Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

I MOZ I ÉL El Kedvezőbb köiülményeket kell teremteni Pedagógus-sz kszervezet az állami oktatás fejlesztéséért ' Ahhoz., hogy az MSZMP Központi . Bizottságának az 1972. júniusi közoktatás-poli­tikai határozata maradékta­lanul és magas színvonalon valósuljon meg az oktatási in­tézményekben, többek között á pedagógus-szakszervezetek aktív közreműködését is fel­tételezzük. Á belvszíneu oldják meg Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának állásfoglalása ts arra kéri a pedagógus­szakszervezeteket, hogy kutas­sák az oktatás és nevelés fejlesztésének újabb pedagó­giai lehetőségeit és a saját eszközeikkel segítsék az is­kolák tartalmi munkájának a javítását. Képviseljék követ­kezetesebben a nevelők ér­aekeit, ösztönözzék az isko­lákat, a községi tanácsokat arra, hogy a pedagógusok élet- és a munkakörülményeit állandóan fejlesszék, javítsák. A Központi Bizottság határo­zata is kimondja: „ahhoz, hogy a pedagógusok eleget te­gyenek a rájuk váró felada­toknak, minden tekintetben kedvezőbb körülményeket kell teremteni a számukra.” Az iskolák tartalmi munká­jának segítésében, az iskolai élet demokratizmusának a fejlesztésében, a jó munka- nelyi légkör kialakításában eddig is jelentős lépéseket tett * pedagógus-szakszervezet, de az eredményeket növelni le­het, ha a nevelőtestületek jo­gainak szélesítéséért még ha­tékonyabban munkálkodik. Hogy a pedagógus-szakszer­vezetek képesek legyenek a szakszervezeti jogok gyakor­lására, minden szinten megfe­lelő segítséget kell kapniok az illetékes pártszervezettől, de a felettes szakszervezeti szer­vektől is. Ennek az alapgon­dolatnak a jegyében szervez­te és szervezi a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bi­zottsága a különféle tanfolya­mokat, tanácskozásokat, Eze­ken a tanácskozásokon külö­nös súllyal kezelték a munka­helyi szakszervezetek szere­pét és jelentőségét. Ezt' indo­kolja az a tény is, hogy a pedagógusok szakmai és napi érdekei legkonkrétabban és legsajátpsabban az intézményi szinten jelentkezik. Az új munkáltatói és bérgazdálko­dási rendszer, s az ehhez kap­csolódó törvények lehetővé te­szik, hogy az iskolák igazga­tói és az óvodák vezetői, va­lamint a szakszervezeti bizott­ságok helyszínen oldják meg a pedagógusok érdekeinek ér­vényesítésével, a munkavi­szonnyal kapcsolatos ’problé­máikat. Az érdekvédelem is érvényesüljön Iskolai — intézményi — szinten jut kifejezésre első­sorban a szakszervezetek ’ ér­dekképviselete, az érdekek és igények, a gondok itt nyer­nek megoldást. Az iskolai élet demokratizmusának a fejlesz­tése is megkívánja, hogy a pedagógusok napról napra Hozzáértőbben szóljanak hoz­za a vezetés, a gazdálkodás, az igazgatás ügyeihez azért, hogy az oktató- és nevelőmunka ha­tékonyságát, minőségét fej­lesszék. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának állásfoglalása alapján, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya és a pe­dagógus-szakszervezet , megyei bizottsága szorgalmazza, hogy az intézményi szinten is — adott határidőn beiül — ké­szítsék el az együttműködési megállapodásokat. Az együtt­működési megállapodásokban az intézményeken belül gon­doskodnak arról, hogy az ér­dekvédelmi szerep is megfe­lelően érvényesüljön. Az in­tézményi szakszervezeti bi­zottságok és az iskolák igazga­tóságai pontosan körülhatá­Szurcsik János kiállítása a Műcsarnokban Szurcsik János, Munkácsy- éíjas festőművész kiállítását rendezik meg Budapesten a Műcsarnokban. A kiállítási intézmények által rendezett tárlat január 19-én nyílik. Szurcsik János képei a hód­mezővásárhelyi iskola figyel­met érdemlő dokumentumai közé tartoznak. Későbbi, az olasz neorealizmust idéző monumentális mérető életkét- peivel is találkozhattunk a tárlatokon. Tíz évvel ezelőtt volt kiállítása az Ernst Mú­zeumban. Számos állami meg­bízásra készített műve isme­retes- Ezek közé tartozik a pécsi posta épületének sgraffitója, s Baján, Szegeden is találkozhatunk pannójával, illetve gobelinjével. Petőfi megemlékezések rolják a megállapodásokban az egyetértési, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési, a vétó- és az önálló döntési jo­gokat. A pontos „körülhatárolás­ra”, a jogok tartalmának megfogalmazására azért is szükség van, mert ezeket a szakszervezeti jogosultságokat az intézményeknél nem is­merték, miután a munkáltató jogköröket a járási művelő­désügyi osztályok gyakorolták. A szakszervezeteknek az in­tézményekben azon is mun­kálkodniuk kell, hogy keres­sék a pedagógusmunka kor­szerűsítésének lehetőségeit^ az oktató- és nevelőmunkában, A párthatározat végrehajtásának alapvető feltétele a pedagógu­sok szakmai, ideológiai és politikai fejlődésének, kép­zésének biztosítása. A me­gyénkben dolgozó nevelők el is várják, hogy a szekszerve- zetük rendszeresen foglalkoz­zon a szocialista iskola okta­tási és nevelési kérdéseivel, ami szintén érdekvédelmi feladat. A pedagógus-szakszerveze­tek akkor töltik be helyesen az intézményekben elfoglalt helyüket és szerepüket, ha a munka- és az életkörülmé­nyekkel kapcsolatos ellenté­tek megoldásához megfelelő támogatást nyújtanak az ál­lami vezetés részére. Erről azért is szólni kell, mert né­hány intézménynél ilyen prob­lémák is adódtak, amióta az iskolák és óvodák vezetői gyakorolják a munkáltató jogkört. Az iskoláknál dol­gozó névelők aktivitását a szakszervezeteknek ■ úgy kell Irányítani, szervezni, hogy az egyéni, iskolai és az Össztár­sadalmi érdekeket megfelelő­en koordinálják, alakítsák.. Nagy vívmám az okiam-ügyben A helyi szervek önállóságá­nak a növekedése, az iskolai élet demokratizmusának a fejlesztése nagy vívmány az oktatásügyben. így. a jogok helyes gyakorlása arra kell ösztönözze a szakszervezet va­lamennyi tagját, hogy a ké­pessége legjavát adja a köz­oktatás-politikai határozat megvalósítása érdekében. Ez­ért a helyi szakszervezeti bi­zottságok — ahol működik, az iskolai pártszervekkel egyet­értésben — nyújtsanak támo­gatást ahhoz, hogy az iskolák tartalmi munkájának javítása a leghatékonyabb legyen. Se­gítsék > az állami vezetést az együttműködési tervek elkészí­tésében azért. hogy az MSZMP Központi Bizottságá­nak júniusi közoktatás-politi­kai határozata a megyékben is mindenütt magas színvonalon valósuljon meg. Gyenes László I Az ataman halála Ismét gazdag, változatos, színes filmműsorral kedves­kedik a nézőknek a salgótar­jáni November 7., és a ba­lassagyarmati Madách Film­színház. A salgótarjáni bemu­tató mozi az új műsorhetet január 18—20-án negyed 4 és 7 órai kezdettel Az atamán halála című kétrészes szí­nes szovjet—kazah történel­mi kalandfilmmel kezdi. Ugyancsak január 18—20-án kerül műsorra Balassagyar­maton az Egy bolond Párizs­ban című színes francia film­vígjáték. Majd január 21—22- én Balassagyarmaton is Az atamán halálát vetítik dél­után 5 órai kezdettel. Janu­ár 21—24-én Salgótarjánban csak délután fél 4 órai kez­dettel Rita, a vadnyugat ré­me című Rita Pavone filmet, az ismert színes, zenés,, olasz westernparódiát vetítik. Ezeken a napokon háromne­gyed 6-tól és 8 órától a No­vember 7. Filmszínházban az Egy bolond Párizsban című film megy. Január 23—24-én Balassagyarmaton a műsor­tól eltérően A kétarcú gyil­kos című színes jugoszláv filmet vetítik. Balassagyarmaton a Siker­filmek sorozatban január 19 —20-án Ha mondom, hogy szeretlek című színes zenés olasz filmvígjáték, ja­nuár 22—23-án pedig a Jó estét Mrs. Campbell című amerikai filmvíg játék szere­pel a műsoron, az utóbbi Gi­na Lollobrigida főszereplésé­vel. A matinék műsora is ér­dekes. Salgótarjánban szom­baton délelőtt az Osceola cí­mű színes NDK kalandfilmet, vasárnap délelőtt 10 órakor pedig A főnök tizenkettőkor érkezik című NDK bűnügyi filmet vetítik. Balassagyar­maton a január 21-i matiné műsora a Férjhez adom a mamát című NDK filmvígjá- tékot láthatják az érdeklő­dők. A hét. filmjei közül kiemel­Jelenet Az atamán halála című szovjet—kazah filmbőt kedik Az atamán halála, a kétrészes, színes, szélesvásznú, szinkronizált szovjet—kazah film, amelynek ez lesz a me­gyei bemutatója. Erényei mel­lett azért is számíthat rend­kívüli érdeklődésre, mert ez a film szerepel az „Ez a va­ló világ” pályázat ifjúsági rejtvényszelvényén is. A fil­met Saken Ajmanov rendezte, Aszhat Asrapov fényképezte, zenéjét pedig Erkely-Gali Rahmagyijev szerezte. A főbb szerepeket Aszanali Asimov, Viktor Avgyusko, Gennagyij Jugyin, Jurij Szarancev, Kur­ban Abdraszulov, Vlagyimir Guszev, Vlagyiszlav Sztrezsel- csik, Borisz Ivanov, Nurmu- han Zsanturin és Altinaj Je- leuova alakítja. Az 1919—20-as években Sfcovjet-Oroszország délkeleti részén Dutov atamán kozák egységei garázdálkodnak. "A csaknem 12 ezer főt számláló hadsereget Kína területén szervezik. Dutov egységei rendkívül veszélyt jelentenek a szovjethatalomnak, mivel erre a hadseregre támaszko­dik a belső ellenség, amely­nek összeesküvéseit hol az egyik, hol a másik szemírecs- ki körzetben leplezi le a CSE- KA. A csekisták elsőrendű feladatnak tekintik Dutov ata­mán eltávolítását az egysé­gek éléről, úgy gondolják, hogy ez esetben felbomlik a nem egységes, sokféle nem­zetiségből álló hadsereg. A dzsarkenti- területben egyre feszültebbé válik a helyzet. Egymás után halnak meg azok az emberek, akik a szer­vezet megbízásából átmentek a Dutov-hadsereg által meg­szállt területre. Szuvorov és Juhan, a vezetők tudják, hogy az ellenség igen jól szervezett kémhálózattal rendelkezik, arra gyanakodnak, hogy ti CSEKA-ban is van beépített emberük. Ilyen feszült han­gulatban bontakozik ki a film konfliktusa, amely mindvégig bővelkedik izgalmas fordula­tokban és nagyszerű színészi alakításokban. , Megjelent a Palócföld A napokban jelent meg az árusítóhelyeken a Palóc­föld múlt évi harmadik szá­ma. Az irodalmi-művészeti- művelődési folyóirat szép- irodalmi részében Oravecz János: Bányászballada cí­mű novelláját, Győri László három versét és Kussinszky Endre: Emlékek című regé­nyének első részét közli a folyóirat. S itt olvashatjuk Papp Lajos két költeményét is. Az Életünk rovatban Czí- pó Ernő, a salgótarjáni öb­lösüveggyár vizsgálata alap­ján ír a szocialista demok­ráciáról. és a% üzemi de­mokráciáról. Helyzetkép címen olvashatjuk Kő-Sza­bó Imre irodalmi riportját. A Bemutatjuk rovatban Ve- kérdi László A Jánossy-csa- lád művészéletébe nyújt be­mutatást. Szíj Béla Jánossy Ferencet, a jó nevű festőmű­vészt, Vekerdi László Já­nossy Istvánt, a poétát mu­tatja be. S végezetül a fo­lyóirat címlapján, és a mű- mellékleten is Jánossy Fe­renc alkotásaiból láthatunk egy színvonalas kollekciót. A Tanulmányok rovatban Tuba Gyula, A szlovákiai magyar novelláról, Volly István Kodály nógrádi nép­dalgyűjtéséről ír. A Kör­kép rovatban Fekete Gyula: Éljünk magunknak, Kúra- Szabó Ferenc: Sárköz, Gál- góczi Erzsébet: Kinek a tör­vénye, és Gyárfás Miklós: Madách színháza című köny­veiről olvashatunk kritikát, illetve recenziót. Zengő Ár­pád a filmforgalmazás né­hány időszerű kérdéséről írt tanulmányt. külföldön Taar Ferenc: LÁNG ÉS TÖVIS § 11. Petőfi Sándor születésének 150. éviu.dulója alkalmából hétfőn este a bukaresti I. L, Caragiale Nemzeti Színház­ban, a Román írószövetség védnöksége alatt emlékünnep­séget tartottak. Laurentiu Fulga, a Román írószövetség első elnökhelyet­tese megnyitóbeszédében a forradalmár költő személyi­ségét mutatta be. Eugen Je- beleahu író, a Román Tudo­mányos Akadémia levelező tagja prózai költeményben méltatta Petőfi Sándort és életművét. Ezt követően Mellusz Jó­zsef, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnök- helyettese ismertette a költő életútját és munkásságát. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából emlékünnepségeket tartottak Segesvárott, valamint a Ro­mán Szocialista Köztársaság más városaiban is. ★ A Petőfi-jubileum alkal­mából a varsói Magyar Kul­turális Intézet hétfőn irodal­mi estet rendezett, a magyar —lengyel irodalmi vegyes bi­zottság lengyel tagjai és a magyar irodalom lengyel mű­fordítói közreműködésével. (MTI) Vadregényes utakon, völgyek szeszélyesen kanyargó- a víz­folyás irányát követő kacska­ringón haladunk észak felé a várostól. Időnként meg-megál- lunk A nagy tizenkilences harcok egyik frontvonalát kö­vetjük. Az idő elvégezte a maga munkáját, nyoma sem maradt a hajdanvolt lőárok- nak, fedezékeknek, gránát szaggatta sebhelyeknek a szép pázsiton, csak találgatni lehet, merre is húzódhatott az első vonal. S miután nem állóharc­ról volt szó, nagyon is gyak­ran változott a harci terep, nem is lehetett szó komolyab­ban kiépített védelmi rend­szerről. Különben sem véde­lemre rendezkedtek be a tar­jám munkások és bányászok, hanem támadásra, s meg sem álltak a nagy északi hegye­kig, s mentek volna még to­vább is, ha vissza nem paran­csolja őket a kormány, ha meg nem töri a győzelmes len­dületüket. Később derült ki, milyen súlyos árat fizettünk a hibás intézkedés miatt: amit vérrel, tűzzel, áldozatokkal foglaltak el, a vöröskatonák, azt puskalövés nélkül vette vissza a megvert ellenség... Kiugró hegycsúcsok, közel és távol szép várromok, sűrű, lombos erdőség, amerre csak a szem ellát. Gyönyörű a táj. különösen a síksághoz szokott alföldi ember szemének. S miközben felfelé haladunk a vidám turisták mellett, arra gondolok, ugyan, kinek jutnak eszébe a hajdani harcok itt?! Pedig minden hegycsúcsért és völgyért emberek sokasága halt meg elemésztő golyőzá­Könyvtár útipoggyászban Ha valaki elutazik, becsoma- fér el. Nem okoz gondot a golhat könnyűszerrel akár egy mikrofilmről való olvasás fél könyvtárra való olvasniva- sem: az amerikai Bell Ho- lót. Nem lesz nehéz a bőrönd- well, továbbá a Kodak cégek je sem, mert a könyvek lap- egy „mini-leolvasókészülék- :íait mikrofilmre felvéve kel” jelentek meg a piacon. A egyetlen levelezőlap nagyságú leolvasókészülék alig valami- filmre egy 325 oldalas könyv vei nagyobb egy könyvnél. . NÓGRÁD — 1973. január 17^ szerda porban, aknák robbanása köz­ben, munkások, akik letették a szerszámot és puskát vettek a kezükbe, bányászok, akik feljöttek a föld mélyéből és minden katonai kiképzés nél­kül, a maguk választotta pa­rancsnok vezetése alatt kézi- tusában foglalták vissza a Karancsot és verekedtek vité­zül, kergetve maguk előtt az ellenséget igaz, emléktáblák, koszorúk, oszlopok is ébren tartják az emlékezést, amerre csak jár az ember. És vannak még élő tanúi Is a nagy idők­nek! Mint például S. Balázs bá­csi Salgóbányán. A vár tövében nézelődtem, fényképeztem, amikor felbuk­kant egy kedves kis öreg a sűrűből. Illedelmesen köszön­tünk egymásnak, s minden ceremónia nélkül bemutatkoz­tunk. Meghívott magához. S mert az első mondatokból megtudtam, hogy 43 évet töl­tött a bányában és vöröskato­na is volt, kétszeres örömmel fogadtam el a meghívást ez az én emberem! A lakása — régi bányászla­kás. Amolyan sorház. Közös udvar. szembenéző lakások- utcaszerűen elrendezve, egy­máshoz ragasztva, parányi kertecskékkel. Éppen ott szor­goskodott a zöldségek között Balázs bácsi felesége. Leto­pogta cipőjéről a homokot és betessékelt. Amíg bekapcsol­tam a magnókészülékemet, Balázs bácsi kérdezősködött: ki fia-borja vagyok, mit kere­sek itt, honnan jöttem, meg ilyeneket. A néni meg hideg szörpöt készített pohárba, s odatette elém, miközben fél­szemmel, mozdulatokkal az urát oktatta szavak nélkül: most vigyázz, jól beszélj! Egyszerű, derűs, kedves em­berek. Balázs bácsi az a fajta, akin nem fognak az évek, legfeljebb csak kívül Belül megmarad frissnek, üdé­nek. A tiszta emberek sajá­tossága az a gyermekien naiv tekintet és odaadó bizalom, ahogyan néz rám, miközben a mikrofont próbálgatom. Az a típus, amelyik az élet csúcsa­in, göröngyein, buktatóin va­lamilyen természetes könnyed­séggel lépdel át. nem szédül a mélységektől, nem szikkaszt­ja ki lekét a bánat, vagy a gyász, beletörődik, mint az élet minden egyéb természet­től való dolgába, amelyen nem tud változtatni, s úgy véli: akkor inkább jobb derűvel bészegni, mint gyásszal, bá­nattal feketére festeni. A néni vékonyka,, törékeny, sokat lá­tott, szenvedett bányászasz» szony. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents