Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Munka- és üzemszervezés Csak fegyeímezetten lehet... A termelési tevékenység az eredményesebb munka alap- feltétele, hogy mindenki a maga posztján -fegyelmezetten dolgozzék. Ez ugyan termé­szetesnek tűnik, a termelés alakulását jelző mutatók vi­szont azt bizonyítják, hogy e téren nincs minden rendben. Éppen ezért időszerű volt — most már az elmúlt év ta­pasztalatai ezt még jobban megerősítik — a Központi Bizottság 1971 december 1-i határozata, mely rámutatott a fegyelmezettebb munka szük­ségességére. Hogy egy üzemben milyen a fegyelem, az nagymérték­ben a munka szervezettségé­nek színvonalától is függ. A dolgozók többsége a szocialis­ta brigádok, a törzsgárda tag­jai nem örülnék, ha munka­helyükön kényszerpihenőben vannak, ha az elkezdett mun­kát abba kell hagyni, ha nem szakképzettségüknek megfelelő munkával foglal­koztatják őket. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyítják, hogy a rendet, a fegyelmet szeretők többségére intézkedések hatására az el­múlt évben tovább csökkent a munkaerő-vándorlás mértéke, mérséklődtek a veszteségidők. zéseknél és az éjszakai mű­szakoknál fellelhető vesztesé­geket, azok okait. Ezek egyút­tal az ellenőrzés fogyatékos­Vegyék a munkakönyvüket és menjenek? Két történetet szeretnék el­mondani annak bizonyítására, hogy milyen nagy felelősség emberek magatartásáról sorsáról dönteni. zett” emberként munkáért ki­lincseljenek más üzemekben? Végül a három ember mó­Ez annak is tulajdonítható, ságaira is utalnak. Csak ne­hogy több helyen szigorították a technológiai, a bizonylati fegyelmet, és rendszeresebben vizsgálják a kieső idők okait, a munkaidő kihasználását. A fegyelem helyzetét ele­mezve arra a megállapításra juthatunk, hogy 1972-ben elindult egy folyamat, amely­nek csak kezdeti ( eredményei jelentkeznek. A nagyüzemek­nél sikerült megállítani a veszteségidők növekedését, sőt egyes helyeken már némi csökkenést tapasztalunk. Ezek között említhetjük a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemeket, az öblösüveggyárat. hány helyen foglalkoznak komplex módon a bizonylati, a technológiai, a pénzügyi és a munkafegyelem kérdéseivel. Ennek hiánya nehezíti az ér­demi intézkedések meghoza­talát. Előfordul, hogy a veze­tők sem mutatnak jó példát a munkaidő hasznos kihaszná­lásában, ugyanakkor nem szereznek következetesen ér­vényt munkatársaiknál an­nak az elvnek, hogy a mun­kaidő alatt dolgozni kell. Felelősséggel tartozik Gyakori még a kapkodás Minden üzemi vezetőt saját hibái figyelmeztetnek arra, hogy őszintén nézzen szembe a Lazaságokkal, a nem megfele- e ' lő irányítással, a hiányos támaszkodva lehet eredmé- munkaszervezéssel, a rapszó- nyesen cselekedni. Csakis így ?ikus kooperációval, ­lehet megteremteni az egyen­letes, a nagyobb jövedelmet biztosító termelés felételeit. Hol van a fejlődés? Egyre inkább és egyre szé­lesebb körben felismerik a dolgozók és vezetők, hogy a fegyelem javítása összetett feladat. Nemcsak a munka- padok mellett levő dolgozók­ra, hanem az alkalmazottak­ra, a vezetőkre, az állami és társadalmi szervekre is egya­ránt vonatkozik. Az előbb említett területeken van né­mi előrehaladás. A tanácsok­nál új rendszerű ügyintézést vezettek be. A dolgozók ügyes­bajos dolgainak intézésére több időpontot jelöltek meg, így munkaidő után is adnak erre lehetőséget, A különböző Senki sem tagadja, hogy az üzemek többségében ko­moly gondok vannak a fe­gyelem megszilárdításában, a lazaságok felszámolásában. Ezért az idei terveknek fo­kozottabb mértékben kell tar­talmazniuk a fegyelem javí­tását célzó konkrét intézke- Ha mindenkinek pontosan megjelölik felada­tát, tudja mit és mikorra kell anUrudi- elvégeznie, rendszeresen be­számoltatják tevékenységé­ről, felelősségre vonják mu­lasztásáért, akkor lényegesen és gyorsabban megváltozik a figyelmeztetés jelenlegi helyzet. rendszeres a gz megköveteli, hogy a ve­zetők és a dolgozók egyaránt a jó határozatok, rendeletek és nem utolsósorban a saját üzemi tervük végrehajtásán fáradozzanak a jelenleginél ményeket. A teljesítménybér- 35^“ ben dolgozok ievokomok a mtezK©aeseK révén erjeK el, káros hatása tükröződik a munkahelyi fegyelem alaku­lásában. A többszöri ellenére sem normák karbantartása, még mindig magas az órabérben dolgozók aránya. A becsüle­tes dolgozók szóvá teszik, hogy egyes helyeken nem egyfor­mán szabják meg a követei­ben dolgozók igyekeznék a munkaidőt kihasználni, mert keresetük alakulása függ et­től. A legtöbb lazaság azok­nál jelentkezik, akiket nem ebben a bérformában szá­molnak el. Ez arra int, hogy ahol a műszaki-szervezési fel­adatok adottak, ott növeljék a normában dolgozók számát. Kevés helyen vizsgálják a munkakezdéseknél, a befeje­Emberi sorsok Gmotricsné és a kitüntetés Az öreg falióra csöndben árválkodik. Gmotrics József- né hétköznap délelőtt eledelt készít a csirkéknek. Azután életéről beszél. — A hat elemi után mun­kába álltam. A gubacsi tég­lagyárban gyermeklányként dolgoztam. Ott ismerkedtem meg későbbi férjemmel. Az­tán Pásztón, az állami gazda­ságban. Szurdokpüspökiben az andezitüzemben, majd Mária- majorban vállaltam munkát. Életében ez az ötödik mun­kahelye. Szurdokpüspökiben a Béke Termelőszövetkezetben megalakulása — 1971. — óta a növénytermesztésben keresi kenyerét. Miként lépett a kö­zösbe? — Ennék már több mint tíz éve. Jöttek a szervezők, rövid gondolkodás után. alá­írtam. Két kisgyermek, a fér­jem még az ötvenes évek ele­jén disszidált, mint kenyérke­reső, akárcsak a kisujjam, magamra maradtam. Az őszülő hajszálak nehéz életsorsról árulkodnak. Ami­kor özvegy édesanyja meghalt, a három hold íöldecskén ket­ten osztoztak Nem volt ne­héz megválni tőle, sok verej­ték hullott a kukorica- és krumpliföldre. — Miért mindig a növény­termesztést kedvelte? — kér­dezzük az életerős asszonytól. — Az időbeosztás miatt. Az állatokhoz hajnalban menni kell, utána hazamegy az em­ber, délután ismét el kell lát­ni őket. Van egy magatehetet- ten lányom, reá is vigyázni kell. A fiam ugyanis katona. Ha kellett, Gmotricsné fér­fiakat megszégyenítő módon megfogta a munka végét. Több éven keresztül a mag­tárban zsákolt, manapság már megérzi a karja. — Ilyenkor. télvíz idején nincs mit csinálni a földeken. De mégis folyamatosan tudok dolgozni. Most a savanyítóba járok, Jobbágyiba. Naponta hetven—nyolcvan forintot ke" resek, ám ezért nagyon meg kell dolgozni. Amikor tava- szodik, akkor már ismét ki­megyünk a földekre. Trágya­terítés, mákvetés, kapálás, vállalások teljesítése, ezzel te­lik el egy-egy napunk. — Február 9-én zárszáma­dást tartanak Szurdokpüspö­kiben. Mire számít az alapító tag? — A ‘keresetre nem panasz- kodhatom. Ügy hallottam, hogy jól zárjuk az évet. Kimutatá­som szerint 2600 órát teljesí­tettem tavaly. A húsz százalék még benn van, ha kikapom, takarékba testem. Korábban is így csináltam, hiszen gondolni kell a jövőre. Arra büszke legjobban, hogy soha egy fillért sem kapott in­gyen senkitől. A két keze munkája nyomán boldogult. Két éhes szájról is gondoskod­nia kellett. Szorgalmasan, pél­damutatóan dolgozott a közös gazdaságban, s az anyagi elis­merés mellett nem késett az erkölcsi sem. — Tavaly, november 5-én a répaföldön dolgoztunk. Szólt az elnök, hogy másnap ünnep­ség lesz, ha tudóit, okvetlenül vegyek részt rajta. Csaknem elsírtam magam, amikor át­nyújtották a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Ennél szebb névnapi aján­dékot — Erzsébet-nap volt ~ nem is kaphatott volna. A La­ci gyerek szabadságra tért ha­za. Összecsókolta az édesany­ját, nagyon büszke volt rá Gmotricsné életének ötödik munkahelyén olyan elismerés­ben részesült, amilyenről tég­lakihordó korában nem is ál­modott. Kozgonyi István hogy a termelésből különböző címeken kieső idők nagymér­tékben csökkenjenek, mert ily módon gyorsan tudják emelni a termelékenységet. A veze­tőknek munkájuk közben érezniük kell, hogy a párt­nak, a kollektíváknak felelős­séggel tartoznak a határoza­tok végrehajtásáért. Ehhez viszont olyan munkahelyi légkörre van szükség, ahol nem tűrik meg a fegyelem­sértéseket, a lógósokat, ahol a vezetők biztosítják a folyama­tos munkához szükséges fel­tételeket, és megbecsülik a jól dolgozókat. Murányi László A megye egyik nagy ipari üzeméből három műszaki be­osztású dolgozó ellopott né­hány száz forint értékű épí­tési anyagot. A kétes vállal­kozás nem úgy sikerült, aho­gyan szerették volna, s ami először talán egy jelentékte­len csínytevésnek indult, vé­gül is rendőrségi ügyként „nyert” befejezést. A három üzemi „szarka” cselekedetének megítélésénél súlyosbító körülményként esett latba, hogy felelős be­osztásban dolgoztak a gyár­ban. Mellettük szólt viszont, hogy se munkájukkal, se magatartásukkal nem adtak okot korábban az elmarasz­talásra. Az igazgató így emlékezett vissza az esetre: — Úgy szégyelltek magu­kat, hogy még a szemembe sem mertek nézni. Aztán be­jött hozzám az egyik, szin­te sírva fogadkozott, hogy ilyen soha többé nem fog előfordulni vele. Nekem kel­lett eldöntenem, hogy milyen büntetést kapjon ez a három ember. A legegyszerűbb lett volna, ha megszabadulunk tő­lük. Vegyék a murkakönyvü- ket és menjenek. De gondol­kodni kezdtem azon, jót te­szek-e velük, ha arra kény­szerülnek, hogy „megbélyeg­és dot kapott arra, hogy ott hoz­za rendbe, amit elrontott, ahol elkövette. A fegyelmi el­járást lefolytatták, szigora megrovást kaptak, kötelezték őket az okozott kár megtérí­tésére és alacsonyabb mun­kakörbe kerültek. Hosszú ide­ig fizikai munkásként dolgoz­tak, amíg munkatársaik, ve­zetőik ismét alkalmasnak ta­lálták őket a szakképzettsé­güknek megfelelő munkakör betöltésére, mert régi botlá­sukat tisztességgel „levezekel­ték.” — Rossz vezető, aki nem tudja, hogy melyik ember­nél, milyen módszerrel lehet a kívánt hatást elérni — mondta az igazgató. — A jó vezetőnek egy kicsit pedagó­gusnak és pszichológusnak is kell lennie... 1 Egy üzemi termelési ta­nácskozáson hangzott el az alábbi hozzászólás: „A műszakunkban az év folyamán többet nem volt la­katos, mint volt. És amikor benn volt, akkor sem lehetett munkát rábízni. Az üzemve­zetés már többször el akarta küldeni, de valaki, vagy va­lakik révén mindig maradt. Megbízható lakatost kérünk!” Súlyos vád. Egy ember, aki­re nem vonatkoznak ugyan­azok a szabályok és kötelmek, amik mindenki másra, mert valaki „áll mögötte”. A ki­vételezés sérti a dolgozók ön­érzetét, igazságérzetét, rontja a kollektíva közérzetét és a munkamorált. Ha valóban jo­gos az észrevétel, akkor ké­zenfekvő a kérdés, mi tör­tént azóta ezzel az ember­rel? Eddig több üzemrészben dolgozott, s mindenhol össze­ütközésbe került a munka­társaival. — Durva viccei, vannak — mondta róla az üzemvezető. — Azt is megte­szi, hogy döglött patkányt rak valakinek a zsebébe. Ar­ra képtelen, hogy belássa és levetkőzze saját gyengéit. Mindenki más hibás lehet, csak ő nem, mert vele min­denhol „kiszúrnak” és ok nélkül belekötnek. Most egy ideje új helyen dolgozik. Ed­dig nem hallottam semmi pa­naszt róla. Amikor ide áthe­lyeztük, nagyon nyomatéko­san és írásban figyelmeztet­tük, hogy a jövőben mihex tartsa magát... — Azt is tudni kell róla — mondták még a gyárban —, hogy jóformán gyerekko­ra óta nálunk dolgozik, itt szabadult, érti a munkáját, jó szakember., Nem is fiatal már, aki még akárhol újrakezd­hetné. Nagyon nehéz a döntés, hogy mi történjen az ilyen emberekkel. Kapjanak újabb és újabb lehetőséget, hogy megembereljék magukat? Vagy az egyetlen megoldás, hogy vegyék a munkaköny- vüket és menjenek? K, S. Nem vándormadarak, ... Munkahelyük ax egész ország Négy esztendővel ezelőtt hozták létre a nógrádi szén­bányáknál a földtani föld­mérési irodát A szénterme­lés csökkenésével felszaba­dult dolgozók szakterületen való foglalkoztatása, a je­lentkező igények kielégíté­se és nem utolsósorban gaz­daságossági elképzelések adták erre az ötletet. — Négy év alatt több mint négyszeresére növeke­Tízezer forint nyersanyagértélnek megfelelő sütemény és tejszínes készítmény hagyja el naponta a 74. számú cukra üzemet Salgótarjánban. Édes-'g’ik nagyobb része a ír. gyeszékhelyen kerül forgalom -a. de szállítanak a vidék, üzletekbe is „ — hibók — dett az iroda termelése és tavaly már meghaladta a 18 millió 860 ezer forintot. Az iroda tevékenysége gaz­daságos volt, az egy főre eső nyereség meghaladta a 14 és fiél ezer forintot — 'kaptuk a tájékoztatást Ba~ zso Lászlótól, az iroda he­lyettes vezetőjétől. Az iroda felszerelésére, műszerezettségének javítá­sára mintegy 8 millió forin­tot fordítottak. Ma már el­mondhatják, hogy rendel­keznek mindazokkal a mű­szaki feltételekkel, amelyek az általuk végzett speciális munkákhoz szükségesek Természetesen egyes gépeik, berendezések pótlására a jövőben is szükség lesz. Ka­pacitásukban saját vélemé­nyük szerint is van még tartalék, bár az idei évre reálisan 18 milliós terme­lési érték elérését tervezik. Azt is megtudtuk, hogy ez a kapacitás 80 százalékban már határidős szerződések­kel lekötött. Megállapodás az egész évi kapacitásra van, sőt még az 1974. évre szóló munkára is. Munkaterületük az egész ország, ahol földgáz-, olaj- és késztermékvezetékek épülnek- A felmérési, kitű­zési, térképezési munkála­tokat ők végzik. Rudabánya környékén éppen úgy dol­goztak a mérnökeik, geodé­táik, mint a zalai olajme­zőkön, az alföldi és dunán­túli vezetékek térképezésé­nél. A bányatechnikusokból átképzett felmérők az el­múlt időszak alatt már ki­váló tapasztalatokat gyűj­töttek, amit a jövőben még inkább hasznosítani tudnak. Az iroda egyik részlege a fúróüzem. A legnagyobb te­vékenységi területe az el­múlt évben a Börzsöny hegység földtani térképező fúrása volt. Az lesz az idén is, hiszen négyéves szerző­dés szerint a Magyar Álla­mi Földtani Intézet meg­rendelése és programja alapján folyik e2 a munka. Ezenkívül vízfúrásokat is végeztek. Mátranovákon. Szokolyán, Salgótarjánban és legutóbb Egerben késh­ettek mélyfúrású kutakat A beruházások megszigorí­tásával ©gyes megrendelők­nél csökkent az igénybevé­tel, de időben sikerült az erőket átcsoportosítani föld­tani kutatásokra. Az idei terveik között szerepel a nagylengyel olajmezö térképezésének folytatása, amelyre most 4, jövőre újabb 2 milliót for­dítanak. A Barátság II. kő­olajvezeték, a Kisterenye— Vecsés közötti gázvezeték megvalósulási térképeinek elkészítése másfél milliót je­lent. A szovjet—magyar eti­lénvezeték jogi terveire és távvezetéki térképeire is megbízatást kaptak. Rövide­sen megkezdik' az Adria kő- olajvezeték magyarországi szakaszának talajmechani­kai fúrásait. Az elmondot­takból is kiderül, hogy az egyik 4 legtöbb munkát adó partnerük a szénhidrogén­bányászat. A szénhidrogén­program változatlanul to­vább folyik és a földtani kutatás is, ami biztos mun­kát jelent az iroda dolgo­zói számára. Az ország szénhidrogén-távvezeték há­lózatának felét már ők tér­képezték és a továbbiak is rájuk várnak­Az idegenelmek végzett munka mellett természete­sen folytatják saját, úgyne­vezett nagyományos tevé­kenységüket is. Javították és még fejleszteni akarják az aknaüzemek számára végzett földtani munkát. Feltétlen szükséges ez, hi­szen a bányák jövőjét, gaz­daságosabbá tételét ezzel elősegíthetik. A földtani földmérési iro­da beváltotta a létrehozá­sakor kialakult elképzelése­ket. Igaz, hogy az ide áthe­lyezett dolgozók több mint fele a nagy távolságok mi­att elment időközben, de kialakult a törzsgárda. Ma már lo szocialista brigád tevékenykedik és egyre in­kább specializálódik olyan munkaterületekre, amelyek az ipar fő fejlődési irányai­hoz kapcsolódnak. Ilyen * szénhidrogén-program, víz- kutatás, építésföldtan, 'érc­kutatás. Mindez egyben a jövőt is jelenti számukra. B. J. | NÓGRAD — 1973. január 17., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents