Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Emlekiinnepség Salgótarjánban A szovjet hatolom teremtette meg Szibéria gyom fejlődésének lehetőségeit. A fénykép testvérin egyénit ben, Prokopjevsssk városában készült (Folytatás az t oldalrőt) alakulások végrehajtásának, a nemzeti kérdésre vonatkozó lenini program megvalósításának, a szovjetköztársaságok megszületésének. A marxizmus—len inizmus feltárva a nemzeti kérdés helyét, szerepét a világ forradalmi átalakulásában, kimutatta, hogy a nemzeti kérdés alá van rendelve a proletariátus által vívott osztályhare érdekeinek. Csakis a munkásosztály osztatlan politikai hatalmának megteremtésével nyílt meg az ut a sok nemzetiségű Oroszországban a népek egymáshoz való igazságos kapcsolatának kialakítására. Ugyanakkor csakis a különböző népek együttes harcával, összefogásával lehetett megszerezni és tartósan biztosítani a proletárhatalmat. A bolsevik párt következetesen védelmezte minden nemzet és minden népcsoport egyenjogúságát, a nemzetek önrendelkezési jogát, egészen az önálló állam alakításáig, s mindezt azért tette, hogy megszilárdítsa az egyenjogú népek szoros, önkéntes szövetségét, s ezzel, erősítse a szocializmus építésének feltételeit. Vlagyimir II- jics Lenin írja nem sokkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt: „Mi nem azért követeljük az elnyomott nemzetek önrendelkezési jogát, vagyis függetlenségét, vagyis felismerve a nemzetiségi kérdés oroszországi rendkívüli jelentőségét, továbbfejlesztve Marx és Engels erről alkotott nézeteit, kidolgozta a sok nemzetiségű Oroszország kizsákmányolt népeinek felszabadítására a legalkalmasabb megoldást. Az emlékülés szónoka beszéde további részében azt hangsúlyozta, hogy Marx és Engels felismerték: a munkás- mozgalom erejének egyik fő forrása a nemzetköziség. A szocialista forradalmak és a népek függetlenségi harca szerves kapcsolatának marxi, en- gelsi gondolata volt a lenini nemzetiségi elvek kibontakoztatásának alapja. Lenin számolt azzal a történelmi ténynyel, hogy a kapitalista társadalom nemeseik létrehozza a nemzeti piacot, s ezzel a nemzeti elkülönülést, hanem a termelőerők fejlődése és a világgazdaság összekovácsoló- dása révén egyre jobban fel is bomlasztja azt. Lenin e kettős tendencia figyelembe* véltelével küzdött a nemzetek és nyelvek egyenjogúságáért, mindenféle nemzeti kiváltság megszüntetéséért. Elismerte a nemzeti mozgalmak jogosságát, a szocialista forradalommában történő magvalósítását. Kizárta a választójogból a kjzsákmányolókat. Végleg kiváltak a szovjetekből az osztályharcban követ- kezetlen, az ellenforradalmi lázadásokban bűnrészes baloldali eszerek és mensevikek, 1924-ben fogadta el a második össz-szövetségi kongresszus a Szovjetunió alkotmányát, amely magába foglalta a sok nemzetiségű, egységes Szovjetunió megteremtését. A szocializmus, a kommunizmus ügye, a nemzetközi osztályharc következetes képviseletének ténye egybefonódott a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nevével. A Szovjetunió létrehozását megelőző elméleti tevékenység, a Szovjetunió megalakítása történelmi példát ad a bonyolult nemzeti kérdés világméretű megoldására. Amint az egyes országokban nem lehet a burzsoázia felett győzelmet aratni a munkásosztály és a dolgozó parasztság, ezen belül a nemzetiségi parasztság szövetsége nélkül, ugyanúgy a világimperializmus feletti győzelem sem lehetséges a forradalmi proletariátus és a nemzeti felszabadító mozgalom szövetsége nélkül. A bolsevik párt vezetése már a Szovjetunió létrehozásának ban is szövetségest bővítő le- Pillanatában felmérte, hogy az hetőségét, de harcolt az ellen, es nern.?;fú fejlődés hogy a nemzeti kérdés náci- . ®n . niegmditott, s a onalizmust szüljön a proleta- megalakulásával riátus soraiban. Az egyik első továbbfejlesztett szocialista ........ . . okmány, amelyet Lenin a szó- valasztovonalkent szeli különállást jogát, hogy gazda- cialista forradalom győzelme a nemzetközi osztalyharc sági szétdarabolásáról, vagy a kis államok eszményéről ábrándozunk, hanem éppen ellenkezőleg azért, mert nagy államot akarunk és azt akarjuk, hogy a nemzetek közeledjenek egymáshoz, sőt, egybeolvadjanak, de valóban demokratikus, valóban internacionalista alapon, amely elképzelhetetlen a különválás szabadsága nélkül.” A forradalom győzelme és továbbfejlődése szempontjából döntő fontosságú volt a proletariátus szövetségeseinek széles körű biztosítása. A népek börtönének joggal neve* zett Oroszországban, amely klasszikusan sok nemzetiségű állam volt, s amelyben a nemzetiségek elnyomása fokozta a társadalmi feszültségeket, a forradalmi munkáspártnak feltétlenül számolnia kellett a nemzetiségekkel, mint lehetséges szövetségesekkel. A kibontakozó nemzetiségi mozgalmak a bolsevik párt helyes politikájának talaján beletor; kolltak az egyre erősödő forradalmi válságba, annak szerves részét képezték. Oroszország népei többszörös elnyomásnak voltak alávetve, helyzetüket a nemzeti függetlenség hiányán kívül, s részben éppen a függetlenség hiányának következtében, feudális kötöttségek, félig fejlett tőkés viszonyok, s a XIX. század végétől jelentkező új, a monopolkapitalizmusból következő ellentmondások sújtották.. Oroszország elnyomott nemzetiségeinek nagy része földműveléssel foglalkozott, így a nemzetiségi kérdés nagyrészt parasztkérdés is volt, Lenin után aláírt, az Oroszország népéinek jogairól szóló deklaráció volt. Kinyilvánította a népek egyenjogúságát, eltörölt minden nemzeti és1 vallási kiváltságot, kimondta a népek önrendelkezési jogát — hangsúlyozta az előadó. Beszéde során dr, Istvánná tanszékvezető tanár a szovjet szocialista köztársa* Ságok létrejöttének történelmét ismertette. Szólt a Szovjetunió Kommunista Pártja soha el nem múló érdemeiről, elméleti és politikai munkájának jelentőségéről, melyet ma is hirdet a világ első sok nemzetiségű munkásállamának megalakítása és léte. Ezután számokkal bizonyította a szovjet köztársaságok félévszázados fejlődését. Beszéde következő részében így szólt: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően 1918. tavaszára kialakult a szocialista államhatalom mechanizmusa, a proletárdiktatúra rendszere, amelynek vezető ereje a párt, gerince a szovjetek, lényeges önálló elvei a szakszervezetek és a tömegek más tömegszervezetei. A szovjetek V. össz-oroszországi kongresszusa 1918. januárjában eltörténetét. Már a Szovjetunió megalakulásának időszaké, ban a nemzetközi osztályharc alapkérdése volt a világ csaknem egyhatodát felölelő szovjethatalom és a világ minden osztályharcos erejének szoros szövetsége, ezen belül a népek felemelkedésére szo- Horváth cialista példát adó Szovjetunió és a világ valamennyi forradalmi, nemzeti, gyarmati mozgalmának szövetsége. koQó politikáját. Védelmezi népek egyenjogúságának lenini elveit, határozottan síkra- száll a gyarmati rendszer maradványaival szemben, fellép a nemzeti és faji megkülönböztetés minden formája ellen. A békedekrétumtöl a Szovjetunió megalakulását kikiáltó első össz-szövetségi szovjet kongresszustól a népek önrendelkezését valló lenini politikán alakuló ötven év előtti forradalmi dokumentumoktól egyenes út vezet az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogramig. A XXIV. kongresszuson elfogadott program tükrözi valamennyi szovjet köztársaság alapvető nemzeti érdekét és egyben a nemzetközi osztályharc, a nem. zetközi proletariátus érdekeit A Szovjetunió fél százada a szocialista politika több mini ötvenéves töretlen, következetes megvalósítása a szocializmus magyarországi építésének is fontos támasza. A Szovjetunió létrejöttének ötvenéves évfordulója alkalmából együtt örülünk a szovjet nép sikereinek, a kommunizmus építésében elért eredményeinek. Együtt ünnepeljük az elmúlt fél évszázad sikereit, felzárkózunk a lenini elvekre épülő politika megvalósításában. További előrehaladást kívánunk a kommunizmus építésében, a béke védelmében a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kommunista Pártjának, a párt minden tagjának, a szovjet népnek — fejezte be ünnepi megemlékezését dr. Horváth Istvánná. Ezután Ö. G. Koroljov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa magyar nyelven köszöntötte az emlékülés résztvevőit és beszámolt a Szovjetunió félévszázados útjáról, az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a kulturális fejlődésről. Tegnap délután folytatta a novokuznyecki Lenin Kohászati Művek művészeti együttese megyei programját. Délelőtt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tettek látogatást. Este a gyár művelődési otthonában rendezett ünnepségen megjelent Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára. A vendégeket Batta István. a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. A szibériai vendégek az előadás után a gyár KlSZ-szervezeté- nek képviselőivel folytattak baráti, elvtársi beszélgetést. Testvérmegyénk művészei ma Dorogházán lépnek közönség elé, ahol a nemti menyecskekórussal együtt adnak műsort. Számvetés előtt a pártszervezetek A PART X. kongresszusán módosított szervezeti sza* báiyzat értelmében az idén, illetve januárban a pártszervezetek már másodízben készülnek az év végi beszámoló taggyűlésekre. Pártcsoportüléseken, alapszervezeti taggyűléseken felelősségteljesen értékelik egy év munkáját, s határozzák meg a jövő feladatait, tennivalóit. Ki lehet jelenteni, hogy mostanában valóban mozgalmas napokat élnek a pártalapszervezetek. A legtöbb helyen tanulmányozzak, alapszervezeti taggyűléseken megbeszélik, magyarázzák a Központi Bizottság november 14— 15-i ülésének állásfoglalását, annak végrehajtását és a tennivalókat, a pártcsoportüléseken vitatják a pártosoport, benne a párttagok éves munkáját.' Nincs sok idő már, hogy a taggyűléseken elhangozzék a pártvezetőség beszámolója az alapszervezetek éves tevékenységéről, az 1973-as év legfontosabb feladatairól. Éppen ezért, ha figyelembe vesszük, hogy két fontos feladatot keli megoldani párhuzamosan, akkor nyilvánvaló, hogy az előkészítéssel nem szabad tovább várni. Hiszen éppen az előkészítő munka legfontosabb feladata most, hogy választ adjunk a következő kérdésekre: milyen munkát végeztek a párttagok, hogyan terjesztették, védték a párt politikáját, dolgoztak megvalósításáért, hogyan teljesítették pártmeg-* bízatásadkat. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása most a párttagok munkájának értékeléséhez is sok segítséget ad, hiszen ennek fényében mindannyiunk előtt világosabbak munkánk erényei, gyengéi, s a tennivalók, amelyekre az értékelésnél fel kell hívni a figyelmet. Ma még nem késő arról szólni, hogy mi is képezze a beszámoló alapját. Alapszervezeteink először is vegyék elő az 1971. évi minősítésben, a taggyűlési beszámolókba a meghatározott feladatok végrehajtását. A pártvezetőség beszámolója vegye figyelembe az irányító pártszerv által készített és a pártvezetőség által már elfogadott, az 1972. évi munkáról szóló minősítést. Feltétlen, támaszkodjanak a . pártcsoport -érteke zletek tapasztalataira. De vegyék figyelembe az alapszervezet működési területén tevékenykedő állalmi, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek. kommunistáinak véleményét is. Az így összegyűjtött anyag birtokában mát is tartalmazzon az alapszervezet vezetőségének beszámolója? Elsősorban és mindenekelőtt az 1971. évi beszámoló taggyűlésen meghatározott feladatok végrehajtását. Azt, hogy az alapszervezet hogyan hajtja végre a felsőbb párthatározatokat, milyen, eredményességgel alkalmazza azokat a helyi viszonyokra. A beszámolóban feltétlen szólni szükséges a párt belső életének alakulásáról. Ezek közé tartozik a vezetőségi ülések és a taggyűlések rendszeressége, tartalma színvonala, a tagfelvételi munka helyzete, tervszerűsége, a párttagság eszmei-politikai és cselekvési egységének helyzete — a Politikai Bizottság levele és a KEB állásfoglalása, figyelembevételével —, a pártcsoportok tevékenysége. Az üzemi, hivatali, intézményi pártalapszervezetek értékeljék) a gazdaságszervező tevékenységüket is. Amiről még szólni kell: a beszámolók személy szerint dicsérjenek és bíráljanak is. ' Arra van szükség, hogy a beszámoló átfogó, de «sem. a részletekben elvesző, hanem a leglényegesebb kérdéseket kiemelő elmélyült, objektív, kritikus, önkritikius legyen. Tartalmazza, hogy mivel, hogyan járult hozzá a párt- aiapszervezet a maga helyén és feladatkörében az egy évvel ezelőtti és az évközi taggyűléseken hozott határozatoki végrehajtásához, a X. kongresszuson, elfogadott politika helyi alkalmazásához. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása nagy segítséget ad a pártalapszervezeteknek a saját munka elemzéséhez. De egyúttal nehezebb is a feladat. Hiszen nem elégedhetnek meg az alapszervezetek az általános értékeléssel, hanem a teljes ismeret birtokában határozniofe áss kell a következő év tennivalóiröl. AZ ÉV VÉGI beszámoló .taggyűlésék előkészítésénél, szervezésénél, a beszámolók elkészítésénél az alapszerve- aetefc vezetőségei már rendelkeznek tapasztalatokkal. Most, ezekben a napokban érdemes feleleveníteni ezeket, s a szerzett tapasztalatokat. De azt sem árt hangsúlyozni, hogy az éves beszámoló taggyűlés nem egy a sok közül, hanem a legkiemelkedőbb, a legfontosabb. Nem azért, mert visszatekintés, értékelés, hanem elsősorban azért, mert komolyan befolyásolja, meghatározza az alapszervezet jövőbeni tevékenységét. A most hozott határozatok alapot adnak az újabb munkához, s éppen ez a taggyűlés jelentősen növeli a párttagság jövőbeni aktivitását, erősíti a pártfegyel- met. S. L A Szovjetunió létrejöttének- cember 21-én teljesítik az ak a nemzetközi osztalyharc oan megmutatkozó jelentőségét az elmúlt ötven évben a törté' nelem igazolta. A szocialista forradalom oroszországi győzelme tette lehetővé a nemzeti kérdés szovjet-oroszországi maradéktalan megoldását, a Szovjetunió léte jelentősen hozzájárult a nemzeti mozgalmak kibontakozásához, és a nemzeti felszabadító harcok elősegítették a szocialista forradalmak további győzelmét. S a szocialista országok erejének és támogatásának is nagy része van abban, hogy napjainkban a gyarmatokról már mint történelmi alakulatokról beszélhetünk, és a nemzeti mozgalmak eredményesen szembe tudnak száll- fogadta az Oroszországi Szó- ni az imperializmus elnyomó cialista Föderatív Köztársa- törekvésével, ság alkotmányát — az első szovjet alkotmányt Az alkotmány megfogalmazta a szocialista forradalom eredményeit, törvénybe iktatta a forradalom vívmányait, a tőkés és földesúri tulajdon megszüntetésének igényét Oroszország népeinek egyenjogúságát, a proletariátus Az elmúlt fél évszázad erejére és tapasztalataira támaszkodva a Szovjetunió történelmileg egyre bővülő szövetségeseivel közösen olyan erőként lép fel a nemzetközi küzdőtéren, amely szilárdan és következetesen folytatja a népek barátságának a nemdiktatúrájának szovjet forr ze*közi béke védelmében torJó eredmények Szorospatakon Közeleg az év vége, már kult ki. A tervteljesítésben számolnak Szorospatakon. Zsufía Miklós aknavezetőtői úgy értesültünk, hogy dena 1972. évi tervét és év végéig mintegy hat és fél ezer tonna szenet termelnek terven felül. A több év óta folyó koncentrációs törekvés kedvező hatása az idén már igazán lemérhető. Érdemes erről szólni. A termelés mennyiségi színvonala alig változott. A kocentráció kialakítása előtt meg 1360 munkásra volt szükség, hogy ezt a mennyiségi tervet teljesíteni tudják, az idén viszont már csak 900 főre. A legfontosabb termelési mutató az összüzemi teljesítmény, az idén a tervezett 1960 kilogrammal szemben 2010 kilogramm lesz (korábban csak 1265 kilogrammot értek el az összüzemi műszakteljesítményben.) Még jelentősebb mértékben növekedett a föld alatti produktív teljesítmény. A szorospataki aknaüzem széntermelésének mintegy 90 százalékát gyakorlatilag két nagy frontbrigád adja. Csikor- tás Gábor és Kocka Sándor frontbrigádja között igen egészség« versenyszellem alaszinte nehéz lenne náluk különbséget tenni. Mindkét brigád 105 százalék felett teljesítette eddig esedékes éves tervét. A tervezettnél kedvezőbben alakult az önköltség is. Azelőtt 300 forintért állítottak elő itt egy tonna szenet, az idei tervükben 265 forint szerepel, de az előzetes számítások alapján a tonnánkénti önköltség 250 forint körül lesz. Már a jövő évre készülnek. Jelenleg 1300 tonna erőművi szenet termelnek naponta, jövőre is hasonló mennyiséget várnak tőlük. Az aknaVezető úgy vélekedett, hogy enne« biztosítottak a feltételei és a koncentráció mellett még van tartalék, amit ha feltárnak, hasznosítanak, tovább növelhetik a produktív teljesítményeket. Az idén a második fél évtől kezdve már KWB- maróhengerrel dolgoznak Kocka Sándorék. A gépesítéssel a teljesítményeket mintegy 20 százalékkal tudták javítani. Ezt az eredményt tartósítani akarják a jövő évben is, sőt tovább fejleszteni. Terv szerint már a második fél évben egy modernebb KR—1-es típusú maróhengert kapnak, a jelenleg meglevőt pedig a másik frontfejtésen vetik be. Ez azt jelenti, hogy a szorospataki aknánál a jövő év má- sódik felében a szén jöveszté- sét teljes egészében gépesítik. A másik törekvésük, hogy a gépi jövesztés megvalósításával párhuzamosan, a jelenleg alkalmazott súrlódásos rendszerű Valent acéltámok helyett a hidraulikus szovjet gyártmányú tárnok alkalmazására térnek át. Az első 30 darab ilyen acéitám már megérkezett az aknához. A hatósági engedély után, már a jövő év eljén megkezdik a kísérleteket. Megbízható biztosítóeszközök ezek, ugyanakkor kezelésük egyszerű és könnyebbek is a jelenleg alkalmazottaknál. Ettől ugyancsak a termelékenység növekedését várják. A már említett intézkedések a frontsebesség növelését Is elősegítik. Ennek megfelelően, a feltárást, illetve elővájáfj! munkát is gyorsítani akarják, Ennek érdekében már az idén is végeztek kísérleteket, ami eredményes volt. Szorospatak tehát tovább halad a korszerűsítés útján. NÓGRÁD — 1972. decembei 19., kedd
