat, Sok százezer forintot költünk arra, hogy szép legyen a város. De még menynyivel több jutna, ha nem kellene súlyos forintokért pó- tolgatnd a kitörött fákat, letaposott kerítéseket és gyepet, ösiszetúrt virágágyásokat. Szeretném Ilyenkor minden egyes embernek megmondani, jobban vigyázzunk arra, amit egyszer megcsináltunk. Herczegnének teljesen igaza van... Csata! Erzsébet ladás útját? Arra biztatja az építkezésben érdékelt szakszervezeti bizottságokat. hogy jobb munka- és üzemszervezéssel, a technológiai követelmények betartásával, a fegyelmezettebb munka megkövetelésével, a • tervezői alaposság fokozásával gátolják meg a lakássokakat érdeklő és érintő érzékeny társadalompolitikai problémát. Amint a példák mutatják, csali alapos körültekintéssel és ösz- szefogással tudunk itt is megnyugtató, elismerésre méltó eredményt elérni. V, K. Ahol nem panaszkodnak a betegek... Ebcsont beforr, tartja a közmondás. De csakugyan Így van-e? Dr. Szín András, a tarjani állatkórhaz igazgatója így válaszol: — Nem egészen. A beteg állatot ugyanúgy orvoshoz keil vinni, mint az embert. Tavaly például több mint kétszáz kutyát és macskát kezeltünk. De természetesen nem ezek adják a munkánk javát. Körülbelül nyolcvan százalékban a nagyüzemi állatállományból kerülnek ki a „pácienseink”, Főként szarvasmarhákat és lovakat gyógyítunk; az elmúlt évben 213-at részesítettünk kórház! ápolásban. De szép számmal voltak „bejáró betegeink” is. — Az állatok nem, tudnak beszélni, nem tudják elmondani panaszaikat. Hogyan birkóznak meg ezzel a nehézséggel? — Ez csakugyan nehezebbé teszi a munkánkat, de az állat viselkedéséből, reakcióiból sok következtetést tudunk levonni. Bár a humán kollégák szerint könnyebb is a dolgunk annyiban, hogy a mi betegeink nem tudnak bennünket félrevezetni. MW ....... ü BllítílilÚihiUmUíÍiMÍIi iiuiiliiilillllIHlllMUUMiil', i l,-i. Egészségünk védelmében Gyakori témánk mostani ban az influenza. Persze így hívjuk mi az enyhébb légúti megbetegedéseket is, de ez mit sem változtat a lényegen: tüsszögünk, köhögünk. És néha lázunk van, amit nem is igen veszünk annyira komo lyan, mint kellene. Orvosaink mondják: vigyázni kell az enyhébb tünetekkel jelentkező betegségek re is, mert szövődményekhez vezethet! Az influenzás, meghűléses betegségek gyakran okozói a tüdőt érintő megbetegedéseknek. Igen fontos hát, hogy ellenőrzéssel, vizsgálatokkal idejében felfedjük a tüdőnket veszélyeztető kórokozókat. Nógrádgárdonyban működik a megye tenyésztési laboratóriuma, ahol évente 20 ezer köpetet vizsgálnak meg. tartalmaznak-e a váladékok kórokozókat. Az igen korszerű laboratóriumot Paszternák Gyula vezeti, munkatársai: Szabó Istvánné és Bárány Mária laborasszisztensek segítik munkáját , — kulcsár — — Az emberek néha túlzott óvatosságból is felkeresik az orvost. Az állattulaidonosol. között is vannak alaptalanul aggodalmaskodók'! — Nálunk inkább fordított a helyzet. Főleg a szarvas- marhák esetében gyakori, hogy ha ellési rendellenesség lép fel, nem hozzák be azonnal az állatot, és az csak akkor kerül hozzánk, ha mái mindent kipróbáltak rajta, akik meg akarják mutatni, hogy ők is értenek hozzá. Sok idő kell, amíg mindenütt megértik, hogy a kórházban van a legjobb kezekben a beteg. A kisállattartók hamarabb felkeresik a kórházat, különösen, ha értékes fajkutyáról van szó. — Voltak-é különleges állatok a betegek között? — Hogyne. Például aranyhörcsögök, papagájok. Egy Ízben a Probst Cirkusz pónilo- vát is kezeltük takarmány- mérgezéssel és patairha-gyulla- dással. — Melyik volt a tavalyi év legkomplikáltabb esete? — Talán az, amikor Heren- csényben három méncsikót kellett ivartalanítanom. Olyan vadak voltak, hogy szinte tű zet okádtak. Kettőt sikerült valahogyan megfékeznünk, a harmadik pedig maga segített hozzá az operáció sikeréhez; Kötőfékjénél fogva felakasztotta magát. No, nem nagyon, csak annyira, hogy beadhattam neki a bódító injekciót. — ön tart valamilyen állatot otthon? — Ottón nem, de Itt a kórházban van egy közös kutyánk. Egyszer behoztak egy kosárra való kiskutyát azzal. hogy csonkítsuk meg a farkukat. Egyet itt tartottunk munkadíj fejében. Azóta a kórházat őrzi. Fizetést nem kap, viszont, ha beteg. Ingyenes orvosi ellátásban részesül. Így aztán mindannyian jól járunk. Sz. K. NÓGRAD — 1973. január 19,, péntek
