Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
/ Ki tud többet a Szovjetunióról? KISZ-esapalok vetélkedője A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottsága és MSZBT-tagcsoportja mintegy két hónappal ezelőtt mozgalmat indított Ki tud többet a Szovjetunióról’ címmel. A városi KISZ-bizottság ezt a kezdeményezést városi szintre emelte, bevonva ezzel a városban működő üzemek KISZ- szervezeteit is a versenybe. A benevezett 15 KISZ-csapat két területi elődöntőn ütközött meg egymással. A Nyomdaipari Vállalatnál lezajlott elődöntőből a síküveggyár I. és II. csapata, valamint a Vendéglátóipari Vállalat KISZ- csapata jutott tovább. A kohászati üzemekben megtartott területi elődöntőből a következő csapatok kerültek a döntőbe; a kohászati üzemek I. és II. csapata, és a Kohász KISZ- klub csapata. A verseny döntőjét december 21-én tartották a Kohász Művelődési Központban. Az első feladatot — a csoportok mutassák be Kemerovót riport formájában — még a területi vetélkedőn megkapták a versenyzők. A legjobban sikerült riportot a síküveggyár 1. csapata készítette; képekkel és újságokkal illusztrálva mutatták be testvérmegyénket, a legjobb magnósanyag tulajdonosai pedig a kohászati üzemek I. csapatának tagjai lettek. A feladatok között szerepeltek még keresztrejtvények, villámkérdések, politikai-gazdasági és kulturális jellegű kérdések, amelyek a Szovjetunió múltját és jelenét foglalták magukba. A verseny mindvégig szoros volt, és a három-három tagú csapatok fej-fej mellett haladtak. A zsűri — melynek tagjai voltak: Hegyes Ferenc, az MSZBT országos elnökségének tagja, (a zsűri díszelnöke); Varga György, a városi KISZ- bizottság munkatársa (a zsűri elnöke), Bőviz László, a városi pártbizottság tagja, és Papanic Sándor, a kohászati üzemek párt-vb tagja — a következő eredményt hirdette ki. A versenyben első helyen végzett a kohászati üzemek I. csapata, ajándékuk egy-egy Sokol rádió volt, a második helyet megszerző síküveggyár I. csapatának tagjai Orbita zsebrádiót kaptak, a harmadik helyezett síküveggyár II. csapata pedig egy, az ERMITÁZS képeit tartalmazó kiadványt kapott. A negyedik, ötödik helyre szorult csapatok — a kohász II. csapata és a vendéglátó KISZ-csapata — is értékes jutalomban részesült. S végül említsük meg a játékvezetőt, Bedegi Győzőt is, aki mindvégig pártatlanul és hangulatosan vezette a vetélkedőt [Ül Megjelent a pályaválasztási tájékoztató A hagyományoknak megfelelően az 1972/73-as tanévben is megjelent a megyei Pálya- választási Tanács kiadványa, a pályaválasztási tájékoztató. A könyv az általános és középiskolát befejező fiataloknak, valamint a szülők és pedagógusok számára ad pályaválasztási útmutatást: a különböző iskolatípusokban — szakmunkásképzésben, gimnáziumban, szakközépiskolákban, felsőoktatásban — való továbbtanulási lehetőségek, a keretszámok közlése mellett a pályaválasztás aktuális kérdéseiről, módszereiről is tájékoztatja az olvasókat. A kiadványból megtudhatjuk többek között, hogy a salgótarjáni 211. sz. Mü.M Inté-' 1073 Negroid megy tftjékottató, SM «I Tisztelgés Rubányi Vilmosnak Hogy meghalt, tulajdonképpen nem ért váratlanul. Mondták a színház emberei, amikor a múlt szezon végén itt játszottak, hogy Vili bácsi utolsó fellépése ez a vendégjáték a karmesteri pulpituson. Nemcsak úgy, mint nyugdíjba vonuló dirigensnek, aki szinte .alakulásától eggyéforrott a debreceni színház operarészlegével, hanem úgy is, mint akit olyan kritikus dologban operáltak, ami után csak hónapjai lehetnek már. ( Vili bácsi akkor — megfelelő szoba híján —, a Karancs helyett a Pécskő utca egyik fizetővendég-szállásán rendezkedett be két éjszakára. A lakás előtt futottunk össze, éppen kocsiját, a Volkswagent mustrálta. Közös barátokról esett szó közöttünk, akik már eltűntek látókörünkből. Ö akkor még csak nyugdíjba készült, nem az eltűnt barátok után a debreceni köztemetőbe. Éppen negyedszázada, hogy megismertem. Emberi szolidsága, szelídsége, derűje vonzásában tettem kedvelőjévé az opera könnyedebb varázslatainak. Toscát, Aidát, Pillangó kisasszonyt, Carment vezényelt akkoriban, s tovább is, gyönyörű és hosszú pályafutása során legigazabb szeretettel a könnyed olasz operához ragaszkodott legnagyobb szívvel, bár tudok róla, hogy amikor „száműzték” az Operaházból, volt alkalom amidőn „valahonnan vidékről” kellett felhívni egy Székelyfonó vezénylésére, mert Kodály dalműve nála „állt”.’ Vili bácsi levezényelte a protokollestet és jött vissza, vidékre, ahol már „zenetanodát” alapított a MÁV debreceni zenészeiből. A negyvenes években Fe- rencsik Jánossal Ő volt az Operaház legtöbbet vezénylő karmestere, s a felszabadulás után a vidéki zenei élet megalapozásának legszámottevőbb PCfVpnituácfo — Vili bácsi, mit csinálsz? — kérdeztem néhány hónapja a Volkswagen előtt. Mire ő, az ismerős hangra fordulva, szives szóval felelte: — Készülök a pihenésre ezzel a szép kis jószággal. Nemcsak a muzsika szépségére tanította a tarjániakat, hanem a színház fegyelmezett tiszteletére Is. Amilyen kedves és közvetlen bírt lervői magánéletben, olyan kíméletlen is színpadirányító és közönségfegyelmező téren, amikor a gondjaira bízott mű kívánta. Volt, amikor lekopogta a zenekari nyitányt, mert fegyelmezetlen emberek mo- corgását érezte maga mögött, s ezzel legalább olyan szolgálatot tett a művészet ügyének, mint karmesteri munkájával. Nagy becsüléssel adózunk sok-sok opera nagy dirigense, Rubányi Vilmos érdemes művész emlékének, b. t. aetben kovácsszakmára 10 tanulót iskoláznak be. De azt ts megtudjuk, hogy a jelentkezőknek az egyes üzemek milyen összegű társadalmi tanulmányi ösztöndíjat biztosítanak. A választási tehetőségek felsorolása mellett a füzet ismerteti a különböző szakmák leírását, munkaterületét. Tartalmazza a füzet — a munkába lépés feltételei mellett —- az elhelyezkedési lehetőségeket vállalatonként és szakmánként. A tájékoztató ismerteti a magyar—NDK munkaerő-együttműködés alapján a munkavállalás feltételeit az NDK-ban. A tanulók nyári szervezett foglalkoztatását, annak lebonyolítását. Az egészségileg károsodott fiatalok is hasznos tanácsokat olvashatnak pályaválasztásukkal, képzésükkel és munkába állásukkal kapcsolatban, A kiadványban közölt adatok tájékoztató jellegűek, ám rendkívül hasznosak. Mint a szerkesztők írják, könyvük a pályaválasztó fiatalok továbbtanulási szándéka és a népgazdaság munkaerőigénye közötti összhang megteremtéséhez kíván segítséget nyújtani. A Biblia viláaa Igen Ízléses kiállítású, gazdag képanyaggal illusztrált könyvvel ajándékozta meg az olvasótábort a Minerva Kiadó, amikor ötvenezer példányban megjelentette dr. Rapcsányi László szerkesztésében „A Biblia világa” című hézagpótló művet. A Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának ez a kötete lényegében kibővített formában azokat a beszélgetéseket tartalmazza, amelyeket 1971-ben folytatott a szerkesztő az ókori történelem legkiválóbb képviselőivel: dr. Hahn István professzorral, dr. Félegyházi Józseffel, a Hittudományi Akadémia tanárával, dr. Komoróczy Géza egyetemi adjunktussal, dr. Scheiber Sándorral, az Országos Rabbiképzö Intézet igazgatójával, dr. Pákozdy László Márton reformátos teológiai tanárral, dr. Szabolcsi Bencével, a Zeneművészeti Főiskola tanárával és Rónay György íróval, a Vigilia című katolikus lap felelős szerkesztőjével. , A szerkesztő szándéka az volt, hogy a Bibliát emberi alkotásként állítsa elénk. Olyan műként, amely egykor élt emberek gondolatait, vágyait és reményeit a világról, önmagukról, az emberiség helyzetéről alkotott elképzeléseit tartalmazzák. „Nagyságát és jelentőségét igazán akkor foghatjuk fel, ha így látjuk: emberi dokumentumként, együtt és egy szinten a távoli múlt többi nagy és emelkedett szellemű alkotásával.” Hézagpótlónak nevezhetjük méltán ezt a művet, hisz’ társadalmunk ma újult érdeklődéssel fordul az emberi múltnak a mi műveltségünkbe is beágyazódott értékei, alkotásai felé mór csak azért is, mert évszázadokon keresztül szinte minden művészetnek egyik ihletÖje volt a Biblia és az alapmű ismerete nélkül ezek az alkotások sem érthetők meg. A pedagógusoknak régi' kívánságuk volt, hogy valamilyen forrná Da í Ismertessük a Bibliát, mert a magyar irodalom tanításakor lépten-nyo- mon találkozunk olyan kifejezésekkel, amelyek csak a Biblia világának ismeretében érthetők meg. Nem tudják, kik azok a próféták, akik által „szólt régen az Isten”, nem ismerik a bábeli zűrzavar jelentését, nem érthetik világosan Petőfit, aki lángoszlopként akarja a költőkkel vezetni a népet Kánaán felé, Madách, Ady, Babits Mihály számtalan képe rejtvény marad, nem szólva a világirodalom olyan alkotásairól, mint „Az elveszett paradicsom”, vagy Thomas Mann József - tetralógiája. Lukács György ügy nyilatkozott a Bibliáról, hogy „az a világfolklór egyik legszebb könyve. Nagyon kevés olyan népi mondagyűjteményt ismerek, amilyen az Ötestámentum. Nekem a Biblia főbb nyelven is megvan, nagyon szeretem olvasni, ahogyan nagyon szeretek népmeséket is olvasni, vagy Homérosztól az Iliászt és az Odüsszeiát”. Kötetünk egyik fejezete éppen ezzel a kapcsolattal foglalkozik. Berze Nagy János Baranyában összegyűjtötte azokat a találós kérdéseket, amelyek a Bibliával kapcsolatosak. Például: Nincsen anyám, uram az apám? (Éva), Hun ordított akkorát a szamár, hogy minden élő mög- hallotta? (Noé bárkájában.) Megtudjuk, hogy a szakáll a férfiasság jelképe. Erőszakos leborotválósát, kitépését megalázásul alkalmazták. Még a középkori német, angolszász, skandináv és itáliai joggyakorlatban is büntetésnek tekintették. Ezzel függ össze Ilosvainál — g nyomában Aranynál — az öreg Toldi ismert szakáll-monológja: „Szálanként tégedet én el-kiszag- gatlak.” Szabolcsi Bence avatott magyarázata vezet el a zene és a Biblia világának kapcsolatához. A gregorián énekek, az oratórium, a kantáta, a zsoltár legkülönbözőbb formáinak ismertetése mellett például kifejti, hogy Kodály Zoltán egyik legnagyobb alkotásában, a Psalmus Hungaricusban háromszoros mennydörgést kapcsol össze a Zsoltár. Benne van a zsoltár eredeti Indulata az elnyomók és hitetlenek ellen, „a XVI. századi költő, Kecskeméti Vég Mihály haragja a feudális Magyarország ellen, és végül Kodály Zoltán haragja az 1920-as sötét Magyarország ellen”. Legfőbb érdeme a kötetnek hogy a legnehezebb kérdéseket is igyekszik népszerű nyelven, mégis tudósi alapossággal megmagyarázni és ez úgy sikerül, hogy ugyanakkor nem sértik meg egyetlen hivó ember ^érzékenységét sem. Végig vezetnek a „könyvecskék” keletkezésének történetén, a kanonizálás, azaz szent könyvként váló elfogadás egyes fázisain, megtudjuk, hogy a Károli Gásnár-féle protestáns és a Káldf György- féle katolikus Biblia között miből adódnak a különbségek (a katolikusok a görög változatot fogadták el, a protestánsok a héber eredetit). Megtudjuk, hogy míg az ókori irodalom általában az uralkodó osztályok ideológiáját őrzi, a Biblia kivétel, mert több helyütt, különösen a próféták könyveiben, a kor plebejus gondolkodását is ránk hagyományozta. „Jaj azoknak, kik házhoz hájiat ragasztanak, / mezőt foglalnak mező után* — mondja Ézsatás, vagy Mi- keás átkai: „Ti jónak gyűlölői, bűnnek hajhászói, f kik még a bőrüket is lenyúznátok róluk és a húsukat is csontjaikról.” Mindenki gazdagodhat ebből a műből. Igaza van az egyik méltatőnak: „Vannak emberek, akik hosszú árnyékot vetnek a történelemben. Mint az asztronauták a Holdon. Vannak ilyen könyvek is. A Biblia közéjük sorolandó Csukly László A legszélesebb értelemben vett közügy Az MSZMP Pásztói járási Bizottsága a napokban tartott ülésén fogadta el a közokta- báspolitika járási feladatairól száló határozatot, amelynek elkészítése alapos előkészítő és elemző tevékenységről tanúskodik. E határozat hosz- szabb távra is biztos cselekvési programot jelent a járás pedagógusai, s egész társadalma számára. Amint azt az ülésen jelenlevő dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógród megyei Bizottságának titkára is hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ez a határozat politikát határozat. Politikai kérdésről van szó, s ezt a végrehajtás során a későbbiekben sem szabad szem elől téveszteni. Ez egyúttal pontosan megszabja a pártszervek, 6 egyéb szervek, gazdasági egységek, stb. felelősségét a napi munkában, s a távlatokban. Természetesen világosan kell látnunk hogy az ifjúság magasabb szinten történő nevelése a politikai, társadalmi, népgazdasági érdekeken túl egyéni érdek is. tabb elősegítése. A nevelés, a Képzés hatékonyságának emelését -«szocialista hazánk politikai, gazdasági fejlődése, a tudományos es technikai forradalom kibontakozása követeli meg. A X. kongresszus célul tűzte ki a szocializmus építését magasabb szinten. Az ifjúság oktatását és nevelését ezért komplex feladatnak kell tekinteni és e feladatok megoldását össztársadalmi üggyé kell tenni. 4NÓGRAD — 1972, derembe« 23., szómba* \ A közoktatás-politika járási feladatait a vonatkozó dokumentumok alapján határozza meg e fontos járási dokumentum. Bevezetésként, többi közt, szól legfontosabb nevelési célunkról, a sokoldalúan fejlett szocialista személyiség kialakításáról az oktatás-neve- Lés mai rendszerének kerétei között. Mint megállapítja: ennek alapfeltétele az alapozó képzés erősítése, a tehetségek kibontakoztatásának fokozotE dokumentum részletesen elemzi a pásztói járás közoktatási helyzetét,, beszél annak főbb jellemzőiről. Megállapítja, hogy a mai helyzetet az oktatás és a közművelődés területén is a dinamikus fejlődés, az országos eredményekhez való fokozatos felzárkózás jellemzi. A fejlődés helyes iránya azonban magában hordja az új igényekkel együttjáró ellentmondásokat. A társadalmi követelmények az oktatás hatékonyságának növekedését igénylik. A feladatokról szólva az elfogadott járási határozat az oktatás-politikai munka legfőbb feladatának a sokoldalúan fejlett, szocialista erkölcsű, dialektikus materialista világnézetű, társadalmi céljainkat magukénak érző és ezért dolgozni tudó ifjúság nevelését szabja meg. Ezt egyúttal a lárás gazdasági helyzete Is sürgetően követeli Az alapozó képzés fejlesztése. az általános műveltség emelése, a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése érdekében mindenekelőtt az óvodai nevelés további szélesítését, nevelőszerepének erősítését, az iskolai életre való előkészítő funkciójának íoko- zasát tűzi célul. Az óvodai hálózat fejlesztési ütemét is ennek megfelelően — s a megye településfejlesztési tervével összhangban — határozza meg. Az óvodai tartalmi munka javítását tűzi célul, s külön is szól például arról, hogy a jövőben tovább kell erősíteni az iskolák és óvodák tartalmi kapcsolatát. lesen szól a tartalmi feladatokról, amelyek egy jelentős része már ma feladat. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza például a differenciáltabb pedagógiai munkát, a tehetség korszerű értelmezését, a túlterhelés csökkentését, szól az értékelési rendszer korszerűk öé tételének szükségességéről, a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásról, a pályairányítás! munkáról, a munkára nevelésről, a demokratizmusról az iskolában, ti így tovább. Ezután hangsúlyozza: az általános Iskolai oktatás színvonalának emelése, az egyes Iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése az oktatásügy továbbfejlesztésének legfontosabb feladata. Ezzel összefüggésben szól az Iskolák körzetesítéséről, .s a körzeti Iskolák további erősítéséről tárgyi és személyi feltételekben egyaránt. Bizonyítani kell, hogy a körzeti Iskolák elsősorban a gyermek érdekeit szolgálják, kedvezőbb feltételeikkel jobban képesek szolgálni oktatáspolitikai céljainkat. Szól arról is, hogy az iskolahálózat koncentrálása, a szakrendszerű oktatás általánossá tétele szükségessé teszi egy körülbelül 12o hellyel rendelkező kollégium létesítéséi Pásztón. A pedagógiai, módszertani Irányítás, a szakmai továbbképzés segítésére bázisiskolák kifejlesztésének szükségességét mondja ki. RésziéA szakmunkásképzéssé! Kapcsolatban hangsúlyozz« hogy az Iskolák építsenek ki jobb Kapcsolatot a megyében működő szakmunkásképző iskolákkal is, valamint a tanulókat foglalkoztató üzemekkel. A jövőben elsősorban a megyén belüli lehetőségek jobb, gazdaságosabb, a munkaerőgondok megoldását segítő lehetőségek kihasználására kell törekedni. E cikk keretében természetesen csak néhány gondolatot emeltünk ki e fontos járási dokumentumból, nem a teljességre törekvés igényével. A határozat nemcsak szűkebb értelemben vett oktatási program, hanem Dolliikat kérdés, a társadalom egészére kiható feladat, a legszélesebb értelemben vett közügy. Ezért a járásban dolgozó kommunisták, állami, gazdasági, tömegszerve/et! ve zetők tekintsék alapvető politikai feladatuknak ennek 'végrehajtását, környezetük közoktatáspolitikai szemléletének formálását, nem tévesztve szem elől a közvetlen megvalósítók. a pedagógusok szerepét, sem. T. K, i