Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
Hétköznapi dolgok Étolaj Időnként valóságos intézményes offenzíva indul egészségünk érdekében sajtóban, rádióban, tévében. Bizonygatják, mennyire káros a zsíros táplálkozás, a magyaros konyha, s mennyivel jobb a növényi zsiradék, tehát az olaj. Én hallgatok a jó szóra, s hosszú esztendők óta nlaiial • ütök-főzök. Azaz csak főznék az utóbbi hetekben, mert az üzletekből eltűnt az étolaj, a Vénus és az Aranyrepce is; kénytelen voltam a hagyományos állati zsiradékra fanyalodni, bár a gusztusom az idők során meglehetősen elszokott tőle. Jelenleg a fél város bolt- iáit be kell járni, hogy valahol esetleg rábukkanjon az ember a főzőolajra. De akkor minek propagálják azt — ami hiánycikk? Tepertő Persze, azért nemcsak olajjal él az ember. Megkíván néha némi sertéseredetű készít/ ményt is., Például a tepertőt Nos, a jámbor halandó azt hi- hetné, hogy »a tepertő a legközönségesebb hentesáruk egyike. Nem olyan előkelő, mint mondjuk a téliszalámi, vagy a különleges felvágott- féle, delíkáteszcsemege. De a logikai következtetés természetes: ahol sertéshús mindenféle formában bőséggel kapható, zsír ugyancsak minden mennyiségben, ott tepertőnek, mint a zsirszalonna egyik végtermékének is lennie kell kifogyhatatlan mennyiségben. Ám nem tudni miért — talán mert egyik legolcsóbb hentesáru. s elvégre emelt áron, házi tepertőként mégsem ildomos kitartó érvénnyel forgalmazni —, de tepertőt semerre nem kapni. Még annyit sem. hogy egy kis túróscsuszát megszórhassunk vele. Pariser A legközönségesebb töltelékáruk egyike. De tulajdonképpen nem is „róla” akarok szólni, hanem általában a felvágottfélékről, amikért esti vacsorabeszerzés idején betérülünk. Parízer, turistaszalámi, disznósajt — legyen bármi e felvágottak neve, én bizonyos, hogy egy tizenöt de- kás adagba legalább ötdekás véget kapok. Esetenként két véget is, ha nem lesem merőn a kiszolgáló kezét. Azt mondják, azt is el kell adni, a súlymennyiségben, amit a bolt átvesz, az is benne van. De én emlékszem még valahai ifjabb koromra, amikor ezeket a felvágottvégeket — legyen az akár téliszalámi is — a hentesek a be-bejáró koldus törzsvendégeiknek adták oda — alamizsnaként. Ma. hál’ Istennek nincs szükség alamizsnára, de a rúdvégi bőrcsomó miatt károsodni sem akar az ember. Ugyan mi volna, ha ezeket a parízer-, sajt-, szalá- mlvégeket szépen félreraknák a boltok és az értéküknek megfelelő — leszállított áron mérnék ki azoknak, akiknek ez is megfelelő?! (barna) A megyei úttörőelnökség Ülése A salgótarjáni úttörők kedveit otthona — immár sok éve — a Nógrádi Sándor Űt- törőház. Baráti összejövetelei, szakkörei, klubjai naponta több száz gyermeket foglalkoztatnak. Az úttörőház funkciója szerint módszertani segítséget is nyújt a város úttörőcsapatainak, hasznos út-, mutatókkal szolgál, továbbképzéseket szervez. A megyei úttörőelnökség tegnapi ülésén részletesen tárgyalta az úttörőház munkáját, feladatait A tanácskozáson szó esett az úttörőház tanácsi kezelésbe vételéről, s az e körül adódó gondokról. Az írásbeli előterjesztés — mely a ház működési szabályzattervezetét tartalmazta — körvonalazta a legfontosabb feladatokat, az úttörőház belső szervezeti kérdéseit. A működési szabályzattervezet leszögezi, hogy az úttöroháznak a szakkörök, művészeti csoportok működtetése mellett fontos szerepe van a gyerekek szünidei tevékenységének megszervezésében, a munkaszüneti és ünnepnapok célszerű kihasználásában. Az ifivezetőkre nagy feladat hárul e programok megszervezésében, lebonyolításában. Az úttörőház foglalkozásain minden kisdobos és úttörő részt vehet. Jó munka esetén a tanfolyamok tagjait az úttörőház vezetősége dicséretben, jutalomban részesítheti. A módszertani munkáról szólva, a tervezet megállapítja, hogy az úttörőház a munka területén kialakított helyes módszereket feldolgozhatja, s az írásos anyagot széles körben terjesztheti. A kisdobosok részvétele az úttörőtanácsok munkájában a balassagyarmati járásban, ez volt az elnökségi ülés második napirendi pontja. A balassagyarmati járási úttörőelnökség által előterjesztett jelentés szólt az úttörőtanácsok összetételéről, funkcióikról, hatáskörükről. Részletesen elemezte a kisdobosok részvételét az úttörőtanácsok munkájában. A kisdoboscsapatok kisdobostanácsairól a jelentés megállapítja, hogy azok eredményesen működnek, sok hasznos javaslatot adnak a csapatmunkához, az akciók végrehajtásához, és az ünnepségek lebonyolításához. Zöldségtermesztő és kertészeti gazdaságok! A korszerű, gazdaságos nagyüzemi zöldségtermesz- tés fontos feltétele az előhajtatás. Ennek kiváló, sokoldalúan előnyös eszköze a „Pásztó 72 vasvázas fóliaház ?ő ELŐNYEI: gyorsán és bárhol felállítható, egész éven át használható, I télen fűthető, I . talaja traktorral is művelhető. MÉRETEI: A hajtatóház alapterülete 1500 mJ. A fólia vasváza minimálisan 6 m és maximálisan 204 m hosszú, 6 méteres modulálható egységekből épül Feszté volság: 7,5 m. Magassága: 3 m. A vasvázas szerkezet két végén egy-egy 4,5 m szé les, kétfelé nyíló erőgép-bejárati kapu és külön személy- bejáró van. FŐBB-ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK: palánták előhajtása, primőráruk termesztése, dohányszárítás, anyagok, termények tárolása, raktározása. Kedvező szállítási feltételek! Megrendelhető (a fóliák és kályhák is) a PEST—NÖGRÁD—KOMÁROM MEGYEI AGROKER VÁLLALATNÁL Budapest, XV., Cservenka Miklós u. 107. További felvilágosítás: 635-430. Gombár. Lebontották a házat... — AZ ASSZONYOK igazi szószólója. Nem a maga érdekét, hanem a munkacsapatét nézi. Tekintélye van, szeretik, megbecsülik a munkatársai. Így vélekedik Szügyben Nagy Jánosné növénytermesztési csapatvezetőről Lothari- desz Ferenc, a Madách Termelőszövetkezet elnöke. A népszerű „nagymami” több mint 10 éve tagja a termelőszövetkezetnek. Anyagilag, erkölcsileg megbecsülik. Tagja a vezetőségnek, a leltározó bizottságnak. — Nehéz életünk volt a múltban — kezdi a beszélgetést. — Édesapám 37 éves korában meghalt, két félárva maradt utána. Sokat kellett küszködni a húsz hold föld megművelésével. Ebből éltünk. Azután — mint a falusi lányok általában — férjhez mentem. A férjem szintén a szövetkezetben dolgozik, mint rakodó. Manapság rakoncát- lankodik a szíve, betegállományban van. Áz egyetlen fiunk, János, traktoros a növényvédő állomáson. Arcának pirosságát még jobban kiemeli fekete fejkendője. Meleg kendőjét az ölében szorongatja, miközben élénk, barna szeme gyorsan ide-oda vibrál. Most érkezett az uborkaföldről, ahol az asz- szonyok trágyaszórást végeznek. — CSAPATVEZETŐ tíz éve vagyok. De nemcsak papírmunkával kell foglalkozni. Amennyi fizikai munkát elvégzek, azután kapom a fizetésemet. Emellett más tennivalója is van a csapatvezetőnek. Szombaton, vasárnap összesíteni a munkalapokat, hogy ne legyen elmaradás. Sokszor az éjszakába nyúlik ez a munka. Másrészt szervezni, mozgósítani kell az asszonyokat. Előre közöljük velük, hogy legközelebb melyik dűlőben, mit kell csinálni. A növénytermesztés ma még Szügyben nem biztosít minden asszonynak egész éven át folyamatos munkalehetőséget. A nyári nagy kampánymunkák megterhelését a csöndes, havas, téli, hideg napokon igyekeznek kipihenni. Nagyné kacagva vallja be, hogy telenként általában 8 kilót szokott hízni — ám ezt nyáron gyorsan leadja. Munkakörülményeivel elégedett, érzi, hogy számítanak nemcsak erejére, de tudására is. A vezetőség minden tagja hallgat a véleményére, és ha javaslata célszerű, akkor megvalósítják. A keresetére sem panaszkodhat. Az elmúlt évben 300 munkanapot teljesített. Közel 30 ezer forint ütötte a markát. — Az idén régi vágyunk teljesült. A régi, öreg házat lebontottuk. Helyette háromszobás, szép házat emeltünk. Ehhez összegyűjtöttünk százezer forintot, és felvettünk 60 ezer kölcsönt. A pénz előteremtése érdekében négy hízódisznót is leadtunk. Magáról elmondotta, hogy a növénytermesztés minden ágában szeret dolgozni — nincsenek kedvenc növényei. A munkacsapat irányítását nagy felelősséggel végzi. Előfordult, hogy a csapatban 80 asszony Is dolgozott. A közelmúltban Nagy , .Tá- nosné jelentős elismerésben részesült. Megkapta a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést Sokak szerint megérdemelt kézbe került. Olyan asszony kapta, aki nem szé- gyenii megfogni a munka végét. — A ház körül is mindig akad tennivaló, így kevés a szabad idő. Televíziót tudnánk venni, de nem veszünk. Nem szeretem a háborús filmeket A rádió viszont szól reggel öttől este tízig. AZUTÁN legemlékezetesebb élménvéről faggatjuk. — Négy évvel ezelőtt jutalomból a Szovjetunióban jártam. Moszkva és Leningrad nagyon szép város. Tegnap volt egy kis időm, előszedtem a fényképeket. Már kezdtem felejteni, pedig ennél szebb élményben talán soha nem lesz részem.. . Rozgonyi István VISELKEDÉS Nem akad talán senki, aki ne ismerné a népszerű figurát, Gpgyerákot. Éppen közismertsége miatt hivatkozom erre a komikus arakra, hiszen amit ő mond, azt napok múlva is visszahallani az utcán. Sőt, vannak emberek, akiik betéve tudnak egy-egy Gugye- rák-számot. Nos, ez a Gugyerák intette több alkalommal nézőit, hallgatóit ily’ módon: viselkedjünk, emberek, viselkedjünk! S bár intelmei nevetésre ingerelték a közönséget, a viselkedés, sajnos, az a pont, amit nagyon is komolyan kellene venni. Mert mi tagadás, viselkedni nem mindig tudunk. Mostanában különösen sok szó esik arról, hogy nem elég egyes művészeti eseményeken reszt venni, tudni kell az élményt befogadni, feldolgozni is. Csakhogy éppen az élmény befogadásához megfelelő légkör kell. Nem tehetek róla, de egy szép film élvezetében engem kifejezetten zavar, hogy moziszomszédom 90 fokos szögben szotyolama- gokat köpköd szerteszét. Valahogy annak sem tudok örülni, ha a lírai kísérőzene mellé földimogyoró ropogása szolgál aláfestőül. Azt meg már szinte szégyellem is említeni, mennyire nem kedves látvány a szememnek a széktámlán hagyott sáros cipőtalpnyom. A viselkedésbeli finomságok közé tartozik — szintén mozibeli példa — az előadás közbeni állandó ki-bemászkálás, bár ez lassan kezd már meghonosodni a József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében is. Az állandóan „mozgásban levő” nézőtér zavarja a nyugton ülő és az előadást figyelni kívánó nézőket, de legalább ennyire, vagy talán még jobban is az előadás aktív résztvevőit, a színészeket és a zenészeket. Olyannyira, hogy volt rá eset: a színész leszólt a nézőtérre — figyelmeztetvén a jövő-menőket. A Manón Lescaut című opera előadásán egy idősebb hölgy állhatatos zacskócsórges- 6el örvendeztette meg a közelben ülőket. Bár szomszédai több ízben nyomatékosan rá meg a staniclira néztek, ő nem hagyta zavartatni magát egészen addig, amíg a cukor ki nem fogyott. Akkor aztán jó hangosan összegyűrte a zacskót, tudtára adván mindenkinek, hogy vége a sajátos hangeffektusoknak. Az egyéb viselkedésbeli nyalánkságokról a falusi művelődési házak gazdái tudnának csak igazán beszélni. Ahogy hallom, lassanként beindíthatnánk az „egy rendezvény — öt szék” mozgalmat. A nagyobb tömeget megmozgató rendezvényeknek ugyanis —■ közülük is elsősorban a mulatságoknak — a berendezések ekkora hánvada egészen biztos. hogy áldozatul esik. És akkor a különböző „fali grafikákról”, a szerteszórt szemétről még nem is beszéltünk... Nem szeretnék maximalista igényekkel fellépni, de mégis az a véleményem, hogy a kulturált viselkedés nemcsak a kulturális intézményektől és rendezvényektől elválaszthatatlan, hanem ott kellene lennie az élet minden területén. És ha ez így lenne, akkor bizonyára nem látna az ember annyi bicskával összehasogatott széket például a pásztói Nyírfácska presszóban, vagy annyi tönkrevagdosott műbőrfotelt a megyei Madzsar József kórház folyosóin. Mindenki mellé őrt állítani persze lehetetlen, más megoldást kell találni. Ideálisnak azt tartanám, ha mindenki saját maga őre és figyelmeztetője lenne. De addig is — mert ez nem látszik túl könnyen kivihetőnek — beérném a közösség figyelmeztető szavával is. Átmeneti megoldásnak talán nem is lenne elvetendő és hatástalan. — szendi — Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ Tuskó Mihály, a Romhányi községi Taiács megbízott elnöke kérdezi: — A község vízellátása jelentősen függ a cserépkályha- gyár területén levő kúttól. Mikorra várható a pillanatnyilag kritikus helyzet javulása? Gyökér István, a Romhányi Cserépkályhagyár főmérnöke válaszol: — Ezerkilencszázhetvenhá- -om január—február havában várható a javulás, mert akkorra készül el az új víztorony. * Salamon Lajos (Mátraszele) . jbb nyugdíjastársa nevében kérdezi: — Mint bányanyugdijasok a nógrádi szénbányáktól évente illetményszénre szóló utalványt kapnak, melynek beváltása véleményük szerint nem történt az idén egységesen. Szerintük, akik a salgótarjáni TÜZÉP-telepen váltották be az utalványukat, azoknak figyelembe vették a mázsánkénti 10 forintos kedvezményt. Nekik, akik az ÁFÉSZ mátranováki telepén váltották be, ezt 'a kedvez, ményt nem nyújtották. Kérdezik: miből fakad az eltérés? Kérdésüket levélben továbbítottuk a Nádújfalu és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnökéhez, s most Czene György igazgatósági elnök válaszát idézzük: — „A kivizsgálás megállapította, hogy 1972. június I- én az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat (Egerben) a nyári lakossági engedményes szénakcióval kapcsolatosan tájékoztatót tartott a tüzelő- és épületanyagtelep-vezetők részére. A tájékoztatón elhangzottak szerint az engedményes szénakcióba a SZOT-utalvánnyal rendelkező és közvetlen készpénzzel történő vásárlások igényét vették figyelembe. A PM Bevételi Főigazgatóság 2579/1972. sz. rendélkezé- se sem tért ki az illetményszénre vonatkozóan. Több il- letményszén-utalványos fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy részükre is jár a kedvezmény az akcióba bevont szén után. Ennek folytán kértük a MÉSZÖV illetékeseit, hogy e feltételeket beszélje meg országos szövetségünk a TÜZÉP Vállalattal. Megyei szövetségünk 1972. augusztus 1-én levélben értesített bennünket, hogy a forintra szóló illetményszén- utalványokra is érvényes a kedvezményes akcióba való bevonás. Ez időponttól kezdve szövetkezetünk ennek alapján járt el. Szövetkezetünk a forintra szóló tlletményszén-utalvá- nyokra kiadott szénmennyiséget kigyűjtötte, és utólag kérte az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalatot, hogy a 8416.2 mázsa szén után a 10 forint/mázsa kedvezményt számolja e! így tehát, amikor a TÜZÉP Vállalat a fenti ösz- szeget átutalja egyszámlánkra, visszamenőleg visszafizetjük a 10 forint/mázsánkénti árkedvezményt.”- tj NÖGRAD — 1972, decembes 2,, szombat $