Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Tisztelt Szerkesztőségi A december 3-1 XÖGRAD- ban, a Kitől, mit kérdezne? rovatban olvastuk, hogy Önök a szénutalvánnyal kapcsolatos dolgunkat Intézték. Jóleső érzés nekünk, Idős nyugdíjasoknak arra gondolni, hogy úgy tekintettek bennün­ket, mint akik társadalmunk­nak termelői voltunk, nem vsak mint fogyasztót, idős nyugdíjas embereket. Megértő munkájukért fogad­ják kőszönetünket, s a jövőre nézve is kívánunk Önöknek a néppel, a népért való munká­jukban sok sikert. Több nyugdíjas társam ne­vében: Salamon Lajos Mátraszele Tíz éve együtt Az Eger—salgótarjáni TÜ- ZÉP 214. számú, kisterenyei telepének dolgozói 1962. óta szocialista brigádban dolgoz­nak. A tíz éve együtt dolgo­zó brigád az idén a „Béke” nevet vette fel. Megalakulá­suk óta két ízben nyerték el az „arany fokozat” kitüntetést és több alkalommal anyagi el­ismerésben is részesültek. A telep vezetője, Bender La- josné 1949-től dolgozik a vál­lalatnál, örömmel közölte, hogy a brigád ebben az^ év­ben is jól dolgozott. Építő- és tüzelőanyag-választékuk bősé­gesnek mondható mind a la­kossági, mind a közületi igé­nyeket ki tudják elégíteni. Je­lenleg csak a cement tárolása okoz gondot, de ezt úgy ol­dották meg, hogy vállalva a kockázatot, a vállalatokkal szerződést kötnek a cement tárolására, azért, hogy tavasz- szál zökkenőmentesen ki tud­ják szolgálni e fontos cikk­ből is a lakosság igényeit. Éves tervük teljesítését idő­arányosan 98 százalékra tel­jesítették, s még mintegy 6 millió forint bevételre van szükség ahhoz, hogy éves ter­vüket teljesíthessék. Most ezen fáradozik a „Béke” szo­cialista brigád valamennyi dolgozója. Szűcs Ferenc Levelezőnktől: Milyen érdekeket szolgál? A kohászati üzemek „Salgó- kapujának” környékén élő családok — a természetes szépségű panorámával övezett területein élük több évtized óta békés hétköznapi életüket. E kertes házak lakói békés természetűek és becsületesen dolgozó emberek, akik mun­kából hazatérve nyugalomra, pihenésre vágynak, amely fel­tétele a következő napi mun­ka eredményes végzésének és a . meghitt családi életnek. Nyugodt életünk megnyitó­jává és immár tarthatatlan bosszantójává vált az „Acél­büfé”, amelyet a Salgó-kapu- nál olcsó beruházással épített meg a Nógrád megyei Ven­déglátóipari Vállalat. Igaz, hogy nem kértük a megépíté­sét, de tény, hogy itt van és példás gyorsasággal épült fel. Nap mint nap elmentem mellette, gondoltam is, hogy „lám, tudunk mi gyorsan és valószínű határidőn belül is építeni!” Megnyitásának első napjától akarva-akaratlanul is figyelemmel kell kísérnem működésének káros hatását. Lakásunk ablakai közvetlenül a tőszomszédságában vannak, így látnom kell, hogy ittasság­tól roggyantan álló és zavaros tekintetű emberek sereglenek a „büfé" ablakánál és annak környékén, hajnaltól késő es­tig. Sajnálatra méltó, szomo­rú látvány ez. Mi, az itt élő családók gyakran kérdezzük egymástól: „miért és kinek volt e «•bűiére« szüksége, miért segítik elő az emberek és családok életének megron­tását?” E szomorú képhez még bosszantóbb látvány is páro­sul. Ugyanis a „büfé"-hez WC-mellékhelyiség nem épült. Nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy vajon az ittas állapotban levők milyen lát­ványt nyújtanak és milyen nyomokat hagynak maguk után. Joggal kérdezhetjük: az egészségügyi felügyelet — a KÖJÁL — ezzel egyetért-e, és meddig fogja tűrni, hogy a gyermekjátszótér és á lakóhá­zak környékén ilyen látvány­ban legyen részünk? Ügy gondolom, jogos az az aggályunk is, hogy a munkába menő és a munkából fárad­tan hazafelé tartó dolgozókat kell-e ilyen formában ösztö­nözni az alkohol fogyasztásá­ra? Mindezek után úgy vélem, jogos az a kérésünk, hogy a jövőben gondosabban kellene felmérni, hogy hol és milyen szolgáltatással segítsük elő a dolgozók ilyen jellegű igényé­nek kielégítését. Jó volna, ha az illetékesek egy kicsit el­gondolkodnának azon, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás nemcsak azt az embert mér­gezi, aki fogyasztja, hanem családja, környezete életét is. Célunk tehát legyen a: „meg­előzés” I Ha minden jó! megy... Csak jő idő kell, hogy a salgótarjáni városközpontban folyó útburkolási munkák ez (m végére befejeződjenek. Az eredeti terv szerint a munkálatokat jövő év első negyedévé­ben fejezték volna be. Most már csak a kőporréteget és a járdaburkolást kell a mun­kásoknak elvégezni. Képünkön az utolsó simításokat végzik az útborkolaton — fodor — Jogi tanácsadó: Jár-e üsemi baleaetea dolgozónak munkaruha? K.-né Salgótarján Panaszok és intézkedések: Hosszadalmas javítás Tisztelt Szerkesztőség! Mint régi előfizetőjük, lá­tom, hogy nagyon sok olvasó ügyes-bajos dolgait intézik el, most én is Önökhöz fordulok, segítségüket kérve. Augusztusban vettünk egy olajkályhát a jobbágyi Ipar­cikkboltban. „Lampart” elne­vezésű, gyártási száma pedig 47 558. örömünk azonban még nem volt benne. Amikor elő­ször begyújtottuk, az olaj a. tűztérből a kályha aljára csurgóit. Ekkor bejelentettük a salgótarjáni javítórészleg- hez. Kijöttek, megnézték, majd egy hónap múltán újból megnézték és el is szállítot­ták a műhelybe azzal, hogy rövidesen megjavítják. Ez ok­tóber 26-án történt. Kályhánk azóta is a javítóban van, és bizony már igen-igen elkelne a lakásban. Azóta többször sürgettük, érdeklődtünk, eddig hiába, mert még mindig nem került vissza. Most még csak a kályhacsőben gyönyörködhe­tünk, de ez egymagában nem Sz. Péter (Salgótarján) 1970. októberében üzemi balesetet szenvedett. Balesete során munkaruhája és órája is tönk­rement. Köteles-e ezt az üzem megtéríteni, illetőleg jár-e ne-- ki most munkaruha? — kér­dezi levelében. Sajnos, olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy jelenleg dolgozik-e, és milyen munka­körben. Az Mt. 50. § (2) be­kezdése, valamint az Mt. V. 73. §-a ugyanis csak a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott olyan munkakörökben teszi lehetővé munkaruha juttatását, amelyekben a munka a ruházat nagymérté­kű szennyeződésével, vagy el­használódásával jár. Ugyan­csak a kollektív szerződésben kell meghatározni az egyes munkaruhafajták juttatási ide­jét, vagyis a kihordási idő tartamát, valamint a juttatás tőbizottsághoz során tönkrement munkaruha lényegében az üzem tulajdo­nát képezte, így azért kártérí­tést nem követelhet. Amennyiben üzemi balesete során órája is tönkrement, és annak értékét az üzem nem hajlandó megtéríteni, panaszá­val az üzemi munkaügyi dön­fordulhat. egyéb feltételeit is. Olvasónk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a mun­karuha csak a juttatási idő eltelte után kerül a dolgozó tulajdonába. Ebből követke­zően olvasónk üzemi balesete Amennyiben a kollektív szer­ződés munkakörében munka­ruhajuttatást ír éíő, és ezt nem kapja meg, panaszának jogorvoslata végett is a mun­kaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni. Mennyi idő után axünilt mer* a „kilépeti*’ bejegyzéaael járó joghátrány? S. Ferenc május 13-án (Becske) „kilépett” 1970. be­sok örömet nyújthat nekünk, jegyzésű munkakönyvvel ment Kitől, mit kérdezne? TESSÉK,IT VÁLASZ Oláh László, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára romhá­ny i szerelő üzemének műveze­tője kérdezi: — Megalakult nálunk a szakszervezeti műhelybizott­ság. Azt szeretnénk tudni, hogy Nógrád megyéhez tar­tozva kivel kell felvenni a kapcsolatot? yiarczi József, az SZMT szervezési és kádermunka-bi- zottságának vezetője válaszol: — A gyáregység elsősorban a vállalathoz, a Híradástech­' nikai Anyagok Gyárához, Vác- hoz tartozik. Kapcsolatuk azonban lassan már egy éve hozzánk, az SZMT-hez is kö­tődik. Munkájuk, tevékenysé­gük további részében is te­hát ezt a kapcsolatot kell ápolniuk. Sirkó Béla, a kishartyánl Egyesült Erő Termelőszövet­kezet főagronómusa kérdezi: — Mikor lesz olyan meg­felelő eketípus kapható, ame­lyet használhatnak a szövet­kezetek olyan területeken, ahol sok a növényi marad­vány, s ezeket a földbe kell dolgozni? Második kérdése: — Az VE —SO-es típusú traktorok gyár­tását beszüntették. Milyen megfelelő típust tudunk ha­sonló körülmények között be­szerezni? Lőrincz Károly, az AGRO- KER Nógrád megyei kiren­deltségének vezetője válaszol: — 1. A sok növényi marad­vány alászántására a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kialakította a Lajta ekecsaládot, mely 50 lóerős és 90 lóerős traktorokra függesz­tett, félig függesztett és von­tatott kivitelben készül. — 2. Az UE—őO-es trektor helyett a 445 BT típusú 45 lóerős traktor vizsgálata fo­lyik, Forgalmazása 1973-ban várható. D—4—KB 90 lóerős típusú pedig már most rak­tárról szállítható.- ti ­Kérem, sürgessék meg a ne­vemben a kályha javítását, ha pedig nem javítható, úgy annak cseréjét. Sipos Lászlóné Jobbágyi Olvasónk kérésének megfe­lelően érdeklődtünk a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat központja igazgatójá­nál, Hizsnyai Sándornál, aki a késedelmes javítás okaként ismertette velünk, hogy saj­nos, alkatrész hiánya miatt nem tudták olvasónk olaj­kályháját az ígért időre meg­javítani. A RAMOVILL sem rendelkezett a szükséges anyaggal, de november 30-án a szerviz művezetője saját maga szerezte be a kívánt al­katrészt a gyártó cégnél, s ezen a napon tudták a javí­tást elvégezni. Olvasónk azó­ta már javított olajkályháját meg is kapta. jelenlegi munkaadójához dől gozni. Mint írja, 28 ledolgo­zott szolgálati éve van, de jelenlegi munkahelyén pót- szabadságot még nem ka­pott. Kilépett bejegyzés ese­tén 28 év ledolgozott mun­kaév után hány év múlva less jogosult pótszabadságra? — kérdezi levelében. Munkakönyvbe a munkavi­szony megszűnése többek között akkor kell a „kilépett" szöveget bejegyez­ni, ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munka- viszony felmondását követően az előírt felmondási időt nem tölti ki — kivéve, ha a mun­kavégzés alól jogszabály alap­ján, vagy a vállalattal történt megegyezés következtében fel­mentést nyért — továbbá, ha tén, amikor meghatározott ideig munkaviszony-változás után is érvényesülni kell, bi­zonyos joghátrányoknak. Ilyen joghátránynak szá­mít, hogy mindazokban az tett meg, úgy kel! elbírálni, mintha munkaviszonya fe­gyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg.” A munkakönyvbe fenti okok miatti „kilépett” bejegyzéssel esetekben, amikor munkavi- járó joghátrányok hatályának szonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembe vételét írja elő, például hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján já­ró pótszabadság, jubileumi ju­talom stb. a kilépett bejegy- okaként zést megelőzően ledolgozott munkaidőt számításon kívül kell hagyni mindaddig, amíg a büntetés hatálya fennáll. A büntetés hatálya az Mt. V. 89. § (2) bekezdése értel­mében fegyelmi elbocsátás esetén a büntetés jogerőre emelkedésétől számított há­rom évig áll fenn. Az Mt. 31. § (2) bekezdése szerint vi­szont „ha a munkaviszonyt a a dolgozó munkaviszonyának dolgozó jogszabály rendelke­megszüntetésére fegyelmi el­bocsátás vagy bírói ítélet folytán került sor. Vagyis olyan súlyos jogsértések eső­zéseinek megszegésével, fel­mondás nélkül, vagy a mun­kaviszony megszűnésért' meg­határozott időpont előtt szün­Intézkedést kérünk... Kérem, hogy ezt a sokakat érintő problémát szíveskedje­nek közölni a NÓGRÁD-ban: Sok bosszúságot és tolongást okoz a délutános műszakból hazatérő dolgozók számára az az autóbusz, amely Salgótar­jánból 22 óra 30 perckor in­dul és Vizsláson át közleke­dik. Ugyanis a délutáni mű­szak kezdete előtt a 13 óra 05 perckor Vizslásról induló au­tóbuszok száma kettő, s ezek négy község dolgozóit — Mi- zserfa, RákóczKelep, Kazár és Vizslás — szállítják Salgótar­jánba a különböző gyárakba. Ezzel szemben a műszak vé­geztével, este 22 óra 30 perc­kor már csak egyetlen járat közlekedik, — ami egyben az utolsó is —, az utas pedig két autóbuszra való. Ezért Zagy­vapálfalván már csak nagy veszekedés és tolongás árán tudnak felférni az utasok, ha egyáltalán felférnek a buszra. Pedig, akik délután dolgoz­nak, azok Is szeretnének ha­zatérni otthonukba, még az­nap. Panaszunkkal már fordul­tunk a tanácshoz is, és to­vábbította a kérést a VO- LÁN-hoz. Nem tudjuk, milyen okból, de eddig intézkedés nem történt. Lehet, hogy az autóbusz vezetői a rossz út­viszonyokra hivatkoznak, ugyanis a Vizslás és Zagyva­pálíalva közötti útszakaszon lassan már fél méter mélysé­gű gödrök vannak. Ezt is je­lentettük már a tanácson, kértük az út javítását. Ebben sem léptünk egy lépéssel sem előbbre. Pedig a hó sem töl­ti be tartósan ezeket a gödrö­ket. Kérjük az illetékes szerve­ket, vizsgálják meg kérésün­ket, és intézkedjenek, hogy mi is nyugodt körülmények között utazhassunk. Kovács Ferenc Vizslás időtartamát tehát, a bejegyzést megelőzően ledolgozott évek számától függetlenül, három évben határozza meg a jog­szabály. A kiszabott fegyelmi büntetések és az ezzel járó joghátrányok mindig arány­ban kell, hogy álljanak az el­követett fegyelmi vétséggel, vagy jogsértéssel és mindig érvényesülni kell a nevelő célzatnak. Az elkövető jó munkája, munkafegyelem megsértésétől való tartózkodá­sa esetén még a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, vagy jog­sértés esetén is lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a büntetés végrehajtását leg­feljebb egy évre felfüggesszék, illetőleg a büntetés hatálya alól az előírt időtartam előtt is mentesítsék, ha attól a ne­velő hatás elvárható. A határidő előtti mentesí­téshez az új vállalatnak is joga van, ez esetben azonban köteles kikérni a büntetést kiszabó vállalat véleményét is. Október 5-1 jog} tanácsadó „Nyugdíj vagy járadék” cí­mű anyagunk első bekezdésé­nek helyes értelmezése a kö­vetkező: „Mind az öregségi, mind a munkaképtelenségi Já­radék megállapításának egyik előfeltétele, hogy az igénylő az igénylés időpontjában tsz- tag legyen. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj megálla­pításához viszont az igénylés­kori tagsági viszony nem fel­tétel.” Dr. J. S. NÓGRÁD — 1972. december 7„ csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents