Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

V önnek a karácsony? Egy kérdés, sok válást Mit jelent Ezzel ä kérdéssel fordultunk az utca emberéhez. A vála­szok,- mint az emberek is, kü­lönbözőek. Minden változta­tás nélkül közreadunk néhá­nyat. — Ünnep. Otthon töltöm a szüleimmel. — Ajándékot vár? — Nem, már megkaptam, egy 05-ös Jáwát. — örül neki? — Nagyon — mondja Pet­ro vies Zoltán, a síküveggyár ifjú dolgozója. — Egyáltalán semmit nem jelent. Ugyanolyan nap, mint a többi, dolgozom. Itt nincs ünnep. Az automata büfében mindig ott a kezelő. Kellemes ünnepeket kívá­nunk, ha a munkahelyén is, Horhauzer Erzsébetnek, az automata büfé kezelőjének, és mindenkinek, aki dolgozik ka­rácsonykor, mint Dudás Ist­ván, a Volán kalauza, ö ezt mondta: — A karácsony szép ünnep. — És mit jelent a Volán dolgozójának? — Hát, az idén nem jót, mert dolgozni kell. Mind a két karácsonyi napon. — Mit szól a család? — Bele kell nyugodni^, Tudják otthon, hogy mi ak­kor dolgozunk, amikor a töb­bi ember pihen, szabad. — Dolgozik karácsonykor is? — kérdem a vasúti pénz­tárost. AKADÉMIAI KIADÓ: Stoll Béla — Varga Imre — V. Ko­vács Sándor: A magyar iro­dalomtörténet bibliográfiája. CORVINA KIADÓ: Budapest múzeumai. Hét múzeum mes­terművei. Németh Lajos: Mo­dern magyar művészek. EU­RÓPA KIADÓ: Dumas: A három testőr. Regény. Schel- nert: a hosszú fülű flamand. Kisregény. KOSSUTH KIA­DÓ: Bassa Endre: Mit kell tudni a világ szociáldemokra­ta pártjairól? Évfordulók. 1973. Mikojan: ötvenesztendős a Szovjetunió. Petőfi életútja. Összeáll. Mártinké András Ukrán orvosok a sebészek munkájának segítésére új berendezést hoztak létre. A szív, a tüdő és a főerek mű­téti gyógyítása során gyakran van szükség arra, hogy lelas­sítsák az agykéreg működé­sét. Mint ismeretes, ez a szö­vetek hőmérsékletének csök­kentésével érhető el. A „Ho- lod” (Hideg) nevű berendezés lehetővé teszi az agyállomány külső rétegeinek lehűtését — Még nincs meg a beosz­tás, de könnyen lehet Lukács Istvánnénak is mun­kában telik el a karácsonya. A férje is vasutas, lehet, hogy a kicsi a nagymamára marad. Nénike áll a buszmegálló­ban. Fázósan topog. — Nagy öröm a karácsony. Pesten vannak a gyerekeim, most jönnek meglátogatni. Pásztor Ferencné ikrei — fia és lánya — nem kisgyere­kek. 1924-ben születtek. Édes­anyjuk Magyargécen nagyon várja őket A vasútállomáson a modem Integra-Dominó rendszerű fényjelzőket építik. Itt az egyik munkást faggatom: — Mit jelent? Azt, hogy szabad napom van. Semmi egyéb. — Mégis ünnep, vendéges­kedés, egy kis toroköblögetés. — Az már azzal jár. De a legfontosabb a pihenés, azt várom legjobban. Konecsní Lajos így várja a karácsonyt — A Centrum Áruház pénz­táránál alig van megállás. Két vevő között azért nekem is jut pár szó a pénztárostól. — Kellemes ünnepek. Együtt lehetek a családommal három napig. — Sütés-főzést nem jelent? — Nem. Azt az édesanyám csinálja. El nem lehet mon­dani, mennyit ér egy min- denttudó nagymama — mond­ja Tátrai Andrásné. Nyílik az KIADÓ: Tóth Gyula: Közle­kedési vállalatok könyvviteli információs rendszere. MEDI­CINA KIADÓ: Gábor György: Cardiológia az orvasi gyakor­latban. MÓRA KIADÓ: Brun- hoff: Babar otthon. Képes me­sekönyv. Hóember. Képes­könyv. Rajz: Reich Károly. MŰSZAKI KIADÓ: Ki, mit gyárt, kutat, tervez, szolgál­tat, forgalmaz. Termelő, fo­gyasztás. SZÉPIRODALMI KIADÓ: Hubay Miklós: Aranykor. Tanulmányok. Jó­kai Mór: És mégis mozog a föld! (Diákkönyvtár.) ZRÍNYI KIADÓ: Szamos Rudolf: Kán­tor nyomoz. Dokumentumre­oly módon, hogy eközben a test egészének hőmérséklete a kritikus értékek felett marad. Korábban mindössze 3—4 percre lehetett kikanesoln! a szívet a vérkeringésből, — ennyi idő állt a szívműtétet végző orvos rendelkezésére. Ma az orvosok háromszor ennyi idővel rendelkeznek. Az új berendezés felhasználható az idegsebészetben is, egyebek között agydaganatok eltávolí­tása során. áruház ajtaja. Tanító néni vezetésével apróságok özönle­nek be. Közülük is megszólí­tok egyet: — Hát, nekem ez a legjobb ünnep — mondja Kadlóth Ágika —, mert kapok aján­dékot. — Mit szeretnél? — Hát, én még ném is tu­dom, nem döntöttem, olyan sok mindent lehetne. — Mi az, amit legjobban szeretnél? — Egy furulyát. Játszani is tudok rajta. A játékosztályon fiatalasz- szony válogat. — Nehéz választani? — Sokféle a játék. — önnek mit jelent a ka­rácsony? — Ez egy nagy ünnep é§ nagy munka. Sütés-főzés. A család várja a beiglit, nem is beszélek a nagytakarításról. Gajdor Istvánné gyakorló há­ziasszony. Neki nemcsak öröm a karácsony. A Pécskő Áruházban a tv- kamerával szemben fiatalem­ber áll, hóna alatt csomag. — A karácsony? Mit jelent? Nem is tudom. Hát ünnep. — Olyankor van együtt a család? — Igen. — Dolgozik valahol? — Alföldön voltam, most jöttem haza — mondja Botos Dezső, miközben egy tv-ké- szüléket nézeget. A kirakat előtt két fiatal­ember, tizenhét évesek. — Karácsonykor illik meg­ajándékozni szeretett társain­kat. Én például az unoka­öcsémnek veszek közlekedési játékot. Illik megajándékozni a szülőket is, valami kerámiát gondolok édesanyámnak. Mrá- zik János az ösztöndíjból gyűj­tötte össze az ajándékra va­lót. Ipari tanuló. Még két válasz, közvetlenül egymás után hallottam őket. Zengő Árpád, a November 7. Filmszínház üzemvezető-he­lyettese a következőket mond­ta: — Szerintem a legjobb len­ne, ha az év minden napján karácsony lenne. És nemcsak' szóban, hanem életben is a szeretet és a béke ünnepe. A mindennapi karácsonyt nein úgy értem, hogy fenyőfával, beiglivel, meg berúgással, de ajándék lehet. Nem egy sál, vagy könyv, hanem tényleg béke és szeretet. Közben jött a postai eso- magkihordó. Neki is föltettem a kérdést. — A karácsony? — kérdez­te. — Naponta húsz forinttal több, és naponta húsz cso­maggal több. Orszácki György­nek ez a karácsony. A két véglet között nagyon sok az átmenet. Jó lenne, ha mindenki mindenhol és öröm­mel várhatná az ünnepeket. És még jobb lenne, ha az öröm a hétköznapokra is meg­maradna. Gáspár Imre A hét könyvei KÖZGAZDASÁGI ÉS JOLI gény. íííítés a sebészetben T apaszt alatcsere tanulságokkal Látogatás a Ganz-MÁVAG-bau A KISZ Nőgrád megyei bi. zottsága irányelveket dolgozott ki a munkaverseny továbbfej­lesztésének sajátos, ■ KISZ-es feladataira. A napokban me­gyénk nagyüzemi KlSZ-bizott- ságainak titkárai, termelési felelősei, a városi és megyei ifjúmunkástanácsok tagjai Budapestre, a Ganz-MÁVAG- ba látogattak, hogy kicserél­jék az ifjúsági munkaverseny- mozpalmakban szerzett ta­pasztalataikat. A baráti fogadtatás után, Bodnár Ödön, a Ganz- MÁVAG KISZ-bizottságának titkára adott rövid tájékozta­tást a gyárkolosszus múltjáról, jelenéről. — Tizenhatezren dolgoznak a Ganz-MÁVAG-ban. A mun­kások egyötöde KlSZ-korosz- tályú. A „Szakma ifjú mes­tere” cím elnyerését évente közel négyszázan pályázzák meg, tizennyolc—húsz szak­mában. A „Kiváló ifjú mér­nök” és „Kiváló ifjú techni­kus” mozgalmaknak az a legfőbb célja, hogy a tudást állandó szinten tartsa. A nógrádi fiatalok, különö­sen az FMKT munkája és a szakdolgozatok kidolgozása iránt érdeklődtek. Szabó Zoltánná, a Ganz­MÁVAG Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának ve­zetője vette át a szót, aki „civilben” közgazdász. — Megszigorítottuk a köve­telményeket. Általában más­fél ezer mérnök, közgazdász és technikus közül százharmin­cán pályáznak szakdolgozat­tal, s csupán negyven kidol­gozására kerül sor. KISZ-en kívüliek is benevezhetnek, ha a követelményeket magukévá teszik. Ez pedig szakmai és politikai továbbképzést jelent. Á szakdolgozatoknál az FMKT tagjai igyekeznek se­gítséget adni. A feldolgozott témáknak nagy többsége hasznosítható, így gyakori, hogy a szakdolgozat újítássá lép elő. Akadt példa arra is, hogy mérnökeink alkotását a műszaki egyetem tankönyvébe építették be. Nem látjuk ész­szerűnek a pályázaton részt­vevők számának növelését, ez a minőség rovására megy. A Ganz-MÁVAG-ban a munkaverseny-mozgalovn fel­tételeit körrendelet formájá­ban rögzítették, melyet a KISZ-bizottság titkára, s a vezérigazgató írt alá, bizo­nyítva, hogy közös érdekről van szó. Tóth Rudolf, a KISZ Nőg­rád megyei bizottságának munkatársa a gazdaságveze­téssel való együttműködés ta­pasztalatairól, az egészséges munkamegosztás kialakításá­ról, az anyagi ösztönzés le­hetőségeiről kérdezett. Bodnár Ödön így válaszolt: — Eleinte sok vitában volt részünk, végül is a szakszer­vezet és a pórtvezetőség tá­mogatásával sikerült elérni, hogy á fiatalok munkaverse­nye akár egyedi, akár kollek­tív formában zajlik, a leg­jobbak anyagi elismerésben ré­szesüljenek. A „kérdezz-felelek” hosz- szú ideig tartott. A fiatal munkások vezetői sorravet- ték gondjaikat. Elmondták • Differenciáltan HOGYAN jelentkezik a központi béreme­lés azoknál a dolgozóknál, akik teljesítmény­bér bein dolgoznak? Egyformán kap minder, érintett vállalat, vagy köztük is lesz differen­ciálás. Kit, hogyan érént a központi bérin­tézkedés? Ezekre, és ehhez hasonló kérdések­re várnak választ megyénkben azoknak az üzemeknek dolgozói, akikre vonatkozik a Központi Bizottság november 14—15-i ez irá­nyú állásfoglalása. Ebbál is látszik: ha nem is olyan sokrétű­en, de összefüggésében, kölcsönhatásában és hosszú ideig kell a határozatnak ezzel a ré­szévéi foglalkozni. Megértetni, elfogadtatni például az áremeléseket, s egyéb konkrét gazdasági követelményeket. E témában sok kérdés vár megválaszolásra. Pedig alig múlt el egy hónap a határozat óta. Ahogy közele­dünk a végrehajtáshoz, úgy sokasodnak a tennivalók is. Üzemeink, gyáraink vezetődnek a pénz­osztásban elég nagy gyakorlatuk van. Ha több lenne, az sem volna baj. Csak hát ez nem akarom, vagy nem akarom, tetszik, vagy nem tetszik kérdés, hanem reális gaz­dasági lehetőség. Most csak ennyit bír ed a népgazdaság. Ami a vállalati ddffieatenciálást illeti, erre a Központi Bizottság állásfoglalásá így vá­laszol: „A béremelést a vállalatok és foglal­kozások szerint a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva, diffe­renciáltan kell végrehajtani.” A munka neheze ebben az esetben is az üzemi, gazdasági párt- és szakszervezeti tiszt­ségviselőkre hárul.: A központi és az 1973. évre tervezett bérfejlesztés — ami együtte­sen 12—13 százalékot tesz ki —-az eddigiek­nél jobban, lehetővé teszi a differenciálást, a jól és kevésbé jók a gyengén, vagy az ím- mel-ámmal dolgozó munkások, művezetők között Most olyan pénzügyi lehetőség van gyáraink, vállalataink vezetőinek kezeben, amelynek okos felhasználásával — ha akar­nak — előbbre tudnak lépni a tavaly de­cemberi üzem- és munkaszervezésről szóló párthatározat ide vonatkozó állásfoglalásá­ban. Mint mindig, most is megvan az elvi egyetértés a differenciálást illetően a mun­kások, elsősorban a jól dolgozók körében. Amikor a végrehajtásra kerül a sor, akkor indul él majd a lavina: miért ő kapott töb­bet és miért nem én? Nem érdemli meg. Akinek főnök barátja, az most is jól jár. Aki közel van a tűzhöz, az könnyen melegszik. Hosszan lehetne sorolni a már ismert sza­vakat, nézeteket, melyeknek a végső refrén­je a következő: egyetértek vele. de. Ez a de, valójában egyet nem értést jelent. Rosszul tennénk, ha tagadnánk, hogy a béremeléseknél nem fordulnak élő kisebb tévedések. Ezeket a dolgozók és a vállalatoké vezetői általában egymás között tisztázzák, más esetekben pedig a vállalati, illetve a te­rületi munkaügyi döntőbizottság tesz pontot a vitás ügyek végére. Ilyesmi a jövőben is előfordulhat, mivel az emberek homlokára nincs ráírva, hogy csalhatatlanok, tévedhetet­lenek. Csakhogy legyen mindig erkölcsi ere­jük a vezetőknek belátni tévedéseiket és kor­rigálná hibáikat. Ebből persze nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az a mun­kás, vagy művezető, aki kevesebbet kap tár­sánál, vezetői tévedés „áldozata”. Tehát továbbra sem népszavazás kérdése a központi és vállalati bérfejlesztésre szánt összeg felosztása. Megvannak erre a dolgo­zókat képviséLő különböző szervek, elsősor­ban a szakszervezeti tisztségviselők, a cso­port- és művezetőik, a pártcsoportbizalmiak. Bgy-egy kisebb közösségben nemcsak ők, hanem mindenki tudja, ki, milyen képessé­gekkel rendelkezik, szeret-e dolgozni, vagy csak " fmrnel-ámmaí végzi kötelességét. Ván­dormadár-e, vagy törzsgárdatag, kiabál e munkára, vagy példát mutat-e, alig várja a munkaidő végét, vagy kidolgozza a 48 órát, mindig csak kapni akar, de adni nem, min­dig csak a saját munkáját értékeli nagyra? Ezenkívül mindenki neve mellett ott van a teljesítménye, a minőségi munkája és mun­kafegyelme. Igen rossz és helytelen dolog lenne fel­csigázni a kedélyeket. Ugyanilyen hiba lenne lebecsülni a központi bérintézkedések jelen­tőségét és szerepét. A gyors információ ele­jét veheti a különféle találgatásoknak, a mendemondáknak, az illúzióknak, az intézke­dés jelentőségét kisebbítő megjegyzéseknek. De egyik fontos politikai feltétele e munka jó elvégzésének is. Hogy egyes vállalatoknál milyen módon differenciálnak a központi irányelvek mel­lett, azt mindig az adott vállalat jellege, sa- játos(sága, eddigi gyakorlata, a vezetők bá­torsága, céltudatos és következetes munká­ja határozza meg. Ugyanis ami jó az égjük helyen, nem biztos, hogy célra vezet a má­sik üzemben. Csupán az elvet, a differenciá­lás tényét kell számon, kérni. Ess azonban határozottan és egyértelműen. Csák ily5 mó­don lehet visszaszorítani a máig is elevenen ható, viszonylag mély gyökerekkel bíró egyenl ősdiszemléletet. A KÖZPONTI bérintézkedésektől nemcsak a munkások életszínvonalának további emel­kedését várjuk, hanem a legjobbak még meg­felelőbb anyagi megbecsülését, és újabb ösz­tönzését is a jobb, az eredményesebb, ter­melékenyebb, hatékonyabb munkához. Sralcmai fovábbképzSs A KIOSZ megyei titkársá­ga a követelményeknek és a kisiparosság igényeinek meg­felelően állította össze őszi és téli szakoktatási tervét. En­nek megfelelően zajlott le a szervezői munka. A televízió- szerelői tanfolyamra 48, a villanyszerelői tanfolyamra 9, a lakatos és szobafestő tanfo­lyamra 7, az autószerelőre oe- dig 12 kisiparos jelentkezett Az előbb említett tanfolya­mok közül a tv-szerelői már meg is indult Balassagyar­maton lezajlott a női szabók egynapos továbbképzése. A KISZÖV megyei titkársága to­vábbra is szorgalmazza a szolgáltató szakmákban a díjtalan tanfolyamok díjtalan tartását megyei tapasztalatokat jó és rossz példákat felhozva, őszintén, önkritikusan. Olyan fontos problémák vetődtek fel, mint az egyéni és brigádversenyek kapcsolata, a KISZ szerepe a termelést segítő akciókban, a társadalmi munkát végzők megbecsülése. Lehetne sorolni tovább. A beszélgetés annyira el­mélyült, hogy a programot is módosítani kellett. Délután a gyárépületek útvesztőit járva, ismerkedtek a nógrádiak a vagon- és mozdonygyártás titkaival. Meglátogatták a kí­sérleti üzemet és a könnyű­fémöntödét is. Fáradtan mondtak köszöne­tét a Ganz-MÁVAG KISZ-ve- zetőinek, akik lehetőséget te­remtettek a tapasztalatcserére. Az elhangzottak nagy segítsé­get adtak a megyénk üzemei­ben folyó ifjúsági munkaver- seny-mozgalmakhoz, hiszen sokszor az országos irányelve­ket is a Ganzban próbálják ki a gyakorlatban. Nincs más hátra, mint hasz­nosítani a tapasztalatokat, hogy a jövő esztendőben még eredményesebb legyen Nógrád megye üzemeinek, gyárainak ifjúsági termelési versenye. Sz. Gy. Naptár szerint, hivatalosan már beköszöntött a tél, bár a hőmérő higany szála erre még csak az utóbbi két-három napban kezd erélyesebben figyelmeztetni bennünket. Igazi, szép arculatát nem tárta még ránk az évszak. Ez a kép is még a Magas-Tátra festői látványát mutatja. Persze, amx késik, az minálunk sem múlik. Lehet, hogy holnapra Nóg- fádban is fehér lesz a karácsony j NÓGRÁD — 1972. decembei 23,, szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents