Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOCRAD A 7. M SIMP NÓC.PAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII ÉVF., 291. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1972. DECEMBER 10., VASÁRNAP Huszonnyolc Balassagyarmat ÍJnH4*|»i tanácsülés az évfordulón Kitüntetések és jutalmak slütt Nehéz év a növénytermesztésben Termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása Salgótarjánban Az idei gazdasági év ered­ményeinek értékelése, s zár­számadás előkészítése céljából tanácskozást rendeztek terme­lőszövetkezeti párt- és gazda­sági vezetők, valamint területi párttitkárok részvételével szombaton Salgótarjánban. A •járás tizenhárom közös gazda­ságának munkájáról Molnár Pál. a járási hivatal elnök- helyettese tartott tájékozta­tót. A szövetkezetben idén a vény termesztésben mutatkoz­tak jelentős nehézségek. A ka­lászos gabonák betakarítása csak komoly veszteségekkel volt lehetséges, másrészt a szá­las takarmányok betakarításá­nak gépesítésében keletkeztek gondok. Kukoricából kitűnő terméseredményeket értek el, problémát a magas nedvesség- tartalom és a betakarítás oko­zott. A járásban a termőhelyi adottságok megkövetelik a szarvasmarha- és juhtenyész­tés intenzív fejlesztését. Ezért a növénytermesztés szerkeze­tét úgy kell kialakítani, hogy az elsősorban az állattenyész­tést szolgálja. A kormányhatá­rozat megjelenése óta egyéb­ként a járásban a tehénállo­mány 1445-ről 1636-ra emel­kedett. A gépi beruházások és a technológia fejlesztése került előtérbe a műszaki fejlesztés frontján. Elhanyagolt terület viszont a kemizálás gépesíté­se. kevés a növényvédő gép, az istállók gépesítettsége ugyan­csak elmarad az egyéb irányú fejlesztéstől. Nehéz, gondokkal teli évet zárnak a járás közös gazdasá­gai. Két termelőszövetkezet (Kazár> Karancslapujtő) vesz­teséggel zárja az évet Kazá­ron mintegy hárommilliós. Karan cslapuj tőn 4,7 millió veszteség várható. Az okozati tényezők: a vezetés, munka- szervezés közgazdasági szemlé­let hiányosságai, valamint a korábbi évekről öeszetornyo- sult gondok. A várható eredmények alap­ján a járásban a szövetkeze­tek árbevétele — hasonlóan a tavalyihoz — 244 millió forint lesz. Ezen belül 10 millióval kevesebb bevétel várható a növénytermesztésből. Az előadó ezután a zárszá­madásokkal» leltározásokkal kapcsolatos konkrét tenniva­lókat ismertette. A kiegészítő tevékenység ta­pasztalatairól végzett ezután számvetést Gordös Nándor, a járási pártbizottság osztályve­zetője. A járásban 1968. óta 275 százalékkal emelkedett a kiegészítő tevékenység mér­téke. Mátraverebélyben 7,1 százalék, viszont Karancsla- pujtőn 67,3 százalék volt az árbevétel mértéke a mellék­üzemágakból. A gondok kö- zött_ megemlítette, hogy nem fejlődött a fél- és késztermé­kek feldolgozása» valamint az élelmiszeripari tevékenység. A tennivalók között szólott arról, hogy keresni kell a társulá­sok lehetőségét főleg tejfeldol­gozó, fafeldolgozó üzemek lé­tesítése érdekében. A párt- és gazdasági vezetők szombati tanácskozása hozzá szólásokkal fejeződött be. Az újság betölti feladatát Ünnepség a magyar sajtó napja alkalmából r~ X Vörös Űjság megjelenésének 54. évfordulója, a ma­gyar sajtó napja alkalmából tegnap délután bensőséges ünnepségre került sor Salgótarjánban, a NŐGRÁD Szer­kesztőségének klubhelyiségében. Az ünnepségen részt vett Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, Szabó Aladár, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságá­nak titkára. Az újságírókat, a szerkesztőket Gotyár Gyula, a NÖGRÁD főszerkesztője üdvözölte, majd Bobál Gyula, a Magyar Üjságírók Országos Szövetségének megyei titkára emlékezett a Vörös Űjságra, a magyar sajtó napjára. Köszöntötte az újságírókat, a Lapkiadó Vállalat dolgozóit dr. Boros Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. — Engedjék meg, hogy a Vörös Űjság, a kommunista sajtó napján elvtársi, baráti szeretettel köszöntsem a NÓG­RÁD Szerkesztőségének szer­kesztőit, rovatvezetőit, újság­íróit, a gyakornokokat, a lap­kiadó valamennyi dolgozóját. A mai ünnepen a kommunis­ta sajtóra, s annak munka­társaira emlékezünk. Elöljáró­ban engedjék meg, hogy ki­jelentsem: a kommunista saj­tó a pártmunka szerves része, legközvetlenebb segítője a párt előtt álló feladatok meg­valósításának. A kommunista sajtó és annak munkatársai segítenek bennünket a párt-, az állami és a tömegszerveze­tek határozatainak végrehaj­tásában, s mindjárt itt mon­dom el, hogy a kommunista újságírók rendkívül nagy fe­lelősséget vállalnak pártunk politikájának. végrehajtásá­ban. Nagy a felelősségük ab­ban, hogy magyarázzák pár­tunk állásfoglalásait, de nagy a szerepük a közhangulat for­málásában is. Véleményünk szerint a NÓGRÁD betöltötte ezt a feladatát, tükrözte a lap hasábjain pártunk politikáját, a határozatok végrehajtását. — Pártunk Központi Bizott­sága novemberi ülése egyér­telműen, világosan foglalt ál­lást társadalmi, politikai fej­lődésünk alapvető kérdései­ben. Helyeslő véleményt vál­tott ki a dolgozók között. Ez az állásfoglalás segíti az új­ságírók munkáját, meghatá­rozza a lap feladatait is az elkövetkező időkre. Éppen ezért a több mint félévszáza­dos és a felszabadulás óta el­telt csaknem háromévtizedes tapasztalatok alapján tovább­ra is igényeljük a kommunis­ta sajtó tevékenységét, a saj­tó munkatársainak segítségét. Dr. Boros Sándor elvtárs utána ünnepi méltatásában arról szólt, hogy a párt ed­digi politikája helyes volt, és ebben az újság sokoldalúan mutatta be szocializmust épí­tő munkánkat, fejlődésünket. Szólt arról is, hogy a NÓG­RÁD helyesen tölti be felada­tát és ezért köszönet jár. A szerkesztőség belső életé­vel foglalkozva elmondotta, hogy helyes az a törekvés: a meglevő törzsgárda mellett fiatalok, új munkatársak bon­togatják szárnyaikat a szer­kesztőség alkotó légkörében, és ez a biztosíték a jövő fel­adatainak sikeres végrehajtá­sához is. Ünnepi köszöntőjét így fejezte be: — A magyar sajtó napja alkalmából a Vörös Űjság, a magyar kommunista sajtó 54. évfordulója alkalmából sok szeretettel és tisztelettel kö­szöntőm önöket, szerkesztőket, újságírókat, a Lapkiadó Válla­lat dolgozóit. Az újságírók­nak jó cikkek, riportok írá­sát kívánom és azt, hogy ez­zel érdemeljék ki az olvasók elismerését is. A salgótarjáni városi párt- bizottság nevében Szabó Ala­dár, a pártbizottság titkára köszöntötte az újságírókat, a kiadóvállalat dolgozóit. Ezután Vida Edit, a Nóg­rád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója Velenczei Ferenc- nének, a kiadóhivatal mun­katársának a Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt nyújtotta át. Gotyár Gyula, a NÓGRÁD főszerkesztője és Sebestyén Lászlóné, a Lapkiadó Vállalat főkönyvelője a törzsgárda- aranygyűrű kitüntetésben ré­szesült. Három dolgozónak a törzsgárda ezüst, egynek pe­dig a törzsgárda bronz foko­zata kitüntetést nyújtotta át A magyar sajtó napja al­kalmából dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács el­nöke a város átépítésében, a városi tanács munkájának ki­magasló segítéséért Gotyár Gyulának, lapunk főszerkesz­tőjének a Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évforduló­ja tiszteletére alapított em lékplakett kitüntetést adta át. Ezekben a napokban számos kedves olvasónk levélben, te­lefonon, vagy személyesen köszöntötte a szerkesztőség és a kiadóhivatal dolgozóit a magyar sajtó napja alkalmá­ból. Több pártszervezet, mint a salgótarjáni járási pártbizott­ság, tömegszervezet, köztük a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkársága, hivatalok, intézmények, üzemek vezetői dísztáviratban köszöntötték szerkesztőségünk és a kiadó- hivatal dolgozóit. Balassagyarmat felszabadu­lása 28. évfordulója tiszteleté­re tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel ünnepi tanácsülést ren­deztek Balassagyarmaton. Ki­emelkedő sorsfordulóra emlé­keztek a balassagyarmatiak, hiszen 1944. december 9. haj­nala új korszak kezdetét je­lentette Palócország fővárosá­ban. Az ünnepélyesein feldíszített teremben a Balassagyarmati városi Tanács tagjai mellett helyet foglaltak a városi pártbizottság és a városi ta­nács vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ott ült az elnökségben Bojtos Sándor és dr. Bartha Elemér Balassagyarmat város díszpol­gára is. Az ünnepség már reg­gel 8 órakor elkezdődött, ami­kor a városi pártbizottság, a városi tanács és a város dol­gozód nevében koszorút he­lyeztek él a szovjet hősi em­lékműhöz. Az ünnepi esemény a Him­nusz hangjaival kezdődött, amelyet szavalat követett, majd Hoff er István, a városi pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet Szólott arról, hogy Balassa­gyarmat lakossága agyongyö­törve a háborútól és a nyila­sok garázdálkodásától, felsza­badítóként várta a Vörös Had­sereget. Plijev tábornok had­testének egységei december 8-án este Aszód irányából előretörve foglalták el Szügy községet, majd megkezdték a harcot Balassagyarmat felsza­badításáért A németek erős védelmet építettek ki a város körül, így hosszú és nehéz harcok után december 9-én hajnali 6 órakor foglalták el a szovjet csapatok lendületes rohammal a várost Majd így folytatta: — Ma városunk felszabadu­lásának 28. évfordulóján tisz­telettel és mély hálával em­lékezünk azokra a szovjet katonákra, akik életüket nem kímélve vívtak áldozatos har­cot felszabadulásunkért. Ke­gyelettel őrizzük a Vörös Had­sereg Balassagyarmatért éle­tüket áldozó harcosainak em­lékét. — A huszonnyolc év előtti decemberi reggel valóban új világ kezdetét jelentette. Kez­Egyiptom elégedett az eredménnyel Izrael ürítse ki a megszánt területeket Az ENSZ közgyűlése pénte­ken minden eddiginél nagyobb szavazattöbbséggel, nyolcvan­hat szavazattal, hét ellenében, 31 tartózkodás mellett szólí­totta fel Izraelt az 1967-es háborúban megszállt arab te­rületek kiürítésére, amikor a közel-keleti vita befejeztével szavazott a 19 el nem kötele­zett ország által beterjesztett határozati javaslatról. Az ENSZ-faatórozat szóról szóra megismétli a közel-kele­ti helyzet rendezésére hozott 1967. november 22-i BT-hatá­rozat fó pontjait, majd a kö­vetkezőket tartalmazza: — sajnálkozását fejezi ki, hogy Izrael nem hajtotta vég­re a Biztonsági Tanács hatá­rozatát; — felkéri Izraelt: nyilváno­san fogadja el azt az elvet, hogy az erőszakkal való terű- lethóditás elfogadhatatlan; — semmisnek nyilvánítja ki a megszállt területeken Izrael által végrehajtott vál­toztatásokat, és felhívja az összes államokat „tartózkod­janak az olyan cselekmények­től, beleértve a segélyezést is, amelyek egyenlöek volná­nak az izraeli megszállás el­ismerésével”; — elismeri a palesztinul menekültek jogait, mint a közel-keleti béke nélkülözhe­tetlen elemét; — felkéri a Biztonsági Ta­nácsot, hogy tegyen meg min­den szükséges lépést az 1967- es határozat teljes végrehaj­tásáért; — teljes támogatásáról biz­tosítja Kurt Waldheim főtit­kár és közel-keleti különmeg- bizottja Gunnar Jarring bé­keerőfeszítéseit. A határozat mellett szavaz­tak a szocialista országok és a harmadik világ számos or­szága. Ellene Bolívia, Costa Rica, Dominika, Izrael, Ko­lumbia, Nicaragua és Uru­guay. Tarkózkodott egyebek között Albánia, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Távolmaradt a szavazástól Algéria, Irak, Líbia és Szíria. Hasszán el-Zajjat egyiptomi külügyminiszter a szavazás után kijelentette, hogy Egyip­tom elégedett az eredmény­űvel. Nem érti viszont Kína tartózkodó álláspontját George Bush, amerikai fő­delegátus kijelentette, az Egyesült Államok továbbra is támogatásban fogja részesíteni Izraelt. Jósáéi Tekoah izraeli kül­dött már a szavazás előtt kö­zölte, hogy a határozat sze­rinte nem szolgálja a béke érdekeit a Közel-Keleten, és Izrael figyelmen kívül hagyja majd a dokumen fcumot (MTI) detét annak a nagyarányú fejlődésnek, amelynek során a kispolgári Balassagyarmat egyre inkább munkás Balas­sagyarmattá alakult. A továbbiakban az ünnepi szónok részletesen ismertette Balassagyarmat múltjának emlékeit, majd utalt arra, hogy az elmúlt több mint ne­gyedszázad, amelynek szere ta­núi és részesei vagyunk, telje­sen megváltoztatta Balassa­gyarmat belső és külső képét. Adatokkal szemléltette a vá­ros előbbrelépését, a lakás- építkezéseket, óvoda- és isko­labővítéseket, gyárak, üzemek telepítését, a kultúra felvirá­goztatását Az ünnepi beszéd után Lombos Márton, a városi ta­nács elnöke javasolta, hogy az ünnepi tanácsülés írásban kö­szöntéé Vaszilij Miitrofánovics Ljubimov nyugalmazott őr­nagyot a város díszpolgárát a Balassagyarmatot felszaba­dító szovjet hadsereg egyik parancsnokát. Az ünnepség kiemelkedő részét jelentette a kitüntetések és jutalmak át- nyújtása. Balassagyarmatért emlékplakett kitüntetésben részesült dr. Guttmann Ist­ván, dr. Samu Istvárf és dr. Hatvani László orvos. Mik­száth-errüékplakettet kapott Réti Zoltán, a zeneiskola igaz­gatója és dr. Szabó Károly gimnáziumi tanár. Kimagas­ló társadalmi munkáért elis­merő oklevéllel tüntették ki a Balassi, Bálint Gimnáziu­mot, az Ipoly Bútorgyártó Vállalatot, a Magyar Kábel Művek gyáregységét, a Fém­ipari Vállalatot és a Szántó Kovács János Szakközépisko­lát. Ugyancsak oklevelet ado­mányozott a tanács a szak­munkásképző intézetnek és az 1-es számú Óvodának. A tár­sadalmi munkában kitűnt dolgozók közül húszán nyerték el a Kitüntető jelvény arany- fokozatát, huszonegyen az ezüst, harmincnyolcán a bronz fokozatot. Eredményes sport- tevékenységéért oklevelet ka­pott hat balassagyarmati la­kos. Berki Mihály a megyei tanács,képviseletében ünnepé­lyesen nyújtotta át Rrnetty Kálmánnak, a városi tanács elnökhelyettesének a megyei tanács elnökének dicséretét és jutalmát. Végezetül _ a városi zeneiskola adott igen hangula­tos és nívós műsort.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents