Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

A felnőttoktatás növekvő társadalmi rangjáért Ankét a szerkesztőségben A szocialista kulturális for­radalom egyik legszámotte­vőbb eredménye megyénkben, bogy a társadalmi feladatok növekedésevei párhuzamosan emelkedett a lakosság mű­veltségi szintje, nagy tömegek pótolták kulturális hátrányai­kat. A hatvanas években a felnőttoktatás nagyarányú fellendülése is pozitívan be­folyásolta az iskolázottsági szint emelkedését. Tíz év alatt 4300 dolgozó fejezte be általános iskolai tanulmánya­it, 3400 esti és levelező tago­zaton végzett hallgató szer­zett érettségi bizony ítványt. Az elmúlt három-négy évben azonban a felnőttoktatás vonz­ereje számottevően csökkent. Az 1966/67-es tanévben a dolgozók általános iskolájában 1350 felnőtt tanult, az 1969/70- es évben 392, 1970/71-ben 311, 1971/72-ben 387. Kisebb arány­ban jelentkezett a csökkenés a dolgozók középiskolájában. Leszűkült a felnőttoktatás társadalmi hatóköré. Sokan úgy vélik: csökkent a társa­dalmi igény, amely a felnőtt- képzés fő mozgatóereje volt köicsi és anyagi értéke legyen a bizonyítványnak. De hogyan lehetne erről beszélni, amikor a salgótarjáni dolgozók álta­lános iskolájában évek óta 700 bizonyítvány hever, s ezt sen­ki sem keresi! Azokon a munkahelyeken, ahol e bizo­nyítványok gazdái dolgoznak, nyílván még a legelemibb ér­deklődés is hiányzik a mun­kahelyi vezetés részéről. Nyer­ges János azt hangsúlyozza, hogy megyénkben az iparfej­lesztés, a munkaerő iránti ke­reslet is indokolja a felnőtt- oktatás fejlesztését, hiszen ma már a munkaerőforrás demog­ráfiai okokból beszűkül, s bi­zonyos alapvetően fontos szak­mákban egyre inkább a fel­nőttképzés keretiben lehet képezni emberekét (például kovács, öntő, kőműves, egyes mezőgazdasági szakmák stb.). A felnőttképzés társadalmi fontosságát a termelékenység növelése, gazdasági feladata­ink még inkább aláhúzzák. Ma is léteznek olyan formák, amelyben a munkaadó és a munkavállaló egyaránt ér­korábban is. Akinek szüksége dekelt, ezek főként a tovább­volt rá munkakörének betöltő- képzés területén alakultak ki. séhez, az elvégezte a kívánt Nagyobb gond a „tömeg”, a iskolát. Á tanulás társadalmi hiányos iskolai végzettséggel tekintélyének devalválódása rendelkezők bevonása. Itt so- azonban más okokban is ke- kát segíthetnek azok a rövi- resendő. Kiss Aurél néhányat dített formák, amelyekre le­említ ezek közül. Kétségkívül hetőség nyílt. Szükséges azon- íény, hogy a társadalmi és az ban az üzemekben a munka­egyéni érdek sok esetben ma feltételek további gyorsütemű nem jelentkezik a korábbi közvetlen formában. Érezhető az üzemek, munkahelyek pasz- szivitása, több esetben a dol­gozók továbbtanulását aka­dályozó, fékező szerepe (mű­szakváltási gondok stb.). S természetesen, jelentkeznek a felnőttoktatásban didaktikai, módszerbeli és szervezési problémák is. A beszélgetés témája az volt: hogyan old­ható fel a felnőttoktatás irán­ti társadalmi passzivitás; a művelődési aktivitás növelésé­hez milyen érdekeltségi vi­szonyok teremthetők meg, és hogyan? Az egyéni és társadalmi ér­dek meglevő azonosságának felismertetése. Megyénk mun- kálinak mintegy fele nem fejezte be az általános is­kolát. Ugyanakkor az általá­nos iskolákból évente a fiata­loknak körülbelül tíz száza­léka nem végzi el az adott korhatáron belül tanulmá­nyait, tehát e hiányosság új­ratermelődik. A hiányzó is­meretek mielőbbi megszer­zése, a továbbtanulás társa­kedésének feltétele, hogy er- Ugyanakkor, ha a munkás te­szi ezt, brigádvezetője levon­ja órabérét. Ezen is változtat­ni kellene. Igen nagy jelentő­ségű a politikai, erkölcsi ösz­tönzők közt a példamutatás: Ha vannak középszintű veze­tőink is — márpedig van­nak —, akik nem végezték el az általános iskolát sem, .ak­kor nehezen ösztönözhetjük a segéd-, vagy betanított mun­kást arra. hogy tanuljon. Rá­adásul anyagilag sem előny számára a tanulás. Vonatko­zik ez a párttagok példaadá­sára is. Elsősorban nekik kel­lene elöljáml műveltségbeli hiányosságaik pótlásában. A közösség kényszerítő ereje ugyancsak egyik legfőbb ösz­tönző. A szocialista brigád­mozgalom lehetőségeit foko­zottabban ki kellene használ­ni, erre már történtek kezde­ményezések Ugyancsak volt kezdeményezés a tanulási fel­tételek javítására (a salgótar­jáni öblösüveggyárban pél­dául tankönyveket, felszerelést vásárolnak, jutalomszabadsá­got adnak, műszakcserét tesz­nek lehetővé, és így további. Kalocsai Miklós — többi közt — hangsúlyozza: az ösz­tönzőket ne csak az egyén szempontjából vizsgáljuk, bár ennek jelentőségét sem vitat­juk. A párthatározatok is szólnak arról: alapvető fela­dataink közé tartozik olyan viszonyok kialakítása, amelyek a kulturált életformára ne­velnek. A politikai, a munka­helyi, a művelődési ösztönzők szerepét, az egyéni ösztönzé­sen túl, összehangoltabban kellene érvényesíteni. Akik gazdálkodnak, sokszor hajla­mosak arra, hogy csak köz­vetlen megtérülést, a jöve­delmezőséget nézzék. Társa­dalmunk többek között azért magasabb rendű minden meg­előzőnél, mert humanista vol­tát nem csupán deklarálja, célja a teljes emberi élet feltételeinek megteremtése. Természetesen a felnőttképzés hosszabb távon a gazdaság számára is hasznos befektetés­nek bizonyul. A beszélgetésben résztve­vők közös véleménye volt, hogy mindenekelőtt a mun­kahelyi társadalmi-gazdasági szerveknek kell többet ten­niük azért, hogy a művelő­désben az egyéni és társadul­javítása, a humanizált eljá­rások kifejlesztése, s ez első­sorban a vállalaton belüli szervek, párt- és társadalmi szervek feladata. Ezzel egy- Időben — s ez a leglényege­sebb — a belső ösztönzési rendszereket is tovább kell fejleszteni. Differenciáltabb bérezési gyakorlat, amely a művelő­dést, a tudást megbecsüli. Jóllehet a felnőttoktatás el­sősorban sem. s kizárólag még kevésbé csak az egyén érde­ke. szükséges az eddiginél differenciáltabb bérezési gya­korlat alkalmazása az üze­mekben a továbbtanuló dol­gozókkal kapcsolatban. Az anyagi érdekeltségnek szocia­lista társadalmunkban eszköz­szerepe van, mai viszonyaink között azonban következete­sebben élni is kellene ezzel az eszközzel. Az erkölcsi, po­litikai és anyagi megbecsülés- mi érdekek azonossága min- nek mielőbb ki kellene alaki- denki számára felismert, elfő. tani azon formáit, amelyek a gadott ösztönző erővé vál- társadalmi, a csoport- és az fon. Ennek erkölcsi és anya­egyéni érdekek azonosságának gi eszközeit következetesebben felismerésére alkalmasak. A alkalmazva a művelődést, ta dalmi érdek, ennek tudatosí- beszélgetés valamennyi részt- nulást társadalmi üggyé téve tása, következetes érvényest- vevője hangsúlyozta: a fél­tésé azonban megoldatlan, nőttoktotás legfőbb ösztönző- Űgy tűnik, az üzemekben igen Jét a társadalmi mobilitásban, sokszor csak azzal törődnek, konkrét érdekeltségi viszo- hogy legyen, aki a munkát el- nyok kialakításában kell lát- végzi. A munkaerő-gazdálko- fiunk. Ez a munkásosztály tár- dós pillanatnyi érdekeinek sadalmi-volitikai vezetőszere- rendelik alá a képzettség és gének következetes érvényesl- műveltség emelésének társa- lésével is összefügg. Nem szen- dalmi igényeit. Néhány mun- vedhet hátrányt az a mun­kahelyen például még tech- kás, aki tanul. Eppich Ernő nikusi munkakörben sem elmondja, hogy az alkalma, kérdezték meg, hogy az lile- zott. ha tanul, s pár órával tőnek van-e legalább nyolc előbb elmegy munkahelyéről, osztálya. Havasi Károly el- megértik, nem kérik számon mondja, a tanulási kedv emel- tőle a munkából kiesett Időt. felelhetünk csak meg társa­dalmunk mai és holnapi kö­vetelményeinek. Tóth Elemér Határon túli kapcsolatok A hét elején a salgótarjá­ni Madách Imre Gimnázium ás Szakközépiskola igazgatója és az építőipari tagozat egyik évfolyamának osztályfőnöke felkereste a losonci Klement Gotwald építőipari középis­kolát. A látogatásra azért ke­rült sor, mert a salgótarjáni iskola vezetői elhatározták, hogy szoros kapcsolatot építe­nek ki egy hasonló profilú csehszlovák intézménnyel. A választás azért esett a loson­ci középiskolára, mert egész Szlovákiában ez az egy indít magyar nyelvű tagozatokat. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában még csak három éve működik az építőipari tagozat, így sok tapasztalatot szerezhetnek a losonciaktól. Nálunk ugyanis már nagy múltja van ennek az oktatási formának. Ez a tapasztalatcsere volt egyik fő témája a most lezajlott talál­kozónak. ami minden szem­pontból jól sikerült. A részt­vevők — a két iskola vezetői — hamar tisztázták közös gya­korlati és pedagógiai céljaikat, és erre alapozva különböző módszerekről konzultáltak. Várhatóan sor kerül már a közeljövőben oktatók és gya­korlatvezetők kölcsönös láto­gatására, melynek során nem­csak óralátogatások lesznek, hanem a vendégoktatók egy- egy órát saját módszereikkel tartanak meg. Ugyanakkor kölcsönösen segítséget nyújta­nak egymásnak a két intéz­mény pedagógusai tantervek, és más speciális, a szaktár­gyakat illető módszerek ki­alakításában. A kapcsolatnak azonban csak egyik oldala az oktatók, pedagógusok kölcsönös segít­sége. A két iskola csak ak­kor nevezheti magát joggal testvérintézménynek, ha a diákok is kölcsönös érintke­zésbe kerülhetnek egymással. Erre szintén sok a lehetőség. Szerencsés véletlen folytán a salgótarjáni iskola 50, a lo­sonci pedig 25 éves fennállá­sát ünnepli ebben az évben. Az ünnepségsorozatok ma­guktól kínálkoznak közös ren­dezvényekre. A januári Ma­dách—Petőfi szavalóverseny­re versenyen kívüli előadók érkeznek. Elképzelhető, hogy a Klement Gottwald-osok sí­táborába meghívnak egy-két salgótarjáni diákot is. Loson­con május 9-én rendeznek nagy sportversenyeket és ezen a Madách élsportolói is sze­rezhetnek díjakat. Visszavágó­ra is van alkalom, hiszen egy hónappal később Salgótarján­ban lesznek iskolanapok — a gimnázium és szakközépisko­la 50 éves fennállásának al­kalmából —, s Itt is szerepel a programban a sport. A tervek szerint a fiatalok nemcsak alkalmanként talál­koznak majd egymással. Mód nyílik egyéni kapcsolatok ki­alakítására is. Hamarosan megkezdődik a levelezés az osztályok között, a nyáron pe­dig várhatóan közös termelé­si gyakorlatokat szerveznek. Ennek keretében a magyar diákok egy csoportja Losonc­ra, a szlovákok egy része pe­dig Salgótarjánba jön. s a szakmai munka befejezése után egy-két hétig ismerke­dik „a Határon túli” világgal. Talán semmiségnek tűnik egy ilyen kapcsolat két iskola között, pedig közel félezer fi­atal szakmunkás internaciona­lista nevelése szempontjából is jelentős. G. I. Horni unk semmit, a? is valami! * Nem ÚJ dolog etűttllttk a SMmtnltmondís. Csak idd is al'fca« lom kérdése, s a semmitmondói) iránti érzék bárkiben kifejlőd­het. Akadnak azonban, akikben nemcsak, hogy kifejlődd« ez »* érzék, de szinte már művészi fokon űzik „mesterségét”. A re­cept, mint észrevettem, igen egyszerű. Bevezetőül megteszi né­hány agy önsúly kőit általánosság. A téma kibontásakor rátérhe­tünk a „konkrétumokra”, nevezetesen arra, hogy vannak még hibák, de előfordulnák már eredmények is. Vágy fordítva, mi­kor mit kdvetel meg a helyzet. A befejezés pedig lehet egy szép Ígéret, de főleg olyan formában előadva, hogy „be vasalá­sa” egyszerűen tehetlen legyem Felelős beosztásban levő szakember nyilatkozik. A hozzá Intézett kérdés nem okoz számára nehézséget, megindítja tehát á gépezetet. Beszél, beszél és beszél, eltelik fél óra, aztán, a máso­dik fél óra la, de mondani még mindig nem mond semmit. Nem is fog, nem is akar, eleve nem azzal a szándékkal kezdte, hogy netán mond is majd valamit. Befejezésül nagyon frappánsan, s találékonyan — porhintésül talán? — Jgy szőI: — Hát körülbelül ez lett volna a téma lényege. Ha valaha megnyitnák a semmltmondás iskoláját, 8 bizo­nyára katedrát kapna benne. Aztán vannak semmitmondó reklámok is. tűseknek er- klasszikus példája volt az, amely úthenger beszerzésére csábí­totta a lap olvasóit. . Hát bizony, ha jél belegondol az ember, nem la igazi háztartás az, amelyik nélkülözni kénytelen egy ügyes kis úthengert 1 Xa a példa azonban csak addig volt klasszikus, ameddig meg nem jelent egy másik hirdetés, amely könyörtelenül elhó­dította a semmltmondás éa értelmetlenség babéralt az úthenger propagandájától. Ugyanis ez a másik reklám arra buzdítja ai olvasót, hogy mielőbb vásároljon repülőgépet. Igaz, hogy több száz millióba kerül, de ami Jó, azt ugye meg kell fizetni. Igaz, hogy ba lenne is több száz millió forintja valakinek, akkor sem vehetne repülőgépet, na de ez csak amolyan zzőrszálhasogatás. A semmltmondás ékes példái azok a válaszok Is, amelyek a „mit vár ettől, vagy attól a rendezvénytől, Intézkedéstől stb.” kérdésekre születnek. Hogy mit vár? Természetesen nagyon so­kat! Sőt, nagyot)-nagyon sokat! Bár a válasz nem éDpen viszi túlzásba az egyéni Jelleget, előnye mégis van: bármikor hasz­nálható, univerzális. Őszintén bízom benne, bogy a gemruittnendaanatk egyéb szép vonzó ■ példáival is találkozhalom majd. Mindig az élményszerű- ség erejével hatnak rám — ha már az újdonságéval nem Is. Adjuk kJ tehát a jelszót: mondjunk semmit, az Is valami! Szondi Márta A Szputnyik A Szptitnyik című népszerű szovjet folyóirat decemberi száma, tekintettel a ezovjet- állam megalakulásának 50. évfordulójára, Nylkolaj Pod- gornij szovjet államfő cikké­vel jelenik meg. A legfelsőbb tanáé« elnökségének elnöke ismerteti a szovjetállam megalakulását és fejlődését. A Szovjetunió állami címe­ret bizonyára mindenki isme­ri, de a címer keletkezésének történetét már nem. A Szput- ayik 12. száma erről is ír. A folyóirat bemutatja olva­sóinak a szovjet szövetséges Köztársaságokat. Képet lead­nak az egyes köztársaságok lakosságáról, tudományáról, kultúrájáról; megtudhatják, nagy melyik köztársaságnak milyen az állami zászlaja, milyenek az érdekesebb nép­viseletek. Elkalauzolja olvasóit a Szputnyik a krasznojarszki vízi erőmű építkezéséhez, a gzamotlori olajkutakhoz. Be­számol arról, hogy a moszk­vaiak kit tartanak ma a leg­népszerűbb írónak. A folyóirat szerkesztői gon­doltak azokra is, akik szeretik a verseket. Tizenegy ismert költő műveiből adnak ízelítőt. A szovjet tájkópfestő iskola műveiből és a Tretyakov-kép- tár gyűjteményéből számos reprodukcióval kedveskednek azoknak, akik a festészetért rajonganak, A sportrovat a Szovjetunió­ban rendkívül népszerűvé vált „szambo”-ról, a japán darádé­hoz hasonló önvédelmi sport­ágról ad ismertetőt. X „Könyves polc” Fjodor Morgun ukrán agronómua .Kenyér és emberéit” irodal­mi jegyzetelt közli arról, hogy a kazahsztáni szüzföldeket ho­gyan hódították meg. NÓGRÁD — 1972, december 7. csütörtök 56 A SORTUZ esett KÉT GAZFICKÓT TERÍT A FÖLDRE, AZOKAT,AKIK A KAPITÁNY SZERINT TÁRSAIKAT BELEHAJSZOLJÁK A LÁZADÁSBA. A KÖVETKEZŐ PERCBEN... ­A pedagógus- szakszervezet ülése A Pedagógus-szakszervezet Nógrád megyei Bizottsága ma délelőtt ülést tart Salgótarján­ban, a Szakszervezetek Nóg­rád Megyei Tanácsának szék­házéban. Többi között sző lesz egy javaslatról, amely az oktatásügyi dolgozók munka­köri kötelezettségének szabá* lyozására született. Ennek elő­terjesztője Hartly Jánosné, a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának titkára lesz. Ezután megvitatják a megyei bizottság idei gazdál­kodásának tapasztalatait, s m jövő évi költségvetés főbb mutatóit, valamint a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a pedagógus-szak­szervezet együttes megállapo­dását Papi tájékoztató gyűlés Nógrád megye katolikus és protestáns papjai tegnap dél­előtt fél tizenegy órai kezdet­tel tájékoztató gyűlésen vet­tek részt a megyei tanács nagytermében. Az összejöve­telt a megyei papi katolikus békebizottság és a Hazafias Népfront együttesen rendezte, A résztvevők előadást hall­gattak meg a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az előadó Pirityi József, a Magyar Távirati Iroda főmun­katársa volt. A nagy érdeklő­déssel kísért színvonalas előd­adást kérdések követték. Óriási nyárfák Különleges nyárfaliget lát­ható egy közép-oroszországi kisváros. Obojany közelében. Az Itteni rezgőnyárfák magas­sága eléri a 30 métert is. tör­ődik olvan vastag, hogy át sem lehet fogni, és teljesen si­ma egészen a csúcsig. A céd­rusokra emlékeztető óriásfá­kon egyetlen kis folt sincs, pe­dig a nyárfa tudvalevőleg könnyen gombásodik. Az Obojany melletti nyárfa ligetet védetté nyilvánították. Fái nem csupán különleges látványt nyújtanak, de gya­korlati szempontból Is érdeke­sek: évente mésfélszer-kétszer annyit gyarapodnak, mint a közönséges nyárfák.

Next

/
Thumbnails
Contents