Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

/ Színészarcok Halász László: A bolondok háza című Shaw-darabban Halász László Halász Lász­ló a „legöre­gebb” szolno­ki színészek egyike: a város színházának a főiskola elvég­zése óta. 1956- tól egyhuzam­ban tagja. De a művész kap­csolata — igaz többé-kevésbé véletlen foly­tán. — legalább olyan régi Sal­gótarjánnal és vidékével is, mint színházá­val: két húga Etesre ment férjhez. főis­kolás korában sokat vendé­geskedett mindkettőjük­nél. — Már an­nak idején na­gyon tetszett a környék; a he­gyek. a friss levegőt árasz­tó. lombos er­dők. Örömmel jöttem ide min.- Nézem az arcát, a szája- kedélyes öregurakat, zsörtö­d&g, s különös örömmel iö- szögletében bujkáló, egyszer- ga-ja vénembereket __ mint v ök most amikor érett, fel- re kamaszos meg öregesen .... . . . , , , , . . nőtt színészként találkozha- bölcs mosolyát, szemének ha- A a a c " tam. újra a régi ismerősökkel, mdskás fényeit, magasan, dóm- mu Shaw-darab morozus ka­barétokkal, .rokonokkaL A hai- borodó gyermektisztaságú pdtánya — játszom, dani és a mostani város kö- homlokát. Rokonszenves mű­zött óriási a különbség... a vész. Rokonszenves ember. Halász László élete- a szín­mai javára. _ fi - pj uad: minden olyan jellemet. A salgótarjáni József Attila C 6 ’ figurát szívesen játszik, ame­Megyei Művelődési Központ — Az elégedettség nagyon Ívik jól megírt, izgalmat vagy és a szolnoki Szögligeti Szín- bonyolult dolog. Elégedett va- bosszúságot jelent. gondot ház között 1967-ben született Ktok, ne«1 is- A színész okoz szamara.^ A sanesz a vi­először megállapodás arra. nem lehet elégedett teljes vodo- a küzdő ember típusa. Hosy a színház ogy-egy vro- niertékibeii öximaj$aval soha. sze az embere» akinek min- aukcióját rendszeresen bemu- naert az munkájának- fejlő- den egyes szerepmegformá- tatja a dinamikusan fejlődő désének gátja, nem készteti las küzdelem, harc. egy-egy nógrádi megyeszékhelyen is. további erőfeszítésekre. De a okibb győzedelmes eropro a. Az első telálVoTáq olyan kö- sikereim, a közönség szerete- Lelkiismeretes művész. 1968- zönségsikerrel járt hogy a te és tapsai szempontjából ban eddigi munkámnak ehs- Szigligeti Színház immár ba- elégedett vagyok. méréséként Jaszai-dijjal gutal todik évadját kezdte meg ok- - T naazitak. tóber vegén Salgótarjánban. nincs beskatulyázva. Pá" Halász Lászlót legutóbb nő­re«,! ágy László kezdettől ré- lyáján kezdettől fogva, egy- vember végén láthattuk Her- a szerre és felváltva látszott vé Nebáncsvirág című ope­«Bese: volt ezeknek a .tájola- útkereső fiatalokat rettje őrülten szerelmes es reszketem .aggastyánokat. Ezek őrülten féltékeny őrnagyának — A salgótarjáni közönség a szerepek kfeérték rádiós szerepében. óriásit fejlődött az , utóbbi A™“ SIT években: megszokta, messze- zíos (Timur es cs^atá. **** .*■ flei lelkesíteni Innarasyúitani. rePel> kulturált- hálás közönség, színpadi élményé volt Fnszt Mondhatom, minden előadás után. jól éreztem magam, mert ®tese Csehov Cseresznyeskert megkaptam a tapsokat..:. s loben. Nagyon közel erezte mi mást kívánhat még ma- masához Balgat Vörösmarty gának egy színész a közön- Cso?}?°T,,&i T^?d<r. Íim/Lvüif ségtől. Emberségből is jeles- eegátékában, Puctoot ^ltala re vizsgáztak a tarjániak. Leg- ban női szerepként tártnak utóbb A bolondok háza egyik számon) a Szentivánéii álom­előadásán rosszul lettem, a har A közönség táncos-ko­közönség burkolt értOTi. Szü- ^ szerepkörben is megis­netben pedig egyik kedves or- ___ „ v osházaspár, sajnos, a nevükre merhette. Első ilyen szerepet a nem emlékszem, vitt el ko- Dankó Pista című «»érettben csigával a kórházba, hogy el- játszotta, sősegélyben részesítsenek. Ez­úton is szeretném most megkö- — Sokáig valóban, nem is szánni kedvességüket, segítő- tudtam, melyik szerepkörbe készségüket. Ügy érzem, meg- tartozom. Most azonban az szerettek Salgótarjánban. idő múlásával egyre inkább Sulyok László MIT OLVASSUNK? Közöny - A bukás Albert Camus Nobel-díjas kény részese az ellenálló francia író egyre növekvő mozgalomnak. A fasizmus ra- népszerűségét mutatja, hogy gálya ösztönzik arra, hogy két legismertebb kisregénye a túllépjen az egzisztencialista „Közöny" és „A bukás” két szemlélet korlátain, ne tart- esztendővel ezelőtti kiadása sa példaképei hatása alatt a után ismét megjelent ötven- szándékot többre, mint a tet­hatezer példányban. Pedig ezek a kisregények nem tar­toznak a könnyű olvasmányok közé. Szerzőjük az egziszten­cializmus híve, annak az ide­alista filozófiai eszméket han­goztató irányzatnak művészi tét. Legismertebb műve éppen ebből a magatartásból fakad. „A pestis” Rieux doktor és társainak hősies, szinte em­berfeletti küzdelmét mutatja be az Oran városában dü­képviselője, amely azt vallja höngő pestis pusztításaival hogy az ember egy elidegene­dett, értelmetlen, abszurd vi­lágban él, tökéletesen magá­ra hagyatva De amíg az irányzat többi képviselője azt vallja, hogy a saját személyes létezés a lényeges, az elkülö­nült személyes álláspont ki­alakítása és az egyén minden társadalmi tapasztalattól és szemben. A műnek szimboli­kus mondanivalója is van: a fasizmus fertőzése fennyegeti pusztulással a „várost” és aki nem akar „pestises lenni” bár­hol él a világon, fel kell ven­nie a harcot. csillagokkal telehintett ég alatt először tárulkoztam vol- ua a világ gyengéd közönyé­nek.” Az író hőse magatartásán keresztül is érezteti ítéletét: nem lehet megoldás, hogy az ember a közönybe húzódva szabadítsa fel magát a társas­élet sokszor még ily képmu­tató követelményei alól sem. „A bukás” című kisregénye tartalmát elmondani szinte le­hetetlen. A reményvesztettség megéneklése ez, sok szelle­mes kitétellel, sokszor vitat­ható, de kétségtelenül szelle­mes filozofálással. Egy vezeklő bíró önvallo­mását olvassuk, aki telve volt a világ iránti szeretettel, szinte élvezetet talált abban. , hogy a jótevő szerepében tet­A „Közöny” című kisrege- szelegjen. A világ azonban ,«ji Ca nye 1942-ben Jelent meg, na- nem fogadta el, haragudtak törvényszerűségtől elvonat- luak Gt/®rg?ai rá> és ő gyanította: azért mert koztatott szabadságának ér- el°szor l957-bem A mu látták, hogy a maga teljessé­vényesítése és az ily módon £ hof®’ al? J1!6 f gében akarta élvezni az át­értelmezett lét lényeges moz- a tet és egészen átadni magát zanatai a gond, félelem, ha- ^ursauU a teljes szabadság a boldogságnak és az ilyesmit 1 álfélelem és legfőképpen a hlv.<r Az -,1?tfn nélkul1 értél- nem lehet megbocsátani. „Semmi” a „Nincs”, amelybe ®etJen ^ ^UságosM rEljf olyan ma8atf' mindenldnek a léte torkollik; vLTedeimls leMe ezértbuk- 381 J™^02’ hogy :fklke1 Camus nem nyugszik bele a v?sz?“?,es lenne, ezert búk leggyakrabban segítettem, világ és az élet céltalansá- nla keU‘ azokat vetettem meg'a leg­gába, hanem valamilyen meg- Ügy ismerkedünk meg a jobban. A vakokat, minden váltásra, nemes, emberhez főhőssel, hogy a menhelyen vakot, udvariasan, ellágyuló méltó cél elérésére tör. meghalt édesanyja temetésé- együttérzéssel köptem szem- „Hinni akarom, hogy erős- re megy. Arra a kérdésre, be.” nek és boldognak kell len- hogy miért kellett az any- A jó és rossz között hány­nunk, mert csak így segíthe- jának menhelyen élnie, tér- tolódva tiszta pillanataiban tünk az embereken a bajban, mészetes őszinteséggel vá- azért jól látja, hogy annak a Aki csak vonszolja az életét, laszol: azért, mert már nem barátjának volt igaza, aki le és összeroppan a súlya alatt: volt egymás számára több akart szokni a dohányzásról. hir- mondanivalójuk. Ugyanilyen komoly eredményeket is ért magától értetődőnek tekinti, el, de amikor meghallja, hogy hogy Marie kérésére, hogy felrobbant az első hidrogén­vegye el feleségül, igennel bomba, habozás nélkül ismét felel, de arra a kérdésre, hogy benyit egy dohányboltba. Végső konklúzióként ki- Egy barátja miatt kevere- mondja a kiábrándult böl- dik gyilkosságba is: szinte csességet: „Az ember szabad, öntudatlanul agyonlő egy ara- akkor hát egyedül kell boldo- bot. Az egész vizsgálati fog- gulnia.” ság alatt szinte nem is any- Vitatkozunk és vitatkoz­_ __ nyira bűnével, mint lelkiál- nunk is kell Camus világ­i ádból Fiatalon kapcsolatba lapotának megmagyarázásával szemléletével, de 1960-ban kerül a munkásmozgalommal, van ő és vizsgálói is elfoglal- autóbaleset következtében be- tagja volt a kommunista va, s amikor kimondják rá a állott halála óta csak azzal az pártnak is és harcos, a fran- halálos ítéletet, úgy érzi, hogy elismeréssel tehetjük ezt, hogy cia gyarmati elnyomást őst- az a harag, melyet az őt el- a századunk ellentmondásos romló cikkeivel hívja fel ma- ítélő világgal szemben érzett, erői között vergődő értelmiség gára a figyelmet 1940-tól megtisztította a rossztól, meg- egyik legnagyobb hatású kép­kezdve Párizsban él, a né- .könnyítette volna a balga re- viselőjével állunk szemben. met megszállás alatt tévé- ménységtől és „e jelekkel, s Csukly László senkin nem segíthet” deti és akárcsak Madách, a küzdelemben véli felfedezni az élet célját és az ember győzelmét is a vak végzeten. „A csúcsratörő harc elég ah- szereti-e, nemmel válaszol. hoz, hogy beteljen vele az em- bér szíve” — mondja „Szi- szüphosz mítosza” című mű­vében. Camus Algériában, Mondo- viban született szegény csa­Miről ír a lítogató? egy Hétfőn délelőtt és délután Akadnak, akik a kiállított al- is érdeklődtek képei iránt, totósok számát keveslik.” Pedig a kiállítás vasámaDbe- „Gazdag város, hogy ilyen fes­zárt: Balázs János második tője van!” — summázza alá- salgótarjáni tárlatát mind- tottakat a következő bejegy- össze ót napig láthatták az zés. Majd: >,Jó egészséget, érdeklődők. Kevésnek tűnik hosszú életet kívánunk Ba­ez a pár nap, de igen szeren- lázs Jánosnak hogy még sok esésnek. Hiszen a lapok, fo- szép és mély értelmű képpel lyóiratok. de leginkább a tele- örvendeztesse meg a világot, vízió közelmúltban, vetített. Köszönöm, hogy láttam.” Volt Balázs Jánost és alkotó vilá- látogató, aki magyar William gát bemutató filmje közkincs- Blake-nek nevezte a festőt, csé tette a magányban élő A bejegyzések arról tanús- festőm uvesz kepeit. S fokoz- jÍO(jna[ti hogy nagy sikertara­.ta ^ tott Balázs János kiállítása, lodest Ezt próbálta kielewte- Sokan eKyenesen ^ üzem- m a Kohász Művelődés! Koz- ből kflé munka utón ke_ pontban megrendezett kama- restek fel a ^emu^ater-met. ratariat. Közülük nem egy először Iá­Hogyan fogadtak Balázs Ja- tott tárlatot nos kepeit a tarlatlatogatok’ az egyszerű emberek? Gyö- Így kell kiállítást rendez- nyörü szép! — olvasható a ni — az aktualitás jegyében, vendégkönvben az első ..só- Mert sokan érdeklődnek a két hajtás”. A következő mártöb- éve felfedezett naiv festő mű­bet sejtet: .,Jó lett volna az vészete iránt. Erről tanúsko- alkotót is meghallgatni- egy- dtk a több mint félezer lá- egy kénének magyarázásával, togató is. 4 NÓGRAD — 1972. decembei 17., vasárnap Végűi is „sima ügy” lett á magyar kormánydelegáció út- jából. A Tri Dubiról 1944. szeptember 30-án repült el a delegáció, melyet — Horthy Miklós megbízásából — Fara­ghó Gábor altábornagy veze­tett. A folytatás már nem volt ilyen zökkenőmentes, sima. Gustáv Husák így ír erről: „A küldöttség, amelyet Fa­raghó tábornok vezetett, 1944, október 1-én érkezett Moszk­vába, s a tárgyalások megin­dultak. De a németek a bu­dapesti kormányköröktől ér­tesültek a tárgyalásokról, és hozzáfogtak, hogy megtegyék a maguk ellenintézkedéseit. Köz­ben (októberben) megindult a szovjet hadsereg nagy offen- zívája a magyar terület ellen; •ss/a,ssfsssss/s/rssrsrr*mxr*fsr/ssjyrs*xuimr* (6.)-'////////////////////// zvyy-, rysssw/r/r/'fsrsssfs//f/f/-ms^ szágunk katasztrofális katonai ^ helyzete arra indította a kormányzót, hogy fegyverszü­netet kérjen. Horthyék fe­lelőtlensége következtében a fegyverszünet bejelentése nem a békét, hanem a legsúlyosabb megpróbáltatást hozta a ma­gyar népnek.” — És maga mit tud az ott­honi helyzetről? — kérdezte Nógrádi Sándor egyik este, amikor ismét kettesben ültek Barborják Pállal, a Sladkovics utcai szálláson. — Nem is tudom hol kezd­jem, annyi minden wssss/////sss/s/sssss/ms* .. „—, ------ ---------- van mar a szovjet haderővel — a lehe- be, elsősorban a Narancsba. Az az ember fejében, amit a fel­tő leggyorsabban szét kellett első megmozdulás célja az derítők, a szökevények, a búj- verniök a felkelés védelmi volt, hogy megmeneküljenek a kálók hoznák magukkal A erőit.” besorozástól, a fronttól. In- Bársony Máté is sokat me­.w „.„v Amikor Nógrádi Sándor és kább a másik harcot választót- gélt, de magam is hallottam, a szovjet haderő gyorsan ha- Pável Barborják, a Sladkovics ták, aminek az elere a Ma- láttam, hogy a németek a saj­tolt be Magyarország szivébe, utcában beszélgettek, a ma- gyar Kommunista Part ba- gótarjáni síküveggyárat lesze- Október 20-án Debrecent fel- gyár kormánydelegáció na- nyászbizottsaga állt. A reiték. Már nemcsak a kom­szabaditották. Október 11- pok óta tárgyalt Moszkvában, 0010 Bányász — munistákat üldözik odaát, ha­én a magyar katonai küldött- halogatta a fegyverszünet alá- advány 1944. oktobereben írta: nem a szakszervezetieket is. ség Moszkvában elfogadta az írását. „Hitler vert serege fejvesztve Éppen most mondták, hogy in­ideiglenes fegyverszüneti fel- A Sladkovics utca szép sa- ™enekul a szövetségesek mm- temalták Kornár Gábort és tételeket. Október 15-én Hot- roképületben ülésezett rend- den oldalról rázúduló ta- Marek Jánost thy, a Rádióban bejelentette a szeresen a Szlovák Nemzeti madasa el°l- Hitlerek mar — És az ellenállás? megegyezést. Felkelés vezetősége. Ugyan- reüen nem reménykednek gyo- _ Az egyre erősebb. Élső­Felkelőink öröme azonban ebben az épületben — hátul, ^lemben, de mar abban sem, gorban a lejtősi aknánál, de nem tartott sokáig, amint a az udvari részre nyíló fe- hogy sa3°^ nyomorult életüket másutt is. Már halottatok is magyar antifasisztáké sem. A dett galéria szobáiban — megmenthetik. Csak azért vannak (így mondta „hatotta- I magyar kormány két tagjának lakott Nógrádi Sándor. Itt fojtják meg mindig a vago- ink”) mint a Tóth Miklós, Pá­árulása következtében a né- kaptak helyet első törzsének .í, a a dolgozok millióit, koz- les Jenő, Mahínyák Jó­metek idejében fel tudtak tagjai is, köztük Jose Sando- rwpet is, hogy zsef. Röplapokat terjesztettek; készülni: október 16-án eltá- val, Tanya Szamszonyenko, ffihítos eletuket par nappal azért kellett meghalniok. volítottak Horthyt, akit Molnár János és a többiek. Az meOh°sszabbithassak. A ma- Nógrádi Sándort megragad- Németországba hurcoltak, s a néhány nap, amit a Slato- munkos es paraszt szór* ták ezek a gondolatok. Ha Budapesten a fasiszta Szálasit vies utcában eltöltöttek azzal 9almasa-n dolgozik es meg- odahaza így fokozódik az el­helyezték a kormány élére, telt el, hogy tájékozódtak nunyaszkodva húzódik fel- lenállás, akkor jó talajra Egyetlen jelentősebb magyar Voljanszkij százados partizán re’ ahelyett, hogy kalapáccsal talál az az elképzelés, az a egység sem állt át hozzánk, dandárjánál: hogyan verbu- es, .,8aí,a. állítana meg a terv, aminek a végrehajtásá- hogy az antifasiszta harchoz válhatnak rövid idő alatt ütő- ™, . végtelen kocsisorait, val a párt külföldi bizottsága csatlakozzék — pedig elegen képes magyar partizánegysé- TOe . a. mi élelmünket, az bízta meg. Még csak egy do­boltak a határ mentén. get? Miként tudnak kapcso- OTS*a<J kincseit viszik Né- log érdekelte. Éppen elég okuk volt hát a tatot teremteni a közelben, Pal ~ m úísáS van Budapes­bosszúságra A felkelés front- Losoncnál, Füleknél harcoló t0™ * * sTi' a tOT? jainak, s a szabad területnek magyar egységekkel? Hogyan „ észlelemil Barborják Pál erről is tu­reménydús és rózsás helyzete juthatnak el a legrövidebb k t'ldlak> dott tájékoztatást adni a ezzel a fordulattal éppen az úton és a legkisebb véráldozat- V' T t k ?ket rcm~ Partizanegység parancsoká­ellenkezöjére: a lehető leg- tál a nógrádi szénmedencébe. legyen “kt nak­veszedelmesebbre, mondhatni Innen akkor már híre ér- nnz7n„ Hitler hnn\utti , Nemrég jártam Budapes­tragikusra változott. A néme- kezeit, hogy megmozdult a mara Npm túri iát «em Partizán, hanem teknek —, ha fel akarták tar- bányászság és határozottan g,et ’ .ő, halálba a ^iei. part™eSblzatás, póló-kai tani vagy lassítani kívánták szembefordult a németekkel, ,r ’ ^ munka volt. Talán ennek a a Vörös Hadsereg támadását, valamint az őket kiszolgáló szaoadulas elől a rabszolga- részletei is érdeklik... ha mindenáron lehetetlenné bányabárókkal. A bányászok sorsba menekülnek. , f;. Gy. akarták tenni kapcsolatunkat közül sokan vonultak ahegyek- Népünk békevágya és m- (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents