Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Tisztelt Szerkesztőségi A december 3-1 XÖGRAD- ban, a Kitől, mit kérdezne? rovatban olvastuk, hogy Önök a szénutalvánnyal kapcsolatos dolgunkat Intézték. Jóleső érzés nekünk, Idős nyugdíjasoknak arra gondolni, hogy úgy tekintettek bennünket, mint akik társadalmunknak termelői voltunk, nem vsak mint fogyasztót, idős nyugdíjas embereket. Megértő munkájukért fogadják kőszönetünket, s a jövőre nézve is kívánunk Önöknek a néppel, a népért való munkájukban sok sikert. Több nyugdíjas társam nevében: Salamon Lajos Mátraszele Tíz éve együtt Az Eger—salgótarjáni TÜ- ZÉP 214. számú, kisterenyei telepének dolgozói 1962. óta szocialista brigádban dolgoznak. A tíz éve együtt dolgozó brigád az idén a „Béke” nevet vette fel. Megalakulásuk óta két ízben nyerték el az „arany fokozat” kitüntetést és több alkalommal anyagi elismerésben is részesültek. A telep vezetője, Bender La- josné 1949-től dolgozik a vállalatnál, örömmel közölte, hogy a brigád ebben az^ évben is jól dolgozott. Építő- és tüzelőanyag-választékuk bőségesnek mondható mind a lakossági, mind a közületi igényeket ki tudják elégíteni. Jelenleg csak a cement tárolása okoz gondot, de ezt úgy oldották meg, hogy vállalva a kockázatot, a vállalatokkal szerződést kötnek a cement tárolására, azért, hogy tavasz- szál zökkenőmentesen ki tudják szolgálni e fontos cikkből is a lakosság igényeit. Éves tervük teljesítését időarányosan 98 százalékra teljesítették, s még mintegy 6 millió forint bevételre van szükség ahhoz, hogy éves tervüket teljesíthessék. Most ezen fáradozik a „Béke” szocialista brigád valamennyi dolgozója. Szűcs Ferenc Levelezőnktől: Milyen érdekeket szolgál? A kohászati üzemek „Salgó- kapujának” környékén élő családok — a természetes szépségű panorámával övezett területein élük több évtized óta békés hétköznapi életüket. E kertes házak lakói békés természetűek és becsületesen dolgozó emberek, akik munkából hazatérve nyugalomra, pihenésre vágynak, amely feltétele a következő napi munka eredményes végzésének és a . meghitt családi életnek. Nyugodt életünk megnyitójává és immár tarthatatlan bosszantójává vált az „Acélbüfé”, amelyet a Salgó-kapu- nál olcsó beruházással épített meg a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat. Igaz, hogy nem kértük a megépítését, de tény, hogy itt van és példás gyorsasággal épült fel. Nap mint nap elmentem mellette, gondoltam is, hogy „lám, tudunk mi gyorsan és valószínű határidőn belül is építeni!” Megnyitásának első napjától akarva-akaratlanul is figyelemmel kell kísérnem működésének káros hatását. Lakásunk ablakai közvetlenül a tőszomszédságában vannak, így látnom kell, hogy ittasságtól roggyantan álló és zavaros tekintetű emberek sereglenek a „büfé" ablakánál és annak környékén, hajnaltól késő estig. Sajnálatra méltó, szomorú látvány ez. Mi, az itt élő családók gyakran kérdezzük egymástól: „miért és kinek volt e «•bűiére« szüksége, miért segítik elő az emberek és családok életének megrontását?” E szomorú képhez még bosszantóbb látvány is párosul. Ugyanis a „büfé"-hez WC-mellékhelyiség nem épült. Nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy vajon az ittas állapotban levők milyen látványt nyújtanak és milyen nyomokat hagynak maguk után. Joggal kérdezhetjük: az egészségügyi felügyelet — a KÖJÁL — ezzel egyetért-e, és meddig fogja tűrni, hogy a gyermekjátszótér és á lakóházak környékén ilyen látványban legyen részünk? Ügy gondolom, jogos az az aggályunk is, hogy a munkába menő és a munkából fáradtan hazafelé tartó dolgozókat kell-e ilyen formában ösztönözni az alkohol fogyasztására? Mindezek után úgy vélem, jogos az a kérésünk, hogy a jövőben gondosabban kellene felmérni, hogy hol és milyen szolgáltatással segítsük elő a dolgozók ilyen jellegű igényének kielégítését. Jó volna, ha az illetékesek egy kicsit elgondolkodnának azon, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás nemcsak azt az embert mérgezi, aki fogyasztja, hanem családja, környezete életét is. Célunk tehát legyen a: „megelőzés” I Ha minden jó! megy... Csak jő idő kell, hogy a salgótarjáni városközpontban folyó útburkolási munkák ez (m végére befejeződjenek. Az eredeti terv szerint a munkálatokat jövő év első negyedévében fejezték volna be. Most már csak a kőporréteget és a járdaburkolást kell a munkásoknak elvégezni. Képünkön az utolsó simításokat végzik az útborkolaton — fodor — Jogi tanácsadó: Jár-e üsemi baleaetea dolgozónak munkaruha? K.-né Salgótarján Panaszok és intézkedések: Hosszadalmas javítás Tisztelt Szerkesztőség! Mint régi előfizetőjük, látom, hogy nagyon sok olvasó ügyes-bajos dolgait intézik el, most én is Önökhöz fordulok, segítségüket kérve. Augusztusban vettünk egy olajkályhát a jobbágyi Iparcikkboltban. „Lampart” elnevezésű, gyártási száma pedig 47 558. örömünk azonban még nem volt benne. Amikor először begyújtottuk, az olaj a. tűztérből a kályha aljára csurgóit. Ekkor bejelentettük a salgótarjáni javítórészleg- hez. Kijöttek, megnézték, majd egy hónap múltán újból megnézték és el is szállították a műhelybe azzal, hogy rövidesen megjavítják. Ez október 26-án történt. Kályhánk azóta is a javítóban van, és bizony már igen-igen elkelne a lakásban. Azóta többször sürgettük, érdeklődtünk, eddig hiába, mert még mindig nem került vissza. Most még csak a kályhacsőben gyönyörködhetünk, de ez egymagában nem Sz. Péter (Salgótarján) 1970. októberében üzemi balesetet szenvedett. Balesete során munkaruhája és órája is tönkrement. Köteles-e ezt az üzem megtéríteni, illetőleg jár-e ne-- ki most munkaruha? — kérdezi levelében. Sajnos, olvasónk leveléből nem tűnik ki, hogy jelenleg dolgozik-e, és milyen munkakörben. Az Mt. 50. § (2) bekezdése, valamint az Mt. V. 73. §-a ugyanis csak a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakörökben teszi lehetővé munkaruha juttatását, amelyekben a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár. Ugyancsak a kollektív szerződésben kell meghatározni az egyes munkaruhafajták juttatási idejét, vagyis a kihordási idő tartamát, valamint a juttatás tőbizottsághoz során tönkrement munkaruha lényegében az üzem tulajdonát képezte, így azért kártérítést nem követelhet. Amennyiben üzemi balesete során órája is tönkrement, és annak értékét az üzem nem hajlandó megtéríteni, panaszával az üzemi munkaügyi dönfordulhat. egyéb feltételeit is. Olvasónk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a munkaruha csak a juttatási idő eltelte után kerül a dolgozó tulajdonába. Ebből következően olvasónk üzemi balesete Amennyiben a kollektív szerződés munkakörében munkaruhajuttatást ír éíő, és ezt nem kapja meg, panaszának jogorvoslata végett is a munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni. Mennyi idő után axünilt mer* a „kilépeti*’ bejegyzéaael járó joghátrány? S. Ferenc május 13-án (Becske) „kilépett” 1970. besok örömet nyújthat nekünk, jegyzésű munkakönyvvel ment Kitől, mit kérdezne? TESSÉK,IT VÁLASZ Oláh László, a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhány i szerelő üzemének művezetője kérdezi: — Megalakult nálunk a szakszervezeti műhelybizottság. Azt szeretnénk tudni, hogy Nógrád megyéhez tartozva kivel kell felvenni a kapcsolatot? yiarczi József, az SZMT szervezési és kádermunka-bi- zottságának vezetője válaszol: — A gyáregység elsősorban a vállalathoz, a Híradástech' nikai Anyagok Gyárához, Vác- hoz tartozik. Kapcsolatuk azonban lassan már egy éve hozzánk, az SZMT-hez is kötődik. Munkájuk, tevékenységük további részében is tehát ezt a kapcsolatot kell ápolniuk. Sirkó Béla, a kishartyánl Egyesült Erő Termelőszövetkezet főagronómusa kérdezi: — Mikor lesz olyan megfelelő eketípus kapható, amelyet használhatnak a szövetkezetek olyan területeken, ahol sok a növényi maradvány, s ezeket a földbe kell dolgozni? Második kérdése: — Az VE —SO-es típusú traktorok gyártását beszüntették. Milyen megfelelő típust tudunk hasonló körülmények között beszerezni? Lőrincz Károly, az AGRO- KER Nógrád megyei kirendeltségének vezetője válaszol: — 1. A sok növényi maradvány alászántására a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kialakította a Lajta ekecsaládot, mely 50 lóerős és 90 lóerős traktorokra függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelben készül. — 2. Az UE—őO-es trektor helyett a 445 BT típusú 45 lóerős traktor vizsgálata folyik, Forgalmazása 1973-ban várható. D—4—KB 90 lóerős típusú pedig már most raktárról szállítható.- ti Kérem, sürgessék meg a nevemben a kályha javítását, ha pedig nem javítható, úgy annak cseréjét. Sipos Lászlóné Jobbágyi Olvasónk kérésének megfelelően érdeklődtünk a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat központja igazgatójánál, Hizsnyai Sándornál, aki a késedelmes javítás okaként ismertette velünk, hogy sajnos, alkatrész hiánya miatt nem tudták olvasónk olajkályháját az ígért időre megjavítani. A RAMOVILL sem rendelkezett a szükséges anyaggal, de november 30-án a szerviz művezetője saját maga szerezte be a kívánt alkatrészt a gyártó cégnél, s ezen a napon tudták a javítást elvégezni. Olvasónk azóta már javított olajkályháját meg is kapta. jelenlegi munkaadójához dől gozni. Mint írja, 28 ledolgozott szolgálati éve van, de jelenlegi munkahelyén pót- szabadságot még nem kapott. Kilépett bejegyzés esetén 28 év ledolgozott munkaév után hány év múlva less jogosult pótszabadságra? — kérdezi levelében. Munkakönyvbe a munkaviszony megszűnése többek között akkor kell a „kilépett" szöveget bejegyezni, ha a dolgozó felmondás nélkül kilép, vagy a munka- viszony felmondását követően az előírt felmondási időt nem tölti ki — kivéve, ha a munkavégzés alól jogszabály alapján, vagy a vállalattal történt megegyezés következtében felmentést nyért — továbbá, ha tén, amikor meghatározott ideig munkaviszony-változás után is érvényesülni kell, bizonyos joghátrányoknak. Ilyen joghátránynak számít, hogy mindazokban az tett meg, úgy kel! elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg.” A munkakönyvbe fenti okok miatti „kilépett” bejegyzéssel esetekben, amikor munkavi- járó joghátrányok hatályának szonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembe vételét írja elő, például hosszabb felmondási idő, munkaviszony alapján járó pótszabadság, jubileumi jutalom stb. a kilépett bejegy- okaként zést megelőzően ledolgozott munkaidőt számításon kívül kell hagyni mindaddig, amíg a büntetés hatálya fennáll. A büntetés hatálya az Mt. V. 89. § (2) bekezdése értelmében fegyelmi elbocsátás esetén a büntetés jogerőre emelkedésétől számított három évig áll fenn. Az Mt. 31. § (2) bekezdése szerint viszont „ha a munkaviszonyt a a dolgozó munkaviszonyának dolgozó jogszabály rendelkemegszüntetésére fegyelmi elbocsátás vagy bírói ítélet folytán került sor. Vagyis olyan súlyos jogsértések esőzéseinek megszegésével, felmondás nélkül, vagy a munkaviszony megszűnésért' meghatározott időpont előtt szünIntézkedést kérünk... Kérem, hogy ezt a sokakat érintő problémát szíveskedjenek közölni a NÓGRÁD-ban: Sok bosszúságot és tolongást okoz a délutános műszakból hazatérő dolgozók számára az az autóbusz, amely Salgótarjánból 22 óra 30 perckor indul és Vizsláson át közlekedik. Ugyanis a délutáni műszak kezdete előtt a 13 óra 05 perckor Vizslásról induló autóbuszok száma kettő, s ezek négy község dolgozóit — Mi- zserfa, RákóczKelep, Kazár és Vizslás — szállítják Salgótarjánba a különböző gyárakba. Ezzel szemben a műszak végeztével, este 22 óra 30 perckor már csak egyetlen járat közlekedik, — ami egyben az utolsó is —, az utas pedig két autóbuszra való. Ezért Zagyvapálfalván már csak nagy veszekedés és tolongás árán tudnak felférni az utasok, ha egyáltalán felférnek a buszra. Pedig, akik délután dolgoznak, azok Is szeretnének hazatérni otthonukba, még aznap. Panaszunkkal már fordultunk a tanácshoz is, és továbbította a kérést a VO- LÁN-hoz. Nem tudjuk, milyen okból, de eddig intézkedés nem történt. Lehet, hogy az autóbusz vezetői a rossz útviszonyokra hivatkoznak, ugyanis a Vizslás és Zagyvapálíalva közötti útszakaszon lassan már fél méter mélységű gödrök vannak. Ezt is jelentettük már a tanácson, kértük az út javítását. Ebben sem léptünk egy lépéssel sem előbbre. Pedig a hó sem tölti be tartósan ezeket a gödröket. Kérjük az illetékes szerveket, vizsgálják meg kérésünket, és intézkedjenek, hogy mi is nyugodt körülmények között utazhassunk. Kovács Ferenc Vizslás időtartamát tehát, a bejegyzést megelőzően ledolgozott évek számától függetlenül, három évben határozza meg a jogszabály. A kiszabott fegyelmi büntetések és az ezzel járó joghátrányok mindig arányban kell, hogy álljanak az elkövetett fegyelmi vétséggel, vagy jogsértéssel és mindig érvényesülni kell a nevelő célzatnak. Az elkövető jó munkája, munkafegyelem megsértésétől való tartózkodása esetén még a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, vagy jogsértés esetén is lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre felfüggesszék, illetőleg a büntetés hatálya alól az előírt időtartam előtt is mentesítsék, ha attól a nevelő hatás elvárható. A határidő előtti mentesítéshez az új vállalatnak is joga van, ez esetben azonban köteles kikérni a büntetést kiszabó vállalat véleményét is. Október 5-1 jog} tanácsadó „Nyugdíj vagy járadék” című anyagunk első bekezdésének helyes értelmezése a következő: „Mind az öregségi, mind a munkaképtelenségi Járadék megállapításának egyik előfeltétele, hogy az igénylő az igénylés időpontjában tsz- tag legyen. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj megállapításához viszont az igényléskori tagsági viszony nem feltétel.” Dr. J. S. NÓGRÁD — 1972. december 7„ csütörtök 5