Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

Az érdeklődést mindenkitől elvárják Több KlSZ-titkártól hallot­tam már az aggályoskodó megjegyzést: nem érdemes nagy létszámú szervezetet lét­rehozni, kisebb gárdát köny- nyebb mozgatni. A nagy lét­szám a minőség rovására megy. Pedig a kétely egyáltalán nem helytálló. Volt eset, hogy kis létszámú KISZ-szervezet titkára, is tanácstalanul nézett, amikor programjuk után ér­deklődtem. Máskor meg rrtamimitszervezetnek” is be­illő társaság alig győzte sorol­ni, md mindent csinálnak a fiatalok a szervezet keretein belül. Az ifjúsági mozgalmi munka minősége és a taglét­szám nem feltétlenül egymás­ból következő kategrőiák. Arra van szükség hogy mi­nél több fiatal találja meg helyét a KISZ-szerveaetekben, tartsa magáénak az ifjúsági mozgalmat, érezze jól magát a közösségben. A tagszervezés tehát, valamennyi KlSZ-szer- vezet állandó és folyamatos feladata. * A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban átlag száz fia­tal dolgozik. A gyár KISZ- szervezete 47 tagot számlál. Ezenkívül 12 fiatal községi szervezetek mimikájában vesz részt. Tagszervezésre itt tehát bőven van még lehetőség. Tervezik is. hogy jövőre meg­közelíti a hatvanat a KISZ- szervezet létszáma. Vajon hogyan valósítják meg a tervet? — Vannak már ennek jól bevált formái nálunk — mondja Kácsor Lajos, a bú­torgyár KISZ-titkára. — A hozzánk jelentkező fiatalokat nem azonnal a belépéskor ke­ressük meg, egy-két hónapot „kivárunk”. Ennyi idő kell ahhoz, hogy megismerjük a fiatalt, s megtudjuk, számít­hat-e rá a szervezet. Nemré­giben került hozzánk két fia­tal mérnök. Másfél hónap el­teltével kerestük meg őket, miután úgy láttuk, hogy mindkettőjüktől értékes se­gítséget remélhetünk. Sőt, egyikőjüknek komoly funk­cióit is szánunk. Figyelemmel kísérjük tehát az újonnan be­lépő fiatalokat, s számítunk a szocialista brigádok segítségé­re is. A szocialista brigádok ele­get is tesznek ennek a vára­kozásnak. Szintén friss példa, hogy az egyik brigád rátele­fonált a KlSZ-titkánra: — Jött egy kislány hoz­zánk, tag szeretne lenni a szervezetben. Rendes, ügyes gyerek, nézzétek meg, beszél­jetek vele. Persze ez a „kivárési” idő nem jelenti azt, hogy a tag­felvételt nehezen ' teljesíthető követelményekhez kapcsolnák a gyárban. Egyszerűen arról van szó, hogy nem rajonga­nak azokért a fiatalokért, akik csak a statisztikai űrla­pon „erősítik” a szervezetet. Bizonyos fokú aktivitást, ér­deklődést elvárnak a KISZ leendő tagjaitól. — A számításba vehető fia­talokat már tagfelvétel előtt bevonjuk a KISZ-munkába — folytatja Kácsor Lajos. — Erre a szákszervezet és' a KISZ közös rendezvényei jó alkalmat nyújtanak. Azt tar­tom, hogy nem érdemes min­den fiatalba külön-külön be- lesúlykölni, milyen normák­nak kell megfelelnie a szerve­zetben. Jobb, ha ezekről a követelményekről a gyakorlat­ban, a különféle rendezvénye­ken „élőben” szerez tudo­mást. ★ Akadnak reménytelen ese­tek is. Többnyire olyanok, akik valamilyen mondva csi­nált okkal kiléptek a szerve­zetből. K. arrogáns, pesszimista ember. Egy alkalommal — alapos indok miatt — a KISZ nem támogatta, hogy a nye­reségből egy bizonyos részt megkapjon. K. erre kilépett a KISZ-bői. de még a szakszer­vezetből is. T. sokallta az ötforintos tag­díjat. I. lakást remélve lépett be a szervezetbe. Mivel a lakás­hoz más módon hozzájutott, érdeke megszűnt, ki lé fje tt. A katonaságtól visszajött néhány fiatal azt mondta: eleget KISZ-ezbünk a „sereg­ben”. Egyedül A. kifogásolta magát a szervezetet, mond­ván: nem tartja elég érdekes­nek a KISZ-t. Közülük is legtöbbem rend­szeresen részt vesznek a KISZ és a szakszervezet kö­zös rendezvényein. Sőt, nem egyszer igen aktívan. Nem magát a közösséget utasítják ed tehát, csak annak bizonyos „Játékszábályaft”, amelyek ese­tenként személyes érdeküket sértik. * Kikre számíthat tehát a szervezet? — Elsősorban az újonnan belépő fiatalokra és a tanu­lókra — válaszol a titkár. — S részben azokra — bár szá­muk nem túl jelentős — akik egyelőre még a „lavírozok-, hoz” tartoznak, sem a község­ben, sem nálunk nem tagok. Otthon azt mondják, hogy nálunk, nálunk meg, hogy a községi szervezetben dolgoz­nak. Nem erőltetjük őket, in­kább azon vagyunk, hogy maguk ismerjék fel, mit nyer­nek a közösséggel. A tagszervezési terveket jól Ismeri Kácsor Lajos. De ő maga vajon milyen létszámot tartana ideálisnak? — Lehet, hogy meglepetés­ként hat, de nem többet, mint 35 fő — mondja kis gondolkodás után. — Ez a fiatalok „krémje", akik va­lóban szíwel-lélefckel KISZ- esék, hiszen a mozgalomban, s nem érdekből, nem „finné­ből”, hanem komoly meggyő­ződésből tagok. Persze ezzel a tömegszervezeti jelleget dob­nánk sutba. Azt kell nézni te­hát, hogy mi a hasznosabb. Feltétlenül az, ha a jelenlegi­nél többen vesznek részt a szervezet munkájában, de úgy, hogy a létszám növekedésé­vel ez a jól mozgatható, aktív mag is növekszik. Ez az egyetlen módja annak, hogy a létszám növekedésével a szer­vezet is erősödjön.-»■ szendí r—• Síküveggyár! KI$Z>isíák T97ÍI. októberében alakult meg a KISZ-bizottsóg az üvegipara Művek zagyvapál- falvi síküveggyárában. Azóta sokat fejlődött az alapszerve­zet munkája. Pillanatnyilag hat KISZ-aJapszervezet dolgo­zik meghatározott murakaterv szerint. A legfrissebb esemé­nyek közé tartozik a három hete indult 1972 73. évi politi­kai oktatási kurzus, melyen 130 fiatal vesz részt. Januártól házi vezetőképző is indul ie- (enlegi vezetőségi tagoknak, és azoknak, akikre később szá­mítanak a vezetésbn. Itt is el­készült a szocialista munka­verseny-szabályzat és a gyár történetében először sor került ifjúsági egyéni munkaverseny­re is. A szakmai továbbkép­zésben nagy szerepet játszik az FMKT. A gyár egyik nagy gondja és feladata a Zagyva III- építésé­nek indulása. A KlSZ-szerve- zet ehhez társadalmi munkát ajánlott fel. Társadalmi mun­kát mindig szívesen végeznek a fiatalok. Ezt bizonyítja az is, hogy ez évben 30 fő 1100 tár­sadalmi munkaóra jutalmául Jugoszláviába kirándult. Nem először történik ilyesmi. öt alapszerv patronálja a Zrínyi Ilona Üttörőcsapat öt raját. December 1-én a csapat zászlóavatójám a névadó Zrí­nyi Ilona arcképét — Iványi Ödön festőművész alkotását — ajándékozták a KISZ-isták az úttörőknél*. Jó a kulturális élet is. December 5-én Hofi Géza, Szepesi György és a Vi­dám fiúk közreműködésével a művelődési házban közös szer­vezésű előadást tartottak. 22- én pedig zártkörű ifjúsági bál lesz fővárosi művésziek fel­lépésével. Színes, sokrétű a munkájuk Tisztelik, szeretik őket... A Magyarnándori Állami Gaz.i.i-ágban az állattenyész­tés az utóbbi években erőtelr lesen, tervszerűen fejlődik Ezt a célt szolgálja a bakosi sertéstelep rekonstrukciója. Ez a iétesítmény az év végére el- .* aszül. Ennek során megte- i emlődnek azok a technikai teltételek, amelyek elengedhe­tetlenül szükségesek ahhoz, : jgy az ágázat elé kitűzött t.ilok megvalósuljanak. A sertéstenyésztés évek óta jól jövedelmező ágazata a gazdaságnak. Ebben része van annak a 13 dolgozónak, akika . irzsgárdához tartoznak és s.ethivatásuknak tekintik az állattenyésztési szakmát, szak­mailag, politikailag állandóan kepezik magukat. Ez a kollek­tíva 1960-tól a szocialista bri- gridmozgalom hármas jelsza­va jegyében tevékenykedik. Adott szavukat — amelyet minden esztendőben a ver­senyvállalásokban rögzítenek — következetesen teljesítik. Elnyerték a brigád arany foko­zatot, az elmúlt esztendőben pedig a Vállalat Kiváló Brigád­ja megtisztelő kitüntetést. Az ez évi számvetés is azt tükrö­zi, hogy szorgalmasan, becsü­6 NÓGRÁD - 1972. letesen, eredményesen dolgoz­nak. Terven felül 86 darab ma­laccal növelték a szaporulatot. A süldőnevelésben betartják a technológiai előírásokat, a terven felüli súlynövekedés­ből több mint 79 000 Ft több­leteredményhez juttatták a gazdaságot. Szakszerű muká- juk figyelemre méltó ered­ményt hozott a vegyes abrak felhasználásában is. Egy ki­logramm élősúlyt a tervelő­irányzattól 40 dekagrammal kevesebb abrakból állították elő. Az ily módon megtakarí­tott költség majdnem eléri a 105 ezer forintot. A számok azt bizonyítják, hogy teljesí­tették a malacszaporulati ter­vet, elérték a választási ösz- szes súlyt. A süldőnevelésnél is kedvező a súlynövekedés, ugyanakkor jó a vegyesabrak- felhasználás is. Közismert, hogy a munkán, a termelési feladatok teljesí­december 6., szerda tésén kívül más feladataik is vannak a szocialista brigádok­nak. Részt kell vállalniuk a gazdaság, a község kulturális életéből, felelősséggel kell közreműködni a falu arculatá­nak megváltoztatásában. Ép­pen ezért élénk figyelem kí­séri a brigád példamutatását, kezdeményezőkészségét. Ennek az elvárásnak is eleget tesz­nek. A kollektíva tagjai közül van, aki. pártmegbízatást telje­sít, , mások tanácstagi felada­tot látnak el, vagy szakszer­vezeti tisztséget töltőnek be. Társadalmi munkában építet­tek egy kerítést, az egyik el­halálozott dolgozótársuk laká­sához. Mindezek a jó emberi tulajdonságok hozzájárultak ahhoz, hogy a községben és a gazdaságban a bakosi szoci- lista brigád tagjait mindenki tiszteli, szereti. Példásak a munkában, családi életük ren­dezett, megatartásuk megfelel az új típusú szocialista ember követelményeinek. Eleget tesznek a szocialista Okosabban gazdálkodni! Gyakori téma a tanácsokon az önállóság és az ezzel szo­rosan együttjáró tervszerű és jó gazdálkodás. Nem vélet­len, hogy az új tanácstör­vény a tanácsoknak az ed­diginél sokkal nagyobb ha­tásköröket biztosít. A me­gyék, városok, községek — a központi ' elképzelésekkel egyetértésben és a helyi igé­nyeknek megfelelően — ma­guk döntik el, melyek a leg­sürgetőbb fejlesztések, mit kell mielőbb megvalósítani. Ez az önállóság minden­képpen jó dolog. A tanácsok területüknek valóban felelős gazdái lettek, mert a helyi tanácsok tudják leginkább, hogy községükben, városuk­ban melyek a legégetőbb gondok. Az önállóság önmagában viszont nem elég. Ez is nyílt titok. Gazdálkodni, a megle­vő pénzzel úgy bánni, hogy minden forint jó helyre ke­rüljön, nem könnyű dolog. Gyakran elhangzik, hogy az önállóságot tanulni kell, és a tanulópénzt nem egy ta­nács megfizette... Nagyon sok dologban kell és lehet is előbbre lépni. Nem vitás, hogy rosszak az útjaink, gondot okoz a jő ivóvíz hiánya, orvosi rende­lők, művelődési házak, la­kások kellenek. De a pénz­ügyi lehetőségek korlátozot­tak. Mindent egyszerre meg­valósítani, kapkodni, több építkezésbe egyszerre bele­fogni semmiként nem célsze­rű. módon tanulni jelszóval kap­csolatos követelményeknek is. Minden brigádtag részt vesz a politikai oktatás különböző formáján. Aktívan szerepel­nek, véleményt mondanak, ha a szükség kívánja, vitáznak. Mindezeket figyelembe véve több brigádtagot aktív közéle­ti tevékenységéért, közösséget szolgáló magatartásáért fel­vettek a párt tagjainak sorá­ba. A politikai ismeretek gyara­pítása mellett gondot fordíta­nak szakmai tudásuk bővíté­sére is. A telep dolgozóinak 40 százaléka rendelkezik szak­munkásvégzettséggel, ketten pedig technikusi oklevelet szereztek. A házitanfolyamon előadássorozatok keretében is­merkedtek meg a sertéste­nyésztés legújabb szakmai kérdéseivel, tártási, tenyészté­si, takarmányozási, állategész­ségügyi stb. tennivalókkal. A gazdaság oktatási terve sze­rint valamennyi itt dolgazo 1975-ig megszerzi a szakmun­kásvégzettséget. Színes, sokrétű munkájukat visszatükrözi a folyamatosan vezetett brigádnapló és az időnként megtartott brigádér­tekezlet Veszelka László VSZB-titkár A tervezés, az építkezések, az éves feladatok megvalósí­tása nem lehet ellentétben a megye negyedik ötéves ter­vének feladataival és a pénzügyi lehetőségekkel. Ügy kell dönteni, hogy a legfon­tosabbak valósuljanak meg, ez pedig nagy felelősséggel jár. A negyedik ötéves terv első két évét lassan befejez­zük. Most már éppen ideje véget vetni annak a szemlé­letnek, amely a megyében nem egy helyen mutatkozik. Tudniillik a tanácsok úgy gondolják, csak akkor lép­nek előre, akkor nyerik el a választók bizalmát és megbe­csülését, ha újat építenek. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy megfeledkeznek a fenntartás költségeiről, amely pedig a gazdálkodás­nak ugyanolyan fontos része, mint a fejlesztés. Előfordult — Salgótarján­ban volt rá példa —, hogy felújítottak egy iskolát, kor­szerű fűtést bevezetve. Ez eddig rendben is van. Csak aztán kiderült, hogy jófor­mán másra egy fillér sem jut. Ez viszont már az ok­tatást hátráltatja. A fenntartás komoly ösz- szegeket igényel. Az embe­rek gyakran nem is gondol­nak arra, mennyi pénzbe ke­rül az óvodák, iskolák, nap­közi otthonok, orvosi rende­lők, szociális otthonok és egyéb intézmények ellátása. Ügy, hogy minden megle­gyen, ne akadozzék a fogas­kerék, és az intézmények ve­zetői ne szaladozzanak ál­landóan a tanácsra, hogy ez is hiányzik, meg az is kel­lene. .. Nagy dolog volt Salgótar­jánban a társadalmi munká­ban, közös összefogással megvalósított óvodabővítés. Valamennyien együtt örül­tünk, hogy több mint há­romszáz kisgyermeknek ju­tott hely az óvodákban, akiknek az édesanyja ez­alatt nyugodtan dolgozhat Példának hoztuk fel — di­csérve a közös összefogás erejét, az áldozatkészséget, amelyet a vállalatok, üze­mek, intézmények egyformán bizonyítottak. De arra is gondolni kell, hogy az így életrehívott férőhelyek rend­kívül megterhelik a városi tanács költségvetését. Nem árt leírni, hogy kétszázezer forintba kerül ezeknek a fé­rőhelyeken a fenntartása. A túlkapások, amelyek a pén­zek elkötésében időnként je­lentkeznek, semmiként nem megengedhetők. Drága fotó­berendezéseket venni isko­láknak, amelyeket aztán nem is használnak ki megfelelő­en, ragyogó irodaberendezé­seket rendelni, fölöslegesen selejtezni, csak a közösség kárára, valamennyiünk ro­vására lehet. Ez pedig senki­nek sem kell... \ Cs. E. „ART KINO” előadás ma este 6 órakor a salgótarjáni KOHÁSZ FILMSZÍNHÁZBAN Ismét átugrom a pocsolyákat Alan Marshal: „Én is versenyt futok a széllel” c. regénye alapján készült csehszlovák film. Rendező: KAREL KACHYNA t

Next

/
Thumbnails
Contents