Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Az influenza Vírusa világjáró útján min­ket is újra meg újra meglá­togat. A látogatás nagyjából két évenként várható, az őszi hónapok utolján, vagy télen. Az influenza heveny fertő­ié megbetegedés, amelyet az influenza vírus okoz. Influ­enza-megbetegedések lehetnek enyhe, vagy súlyosabb lefo- lyásúak. A betegség súlyos, vagy enyhe lefolyása a vírus enegbetegítő képességén kívül igen sok tényezőtől függ. Ezek a, tényezők a lakosság maga­tartásának, viselkedésének, egyéni védekezésének megja­vításával kedvezően befolyá­solhatók A megfigyelések szerint egyes vírusbetegségek eseté­ben a betegség kiállása (him­lő, kanyaró, járványos gyer­mekbénulás) egész élétre szó­ló védettséggel jár. Az egész életre szóló védettség azon­ban csak akkor várható, ha a betegségokozó vírus válto­zatlan összetételű, vagy szer­kezetű. Olyan esetben azon­ban. amikor a vírus összeté­telét (szerkezetét) — akár egy járvány ideje alatt — képes változtatni, a védettség nem­hogy egy egész életre, hanem hosszabb időre sem tart. Ilyen vírus az influenzavírus, ameiy háromféle típusú. Az „A” csoportba tartozó influ­enzavírusok okozzák a világ­járványokat. Ilyen influenza ,A”-vírus a legutóbbi két jár­ványt okozó Hongkong ne­vű. Az influenza „B”- és „C”- virus kisebb jelentőségű. Ezek enyhébb lefolyásúak, sokszor elszórtan észlelt megbetegedé­sek okozói. A megbetegedés időpontja általában késő ősszel, vagy télen van. Az influenza ugyanis nagyrészt légúti meg­betegedést okoz és cseppfer­tőzés útján — levegőn keresz­tül — terjed, ősszel és télen az emberek nagy része hajla­mos a meghűlésre, náthás lesz. Bár a banális náthát is egy vírus okozza, a közönsé­ges náthának semmi köze nincs az influenzához. Az em­berek nagy része mégis inf­luenzának nevezi a közönsé­ges náthát és sok egyéb meg­hűléssel és náthával járó megbetegedést. Felvetődik a kérdés, mi­képpen védekezzünk az inf­luenza ellen? Az influenzavírus megválto­zása — amely akár a jár­vány terjedése során is bekö­vetkezhet — okozhatja, hogy az influenza elleni oltás vé­dőhatása az egyéb rendszere­sen használt oltóanyagok vé­dőhatásától elmarad. Az elölt vírusokból készített, influen­za elleni oltóanyag védőhatá­sa mintegy 60 százalékos, de ez a védettségi állapot sem tartós, csak néhány hónapig tart. A védekezés éppen ezért nagy részben az emberek ma­gatartásának függíénye. Első­sorban a szervezet erősítése az, ami a védekezés legbizto­sabb támasza. Az edzett, ki­sportolt szervezet minden fer­tőzést könnyebben leküzd. Ha aztán környezetünk tisztán • tartására, valamint személyes tisztaságunkra is ügyelünk, már nagy reményünk lehet a megelőzésre Javasolni lehet, hogy aki teheti, sportoljon, edzze meg testét, tartózkodjon minél gyakrabban a szabad­ban, lakásában legyen jó leve­gő, tisztaság. Öltözködjünk a hőmérsékletnek megfelelően, fogyasszunk minél több vita­mint tartalmazó élelmet és óvakodjunk a hirtelen lehű­léstől, a megfázástól. Influenzajárvány idején le­hetőség szerint kerüljük el a zsúfolt helyeket, ne látogas­sunk lázas betegeket. Azoic, akik lázas betegek, vagy láz- talanok, de náthásak, lehető­ség szerint tartózkodjanak la­kásukon, kérjék orvosuk ta­nácsát, és azt tartsák is be. A náthás ember — különösen ha lakását elhagyja — köhö­gésnél, tüsszentésnél használ­jon zsebkendőt. Az influenzajárvány idején megbetegedettek hívjanak or­vost, maradjanak ágyban, vagy legalább lakásukon, hogy ne terjesszék utcán, munka­helyen az influenza kóroko­zóját A vírusbetegségeknek — így az influenzának — nin­csen biztosan gyógyító gyógy­szere, ezért « elsősorban csak a láz és kellemetlen közérzet miatt szükséges a gyógyszer szedése. Antibiotikum (pl. Ve- gacillin), vagy ehhez hasonló gyógyszer szedése csak akkor nélkülözhetetlen, ha az influ­enzás fertőzéshez más (bak­teriális) fertőzés társult, ami­kor az antibiotikumtól a társ- fertőzés gyógyítását várjuk. Az influenza évek óta okoz kisebb-nagyobb járványokat hazánkban. A járványok so­rán történt megbetegedések­ről szóló feljegyzések alapján megállapítható, hogy az ihf- luenza általában enyhe for­mában jelentkezik, a megbe­tegedések zöme néhány na­pon belül, gyógyul, a szövőd­ményes esetek aránya ala­csony. A járvány jelentkezése mégis nagy jelentőségű, mert megzavarja a családpk meg­szokott életét, az egészségügyi szervek munkája éjjel-nappal zaklatott, a táppénzesek szá­ma magasra nő, a termelés visszaesik. Jelenleg nincsen olyan biztos módszer, amellyel az influenza járványszerű fel­lépését meg tudnánk akadá­lyozná Tréfák Dühös ügyfél ront be az m- tunk. Tegnap elárasztotta a gatlanközvetítőhöz: — Nem vagyok hajlandó megtartani azt a földet, amelyről tegnap megállapod­folyo! — Sajnálom uram, a szer­ződést nem tudjuk felbontani. Már késő. — De uram::: — Hallgasson meg kérem, ne veszítse el a fejét! A szer­ződést ugyan nem tudom fel­bontani, de valamit azért mégis tehetek. Az árát négy­szögöl helyett literben fogom megállapítani! •k Karikatúrák sajtónapra 6 NÓGRÁD - 1972. decembei 7., csütörtök Feltűnő figyelmesség... Mi van ma? — Sajtónap, fiacskám! „Sajtónap” Sacha Guitry egy provence-i kis faluban töltötte a szabad­ságát. Egy napon valaki meg­jegyezte: — Tudja, Monsieur Guitry, mi nagyon jól ismerjük ám önt a rádióból, a televízió­ból, az újságokból. Azt is tud­juk, hogy a negyedik válá­sánál tart. Pontosak az érte­süléseink? — Nagyon pontosak — vá­laszolja nagyot nyelve Sacha Guitry. — Ha már ilyen jól elbe­szélgettünk, nem árulná el, mi a foglalkozása? * Helyjegyet is kérek — mondja az egyik utas a vas­úti pénztárnál. — Menetirány­nyal szemben levő helyet ké­rek és ne a kerekek fölé, vi­szont közel a mosdóhoz .. „Ha szabadna egy közbeve­tő kérdést uram — szakítja félbe a pénztáros: A vészfé­ket vállmagasságban, vagy fej magasságban helyezzük el?” * — Na, én ugyancsak meg­jártam a tegnapi ivászat után — meséli Rösner a kollégái­nak. — Nehogy felébresszem a feleségem, már a lépcsőház­ban levetettem a cipőmet, gondosan a karomra terítet­tem a nadrágomat és a kabá­tomat, majd egész halkan osontam fel a lépcsőn. — Na és? — Amikor felértem a lép­csőn, a metróállomáson talál­tam magam. A szerencsés ember Ha Kesrnemetsi D. Kázmért valami balszerencse érte, könnyen megvigasztalódott, sőt, általában sikerült bebe­szélnie önmagának, hogy tu­lajdonképpen szerencsés volt, mert... Kemenesi szerencsésnek érezte magát akkor is, amikor egy alagsori poros irattárba helyezték. Alacsonyabb beosz­tásba került ugyan, de a' fize­tését nem szállították le. Ez a harmincas években történt, a bélistázások idején, amikor mindenki attól félt, hogy else­jén elbocsátják. Azután Ke- mer.esit is elérte a bélistások sorsa. Amikor állását elvesz­tette nem esett kétségbe. Jól­eső érzéssel számolta össze megtakarított pénzét. „Milyen szerencsém van — gondolta —, hogy takarékos­kodtam, most hónapokig nem lesz gondom a megélhetésre.” A hónapok gyorsan elmúl­ták és Kemenesi ismét el­mondhatta magáról, hogy sze­mcsés ember, mert sűrű pelyhekben esett a hó és fel­vették hólapátoló munkásnak. Másnap, amikor kinézett az ablakon, boldogan sóhajtott »1: ismét mehetett lapátolni. Egy idő múlva végre állás­hoz jutott. Üj munkahelyén, a szállítmányozási irodában sokat kellett dolgoznia, néha napi tizenkét órát is, de túl­óradíjat nem fizettek. Még ké­ső délután sem merte senki abbahagyni a munkát, féltek a főnöktől, akinek este hét, félnyolc felé az volt a szoká­sa, hogy kiállt az ajtóba és leste, ki mer ilyen, korán ha­zamenni? Az ebédidő szigorúan csak huszonöt perc volt. Legtöbben szendvicseket hoztak maguk­kal. Sümegi azonban, aki ugyanabban a szobában dol­gozott, mint Kemenesi, nem félt a főnöktől, ő hazament ebédelni és egytől háromig távol volt. — Te is hazamehetnől — biztatta Kememesit —, hiszen a főnök egytől háromig soha sincs itt, tehát nem tudhatja meg, hogy ki mennyit tartóz­kodott távol. — Sohasem lehet tudni, hogy mikor toppan be, nem merek hazamenni — válaszol­ta Kemenesi. Sümegi másnap ismét meg­próbálta rábeszélni á kollégá­ját. — Ne légy pipogya! Menj haza! — Rendben van, holnap megpróbálom. Képzelem, hogy meglepődik, majd a feleségem, ha délben beállítok és az es­tére eltett vacsorát ebédnek fogyasztom eL — Örülök, hogy végre meg­jött az eszed. — Csak ne legyem baj. Ha megtudja a főnök, repülök, és hol kapok manapság másik állást? — Ne félj, én hónapok óta otthon ebédelek, mialatt ti va­jas kenyeret majszoltok. Eljött a másnap, Kemenesi dobogó szívvel indult haza. A villamosmegállónál körülné­zett, nem jár-e véletlenül ar­rafelé a főnök? Amikor belépett a lakásába, és üdvözölni akarta a felesé­gét, egy idegen férfikalapot pillantott meg a fogason. „Ki lehet itt?” — töpren­gett és befelé indult. A küszö­bön megtorpant. Ismerős han­got hallott, a főnöke hangját. Aztán a felesége kacagását hallotta. Kemenesi elsápadt, és hal­kan, lábujj hegyen visszament az előszobába, zajtalanül ki­nyitotta a folyosó ajtaját és vissraindult az irodába. Sümegi még persze nem volt ott. Amikor néhány perc­cel három előtt visszaérkezett, megkérdezte kollégáját: — Na, ugye simán ment minden? Hidd el, már régen hazamehettél volna ebédelni te is. — Nagy szerencsém volt — válaszolta halkan Kemenesi. — Ha nem vigyázok, a főnök észrevette volna, hogy ebéd­idő alatt otthon tartózkodom. Palásti László Lakás a tengeri fókáknak Szovjet tudósok az Ohotsz- ki-tenger Tyulenyem szigetén mesterséges „lakásokat” készí­tettek a tengeri fókák számá­ra. Egy sziklás fennsíkom négy és fél ezer négyzetméter terü­letet kerítettek eh melyhez feljárókat készítettek. A ten­gert fókák hamar megszokták új lakóhelyüket. A Csendes­óceáni Tudományos Kutató Központ oceonográfusai ha­sonló kísérleteket folytatnak a Bering- és Mégníj-szigeteken. Az eddig felépült mesterséges tengeri fóka „lakhelyeken” a tudósok csaknem 200 ezer ál­latot számoltak meg. A PRO MR DE TE S EK GABONA •Tröszt Szolgáltató Vállalat kirendeltsége, Balas­sagyarmat nöl mun­kaerőket alkalmaz azonnali belépéssel. Cfm: Szügyi út — Vásártér. 407-ES Moszkvics most műszaki vizsgá­zott. 30 000 Ft-ért el­adó. Cím: 22-94-es te­lefonon. AKVARISTÁK ügye­lem! Tart még az ol­csó halvásár. Tubifex kapható. Salgótarján, Arany J. u. a., dísz- halas. FELVÉTELRE kere­sünk egy takarítónőt. Napi egyszeri főétke­zést biztosítunk. Je­lentkezni lehet: Tar­ján vendéglő. Vörös­hadsereg u. 148. COOPTOÜBIS* tár­sasutazást szervei Olaszországija 1973. V. 21—30-ig. Részvételi díj: kb. 4900 Ft. Bécs- be 1973. TV. 34—37-lg Részvételi dü: ki). 210« Ft Érdeklődés: Salgó­tarján, megyei tanács, 13-47. ELADÓ 1 <Jb Befő és 2 db bikaborjú Cím: Bíró Imre, Zagy- vapálfalva, Hám ár. Kató-telep. Modern, új, nagy teljesítményű gépek, nagyobb termelékenység! Tekintse át a Gépforgalmaz ási osztályunk raktártól, azonnal, de legkésőbb még az év végéig szállít belföldi gyártmányú, vagy importált ■ * aján­latát. esztergagépeket, marógépeket, gyalugépeket, fúrógépeket, köszörűgépeket. lemezmegmunkáló- gépeket, faipari gépeket, anyagmozgató gépeket, kompresszorokat, áramfejlesztőket sitb. A SZÁLLÍTÁSRÓL, AZ ÜZEMBE HELYEZÉSRŐL ÉS A SZERVIZSZOLGÁLTATÁSRÓL GONDOSKODUNK A gépek kiválasztása és a szükséges műszaki dokumentáció átadása céljából kívánságukra személyesen felkeressük Önö­ket Gépalkatrészosztályunk: a gépekhez szervezett alkatrész- ellátásról biztosít Gépjpan_JTCTme]őeszköz Kereskedelmi Vállalat Géposztály: Budapest V., Vadász u. 31. Telefon: 312-350. Telex; 22-4407. Sépalkatrészosztály: Budapest XV., Cservenka Miklós u. 90. Telefon: 832-753.

Next

/
Thumbnails
Contents