Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
TetJei it ették ox alopvetS célkitűzést lléSeménytk a Sanficsen Fejlődött a munkásőrség Harckészültsége. Harcvezetési készsége Eredményekben és eseményekben gazdag kiképzési évet zárt le néhány héttel ezelőtt a kohászati üzemek munkásőralegysége. Fájd Károly, a század parancsnoka ezt összegezte az alegység parancsnoki és személyi állományuk előtt. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi pártbizottság, a pártái apszervezetek, valamint a gazdasági vezetők jelentős segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a Kun Béla városi zászlóaljhoz tartozó alegység tovább növelhesse a munkásörökben a felelősségérzetet és a kötelességtudatot. A parancsnok szólt arról is, hogy a század erkölcsi, politikai hanglulata jó. Egyetértenek a párt politikájával és tevékenyen segítik az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi állásfoglalásának maradéktalan megvalósítását. A parancsnok kiemelte, hogy sikerült az alapvető célkitűzést, a kiképzés korszerűsítését biztosítani. Ez viszont elősegítette a munkásőrők kiképzésének hatékonyságát, miközben fejlődött a harckészültség és a parancsnoki állomány harcvezetési készsége. Örömmel állapította meg, hogy a szakaszok becsülettel és dicséretesen helytálltak a karhatalmi harcászatban és eredményesen hajtották végre az 1972-es kiképzési évre MAI KOMMENTÁRUNK Téli gépjavítás » A traktorok zúgásától még hangos a határ. A vetéssel végeztek a mezőgazdasági üzemek, a szántás van még hátra. Nagy az igyekezet, nyújtott és éjszakai műszakban dolgoznak a traktorosok a szántás befejezése érdekében. Az őszi szántás, a földeken végzett idei munkának az utolsó felvonása. Bármennyire is késedelmeskedtek földművelőink az őszi mezőgazdasági munkával, mégiscsak az utolsó akkordok ezek már. Fogynak a szántatlan holdak, & a gépek egymás után fordulhatnak a gépszínekbe. Elkezdődött a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkája, a téli gépjavítás. Megkönnyíti az üzemek helyzetét, hogy ma már előreláthatóan nem csak a téli hónapokban folynak a gépjavítások, hanem egész esztendőben. Az igazi javítások azonban mégis most kezdődnek. Szerelők, traktorosok a műhelyekben tevékenykednek. Apró darabjaira szétszedik a gépeket. Röntgenszerűen átvizsgálják minden porcikáját, hogy meggyógyítsák a nyáron és őss2el, a nagy erőpróbák idején szerzett betegségét. A gépjavítást fontosságának megfelelően kell végrehajtani. Ha célfeladatokra készítenek tervet, akkor a gépjavítást pontosan, napra ütemezett terv nélkül elvégezni nem lehet. A műhely dolgozóinak tudniuk kell; mikor, melyik gép, milyen típusú és hány darab érkezik javításra. Annak megfelelően kell a javítórészleget mozgósítani, az alkatrészeket előkészíteni és a javítással kapcsolatos más fontos feladatokat elvégezni. A tsz-ekben a gépjavítás! terv elkészítése már hagyományos. Ezzel nincs is különösebb baj. Annál nagyobb, hogy a műhelyvezetők alkatrésszel nem készülnek fel kellő körültekintéssel a munkára. Igaz, hogy ez nem csupán elhatározás, hanem pénz kérdése is. Ennek ellenére nem képzelhető el zavartalanul a téli javítás, ha nem gondoskodnak időben a szükséges alkatrészekről. Nem egy esetben tapasztalható, hogy napokon keresztül szétszedve, magára hagyatva áll a mezőgazdasági gép csak azért, mert a szerelők nem kapták meg a kijavításhoz szükséges alkatrészt. Olyan kivezető utat is keresnek némely helyen a takarékoskodásra hivatkozva, hogy régi, kiselejtezett gépek alkatrészeit használják fel a javításhoz. Van ebben ésszerűség, ha az alkatrész még használható állapotban van. A tapasztalat, hogy legtöbb ilyen fogaskerék, csapágy, vagy egyéb más tartozéka a gépnek, csak rövid ideig áll helyt, mert — ahogyan szaknyelven mondják — elfáradt az anyag. Ennek következménye aztán, amikor kikerül a javítás alól a gép, csak ideig-óráig áll helyt ezen a mi megyénkre jellemző dombos vidéken, ahol a föld megművelésére kétszeres erőt kell a gépeknél is kifejteni. A gépekre nagy gondot kell fordítani. A mai mezőgazdálkodásban azokra hárulnak a legnagyobb feladatok. Ha így van, akkor a javításukra is gondot kell fordítani. Nem igazi takarékosság az elhasználódott alkatrészek felhasználása már akkor sem. ha csak egy kicsi kétség fér is annak tartósságához. Az alkatrésznek kifogástalannak kell lennie. A kereskedelmi szervek u gépalkatrészek széles skáláját tudják biztosítani. A téli gépjavításra sokoldalúan, emberekkel, alkatrészékké! jól felszerelt műhelyekkel, megtervezett programmal késZíiJjön a mezőgazdasági üzem. A maga hasznát szolgálja ezzel» is. — B — meghatározott tavaszi és őszi Lőgyakorlatot. A század tagjainak közel 90 százaléka jelent meg az egyes foglalkozásokon. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy növekedjék a kiképzés társadalmi jellege, minél kevesebb munkásőr maradjon távol a termelésből. A foglalkozásokat főként munkaidő után és munkaszüneti napokon tartották meg. Így a kiképzési évben közel 75 százalékos volt a társadalmi jelleg. A munkásőrök példamutatóan helytállnak a termelésben, a politikai és társadalmi életben egyaránt. Erről tanúskodik az is, hogy nem csupán az üzemben, hanem a testületben megrendezett szocialista versenyben is részt vettek az alegység tagjai. A munkásőrszá- zad állománya éppen ezért a kohászati üzemek vezetőségétől erkölcsi és anyagi elismerésben részesült. A harcászati, lőkiképzési századokon túl az egyéb szolgálatok ellátása mellett közel 1200 órában vettek részt az alegység tagjai közrendvédelmi szolgálatban a megye közútjain. A munkásőrök ezt a feladatot is becsülettel teljesítették, amiről a századgyűlésen éppen jelenlevő rendőrtisztek is elismeréssel nyilatkoztak. A század tagjai jelentős segítséget nyújtottak a szomszédos szakmunkásképző intézetben, a honvédelmi napok sikeres megrendezéséhez. És ami különösen elismerésre méltó, ebben a kiképzési évben sem volt rendkívüli esemény a századnál. Az elmondottak alapján értékelték a munkásőrség keretében lezajlott verseny eredményeit. Az összesített pontszámok alapján újra a második szakasz került az első helyre, melynek parancsnoka Vágvölgyi Tivadar. Egy főre jutó átlagos pontszámúk 102,87. Becsülettel küzdöttek a harmadik szakasz kollektívái is, amely 101,23 pontot ért el átlagosan. Az alegységi gyűlésen Szerémi Bélának, a harmadik szakasz parancsnokának a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát nyújtották át. A kiképzési évben tanúsított kiemelkedő tevékenységükért az alábbi munkásőrök részesültek egységparancsnoki dicséretben, és az ezzel járó oklevélben: Lovász Károly, Maiczen József, Galicza János, Berki Ferenc, Molnár Gyula, ifj. Hegyi János, Szigetvári Károly, Angyal Sándor, Liska Andor, Balogh József, Őrlik Ferenc, Kettős József. A századgyűlésen megjelent millcisták őszinte, kritikai légkörben vitatták meg a testület életét. Olyan hangulat uralkodott ezekben a percekben a század tagjai körében, mint 1957-ben a megalakulás első hónapjaiban. Minden véleményből érződött a tenni- akarás. A hozzászólók megrótták a fegyelemsértőket, és sok hasznos, megszívlelendő javaslatot mondtak el. 99 Megalapozottnak tartjuk a döntéseket...” AZ ÍRÓASZTAL mellett aktákkal körülbástyázva találom meg dr. Tolvay Egonná főelőadót, a Balassagyarmati városi Tanács épületében. A téma, amiről beszélgetünk fontos és időszerű. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról folyik a szó. Bár néhány nap eltelt már a határozat megjelenése óta. még mindig általános beszédtéma. így van ez a tanácsokon is, annál is inkább, mert a Központi Bizottság határozata külön is foglalkozik az államérdek. a szocialista demokrácia fejlődésével, a tanácsokon dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával. Dr. Tolvay Egonná a tanács egyik főelőadója, emellett pedig hosszú évek óta a szakszervezeti bizottság titkára. Tizenegy éve dolgozik a városi tanácson, így igazán ismeri az előforduló örömöket és gondokat. A tanácselnök küldött a szakszervezeti bizottság titkárához. „Nyílt szívű, szókimondó asszony, érdemes a véleményét meghallgatni. ..” — mondta. A titkórasszony így beszél: — Nyilvánvaló, hogy az egész ország érdeklődéssel fogadta a rendkívül fontos döntéseket. Én is hallgattam a rádiót, megnéztem a televíziót, másnap pedig sorról sorra áttanulmányoztam az újságokat. Ami minket, tanácsi dolgozókat illet, örömmel fogadtuk a ránk vonatkozó döntéseket. Igen, ez így van. Ugyanis a Központi bizottság határozata értelmében 1973. július 1-gyel az államigazgatás területén is bevezetik a 44 órás munkahetet. — EZ NAGYON jól jön, a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tanácsi dolgozóknak is le6z 6zabad szombatjuk, amit pedig hosszú ideig elképzelhetetlennek tartottunk az állam- igazgatásban. Nagyon sok asz- szonv. édesanya dolgozik a tanácsokon. Hogy csak egy példát mondjak, itt nálunk, a városi tanácsnál a dolgozók több mint fele asszóny és lány. Eddig kénytelenek voltunk mi, asszonyok szombaton délután, vasárnap végezni a házimunkát, amikor leginkább együtt lehetnénk a családdal. Ez megváltozik, kényelmesebben elosztódik a házimunka, több jut pihenésre, szórakozásra. — Vélemények? — Sokat beszélgettünk a határozat tartalmáról, általános véleményünk, hogy az emberek reálisnak tartják az intézkedéseket. Nem mondom, hogy külön tapsoltak a bej és tejtermékek árának emeléséért, de mindenki megértette szükségességét. Emellett humánusnak tartják, hogy növekednek a családi pótlékok, nyugdíjak, ami kiegyenlíti az áremelkedést. Ami az autók és motorok adójának emelését illeti — bár nekünk is van kocsink —, mindenki azt mondta, akinek kocsija van, az már az adót is meg tudja fizetni. — A határozat foglalkozik az ügyintézés egyszerűsítésével, a bürokrácia visszaszorításával, a tanácsok önállóságának növekedésével. — Ez is általános beszédtéma volt. Mi, a tanácsok dolgosói is fontosnak tartjuk. Eddig is azon fáradoztunk, hogy a \választópolgárok ügyeit, gondjait mielőbb, s minél gyorsabban intézzük el, hisz’ elsődleges feladatunk. Ezt követeli meg a nagyobb önállóság, hisz’ számtalan új jogkörrel rendelkezünk, amikor gyorsabban dönthetünk az ügyek jobb ismeretében. — A Központi Bizottság állásfoglalása érinti a tanácsi dolgozók jutalmazására fordítandó összeg emelését is. — Ez engem, amellett, hogy tanácsi dolgozó vagyok, mint szakszervezeti titkárt is érint. Ha jól számolom, majdnem duplájára emelkedik a jutalomkeret. Több pénzt tudunk majd szétosztani a valóban jó munkát végzők között. A jutalomkeret a béralap hat százalékára emelkedik. Ez annyit jelent, így érezzük mindannyian, hogy megbecsülik munkánkat, számítanak az államigazgatás dolgozóira. Meggyőződésem, hogy ez még jobb munkára ösztönöz. Ha- sonlaón egyetértéssel fogadtuk az életszínvonal emelkedésére, a jogtalan anyagi előnyök visszaszorítására tett intézkedéseket, a harácsolás elleni fellépést. EZ MINDENKÉPPEN jó dolog, a mi társadalmunktól idegen az effajta életszemlélet. Az egyszerű, becsületes emberek csak elítélni tudják/ Ez, amit néhány mondatban el akartam mondani. Remélem. sikerült a lényeget megfogalmaznom. .. CCs.) Ukrajna szene Rekordnak számító termelési szintet értek el az ukrajnai szénbányák, amelyek az ev végéig körülbelül 215 millió tárnia szenet hoznak a felszínre. Ez sokkal több Franciaország, Belgium és Japán össztermelésénél. A kitermelést a már működő bányák felújításával és európai viszonylatban is nagy. új bányák nyitásával, magas fokú gépesítéssel és automatizálással növelik. A szénbányászat gyors fejlődése a szén fokozottabb vegyipari felhasználásával kapcsolatos. A donyeci szénmedence minőségi szene. Amelynek egy része kokszolható nagv keresletnek örvend a világpiacon. JL_ . , A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megfizették a „tanulópénzt" A közlekedési szabályokat ugyan nem a bíróságon kellene megtanulni a közúti járművek vezetőinek, mégis sokan közülük csak akkor hajlandók agyukba vésni az elemi szabályokat, amikor már a „zsebükre megy” a feledékenység. A tapasztalatok legalábbis azt mutatják, hogy a nagy összegű pénz- büntetések ösztönző hatást gyakorolnak a meggyengült memóriára. Nézzük meg például, hogy mennyibe kerül nvolc—tíz üveg sör egy gépjárművezetőnek? A Balassagyarmati Járásbíróság utóbbi hetekben hozott ítéleteinek tanúsága szerint hússzor—harmincszoi annyiba, mint más „közönséges” halandónak. Tóth András szokolvai kőműves kisiparosnak 3000 forintjába került az a hét üveg és két korsó sör, meg az a másfél deci rum, amelynek mámorító hatására 80 —90, kilométeres sebességgel száguldozott lakott területen. Hevér József herencsénvl traktorosnak 1400 forintja bánja, hogy kissé becsics- csentve ült fel egy napon a pótkocsis vontatóra. Ugyancsak 1400 forinttal lett szegényebb Berki József mohorai segédmunkás, aki segédmotorkerékpárt vezetett enyhén alkoholos állapotban. Szép számmal vannak olyanok Is, akik nem szeretnek indexelni. Sándor József tari nyugdíjast, aki Tar belterületén kerékpárjával irányjelzés nélkül kanyarodott balra, a Május 1. útra, és összeütközött egy személygépkocsival, 1500 forint pénzbüntetésre ítélték súlyos testi sértést okozó közlekedési vétségért. A gépkocsivezetőnek eltörött a kulcscsontja, és a vádlott is megsérült. Különleges szerencse, hogy mindketten életben maradtak. Sz. K. iéni kérem! Ha d Télapó Meseorsz gból csilingelő szán- mi indult el, hogy tudott a főtéren keresztülmenni? Mert ha még esne a hó?I — Képzeld Eszterke! Odapattan mellém Péter a nagycsoportból, zsebembe dugta a Mikulás csomagot, meg ezt a rajzotI Biztosan szerelmes levél lehet, ugye? Ne áruljátok el, hogy nem ettem meg az ebédet! Tudjátok, én szeretem a tökfőzeléket is csak azok a csíkok ne lenne• nek benne!
