Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

TetJei it ették ox alopvetS célkitűzést lléSeménytk a Sanficsen Fejlődött a munkásőrség Harckészültsége. Harcvezetési készsége Eredményekben és esemé­nyekben gazdag kiképzési évet zárt le néhány héttel ez­előtt a kohászati üzemek munkásőralegysége. Fájd Károly, a század parancsnoka ezt összegezte az alegység pa­rancsnoki és személyi állomá­nyuk előtt. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a nagy­üzemi pártbizottság, a párt­ái apszervezetek, valamint a gazdasági vezetők jelentős se­gítséget nyújtottak ahhoz, hogy a Kun Béla városi zász­lóaljhoz tartozó alegység to­vább növelhesse a munkás­örökben a felelősségérzetet és a kötelességtudatot. A pa­rancsnok szólt arról is, hogy a század erkölcsi, politikai hanglulata jó. Egyetértenek a párt politikájával és tevéke­nyen segítik az MSZMP Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ál­lásfoglalásának maradéktalan megvalósítását. A parancsnok kiemelte, hogy sikerült az alapvető cél­kitűzést, a kiképzés korszerű­sítését biztosítani. Ez viszont elősegítette a munkásőrők ki­képzésének hatékonyságát, miközben fejlődött a harcké­szültség és a parancsnoki ál­lomány harcvezetési készsége. Örömmel állapította meg, hogy a szakaszok becsülettel és dicséretesen helytálltak a karhatalmi harcászatban és eredményesen hajtották végre az 1972-es kiképzési évre MAI KOMMENTÁRUNK Téli gépjavítás » A traktorok zúgásától még hangos a határ. A vetéssel végeztek a mezőgazdasági üzemek, a szántás van még hátra. Nagy az igyekezet, nyújtott és éjszakai műszakban dolgoz­nak a traktorosok a szántás befejezése érdekében. Az őszi szántás, a földeken végzett idei munkának az utolsó felvo­nása. Bármennyire is késedelmeskedtek földművelőink az őszi mezőgazdasági munkával, mégiscsak az utolsó akkordok ezek már. Fogynak a szántatlan holdak, & a gépek egymás után fordulhatnak a gépszínekbe. Elkezdődött a mezőgazdaság egyik legfontosabb mun­kája, a téli gépjavítás. Megkönnyíti az üzemek helyzetét, hogy ma már előreláthatóan nem csak a téli hónapokban folynak a gépjavítások, hanem egész esztendőben. Az igazi javítások azonban mégis most kezdődnek. Szerelők, trakto­rosok a műhelyekben tevékenykednek. Apró darabjaira szétszedik a gépeket. Röntgenszerűen átvizsgálják minden porcikáját, hogy meggyógyítsák a nyáron és őss2el, a nagy erőpróbák idején szerzett betegségét. A gépjavítást fontosságának megfelelően kell végrehaj­tani. Ha célfeladatokra készítenek tervet, akkor a gépjaví­tást pontosan, napra ütemezett terv nélkül elvégezni nem lehet. A műhely dolgozóinak tudniuk kell; mikor, melyik gép, milyen típusú és hány darab érkezik javításra. Annak megfelelően kell a javítórészleget mozgósítani, az alkatré­szeket előkészíteni és a javítással kapcsolatos más fontos feladatokat elvégezni. A tsz-ekben a gépjavítás! terv elkészítése már hagyo­mányos. Ezzel nincs is különösebb baj. Annál nagyobb, hogy a műhelyvezetők alkatrésszel nem készülnek fel kellő körültekintéssel a munkára. Igaz, hogy ez nem csupán el­határozás, hanem pénz kérdése is. Ennek ellenére nem képzelhető el zavartalanul a téli javítás, ha nem gondoskod­nak időben a szükséges alkatrészekről. Nem egy esetben tapasztalható, hogy napokon keresztül szétszedve, magára hagyatva áll a mezőgazdasági gép csak azért, mert a szere­lők nem kapták meg a kijavításhoz szükséges alkatrészt. Olyan kivezető utat is keresnek némely helyen a takaré­koskodásra hivatkozva, hogy régi, kiselejtezett gépek alkatré­szeit használják fel a javításhoz. Van ebben ésszerűség, ha az alkatrész még használható állapotban van. A tapaszta­lat, hogy legtöbb ilyen fogaskerék, csapágy, vagy egyéb más tartozéka a gépnek, csak rövid ideig áll helyt, mert — ahogyan szaknyelven mondják — elfáradt az anyag. Ennek következménye aztán, amikor kikerül a javítás alól a gép, csak ideig-óráig áll helyt ezen a mi megyénkre jellemző dombos vidéken, ahol a föld megművelésére kétszeres erőt kell a gépeknél is kifejteni. A gépekre nagy gondot kell fordítani. A mai mezőgaz­dálkodásban azokra hárulnak a legnagyobb feladatok. Ha így van, akkor a javításukra is gondot kell fordítani. Nem igazi takarékosság az elhasználódott alkatrészek felhasználá­sa már akkor sem. ha csak egy kicsi kétség fér is annak tartósságához. Az alkatrésznek kifogástalannak kell lennie. A kereskedelmi szervek u gépalkatrészek széles skáláját tudják biztosítani. A téli gépjavításra sokoldalúan, emberekkel, alkatré­székké! jól felszerelt műhelyekkel, megtervezett programmal késZíiJjön a mezőgazdasági üzem. A maga hasznát szolgálja ezzel» is. — B — meghatározott tavaszi és őszi Lőgyakorlatot. A század tag­jainak közel 90 százaléka je­lent meg az egyes foglalko­zásokon. Nagy gondot fordí­tottak arra is, hogy növeked­jék a kiképzés társadalmi jel­lege, minél kevesebb mun­kásőr maradjon távol a ter­melésből. A foglalkozásokat főként munkaidő után és munkaszüneti napokon tartot­ták meg. Így a kiképzési év­ben közel 75 százalékos volt a társadalmi jelleg. A mun­kásőrök példamutatóan helyt­állnak a termelésben, a po­litikai és társadalmi életben egyaránt. Erről tanúskodik az is, hogy nem csupán az üzem­ben, hanem a testületben megrendezett szocialista ver­senyben is részt vettek az al­egység tagjai. A munkásőrszá- zad állománya éppen ezért a kohászati üzemek vezetőségé­től erkölcsi és anyagi elisme­résben részesült. A harcászati, lőkiképzési századokon túl az egyéb szol­gálatok ellátása mellett közel 1200 órában vettek részt az alegység tagjai közrendvédel­mi szolgálatban a megye köz­útjain. A munkásőrök ezt a feladatot is becsülettel teljesí­tették, amiről a századgyűlé­sen éppen jelenlevő rendőr­tisztek is elismeréssel nyilat­koztak. A század tagjai je­lentős segítséget nyújtottak a szomszédos szakmunkáskép­ző intézetben, a honvédelmi napok sikeres megrendezésé­hez. És ami különösen elisme­résre méltó, ebben a kikép­zési évben sem volt rendkí­vüli esemény a századnál. Az elmondottak alapján ér­tékelték a munkásőrség ke­retében lezajlott verseny eredményeit. Az összesített pontszámok alapján újra a második szakasz került az el­ső helyre, melynek parancs­noka Vágvölgyi Tivadar. Egy főre jutó átlagos pontszámúk 102,87. Becsülettel küzdöttek a harmadik szakasz kollektívái is, amely 101,23 pontot ért el átlagosan. Az alegységi gyűlé­sen Szerémi Bélának, a har­madik szakasz parancsnoká­nak a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát nyújtották át. A kiképzési év­ben tanúsított kiemelkedő te­vékenységükért az alábbi munkásőrök részesültek egy­ségparancsnoki dicséretben, és az ezzel járó oklevélben: Lo­vász Károly, Maiczen József, Galicza János, Berki Ferenc, Molnár Gyula, ifj. Hegyi Já­nos, Szigetvári Károly, Angyal Sándor, Liska Andor, Balogh József, Őrlik Ferenc, Kettős József. A századgyűlésen megjelent millcisták őszinte, kritikai légkörben vitatták meg a tes­tület életét. Olyan hangulat uralkodott ezekben a percek­ben a század tagjai körében, mint 1957-ben a megalakulás első hónapjaiban. Minden vé­leményből érződött a tenni- akarás. A hozzászólók meg­rótták a fegyelemsértőket, és sok hasznos, megszívlelendő javaslatot mondtak el. 99 Megalapozottnak tartjuk a döntéseket...” AZ ÍRÓASZTAL mellett aktákkal körülbástyázva talá­lom meg dr. Tolvay Egonná főelőadót, a Balassagyarmati városi Tanács épületében. A téma, amiről beszélgetünk fontos és időszerű. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről, a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról folyik a szó. Bár néhány nap eltelt már a határozat megjelenése óta. még mindig általános be­szédtéma. így van ez a tanácsokon is, annál is inkább, mert a Köz­ponti Bizottság határozata külön is foglalkozik az állam­érdek. a szocialista demokrá­cia fejlődésével, a tanácsokon dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításával. Dr. Tolvay Egonná a ta­nács egyik főelőadója, emel­lett pedig hosszú évek óta a szakszervezeti bizottság titká­ra. Tizenegy éve dolgozik a városi tanácson, így igazán is­meri az előforduló örömöket és gondokat. A tanácselnök küldött a szakszervezeti bi­zottság titkárához. „Nyílt szí­vű, szókimondó asszony, ér­demes a véleményét meghall­gatni. ..” — mondta. A titkórasszony így beszél: — Nyilvánvaló, hogy az egész ország érdeklődéssel fogadta a rendkívül fontos döntéseket. Én is hallgattam a rádiót, megnéztem a televíziót, más­nap pedig sorról sorra átta­nulmányoztam az újságokat. Ami minket, tanácsi dolgozó­kat illet, örömmel fogadtuk a ránk vonatkozó döntéseket. Igen, ez így van. Ugyanis a Központi bizottság határozata értelmében 1973. július 1-gyel az államigazgatás területén is bevezetik a 44 órás munkahe­tet. — EZ NAGYON jól jön, a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tanácsi dolgozóknak is le6z 6zabad szombatjuk, amit pedig hosszú ideig elképzelhe­tetlennek tartottunk az állam- igazgatásban. Nagyon sok asz- szonv. édesanya dolgozik a tanácsokon. Hogy csak egy példát mondjak, itt nálunk, a városi tanácsnál a dolgozók több mint fele asszóny és lány. Eddig kénytelenek vol­tunk mi, asszonyok szomba­ton délután, vasárnap végezni a házimunkát, amikor legin­kább együtt lehetnénk a csa­láddal. Ez megváltozik, ké­nyelmesebben elosztódik a házimunka, több jut pihenés­re, szórakozásra. — Vélemények? — Sokat beszélgettünk a határozat tartalmáról, általá­nos véleményünk, hogy az emberek reálisnak tartják az intézkedéseket. Nem mon­dom, hogy külön tapsoltak a bej és tejtermékek árának emeléséért, de mindenki meg­értette szükségességét. Emel­lett humánusnak tartják, hogy növekednek a családi pótlé­kok, nyugdíjak, ami kiegyen­líti az áremelkedést. Ami az autók és motorok adójának emelését illeti — bár nekünk is van kocsink —, mindenki azt mondta, akinek kocsija van, az már az adót is meg tudja fizetni. — A határozat foglalkozik az ügyintézés egyszerűsítésé­vel, a bürokrácia visszaszorí­tásával, a tanácsok önállósá­gának növekedésével. — Ez is általános beszédté­ma volt. Mi, a tanácsok dol­gosói is fontosnak tartjuk. Eddig is azon fáradoztunk, hogy a \választópolgárok ügyeit, gondjait mielőbb, s minél gyorsabban intézzük el, hisz’ elsődleges feladatunk. Ezt követeli meg a nagyobb önál­lóság, hisz’ számtalan új jog­körrel rendelkezünk, amikor gyorsabban dönthetünk az ügyek jobb ismeretében. — A Központi Bizottság ál­lásfoglalása érinti a tanácsi dolgozók jutalmazására fordí­tandó összeg emelését is. — Ez engem, amellett, hogy tanácsi dolgozó vagyok, mint szakszervezeti titkárt is érint. Ha jól számolom, majdnem duplájára emelkedik a juta­lomkeret. Több pénzt tudunk majd szétosztani a valóban jó munkát végzők között. A juta­lomkeret a béralap hat százalékára emelkedik. Ez annyit jelent, így érezzük mindannyian, hogy megbe­csülik munkánkat, számítanak az államigazgatás dolgozóira. Meggyőződésem, hogy ez még jobb munkára ösztönöz. Ha- sonlaón egyetértéssel fogad­tuk az életszínvonal emelke­désére, a jogtalan anyagi elő­nyök visszaszorítására tett intézkedéseket, a harácsolás elleni fellépést. EZ MINDENKÉPPEN jó do­log, a mi társadalmunktól idegen az effajta életszemlé­let. Az egyszerű, becsületes emberek csak elítélni tudják/ Ez, amit néhány mondatban el akartam mondani. Remé­lem. sikerült a lényeget meg­fogalmaznom. .. CCs.) Ukrajna szene Rekordnak számító termelé­si szintet értek el az ukrajnai szénbányák, amelyek az ev végéig körülbelül 215 millió tárnia szenet hoznak a felszín­re. Ez sokkal több Franciaor­szág, Belgium és Japán össz­termelésénél. A kitermelést a már működő bányák felújítá­sával és európai viszonylatban is nagy. új bányák nyitásá­val, magas fokú gépesítéssel és automatizálással növelik. A szénbányászat gyors fejlődése a szén fokozottabb vegyipari felhasználásával kapcsolatos. A donyeci szénmedence mi­nőségi szene. Amelynek egy része kokszolható nagv keres­letnek örvend a világpiacon. JL_ . , A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megfizették a „tanulópénzt" A közlekedési szabályokat ugyan nem a bíróságon kel­lene megtanulni a közúti járművek vezetőinek, mégis sokan közülük csak akkor hajlandók agyukba vésni az elemi szabályokat, amikor már a „zsebükre megy” a feledékenység. A tapasztala­tok legalábbis azt mutatják, hogy a nagy összegű pénz- büntetések ösztönző hatást gyakorolnak a meggyengült memóriára. Nézzük meg például, hogy mennyibe kerül nvolc—tíz üveg sör egy gépjárműve­zetőnek? A Balassagyarmati Járásbíróság utóbbi hetekben hozott ítéleteinek tanúsága szerint hússzor—harmincszoi annyiba, mint más „közönsé­ges” halandónak. Tóth András szokolvai kő­műves kisiparosnak 3000 fo­rintjába került az a hét üveg és két korsó sör, meg az a másfél deci rum, amely­nek mámorító hatására 80 —90, kilométeres sebességgel száguldozott lakott területen. Hevér József herencsénvl traktorosnak 1400 forintja bánja, hogy kissé becsics- csentve ült fel egy napon a pótkocsis vontatóra. Ugyancsak 1400 forinttal lett szegényebb Berki József mohorai segédmunkás, aki segédmotorkerékpárt veze­tett enyhén alkoholos álla­potban. Szép számmal vannak olyanok Is, akik nem sze­retnek indexelni. Sándor József tari nyugdíjast, aki Tar belterületén kerékpár­jával irányjelzés nélkül ka­nyarodott balra, a Május 1. útra, és összeütközött egy személygépkocsival, 1500 fo­rint pénzbüntetésre ítélték súlyos testi sértést okozó közlekedési vétségért. A gépkocsivezetőnek eltörött a kulcscsontja, és a vádlott is megsérült. Különleges sze­rencse, hogy mindketten életben maradtak. Sz. K. iéni kérem! Ha d Télapó Meseorsz gból csilingelő szán- mi indult el, hogy tudott a főtéren keresztülmenni? Mert ha még esne a hó?I — Képzeld Eszterke! Odapattan mellém Péter a nagycso­portból, zsebembe dugta a Mikulás csomagot, meg ezt a rajzotI Biztosan szerelmes levél lehet, ugye? Ne áruljátok el, hogy nem ettem meg az ebédet! Tudjátok, én szeretem a tökfőzeléket is csak azok a csíkok ne lenne• nek benne!

Next

/
Thumbnails
Contents