Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

Á népgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) daságosságát. Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fej­lesztési alapjukkal és a része­sedési alapokkal. A kormány megállapította, hogy az 1973. évi népgazdasá­gi tervnek a fejlődés ütemé­re és a népgazdaság fő ará­nyaira vonatkozó előirányza­tai megfelelnek a gazdaságpo­litikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz iga­zodnak. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jöve­delemnek az 1972. évinél mér­sékeltebb, 4—5 százalékos emelkedését tartja szükséges­nek. A tervezett növekedést a társadalmi termék körülbelül 5 százalékos emelkedése ala­pozza meg. A nemzeti jövedelem emel­kedésével csaknem azonos ütemben nő annak belföldi felhasználása. Az életszínvo­nal-politikai célkitűzéseknek megfelelően a felhasználáson belül növekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a la­kosság fogyasztása pedig 5— B,5 százalékkal haladja meg az 1972. évit. A felhalmozás 1973-ban is ennél mérsékel­tebben, körülbelül 2 százalék­kal emelkedik, a készletek emelkedését ugyancsak vi­szonylag mérsékelt ütemben irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem felhaszná­lását a terv a következőkben irányozza elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban g,B—6 százalékkal — az öt­éves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emel­kedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyor­sabban nő a vegyipar, a villa­mosenergia-ipar és a gép­ipar termelése. A terv számol a gyártmány­szerkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség to­vábbi javításával, a kereslet­hez való alkalmazkodás el­vének érvényesülésével. En­nek eredményeként az ipar az 1972. évinél magasabb szín­vonalon elégítheti ki a belföl­di igényeket, és tovább nö­velhető az export. Az Iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban nem emelke­dik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egé­szében a termelékenység emelkedése biztosítja. A ter­melékenység növekedésének megvannak a műszaki felté­telei Az építési-szerelési teljesít­mények mintegy 4 százalékkal emelkednek, ezen tfelül az építőipari vállalatok és szö­vetkezetek termelése 5—6 szá­zalékkal nő. A mérsékelt nö­vekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az épít­kezések befejezése, javuljon az építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások ki­használása, tovább csökkenje­nek az építőipari kereslet és kínálat feszültségei A feladatok megvalósítását az állóeszköz-állomány gyors növekedése, a tovább javuló építőanyag-ellátás és a foglal­koztatottak számának növeke­dése biztosítja. A foglalkozta­tottak száma az 1972. évinél lassabban emelkedik, a ter­melékenység pedig gyorsab­ban nő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi Jő ered­mények után, a mezőgazdasá­gi termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek fejlő­dése és az egyenletesen javu­ló anyagi-műszaki ellátás biz­tonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az idei­hez hasonló mennyiséget irá­nyoz elő. Növekszik a zöldség­félék, a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alap­vető feladat a szarvasmarha­tenyésztés fellédítése és a ser­téstenyésztésben elért ered­mények fenntartása. Az ál­lattenyésztés fejlesztésére ho­zott Intézkedéseknek megfele­lően mindkét ágazatban a húshasznosítású fajták növelé­se a feladat. , A mezőgazdasági és élel­miszeripari termelés 1973-ban is kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátást biztosít. Javul a vi­déki húsellátás, főként a vá­rosokban és a nagyobb helysé­gekben, míg a kisebb közsé­gek jelentős részében a köz­ponti készletekből való ellátás megszervezésére a jelen felté­telek mellett nincs mód, ha­nem helyi eszközökkel és mód­szerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei — nagyrészt két, 13 ezer tormás tengeri ha­jó üzembe állításának eredmé­nyeként — több mint 11 szá­zalékkal növekednek. A ren­delkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal emelke­dése lehetővé teszik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítése a sze­mély- és áruszállítási igénye­ket A lakosság személygépkocsi­állománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalom­ba helyezik az M—7-es autópá­lya Budapest—Székesfehérvár közötti szakaszának második pályáját. A budapesti közle­kedés zsúfoltságát enyhíti a metró kelet—nyugati vonalá­nak 1972. decemberi üzembe helyezése. A hírközlés fejlesztése so­rán a főközponti távbeszélő állomások száma 21 ezerrel, az alközponti állomásoké 12 ezer­rel növekszik. Üzembe he­lyeznek Jászberényben egy 250 kW-os rövidhullámú rá­dióadót, Pécsett pedig egy 20 kW-os színes televízióadót Ki­épül a mikrohullámú össze­köttetés Győr—Pozsony, Buda­pest—Pécs, valamint a fővá­ros és a Szovjetunió állam­határa között Az 1973. évi népgazdasági terv, az anyagi javak felhasz­nálásának főbb területein a következő fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakos­ság életszínvonalának folya­matos növelését, életkörülmé­nyeinek jdvítását irányozza elő. Különös tekintettel van a terv az állami iparban és az építőiparban dolgozó munká­sok jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emel­kedésére. Az állami iparban és építőiparban 1973. március 1-től külön központi béremelés történik, amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munkásainak nominálbérét 10—12 százalék­kal, az állami kivitelező épí­tőipar munkásaiét 8—10 szá­zalékkal növelt A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozá­sára szociálpolitikai központi intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a do­hányáruk hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emel­kednek a nyugdíjak, a csalá­di pótlékok, a gyermekgondo­zási segélyek és az ösztöndí­jak, egyes ruházati termékek ára pedig csökken. A közpon­ti árintézkedések növelik a la­kosság kiadásait, ugyanakkor a bér- és szociálpolitikai in­tézkedések növelik a lakosság jövedelmeit, a kétirányú vál­tozás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forintos lakossági jö­vedelemtöbblet. Gondoskodás történik a 'kórházak, a szoci­2 NÓGRÁD - 1972. decembe» 17„ vasárnap 1973. évi terve így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: Hz alapszerződés aláírása előtt áUs otthonok és hasonló jel­legű intézmények étkezési normáinak emeléséről, amely­nek többletköltségeit az álla­mi költségvetés fedezi. A központi intézkedések hatására a lakosság pénzbevé­telei az 1972. évinél gyorsab­ban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növe­kedését, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett ke­retek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyreha­tóbb lesz az árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kiskereske­delmi forgalom az 1972. évi­nél gyorsabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyensú­lyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielégítő ösz- szetétele biztosított, némely árucsoport tekintetében javu­lása várható. 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés fokoza­tos kiterjesztése az iparon kí­vüli területekre, sor kerül az állami és tanácsi igazgatásban dolgozók törvényes munkaide­jének 44 órára való csökken- kesére A IV. ötéves terv lakásépí­tési célkitűzéseivel összhang­ban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48— 49 ezer lakás épül fel. A la­kásépítés elősegítésére kedve­zőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül — a IV. ötéves tervnek meg­felelő ütemben — 1400 kilo­méter vízvezeték és 200 kilo­méter csatornahálózat épül. Az alapközmű jellegű vízter­melő és szennyvízbefogadó lé­tesítmények napi 140 ezer köbméteres, illetve napi 30 ezer köbméteres kapacitással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése keretében a gyógyin­tézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatód­nak a megkezdett kórházépít­kezések. A járóbeteg-ellátás 50 általános orvosi körzet és mintegy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fej­lődik. A bölcsődei ellátás kö­zel 2400 új bölcsődei férőhely létesítésével bővüL Az új bölcsődéket túlnyomó többsé­gében a lakótelepeken építik fel. A szociális otthonok háló­zata mintegy 730 új férőhely- lyel bővül. Jelentősen fejlődik a kultu­rális ellátás. 1973-ban az óvo­dáskorúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai férőhe­lyek száma pedig mintegy 13 ezerrel növekszik. Így az óvo­dákban elhelyezettek aránya 60 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai tanulók lét­száma 1973-ban is csökken, ennek következtében tovább enyhül az osztálytermi zsú­foltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer, a szakmunkásképző iskolák­ba mintegy 65 ezer elsőéves tanuló beíratására kerül sor, A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben, az előző évihez ha­sonlóan, 15 ezer elsőéves hall­gató felvételére nyílik lehető­ség. A terv az 1973. évi beruhá­zások értékét 113 milliárd fo­rintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mérsékelt, körülbelül 3 százalékos növe­kedést jelent, a IV. ötéves tervben számított szintet azon­ban így is meghaladja. Foly­tatódik a beruházási tevékeny, ség tervszerűségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvényben maradnak az 1971— 72. évi intézkedések. A terv a beruházási eszkö­zök koncentrált és hatékony felhasználását irányozza elő. Állami beruházásokra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek nagyobb része a folyamatban levő beruházások kivitelezésének meggyorsítá­sát szolgálja. összesen öt egyedi nagyberuházást kez­denek el. A folyamatban levő nagyberuházások száma 76- ról 58-ra csökken. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzügyi eszközei 59— 60 milliárd forint értékű be­ruházást tesznek lehetővé, ami 1972-höz képest körülbe­lül 4 milliárd forintos növe­kedést jelent A terv beruházási céljainak megvalósítása megköveteli a pénzügyi és anyagi eszközök­kel való messzemenő taka­rékosságot, a jó előkészítést és a szervezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél valamelyest gyorsabban nő­nek. Elsősorban — a terme­lők és a lakosság jobb ellátá­sa érdekében — a kereskede­lem készletei emelkednek. Külkereskedelem Az 1973. évi terv a külke­reskedelmi forgalom további dinamikus növekedését Irá­nyozza elő. A kivitel és a be­hozatal rubel és dollár vi­szonylatban egyaránt az idei­hez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. Leggyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a mezőgazdasági- élelmiszeripari termékek for­galma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott kül­kereskedelmi helyzetet bizto­sít Az 1973. évi terv előirány­zatai reálisak és megalapo­zottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy a gaz­dálkodás hatásfoka a terme­lés és a felhasználás minden területén javuljon, növeked­jék a népgazdasági értelem­ben vett hatékonyság. A terv e téren az eddiginél gyorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az Irányító szervek, a vállala­tok, az intézmények és a szö­vetkezetek vezetőit, valameny- nyi dolgozóját, hazánk min­den polgárát, hogy munkáju­kat ennek megfelelően végez­zék. Kéri a dolgozói kollektí­vákat, a szakszervezeteket, hogy segítsék a gazdasági feladatok megoldását. Vezetők és dolgozók tegye­nek meg mindent, hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósuljanak és ezzel újabb lépést tegyünk a IV. ötéves terv sikeres tel­jesítése, népünk felemelke­dése, a szocializmus építése útján. (MTI) NEMCSAK ember, de szak­ember járt a héten fent a Holdon, Schmittnek, a geoló­giai tudományok doktorának személyében. Az érthetően fe­gyelmet és szigorú időbe­osztást követelő földi irányí­tóközpontnak alaposan meg­gyűlt a baja a tudóssal, akit elkapott a látvány és a fel­adat nagyszerűsége. Legizgal­masabb leletként egy na­rancsszínű folt kínálkozott, amely még olyan következte­tésre is sarkalhat, hogy vala­ha talán voltak nyomai a szerves életnek a Holdon is. Eltelik majd bizonyos idő, amíg a tudomány emberei pontosan utánajárnak a na­rancsszínű folt titkának, s türelemmel várjuk, hiszen sür­getőbb földi dolgaink is van­nak. .. Üjabb hét múlt el és a több szinten folytatott párizsi tár­gyalások még mindig nem ve­zettek el a vietnami fegyver­nyugváshoz. Csütörtökön elna­polták a Le Dúc Tho—Kissin­ger tanácskozásokat, mindket­ten sietve hazautaztak jelen­téstételre. s a megbeszélések bizalmas jellege következté­ben egyelőre nem tudni, med­dig jutottak. A Washingtonba visszaérke­ző elnöki főtanácsadót való­sággal megrohanták a sajtó­tudósítók és fejére olvasták ötven nappal ezelőtt tett ki­jelentését: „A béke kéznyúj- tásnyira van Vietnamban”. Kissinger vállat vont, azután így válaszolt: „nagyon jó frá­zis, ki mondta ezt?” Valószí­nűleg szellemességnek szánta, de rosszízű tréfa kerekedett belőle. Inkább az amerikai ha­logatásra, az időthúzó tárgya­lási taktikára vetett fényt, s a sorozatos washingtoni szó­szegésre hívta fel a figyelmet. Vietnami részről — a nehéz­ségek ellenére is — nagyfokú rugalmasságot, tárgyalási készséget mutattak: november 20-tól Le Dúc Tho ötvenhét órán keresztül tanácskozott Kissingerrel... Az áruházak fényreklámain kívül a szünetet tartó konfe­renciák is jelzik az ünnepek közeledtét. Helsinkiben az idén már többet nem talál­koznak az előkészítő értekez­let keretében, a nagykövetek, karácsonyi és újévi szabadsá­got vesz a genfi SALT-forduló is. Ez a szünet azonban egy­úttal gondolkodási időt is je­lent a tárgyalópartnerek nyil­ván feladták egymásnak a leckét, s a külügyminisztériu­mokban közben szorgos kon­zultáció folyik. Különben sem kell tartani „eseménytelenség- tői” még a karácsony előtt aláírják, majd a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s a jövő hé­ten, a Kremlben kiemelkedő ünnepségsorozat köszönti az ötvenéves Szovjetuniót. Stockholmban már fogal­mazzák az NDK elismerését bejelentő okmányt, Ghana már a héten megtette ezt a lépést, Libanon és Tunézia >ejelentette hasonló szándé­kát. Berlinben, az NDK mi­niszterelnöke joggal mondhat­ta, hogy 1972. a demokratikus Németország általános elisme­résének éve lesz. Ami Bonnt illeti, elsősorban a kormány- alakítással és a számtannal van elfoglalva. (A papírforma szerint Brandtot biztosan újjá­választó Budestag-ülésen rosszul számolták meg a sza­vazatokat, s úgy tűnt, mintha a kereszténydemokrata ellen­zék húsz képviselője is a kancellárra adta volna vok- sát. A jobboldali vezérek „árulást”, „összeesküvést” ki­áltottak, mígnem kiderült a tévedés. Viszont úgy a CDU- ban, mint a szociáldemokraták soraiban várhatólag belső harc kezdődik majd a saját kere­teiken belül haladóbbnak, il­letve jobboldalibbnak számító irányzatok között.) Érdekes választások zajlot­tak le Japánban — tulajdon­képpen két győztessel. Tanaka miniszterelnök liberális de­mokrata pártja megőrizte ab­szolút többségét és vezető posztját a parlamentben. A kormányfő arcát mégis ko­mor csalódás árnyékolta, ami­kor látszólagos győztesként a televíziós kamerák elé lépett. Többsége eddig is volt, s ép­pen azért írt ki rendkívüli, időelőtti választásokat, hogy pekingi utazásának konjuktú- rahullámait kihasználva, le­hetőleg a kétharrrfados több­séget is megszerezze magának. (Ez lett volna szükséges ugyanis az elképzelt alkot­mánymódosításokhoz.) Ehe­lyett huszonhét mandátumot vesztett, s a csökkenés irány­zata fenyegető jti lehet szá­mára a hetvenes esztendőkre. Ráadásul jelentős vesztesé­geket szenvedtek a középutas pártok is, a szociáldemokra­ták, valamint a buddhista Ko- meito. Ezek ugyan az ellenzék soraiban foglaltak helyet, de elvetették az egységes fellé­pést, s félig-meddig a kormá­nyon levő erők „vészkijárat­ként”, „biztonsági szelepként” szolgálhattak A baloldali szo­cialisták és a kommunisták viszont minden területen elő­retörtek. Az egész nemzetközi sajtó kiemeli, hogy a Japán Kommunista Párt öt és fél millió szavazatával az eddigi tizennégy helyett harmincnyolc képviselőt küldhet a parla­mentbe. Tokióban, a világ legnagyobb városában és Oszakában, a másik japán metropolisban baloldali több­ség született, s a kommunis­ták egymagukban a szavaza­tok harminc százalékát kapták meg, A JAPÁNBÓL érkező vá­lasztási eredményeket aligha­nem gondterhelt arccal tanul­mányozhatták Párizsban, A kora tavasszal esedékes fran­cia választások előtt a közvé­lemény-kutatások balodali előretörést jeleznek. A vá­lasztások jegyében tanácsko­zik a francia főváros vörös övezetében a kommunista párt XX. kongresszusa, ener­giájának tekintélyes részét éppen a fontosnak ígérkező politikai kampánynak szentel­ve. A sírnia! csúcs­találkozó szel­lemében most megkötött in­diai—pakisz­táni megegye­zte alapján In­dia, csapatai el­hagyják a múlt év decemberi fegyveres konf. liktus alatt az Indiai csapatok által megszállt pakisztáni te­rületeket. Ké­pünkön: indiai csapatok kivo­nulnak a pa­kisztáni Sind- tartomány ál­taluk ellenőr­zött területéről

Next

/
Thumbnails
Contents