Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

Körültekintően Ismerik gyártmányaikat itthon és külföldön (Lészül a jövő évre a Fémipari Vállalat Molnár Pál, a forgácsolóüzem vezetője alapító tagja a vál­lalatnak. 23 éve dolgozik itt. Tanulóként jött ide, azóta a különböző iskolák elvégzése után nevezték ki vezetőnek. 11. esztendeje a pártszervezet tagja lett, megalakították üze­mükben a szocialista brigádot is, így 16-an igen jó kollek­tívát alakítottak ki. Keze alatt dolgozik Galambos Károly esztergályos, aki a fékberendezések alkatrészeit készíti. Ügyes, tehetséges, szor­galmas munkáját megérzi a fizetési borítékban is: havonta 2700—3000 forintot kap — s mindezt 26 évesen — kulcsár — Csattcsnós válasz Nyugati gazdasági szakér tok” azt súgtak vagy inkább sugallták, hogy a magyarországi vezetés válaszút elé került Szerintük választani kell: vagy a gazdaságirányítási reform, vagy a tervgazdálkodás. De a kettő együtt és egyiöőben nem megy, ezt bizonygatták nekünk a burzsoá propagandisták tudományos mezbe csomagolt érvekkel. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyöntetűen meg' állapította, hogy a X. kongresszus bel- és külpolitikai irány­vonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelődéspoli­tikai határozatai helyesnek bizonyultak, kiállták a gyakorlat próbáját. A nemzeti jövedelem 1968—71-ben átlagosan évi 6,1 százalékkal növekedett, tehát gyorsabb ütemben mint 1961—67 között És különösen örvendetes eredmény, hogy a termelés növelését lényegében azonos létszámmal, teljes egészében a munka termelékenységének növelésével értük el. Nem tagadjuk, vannak régebbi eredetű és újabb keletű ne­hézségeink — vajon melyik kapitalista országnak nincsenek? —, de számunkra a legfontosabb, hogy népgazdaságunk a negyedik ötéves tervben meghatározott irányba fejlődik. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a reform bevált, szük­séges és hasznos, tehát nem szabad azt elvetnünk, hanem jobban kell vele élnünk, a szabályozókat indokolt esetben a változó helyzethez lehet igazítani. Magyarországon tovább fejlesztik a gazdaságirányítási módszereket? Nosza, Nyugaton annál inkább rákapcsoltak: a magyar gazdaságirányítási reform hívei felhagynak a terv- gazdálkodással, hogy jobban érvényesíthessék a reform vív­mányait. Nemcsak a sajtóban, rádióban és televízióban su­gallták ezt, hanem gazdasági tárgyalások, üzletkötések alkal­mával is megszólaltak a „szirének”. A görög monda sze­rint Odüsszeusz viasszal tömette be hajósai fülét, hogy ne engedjenek a szirének csábításainak. Hiú remény lenne ma már ókori módszerekhez folyamodni. Eredményekkel, té­nyekkel kell meggyőzni azokat a honfitársainkat, akik már- már engedtek a szirének csábításának, A nyugati sugallmazók csattanós választ kaptak: or­szággyűlésünk törvényt alkotott a népgazdasági tervezésről Most már nem lehet kétség: ,,A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg.” A tervgazdálkodás és a gazdaságirányítási reform egy tőről fakadnak, ikerfogalmak. A tervgazdálkodás és a reform te eszköz arra, hogy gazdaságpolitikánkat következetesen meg­valósítsuk. hi ■ Ünnepi tudományos ülés a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián Az Ipoly Bútorgyárban, a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatnál, vala­mint a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalatnál körülte­kintően dolgozik a nyugdíj­előkészítő és a segélyezési al­bizottság. Már az év elején hozzákezdenek a nyugdíjba menő dolgozók ügyének alapos intézéséhez, hogy minden zök­kenő nélkül megkaphassák jól megérdemelt nyugdíjukat. Ugyanilyen körültekintéssel oldják meg a segélyezéseket is. A Nógrád megyei Vegyes­ipari és Javító Vállalatnál az év első hat hónapjában 15 dolgozó átlag 407 forint se­gélyben részesült. Az egyedül­álló és gyermeket nevelő édesanyákat, keresetüktől és a gyerekek számától függően 300—500 forint segélyben ré­szesítik. Segélyt kapnak azok az anyák, akik élve a kor­mány adta rendelettel három évig otthon nevelik gyermekü­ket és anyagi segítségre szo­rulnak. Az Ipoly Bútorgyár­ban emellett egy tbc-beteg dolgozónak 1971. október 1-től rendszeresen havonta 800 fo­rintot adnak a család eltartá­sához. A Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalatnál a kérel­mek elbírálását a dolgozók nagy létszáma miatt műhely­bizottsági szinten oldják meg. Az előbb említett vállala­ti*: minden év szeptemberé­ben iskolázási segélyt adnak az egyedülállóknak és nagy- családosoknak. Japaszlalaicsere December 19-én a megyei és városi ifjúmunkás tanácsok tagjai, a nagyüzemi KlSZ-bi- zottságok titkárai és termelési felelősei a budapesti Ganz- MÁVAG-ba látogatnak. Az ottani fiatalokkal, KISZ­vezetőkkel kicserélik tapasz­talataikat a „Kiváló Ifjúmun­kás”, Kiváló Ifjú Szakmun­kás”, a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalomról A fiatal mun­kások munkavensenyének ta­pasztalatait, továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit vizsgálva az a szempont kerül előtérbe, hogy a nógrádi üzemekben, gyárakban miként lehetne a budapesti nagyüzemben lá­tottakat hasznosítani. A tapasztalatcserén, melyet a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága szervez, mintegy ötr venen vesznek részt megyénk­ből Tervezik, hogy jövőre a Ganz-MÄVAG fiataljai hason­ló céllal Nógrádba látogatnak. Amióta a Balassagyarmati Fémipari Vállalat a Nehézipa­ri Minisztériumhoz tartozik, a Magyar Alumínium Tröszt egyik legfiatalabb vállalata, azóta nem kis erőfeszítéseket tesz a gyártmánystruktúra „felfrissítésére”, az alumínium széles körű alkalmazására és hasznosítására. A korábbi gyártmányok — kábeldob, liftaknaajtó, dömperfülke stb. — mellett az utóbbi időben egyre több alumíniumból ké­szült termékkel jelent meg a piacon. Az alumínium feldolgozása révén a vállalat máris bekap­csolódott az országos könnyű- szerkezeti program megvaló­sításába. Dolgozói a nyár fo­lyamán Dombegyházán szerel­tek össze alumíniumelemek­ből két ikersilót, amelyek ki­viteli terveit az Alumínium- ipari Tervező Intézet készítet­te. A harmadik negyedév vé­gén fejeződtek be annak a húszezer hektoliteres bortáro- lönak külső burkolási mun­kái, amelyet a Kiskunhalasi Állami Gazdaság egyik részle­gének megrendelésére szállí­tottak. Az országban több helyen is végeztek szerelési munkákat ebben az évben a vállalat em­berei. Inotán felépült egy új alumíniumkohó, az ehhez tar­tozó huzalműi üzemcsarnok te­tőszerkezetét szintén Balassa­gyarmatról szállították Inotá- ra. Ennek szerelését augusz­tusban fejezte be a vállalat. Az úgynevezett „szendvicspa­nelből” — két alumínium ré­teg között üveggyapot-szigete­lés van — készültek az inotai új gázturbinás csúcserőmű épületeinek térelhatároló szer­kezetei is. A rendkívül elő­nyös tulajdonságokkal rendel­kező építőanyagot mintegy öt­ezer-háromszáz négyzetméter felületen alkalmazták. Megbízást kapott a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat a Péti Nitrogén Művektől is. A felépülő új műtrágyagyárhoz kapcsolódó raktárak tetőszer­kezetét, az oldalfalakat szin­tén szigetelt alumíniumpane­lekkel burkolják, amely az időjárás viszontagságaival, a hőingadozásokkal szemben a hagyományos építőanyagnál sokkal ellenállóbb. A vállalat már ebben az évben hozzálá­tott a megbízás teljesítéséhez, de a munkálatok nagyobbik hányada a következő évre marad. A jövő évre ez a leg­nagyobb volumenű megrende­lése, amely ötvenhárommillió forint termelési értéket képvi­sel. S, ha már a jövő évről esik szó, el kell mondani, hogy a vállalat nem régen egyeztette exportprogramját a külföldi megrendelőkkel A hagyomá­nyos termékkategóriában új gyártmány a kis méretű huzal­orsó. Ebből Lengyelország ed­dig százötvenezer rubel érték­ben rendelt, s további három­százötvenezer rubelre tehető a még le nem kötött, de már előre jelzett igénye. Piaca van Csehszlovákiában is a magyar kábeldobnak, hi­szen az üzleti partner már most gondolt a jövő évre. amikor mintegy másfél millió forint értékű kábeldobot ren­delt Balassagyarmatról. Az év folyamán a vállalat vezetői a külkereskedelmi szervekkel karöltve több európai ország exportőreivel felvették a kap­csolatot, hogy a gyártott ter­mékekre újabb piacokat talál­janak. ' ' A vállalat legnagyobb hazai felhasználója a kábeldobokat illetően a Magyar Kábel Mű­vek. A jövő évre vonatkozó szállítási szerződést már meg­kötötték. ennek értelmében a Fémipari Vállalat kétezer-egy­száz nagy méretű kábeldobot szállít jövőre a Kábel Művek­nek, s a hazai partner egyút­tal a használt kábeldobok ja­vítását jövőre húsz—huszonöt százalékkal növeli. K. S. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az MSZMP KB Po­litikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia pén­teken ünnepi tudományos ülést rendezett a Szovjetunió megalakulásának fél évszáza­dos évfordulója tiszteletére. A Tudományos Akadémia nagytermében Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a politikai főiskola rektora tar­tott elnöki megnyitót, majd előadások hangzottak el. Erdey-Grúz Tibor akadémi­kus, az MTA elnöke a Szov­jetunió tudományos fejlődé­séről tartott előadást. J. V. Bromlej, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia tagja, a Szov­jet—Magyar Történész Bizott­ság elnökhelyettese, a hazánk- ban tartózkodó Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság delegá­ciójának vezetője „Jelenkori nemzeti folyamatok a Szovjet­unióban” címmel tartott refe­rátumot Szabó József kandidátus, ae MSZMP KB Politikai Főisko­lájának rektorhelyettese a Szovjetunió gazdasági fejlődé­sének nemzetközi jelentőségét méltatta, majd Berecz János kandidátus, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást a magyar és a szovjet nép kap­csolatainak fejlődéséről Bizalomért bizalmat A z utóbbi időben mind többet hall róluk a köz­vélemény. A párt- és a társa­dalmi rwervek vizsgálják hely­zetüket, szerepüket, megbe­csülésüket. Az elemzések, je­lentések hol középkádereknek, hol középvezetőknek nevezik őket. Jobb megnevezést még nem sikerült rájuk találni — ! egalábbis a jelentésekben nem. A mindennapi életben a tez-tagok brigádvezetőként, üzem- vagy üzemegységveze­tőként emlegetik őket. Nem véletlen, hogy munká­juk, magatartásuk az utóbbi időben előitérbe került. Szo­ros kapcsolatban van ez az­zal, hogy a múlt óv decem­berében a Központi Bizottság határozatot hozott az üzem- es munkaszervezés korszerűsí­tésére. Korábban ugyanis, noha a szövetkezeti mozgalom kez­dete óta nagyon fontos szerepet töltenek be a szövetkezeti gaz­daságok életében, személyük, munkakörük valamiképpen háttérbe szorult. Ha a vezetés­ről esett szó, ez alatt csupán a tsz elnökét, főagronömusát, főkönyvelőjét értették. Alihoz, hogy egy-egy gazdaságban emelkedjen a vezetés színvo­nala. nem elegendő az előb­biekben említett néhány szö­vetkezeti vezető erőfeszítése, hanem minden szinten javí­tani kell az irányítást, az üzem- és munkaszervezést. Ezt ismerték fel a pártbizott­ságok és pártszervezetek, ami­kor most gyakrabban és ala­posabban vizsgálják a közép­vezetők munkáját, következ­tetéseket vonnak íe, s megha­tározzák a tennivalókat. Számos líözos gazdaságban napjainkban sem tisztázott a középvezetőik hatásköre és munkaköre. Furcsán hangzók ez, mert hiszen ezek a szak­emberek, vezetők az év min­den munkanapját szorgalma­san ledolgozzák, munkájukról mind vezetőik, mind beosztot­taik általában elismerően nyi­latkoznak. Eiz így igaz, de az is. hogy nincs még a szövet­vetkezeti vezetők között olyan, akinek annyit kellene „nyel­nie”, minit éppen a középveze­tőnek. S ez éppen rendezetlen helyzetükből adódik. A szö­vetkezeti tagok kisebb-na- gyobb csoportját irányítják, feleinek területükön a munka­folyamatokért, a termelésért. Ez a felelősség — helyesebben az önállóság — azonban a gazdaságok jelentős részében névleges. Az elnök, a főagro- nomus, vagy más vezető gyak­ran megkerüli őket, fejük fe­lett ad utasításokat. Ez a gya­korlat pedig sérti a brigádve­zetők, üzemvezetők önérzetét, csökkenti önállóságukat, féke­zd kezdeményezőkészségüket. Az a helyes, ha a szövetkezeti pártszervezetek segítséget nyújtanak ezeknek a problé­máknak a megoldásához. Kezdeményezzék, hogy belső szabályokban határozzák meg egyértelműen feladataikat, jo­gaikat. Ha ezt sikerül elér- aiük, már ezzel te nagymér­tékben növelhetik a vezetés színvonalát. A szövetkezeti vezetők e ré­tege más szempontból is megérdemli a pártszervezetek fokozott figyelmét. Ezek a ve­zetők sajátos helyzetükből adódóan közvetlen kapcsolat­ban vannak a szövetkezeti tagofckaL A tapasztalat bizo­nyítja, hogy ez több mint egy­szerű munkakapcsolat, mögöt­te a tagok odaadó bizalma van. Elsősorban azok nyerték el ezt a bizalmat, akik a tag­ság köréből nőttek, fejlődtek ki. így például azok, akik az egyéni gazdálkodás körülmé­nyei között te bizonyították hozzáértésüket, majd később a isözösben szervező- és veze- tőkészségülket. De mindinkább élvezik ezt a bizalmat a szö­vetkezeti tagokkal szót értő szakemberek te. A statisztika azt mutatja, hogy a középvezetők körében nagyobb a párttagok számará­nya, mint az egyszerű szö­vetkezeti tagok között. Külö­nösen vonatkozik ez az idő­sebb korosztályra: azokra, akik az átszervezés idején ja- vakoratoeliek voltak. A gene­rációváltás időszaka azonban a középvezetőknél is elérke­zett. Nagy számban mennek nyugdíjba, s helyükre fiata­lok, jobbára közép, vagy fel­sőfokú iskolát végzett szak­emberek kerülnek. Ezek a fia­talok ismerik a korszerű ter­melési eljárásokat, de kevés­bé temerik a szövetkezeti éle­tet, a tagokkal való embersé­ges kapcsolat megteremtésé­nek módjait. Amíg az idősebb korosztályú középvezetők kap­csolata a pártszervezetekkel is szoros volt, sajnos, ez jóval kevésbé mondható el a mun­kába lépő fiatal szakemberek­ről Kevés közöttük a párttag, de számosán a KISZ-szerve­zettől is távol tartják magu­kat. A pártszervezeteknek te­hát figyelemmel kell kísér­niük a vezetők körében is a generációváltás folyamatát, s azt helyes irányba szükséges befolyásolniuk. Gyakori, hogy a szövetke­zetekben, egy-egy új szákem­ber felvételénél csupán a szakmai képzettséget tekintik mércének. Olykor-olykor a pártszervezetek vezetőséged is megfeledkeznek arról, hogy a párt alapvető káderpolitikái követelményeit — politikai megbízhatóság, szakmai felké­szültség, vezetőkészség — va7 lamemnyi vezető esetében ér­vényesíteni kell. Könnyebb ez az idősebbeknél, de nehezebb az iskolából napjainkban ki­került fiatal szakembereknél, akiknek még nem volt mód­juk bizonyítani. A párt ká­derpolitikái elvei nemcsak ar­ra kötelezik a pártszervezete­ket, hogy „megszűrjék” a je­lentkezőket, közreműködjenek az általuk legalkalmasabbnak véltek kiválasztásában, ha­nem arra is, hogy neveljék, képezzék őket. A fiatal szakemberekkel va­ló foglalkozásnak számtalan módja van, s ezért itt csak egy célravezető gyakorlatra szeretnénk felhívni a párt- szervezetek figyelmét. Számos szövetkezeti gazdaságban meg­honosították, hogy a nagy .élettapasztalattal rendelkező, a szövetkezeti tagok bizalmát élvező brigád-, üzem-, vagy üzemegység-vezető mellé fiatal szakembereket osztottak be. Csaknem minden esetben be­bizonyosodott, hogy ez jó is­kola a kezdő szakemberek számára. Megtanulják tisztel­ni, becsülni a vezetésükre bí­zott szövetkezeti tagakat, s azoknak is módja van megis­merni leendő vezetőiket, A mezőgazdasági nagyüze­mekben is rátérnek az ipar­szerű termelésre, a korszerű állattenyésztő telepeken, a növénytermelésben a gépesí­tett folyamatoknál különös hangsúlyt kap az üzem- és munkaszervezés. A termelő­szövetkezeteik többségében ma már felismerték. Sogy kor­szerűen termelni jól felkäszüäit szakemberek nélkül nem le­het. Elzért növekedett meg számuk, s nő napról napra. Az iparszerű termelés azonban nem szabad, hogy hátrányo­san megváltoztassa a vezető és vezetettek emberi kapcso­latát. A szigorúan megköve­telt technológiád folyamatok nem ronthatják a szövetkezeti mozgalom kezdete óta megho­nosodott elvtársi, baráti kap­csolatokat. Ellenkezőleg, na­gyobb a fegyelem, pontosabb a technológia betartása ott. ahol a beosztottak ismerik és becsülik közvetlen vezetőjü­ket. De az is igaz: többet kér­het a vezető azoktól, akik tudják, hogy vezetőjük együtt él, együtt érez velük. S ajátos vonása a mai fa­lusi életnek, hogy w. emberek közötti kapcsolatok r.em szűkülnek le csupán a munkában eltöltött időre. A szövetkezeti gazdák elvárják, hogy gazdasági vezetőjük min­denben megossza velük gond­ját, örömét. Napjainkban ezt úgy mondják: a szakember egyben legyen közéleti, társa sági ember is. Szaktudása mellett nagyobb politikai, kul­turális felkészültségével se­gítsen a falu életének embe­ribbé formáláséban. Ezt elő­mozdítani, e folyamat útját egyengetni elsőrendű feladat a mai falusi pártmunkában. > Mihók Sándor NÓGRÁD — 1972, december 16., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents