Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

Szülőknek nevelésről Iskolarádiő Szécsényben Ölödihe* gyermek Riporterek között félévi bizonyítványt nem kap A művelődésügyi miniszter rendelete megszüntette az ál­talános iskolák ötödik osztá­lyaiban, és felsőbb osztályok­ban azokból a tárgyakból, amelyek belépő tárgyak, az osztályzást. Ez azt jelenti, hogy félévkor az ötödik osz­tályosok nem kapnak bizo­nyítványt. Számszerűen nem értékelik hatodik osztályban a fizikát, hetedik osztályban pe­dig a kémiát. Szülők gyakran teszik fel a tanároknak a kérdést, hogy ha nincs osztá­lyozás, hogyan történik az ér­tékelés? Nyilván tudjuk azt, hogy az osztályozás az értékelésnek csak egyik formája. Az érté­kelésnek és ellenőrzésnek na­gyon sok módszere van. Mint a szóbeli értékelés, ahol a ta­nár elmondja a tanuló . meg­nyilvánulásának pozitív és negatív értékeit; hol kell ja­vítania, milyen rossz szoká­saitól kell megválni, mire kell a jövőben nagyobb súlyt fektetni? Azt mindenki tudja, hogy a cél nem lehet az ötö­sökért való tanulás. A cél a több tudás, szélesebb ismeret- szerzés, a személyiség alaku­lása, formálása. A jegyek csak viszonylagos értékmérői a tudásnak. Sok szülő még csak a jegyekben gondolko­dik. A Központi Bizottság ok­tatáspolitikai határozatának végrehajtása megyénkben is megkezdődött, folyamatban van. Az a magatartás kezd tért hódítani a legkülönbö­zőbb szinteken, hogy a folya­matos munkára kerül a hang­súly, a problémákra minde­nekelőtt a megoldást segítő magatartásra irányul a fő figyelem. A rétsági járási pártbizott­ság gondos előkészítés után szintén foglalkozott a terület közoktatás-politikai teendőivel, vázolta a helyzetet, s meg­határozta a tennivalókat is. A sokirányú anyagból csupán néhányat emelünk ki. Mindenekelőtt az óvodás korosztály intézményes neve­léséről néhány szót. Mint az intézkedési tervben is olvas­suk, a rétsági járásban most az óvodás korúak 76 százalé­ka részesül óvodai nevelésben. Azokban a kisebb falukban, ahol óvodai csoport létesíté­sére nincs lehetőség, esetleg a településföldrajzi viszonyok sem teszik lehetővé, az iskolá­hoz kapcsolva kívánják megol­dani az ötéves gyermekek isko­laelőkészítését. Szükségesnek látják, egyében kívül azt is hogy a jövőben az iskolák é* az óvodák között erősödjön a nevelőmunka- kapcsolat. Az oktatáspolitikai határo­zat mindenekelőtt az alapfo­kú képzés, az általános isko­lák, továbbá a szakmunkás- képzés teendőit állította elő­térbe. A rétsági járásban önál­ló szakmunkásképző iskola nem működik. E témában el­sősorban a pályairányítást, a pályaválasztást, e munka cél mdatosabbá tételét hangsú • lyozza az intézkedési terv. E járásban is szükségesnek látszik, hogy a jövőben továh' koncentrálódjon az iskolahá­lózat, tovább fejlődjön a kör zetesítés, így az általános is­kolai oktató-nevelő munkában még létező, esetenként jelen­tős színvonalkülönbség el­tűnjön. Kissé távolabbi cél­ként fogalmazódott meg, hog- az iskolák felső tagozatában r izakrendszerű oktatás teljes« váljon, s a szaktanárok álta1 leadott órák aránya elérje a- országos szintet Az összevon tanulócsoportok arányát is csökkenteni kell. Az intézményhálózat továb bi alakításával összefüggésbe’" mindenekelőtt a körzeti isko iák erősítése, tárgyi, személyi Az alsó és felső tagozat át­menete mindig problémát oko­zott. Az addig csak egy sze­mélyhez szokott gyermeknek egyszerre 6—8 emberhez kell alkalmazkodni. Rászakad a sok új tárgy. Mindegyik külön nyelvezetet, más-más tanulási módszert igényel. Gondoljunk csak a földrajzra, ahol térkép, munkafüzet, könyv az isme­retszerzés forrása, vagy az élővilágra, ahol a könyv és munkafüzet mellett a külön­böző növényekkel is dolgoznia kell a gyermeknek. Mind­emellett a gyermek tele van szorongásokkal, melyet a felső tagozat, az új nevelői arc, fe­lelet sikeréért való drukkolás okoz. Mindezek után érthető hogy számszerű osztályozás­tól, értékeléstől a rendelet a tanárokat felmenti. Természe­tesen ez nem jelenti azt, hogy a gyermeknek nem kell be­számolni ismereteiről. Felelés az ötödikben is történik, csak az értékelés vátlozotf. Nevelő hatású. A tanár értékeléskor rámutat a gyermek hibáira. A szaktanár legközelebb, ha fej­lődést lát nála, megdicséri, mely serkentően hat további fejlődésére. A szülők természetesen ér­tesülnek gyermekük szereplé­séről. Egyrészt a tanárok el­feltételeinek javítása a cél a rétsági járásban is. Szóba került egy bázisiskola kiala­kításának szükségessége is, a korszerű oktatási és nevelési eljárások, központilag irányí­tott pedagógiai kísérletek tá­mogatására. Fokozott gondot kívánnak fordítani az iskolaérettségi vizsgálatok korszerűbbé té­telére, a szükségesnek látszó formák kialakítására. A tar­talmi teendők között — többi közt — a munkára nevelés­nek, az érzelmi, erkölcsi, vi­lágnézeti nevelésnek kívánnak nagyobb helyet adni. A kö­zösségi nevelésben is van te­endő, az életkorhoz mérten a közéletiség, a szocialista de­mokrácia lehetőségeit nyújt­sák az iskolák. A pályairá­nyító tevékenységgel kapcso­latban hangsúlyosan merült fel az az igény, hogy ez a tevékenység az iskolákban még folyamatosabb legyen. Ugyanakkor a termelőegysé­gekkel, -üzemekkel, termelő­lenőrzőben való feljegyzései­ből, másrészt a személyes be­szélgetések révén. Ötödikben szükséges, hogy a szülők fel­keressék a tanárokat fogadó­óráikon, hogy tájékozódjanak gyermekük előmeneteléről. Az új módszer lehetőséget ad a tanáraknak, különösen az első órákon a tárgy tanulás­módszereinek megtanítására. Nagyon sok gyermeknél éppen az a baj, hogy nem tud ta­nulni. Lehetőség adódik a fe­lelés módjának elsajátítására, a tárgy sajátos nyelvezetének megtanulására. Ezek alapfel­tételei annak, hogy a tanuló megtanuljon egy-egy tárgy keretein belül gondolkodni Többen felvetették már, ha nincs osztályozás esetleg nem von-e ez maga után nemtörő­dömséget a tanulóik részéről? Egyrészt szülő és pedagógus ráhatásával el lehet érni, hogy a gyermekben kialakul­jon a tanulási igény, tudato­sodjon nála. hogy nem az is­kolának. hanem az életnek tanul, másrészt a nevelés szol­gálatába lehet állítani a mód­szert. mert kikristályosodhat a szülőben és nevelőben, hogv a gyermek rendszerető-e. van-e benne felelősségérzet, milyen a munkaszeretete? Szenográdi Ferenc szövetkezetekkel stb. kapcso­lat alakuljon ki. Sok szó esik ■— érthetően — pedagógusokról, a határozat végrehajtásának főszereplői­ről. Többi közt, a továbbkép­zés önképzés szerepének nö­vekedéséről lehet beszélni. A rétsági járásban is felmerül a pedagógusok általános pedagó­giai, nevelési-lélektani isme­retei bővítésének szükségessé­ge, a szaktudományokkal va­ló lépést tartás elengedhetet­len volta, nem utolsósorban a világnézeti, ideológiai, po­litikai ismertek bővítésének fontossága. A párttag pedagógusoknak, a törzsgárdának a jövőben mindinkább kezdeményező szerep jut, mindenekelőtt a pedagógiai munka tartalmi, módszertani minőségének emelésében, az egységes ne­velési eljárások kialakításá­ban, a nevelőtestületi egység további erősítésében. „Itt a szécsényi mezőgazda- sági technikum iskolarádió­ja ...” November 5-én hangzott fel először az iskola tantermében a szignál, majd Kiss Mária bemondó köszöntötte a hall­gatókat. az iskola tanulóit. Az első adás hangszalagja az In­tézet hangarchívumába került. Bacsa Mihályné, az iskola igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az iskola a rádióműso­rainak beindulásához az anya­gi feltételeket biztosította. A szerelési munkálatokat a ta­nulók végezték. A műszaki csoport vezetője Tóth Aladár harmadik osztályos tanuló. — Szabad időmben szívesen foglalkozom szerelési mun­kákkal, hobbym az elektro­mosság és a technika. Az is­kolában az iskolarádió kielé­/ Konzervgyár magyar berendezéssel A Mordvin ASZSZK „Krasz- noje szelco” (Vörös falucska) nevű szovhozának konzerv­gyárában megkezdték a buda­pesti Április 4. Gépgyárban készült berendezések szerelé­sét. A gyár 1973. elején kezdi meg az üzemelést. A „Krasznoje szelcó” szov~ hoz gyümölcsöse 700 hektár­nyi területet foglal el. A gyü­mölcsszedés idején | naponta 50—60 tonna gyümölcsöt szü­retelnek. A gyümölcs egy ré­sze piacra kerül, a többit fel­dolgozzák. A gyár a hatalmas mennyiségű gyümölccsel köny- nyen megbirkózik majd: ter­vezett kapacitása alapján évente kétezer tonna gyümöl­csöt tud feldolgozni. Hűtőbe­rendezéseiben télire másfél ezer tonna gyümölcsöt tárol­hatnak. A konzervgyár 170 embert foglalkoztat majd. A Mordvin ASZSZK szov- hozaiban a „Krasznoje szelco” szovjet konzervgyára az első kísérleti feldolgozóüzem. A jövőben több hasonló gyár építését tervezik az autonóm köztársaság szovhozaiban. Jól kikerült tréfa Nagy keservesen nyitották ki azt az erényövet, amellyel barátai ajándékoztak meg egy fiatal férjet. A tréfa túlságo­san jól sikerült, a nászéjsza­ka előtt a leicesteri rendőrség egy órán át vesződött a zár­ral, míg végre kalapács és véső segítségével megszabadí­tották az ifjú férjet. T. E. Péntek alig bír magával az örömtől, a megmentett foglyok eryi­__KE NEM MAS. MINT AZ APJA. A möx/k .spanyol . a Mfr.s/ füvei trnPA'k­| m,6AN ELPUSZTULT morosa'&os sorban ; TÉNT. HOGY ELFOGTAK AZ ELLEN- SERES TÖRZS HARCOSAI. ELKÉP­ZELNI IS BORZASZTÓ. Ml TÖR TENT VOLNA, HA NEM LÉP A —- KÖZBE. SZENYOR f pBBk———— "■ - ­LATOT teremtsünk a HA ÖSSZEFOGUNK. AZ A SZABADUL* JELENTHETI MINDNYÁJUNKNAK! Egységes nevelési eljárások az iskolában gíti szerelési szenvedélyem. — Tegyük hozzá, hogy hobbyjá- ból a közösség is profitál. A riporterek: Kiss Mária. Mészáros Géza, az iskolarádió feladatairól beszéltek. — Műsorunk az iskola éle­tével, és szakmai kérdésekkel foglalkozik — tájékoztatott Mészáros Géza. — Fő célunk, hogy a tanu­lókat az iskolarádión keresz­tül közelebb vigyük a gya­korlati élethez — vélekedett Kiss Mária. — Termelőüze­mekben készítünk felvétele­ket, hogy hogyan valósítanak meg egy-egy feladatot. Ezen­kívül rövid összefoglalót adunk a napi politikai ese­ményekről. Á rádió heti egy alkalom­mal' sugároz műsort. Továbbá van szabad műsoruk, amikor csak zenét szolgáltatnak, köz­kívánat szerint. A felvételeket Dósa József vezeti. — Hangszalagról a műsort letörlitek adás után? — Egy-egy nevezetes ripor­tot, műsort megőrizünk. Mint az első adást, vagy a Horn professzorral készült beszél­getést. Egyébként korlátozott anyagiak miatt a szalagról a műsort letöröljük, hogy új­ra használható legyen. Ha a hangszalag nem is őrzi meg a mezőgazdasági technikum iskolarádiójának valamennyi adását, jegyző­könyvek készülnek a mű­sorról, melyek az utókor számára is hirdetni fogják a tanítók öntevékenységét. Sz. F. A hét zeneműve A Magyar Rádió Zenei Fő­osztálya és a Zeneműkiadó együttműködésében újabb kö­zös vállalkozásra kerül sor. A hét zenemüve című, a ze­neirodalom remekeit ismerte­tő rádióműsorok előadásait 1973. januárjától minden ne­gyedévben, előre egy-egy kö­tetben, könyv formájában megjelenteti a Zeneműkiadó Vállalat. Az együttműködés célja, hogy mindazok, akik a rádióban hallják az előadá­sokat és más napokon, külön­böző időpontokban a zenemü­veket, újból átolvashassák az ismertetést. Az első kötet tar­talma Prokofjev, Mahler, Beethoven, Ravel, Mozart, Puccini, Grieg, Schumann. Palestrina, Franck, Hinde­mith, Bach és Bartók egy-egy remekmi .vének ismertetése. A megrendelést a Zeneműkiadó Vállalathoz lehet küldeni. Rétsági kulturális program A rétsági Asztalos János Művelődési Központ program­ja decemberben változatos eseményeket kínál. Többi közt, december 6-án A város címmel a megyei fotóklub anyagából nyílik kiállítás, de­cember 22-én pedig Czinke Ferenc és Lóránt János tár­lata nyílik meg a központban. Az Állami Déryné Színház december 9-én mutatja be Rét- ságon Molnár Ferenc: Olym­pia című vígjátékát, decem­ber 30-án pedig Végh Antal; Boldogságkeresők című darab­ját. Az ifjúsági bérlet prog­ramjaként december 15-én Kodály Zoltán-emlékhangver- senyre kerül sor a művelődési központban. Figyelem ! Semper i:, Radiál, Diagonál, Ceat, Pirelli, Barum, Cordatic hó* és normál gumi* abroncsköpenyek kaphatók: Trabant, Wartburg, Fiat. Moszkvics. Opel. Zsiguli Polski F„ Simca, Skoda, Volkswagen. Volga. Warsawa, Nysa, Zok- Csepel, IFA stb. gépkocsikhoz nagy választékban. ÁFÉSZ JÄRMÜBOLT, PÁSZTÓ. Nősrárj megvei Eleímí?zer-ki(-kere.'lNe<leluii • Vállalat Télapó­csomag­vásár az élelmi“ szer- boliok­ban!

Next

/
Thumbnails
Contents