Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
A felnőttoktatás növekvő társadalmi rangjáért Ankét a szerkesztőségben A szocialista kulturális forradalom egyik legszámottevőbb eredménye megyénkben, bogy a társadalmi feladatok növekedésevei párhuzamosan emelkedett a lakosság műveltségi szintje, nagy tömegek pótolták kulturális hátrányaikat. A hatvanas években a felnőttoktatás nagyarányú fellendülése is pozitívan befolyásolta az iskolázottsági szint emelkedését. Tíz év alatt 4300 dolgozó fejezte be általános iskolai tanulmányait, 3400 esti és levelező tagozaton végzett hallgató szerzett érettségi bizony ítványt. Az elmúlt három-négy évben azonban a felnőttoktatás vonzereje számottevően csökkent. Az 1966/67-es tanévben a dolgozók általános iskolájában 1350 felnőtt tanult, az 1969/70- es évben 392, 1970/71-ben 311, 1971/72-ben 387. Kisebb arányban jelentkezett a csökkenés a dolgozók középiskolájában. Leszűkült a felnőttoktatás társadalmi hatóköré. Sokan úgy vélik: csökkent a társadalmi igény, amely a felnőtt- képzés fő mozgatóereje volt köicsi és anyagi értéke legyen a bizonyítványnak. De hogyan lehetne erről beszélni, amikor a salgótarjáni dolgozók általános iskolájában évek óta 700 bizonyítvány hever, s ezt senki sem keresi! Azokon a munkahelyeken, ahol e bizonyítványok gazdái dolgoznak, nyílván még a legelemibb érdeklődés is hiányzik a munkahelyi vezetés részéről. Nyerges János azt hangsúlyozza, hogy megyénkben az iparfejlesztés, a munkaerő iránti kereslet is indokolja a felnőtt- oktatás fejlesztését, hiszen ma már a munkaerőforrás demográfiai okokból beszűkül, s bizonyos alapvetően fontos szakmákban egyre inkább a felnőttképzés keretiben lehet képezni emberekét (például kovács, öntő, kőműves, egyes mezőgazdasági szakmák stb.). A felnőttképzés társadalmi fontosságát a termelékenység növelése, gazdasági feladataink még inkább aláhúzzák. Ma is léteznek olyan formák, amelyben a munkaadó és a munkavállaló egyaránt érkorábban is. Akinek szüksége dekelt, ezek főként a továbbvolt rá munkakörének betöltő- képzés területén alakultak ki. séhez, az elvégezte a kívánt Nagyobb gond a „tömeg”, a iskolát. Á tanulás társadalmi hiányos iskolai végzettséggel tekintélyének devalválódása rendelkezők bevonása. Itt so- azonban más okokban is ke- kát segíthetnek azok a rövi- resendő. Kiss Aurél néhányat dített formák, amelyekre leemlít ezek közül. Kétségkívül hetőség nyílt. Szükséges azon- íény, hogy a társadalmi és az ban az üzemekben a munkaegyéni érdek sok esetben ma feltételek további gyorsütemű nem jelentkezik a korábbi közvetlen formában. Érezhető az üzemek, munkahelyek pasz- szivitása, több esetben a dolgozók továbbtanulását akadályozó, fékező szerepe (műszakváltási gondok stb.). S természetesen, jelentkeznek a felnőttoktatásban didaktikai, módszerbeli és szervezési problémák is. A beszélgetés témája az volt: hogyan oldható fel a felnőttoktatás iránti társadalmi passzivitás; a művelődési aktivitás növeléséhez milyen érdekeltségi viszonyok teremthetők meg, és hogyan? Az egyéni és társadalmi érdek meglevő azonosságának felismertetése. Megyénk mun- kálinak mintegy fele nem fejezte be az általános iskolát. Ugyanakkor az általános iskolákból évente a fiataloknak körülbelül tíz százaléka nem végzi el az adott korhatáron belül tanulmányait, tehát e hiányosság újratermelődik. A hiányzó ismeretek mielőbbi megszerzése, a továbbtanulás társakedésének feltétele, hogy er- Ugyanakkor, ha a munkás teszi ezt, brigádvezetője levonja órabérét. Ezen is változtatni kellene. Igen nagy jelentőségű a politikai, erkölcsi ösztönzők közt a példamutatás: Ha vannak középszintű vezetőink is — márpedig vannak —, akik nem végezték el az általános iskolát sem, .akkor nehezen ösztönözhetjük a segéd-, vagy betanított munkást arra. hogy tanuljon. Ráadásul anyagilag sem előny számára a tanulás. Vonatkozik ez a párttagok példaadására is. Elsősorban nekik kellene elöljáml műveltségbeli hiányosságaik pótlásában. A közösség kényszerítő ereje ugyancsak egyik legfőbb ösztönző. A szocialista brigádmozgalom lehetőségeit fokozottabban ki kellene használni, erre már történtek kezdeményezések Ugyancsak volt kezdeményezés a tanulási feltételek javítására (a salgótarjáni öblösüveggyárban például tankönyveket, felszerelést vásárolnak, jutalomszabadságot adnak, műszakcserét tesznek lehetővé, és így további. Kalocsai Miklós — többi közt — hangsúlyozza: az ösztönzőket ne csak az egyén szempontjából vizsgáljuk, bár ennek jelentőségét sem vitatjuk. A párthatározatok is szólnak arról: alapvető feladataink közé tartozik olyan viszonyok kialakítása, amelyek a kulturált életformára nevelnek. A politikai, a munkahelyi, a művelődési ösztönzők szerepét, az egyéni ösztönzésen túl, összehangoltabban kellene érvényesíteni. Akik gazdálkodnak, sokszor hajlamosak arra, hogy csak közvetlen megtérülést, a jövedelmezőséget nézzék. Társadalmunk többek között azért magasabb rendű minden megelőzőnél, mert humanista voltát nem csupán deklarálja, célja a teljes emberi élet feltételeinek megteremtése. Természetesen a felnőttképzés hosszabb távon a gazdaság számára is hasznos befektetésnek bizonyul. A beszélgetésben résztvevők közös véleménye volt, hogy mindenekelőtt a munkahelyi társadalmi-gazdasági szerveknek kell többet tenniük azért, hogy a művelődésben az egyéni és társaduljavítása, a humanizált eljárások kifejlesztése, s ez elsősorban a vállalaton belüli szervek, párt- és társadalmi szervek feladata. Ezzel egy- Időben — s ez a leglényegesebb — a belső ösztönzési rendszereket is tovább kell fejleszteni. Differenciáltabb bérezési gyakorlat, amely a művelődést, a tudást megbecsüli. Jóllehet a felnőttoktatás elsősorban sem. s kizárólag még kevésbé csak az egyén érdeke. szükséges az eddiginél differenciáltabb bérezési gyakorlat alkalmazása az üzemekben a továbbtanuló dolgozókkal kapcsolatban. Az anyagi érdekeltségnek szocialista társadalmunkban eszközszerepe van, mai viszonyaink között azonban következetesebben élni is kellene ezzel az eszközzel. Az erkölcsi, politikai és anyagi megbecsülés- mi érdekek azonossága min- nek mielőbb ki kellene alaki- denki számára felismert, elfő. tani azon formáit, amelyek a gadott ösztönző erővé vál- társadalmi, a csoport- és az fon. Ennek erkölcsi és anyaegyéni érdekek azonosságának gi eszközeit következetesebben felismerésére alkalmasak. A alkalmazva a művelődést, ta dalmi érdek, ennek tudatosí- beszélgetés valamennyi részt- nulást társadalmi üggyé téve tása, következetes érvényest- vevője hangsúlyozta: a féltésé azonban megoldatlan, nőttoktotás legfőbb ösztönző- Űgy tűnik, az üzemekben igen Jét a társadalmi mobilitásban, sokszor csak azzal törődnek, konkrét érdekeltségi viszo- hogy legyen, aki a munkát el- nyok kialakításában kell lát- végzi. A munkaerő-gazdálko- fiunk. Ez a munkásosztály tár- dós pillanatnyi érdekeinek sadalmi-volitikai vezetőszere- rendelik alá a képzettség és gének következetes érvényesl- műveltség emelésének társa- lésével is összefügg. Nem szen- dalmi igényeit. Néhány mun- vedhet hátrányt az a munkahelyen például még tech- kás, aki tanul. Eppich Ernő nikusi munkakörben sem elmondja, hogy az alkalma, kérdezték meg, hogy az lile- zott. ha tanul, s pár órával tőnek van-e legalább nyolc előbb elmegy munkahelyéről, osztálya. Havasi Károly el- megértik, nem kérik számon mondja, a tanulási kedv emel- tőle a munkából kiesett Időt. felelhetünk csak meg társadalmunk mai és holnapi követelményeinek. Tóth Elemér Határon túli kapcsolatok A hét elején a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium ás Szakközépiskola igazgatója és az építőipari tagozat egyik évfolyamának osztályfőnöke felkereste a losonci Klement Gotwald építőipari középiskolát. A látogatásra azért került sor, mert a salgótarjáni iskola vezetői elhatározták, hogy szoros kapcsolatot építenek ki egy hasonló profilú csehszlovák intézménnyel. A választás azért esett a losonci középiskolára, mert egész Szlovákiában ez az egy indít magyar nyelvű tagozatokat. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában még csak három éve működik az építőipari tagozat, így sok tapasztalatot szerezhetnek a losonciaktól. Nálunk ugyanis már nagy múltja van ennek az oktatási formának. Ez a tapasztalatcsere volt egyik fő témája a most lezajlott találkozónak. ami minden szempontból jól sikerült. A résztvevők — a két iskola vezetői — hamar tisztázták közös gyakorlati és pedagógiai céljaikat, és erre alapozva különböző módszerekről konzultáltak. Várhatóan sor kerül már a közeljövőben oktatók és gyakorlatvezetők kölcsönös látogatására, melynek során nemcsak óralátogatások lesznek, hanem a vendégoktatók egy- egy órát saját módszereikkel tartanak meg. Ugyanakkor kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a két intézmény pedagógusai tantervek, és más speciális, a szaktárgyakat illető módszerek kialakításában. A kapcsolatnak azonban csak egyik oldala az oktatók, pedagógusok kölcsönös segítsége. A két iskola csak akkor nevezheti magát joggal testvérintézménynek, ha a diákok is kölcsönös érintkezésbe kerülhetnek egymással. Erre szintén sok a lehetőség. Szerencsés véletlen folytán a salgótarjáni iskola 50, a losonci pedig 25 éves fennállását ünnepli ebben az évben. Az ünnepségsorozatok maguktól kínálkoznak közös rendezvényekre. A januári Madách—Petőfi szavalóversenyre versenyen kívüli előadók érkeznek. Elképzelhető, hogy a Klement Gottwald-osok sítáborába meghívnak egy-két salgótarjáni diákot is. Losoncon május 9-én rendeznek nagy sportversenyeket és ezen a Madách élsportolói is szerezhetnek díjakat. Visszavágóra is van alkalom, hiszen egy hónappal később Salgótarjánban lesznek iskolanapok — a gimnázium és szakközépiskola 50 éves fennállásának alkalmából —, s Itt is szerepel a programban a sport. A tervek szerint a fiatalok nemcsak alkalmanként találkoznak majd egymással. Mód nyílik egyéni kapcsolatok kialakítására is. Hamarosan megkezdődik a levelezés az osztályok között, a nyáron pedig várhatóan közös termelési gyakorlatokat szerveznek. Ennek keretében a magyar diákok egy csoportja Losoncra, a szlovákok egy része pedig Salgótarjánba jön. s a szakmai munka befejezése után egy-két hétig ismerkedik „a Határon túli” világgal. Talán semmiségnek tűnik egy ilyen kapcsolat két iskola között, pedig közel félezer fiatal szakmunkás internacionalista nevelése szempontjából is jelentős. G. I. Horni unk semmit, a? is valami! * Nem ÚJ dolog etűttllttk a SMmtnltmondís. Csak idd is al'fca« lom kérdése, s a semmitmondói) iránti érzék bárkiben kifejlődhet. Akadnak azonban, akikben nemcsak, hogy kifejlődd« ez »* érzék, de szinte már művészi fokon űzik „mesterségét”. A recept, mint észrevettem, igen egyszerű. Bevezetőül megteszi néhány agy önsúly kőit általánosság. A téma kibontásakor rátérhetünk a „konkrétumokra”, nevezetesen arra, hogy vannak még hibák, de előfordulnák már eredmények is. Vágy fordítva, mikor mit kdvetel meg a helyzet. A befejezés pedig lehet egy szép Ígéret, de főleg olyan formában előadva, hogy „be vasalása” egyszerűen tehetlen legyem Felelős beosztásban levő szakember nyilatkozik. A hozzá Intézett kérdés nem okoz számára nehézséget, megindítja tehát á gépezetet. Beszél, beszél és beszél, eltelik fél óra, aztán, a második fél óra la, de mondani még mindig nem mond semmit. Nem is fog, nem is akar, eleve nem azzal a szándékkal kezdte, hogy netán mond is majd valamit. Befejezésül nagyon frappánsan, s találékonyan — porhintésül talán? — Jgy szőI: — Hát körülbelül ez lett volna a téma lényege. Ha valaha megnyitnák a semmltmondás iskoláját, 8 bizonyára katedrát kapna benne. Aztán vannak semmitmondó reklámok is. tűseknek er- klasszikus példája volt az, amely úthenger beszerzésére csábította a lap olvasóit. . Hát bizony, ha jél belegondol az ember, nem la igazi háztartás az, amelyik nélkülözni kénytelen egy ügyes kis úthengert 1 Xa a példa azonban csak addig volt klasszikus, ameddig meg nem jelent egy másik hirdetés, amely könyörtelenül elhódította a semmltmondás éa értelmetlenség babéralt az úthenger propagandájától. Ugyanis ez a másik reklám arra buzdítja ai olvasót, hogy mielőbb vásároljon repülőgépet. Igaz, hogy több száz millióba kerül, de ami Jó, azt ugye meg kell fizetni. Igaz, hogy ba lenne is több száz millió forintja valakinek, akkor sem vehetne repülőgépet, na de ez csak amolyan zzőrszálhasogatás. A semmltmondás ékes példái azok a válaszok Is, amelyek a „mit vár ettől, vagy attól a rendezvénytől, Intézkedéstől stb.” kérdésekre születnek. Hogy mit vár? Természetesen nagyon sokat! Sőt, nagyot)-nagyon sokat! Bár a válasz nem éDpen viszi túlzásba az egyéni Jelleget, előnye mégis van: bármikor használható, univerzális. Őszintén bízom benne, bogy a gemruittnendaanatk egyéb szép vonzó ■ példáival is találkozhalom majd. Mindig az élményszerű- ség erejével hatnak rám — ha már az újdonságéval nem Is. Adjuk kJ tehát a jelszót: mondjunk semmit, az Is valami! Szondi Márta A Szputnyik A Szptitnyik című népszerű szovjet folyóirat decemberi száma, tekintettel a ezovjet- állam megalakulásának 50. évfordulójára, Nylkolaj Pod- gornij szovjet államfő cikkével jelenik meg. A legfelsőbb tanáé« elnökségének elnöke ismerteti a szovjetállam megalakulását és fejlődését. A Szovjetunió állami címeret bizonyára mindenki ismeri, de a címer keletkezésének történetét már nem. A Szput- ayik 12. száma erről is ír. A folyóirat bemutatja olvasóinak a szovjet szövetséges Köztársaságokat. Képet leadnak az egyes köztársaságok lakosságáról, tudományáról, kultúrájáról; megtudhatják, nagy melyik köztársaságnak milyen az állami zászlaja, milyenek az érdekesebb népviseletek. Elkalauzolja olvasóit a Szputnyik a krasznojarszki vízi erőmű építkezéséhez, a gzamotlori olajkutakhoz. Beszámol arról, hogy a moszkvaiak kit tartanak ma a legnépszerűbb írónak. A folyóirat szerkesztői gondoltak azokra is, akik szeretik a verseket. Tizenegy ismert költő műveiből adnak ízelítőt. A szovjet tájkópfestő iskola műveiből és a Tretyakov-kép- tár gyűjteményéből számos reprodukcióval kedveskednek azoknak, akik a festészetért rajonganak, A sportrovat a Szovjetunióban rendkívül népszerűvé vált „szambo”-ról, a japán darádéhoz hasonló önvédelmi sportágról ad ismertetőt. X „Könyves polc” Fjodor Morgun ukrán agronómua .Kenyér és emberéit” irodalmi jegyzetelt közli arról, hogy a kazahsztáni szüzföldeket hogyan hódították meg. NÓGRÁD — 1972, december 7. csütörtök 56 A SORTUZ esett KÉT GAZFICKÓT TERÍT A FÖLDRE, AZOKAT,AKIK A KAPITÁNY SZERINT TÁRSAIKAT BELEHAJSZOLJÁK A LÁZADÁSBA. A KÖVETKEZŐ PERCBEN... A pedagógus- szakszervezet ülése A Pedagógus-szakszervezet Nógrád megyei Bizottsága ma délelőtt ülést tart Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának székházéban. Többi között sző lesz egy javaslatról, amely az oktatásügyi dolgozók munkaköri kötelezettségének szabá* lyozására született. Ennek előterjesztője Hartly Jánosné, a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának titkára lesz. Ezután megvitatják a megyei bizottság idei gazdálkodásának tapasztalatait, s m jövő évi költségvetés főbb mutatóit, valamint a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógus-szakszervezet együttes megállapodását Papi tájékoztató gyűlés Nógrád megye katolikus és protestáns papjai tegnap délelőtt fél tizenegy órai kezdettel tájékoztató gyűlésen vettek részt a megyei tanács nagytermében. Az összejövetelt a megyei papi katolikus békebizottság és a Hazafias Népfront együttesen rendezte, A résztvevők előadást hallgattak meg a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az előadó Pirityi József, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa volt. A nagy érdeklődéssel kísért színvonalas elődadást kérdések követték. Óriási nyárfák Különleges nyárfaliget látható egy közép-oroszországi kisváros. Obojany közelében. Az Itteni rezgőnyárfák magassága eléri a 30 métert is. törődik olvan vastag, hogy át sem lehet fogni, és teljesen sima egészen a csúcsig. A cédrusokra emlékeztető óriásfákon egyetlen kis folt sincs, pedig a nyárfa tudvalevőleg könnyen gombásodik. Az Obojany melletti nyárfa ligetet védetté nyilvánították. Fái nem csupán különleges látványt nyújtanak, de gyakorlati szempontból Is érdekesek: évente mésfélszer-kétszer annyit gyarapodnak, mint a közönséges nyárfák.
