Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Bemutatjuk a szovjet köztársaságokat Turkman Szocialista Köztársaság ‘1-’ jn—iW, WWIIW’WI'l.lilIf **« m ii4i 11 iitaiiai * '■ «■«*«■>«££ u A Türkmén SZSZK Közép- Ázsia délnyugati részén fekszik. Területe 488 100 négyzet- kilométer, lakossága közel két és fél millió fő. Fővárosa As- habad. Türkmenisztánban 1918 áprilisában győzött a szovjethatalom, s területe másfél évi idegen megszállás után a Turkésztáiii Autonóih Köztársaság részeként csatlakozott az ■ OSZSZSZK-hoz. 1924 októberében önálló köztársasága lett a Szovjetuniónak. Iparának legfontosabb ágai: kőolaj- és földgáztermelés, vegyipar. Mezőgazdaságában a gyapottermesztés és a karakul juh-tenyésztés játszik főszerepet. . Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ — Szombati napokon Balassagyarmaton, Nagybátonyban, Kisterenyén a postahivatalok csak a kora délutáni órákig vesznek fel pénzt. Üzleteink ennél tovább is nyitva tartanak. Mit csináljunk a napi bevétellel, melyet a BM rendelkezéseinek megfelelően, a váltópénz kivételével aznap postára kell adni? — kérdezi Holecz Ferenc, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. A kérdésre Menoní József, a Posta Vezérigazgatóság ügyosztályvezetője Válaszol: — Az új nyitvatartási rend szerint Balassagyarmaton a postahivatal szombaton 16 óráig tart nyitva. Ezen belül pénzfelvétellel 15 óráig foglalkozik, kivétel a szakos befizetés, melyet a nyitvatartási időig, tehát 16 óráig fogad el a postahivatal. A Nagybátony 1. sz. postahivatalnál 13 óráig lehet pénzt feladni. A fenti időpontok után szombati napon további pénzfelvételre nincs lehetőségünk. A postán be nem fizetett összegek biztonságos őrzéséről az érdekelt vállalatnak kell gondoskodnia. Tájékoztatásul közlöm, högy a városokban a kijelölt posta- hivatalok az aranyvasárnap alkalmával, az üzletek nyitva- tartásához igzodva, kétórás rendkívüli pénzfelvételi szolgálatot tartanak. ■— Mikor és hogyan oldják meg Patakon a kultúrotthon, illetve a KISZ-helyiség problémáját? — kérdezi Kiss János, a KISZ balassagyarmati járási bizottságának nevelési felelőse. Barkó László, a Nógrád megyei Tanács Balassagyarmati járási Hivatalának művelődésügyi osztályvezetője a kérdésre az alábbi választ adta: ■— Patak község lakosságának, elsősorban a fiatalságnak régi vágya a juvő évben megvalósul: a községben klub- könyvtár épül. A klubkönyvtár tervdokumentációja elkészült, az építéshez szükséges fedezet nagyobb része rendelkezésre áll, á község lakói jelentős társadalmi munkát vállaltak a közművelődési létesítmény megvalósításához. A régi párthelyiség helyén felépítendő klubkönyvtár előkészületei már megkezdődtek, a lakosság társadalmi munkában az épület lebontását megkezdte. A KISZ-fiatalok is derekasan kivették részüket a munkából. A termelőszövetkezet szintén jelentős segítséget ad a beruházáshoz. A kivitelező a balassagyarmati TÖVÁLL lesz, s az építkezést tavasszal kezdi meg, augusztus 20-ra tervezik az épület átadását. A klubkönyvtárban külön helyiség áll majd a KISZ-fiatalok rendelkezésére, melyhez a KISZ- Nógrád megyei bizottsága jelentős ösz- szeggel járul hozzá. — sz. gy. — Gondok, örömök Ludányhalászi Nagy gond oldódik meg, húszéves kívánság teljesül Lu- dányhalászi ban. A több mint kétezer lelket számláló község művelődési intézménnyel gazdagodik. December 31“én adják át a klubkönyvtár kulcsait. Végre megfelelő körülmények közé kerül a községben a közművelődés. Az új intézményben egy nagyterem és kisebb helyiségek lesznek. A mozi jelenlegi helyiségét szintén három kisebb klub. illetve szakköri helyiségre bontják. Így mód nyílik a korszerű, kiscsoportos közművelődési forrnak alkalmazására. A könyvtár is jobb környezetbe kerül, klubkönyvtárrá válik. Sok év takarékoskodása eredményezte, hogy a község létrehozott egy ilyen szép eredményt. „Élére kellett rakni a pénzt”, ezért talán nem is jutott mindenre. A kultúr- ház, illetve klubkönyvtár azonban már áll, április 4-ig a berendezés is meglesz, s a jövő évben már többet költhetnek járdára, útra. mert ez az egyik legfontosabb dolog most. Azért a legszükségesebbre mindig jutott. Nehány hete adták át a félmilliós . költséggel felújított óvodát. A községi tanács elnöke szerint a pillanatnyi helyzetet Cigve- lembe véve 5—10 évig biztosan kielégíti az igényeket. Az űj óvoda a szülőknek nagy könnyítést jelent. Az örömök mellett, gondokban sincs hiány. Ez évben életveszélyes épületéből ki kellett költöztetni a postát. A nélkülözhetetlen intézmény számára ideiglenesen a községi tűzoltószertár egy részét használták fel. Ebből különféle félreértések során adódott némi huzavona, a probléma azonban megöldódott, a félreértéseket tisztázták, s a postahivatal sem marad sokáig a szertárban. Kisajátítással telket biztosít a község, tavasszal a szécsényi TÖ- VÁLL már hozzá is foghat az új postahelyiség építéséhez. Még egy új létesítménnyel lesz gazdagabb a közeljövőben Ludányhalászi. Százezer forintot biztosítottak sportpálya létesítésére. Nyolcvanezer már elfogyott, a még hátralevő húszezret pedig jövőre megduplázzák, s ahogy az idő engedi a helyi termelő- szövetkezet elvégzi a gyepesítést. Főként az asszonyok, lányok bánata, hogy nincs a községben fodrász. Többször intéztek kérést a szécsénvi szolgáltató szövetkezeihez hogy telepítsen egv szakembert a községbe azonban az" választ kanták, hogy úgysem vállalná senki, mert nem tudna megélni, Így aztán, ha valakinek sürgős a „frizura”, mehet busszal Szécsénybe. Nógrádszakál Ludányhalászi közös községi Tanácsához tartozik. Ezerkétszáz lakosával húzódik meg, nem messze a határtól. Másfél milliós költséggel hozzák rendbe főútvonalát, a Palóc utat. Járdásítás és csatornázás teszi szebbé a községet, s szerez örömöt a lakóknak. A jövő évben körülbelül hetvenezer forintot költenek járdára. A község lakosságának egy része még mindig nem kielégítő szociális körülmények között él. Számukra házhelyeket alakítanak ki a község területén, hogy létrehozhassák a XX. század emberéhez méltó új otthonokat. Sok gondja van a két községnek. de lassan, lépésről lépésre felszámolják őket. — g. i. — önkormányzat és lehetőség Néhány hét múlva már második esztendejét tölti be legutóbbi tanácstörvényünk, az 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően mégis eléggé tájékozatlan, vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság Is, ami nem egyszer félreértésekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megértése — vagy még inkább félreértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jellege — a nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdésekre vonatkozik, másrészt túlértékelik — legalábbis a pallanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önállóság lehetőségeit is. A helyes nézőpont kialakításához mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok Önkormányzati jellege a népképviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demokrácia továbbfejlesztésének. Efelől nem hagyott kétséget a párt X. kongresszusa sem, amikor az állami élet és a szocialista demokrácia még lendületesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben résztvevő szervek elé. Vagyis a szocialista demokrácia — még pontosabban az állami demokrácia —, a népképviselet és az önkormányzati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvényesítésére. A népképviselet fórum a nép. szavának hallatására, az önkormányzat pedig módszer a nép akaratának gyakorlati valóra váltására, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanácstörvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonatkozásában. Hogy milyen nagy mértékben növekedett az utóbbi két év során a tanácsok és szerveik hatóságiigazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhatja a tanácsházakon, amikor helyben és általában különösebb huzavona nélkül intézik ügyeit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg saját szervezeti és működési szabályzatát, ami egész tevékenységének az alapját képezi. De megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotási és kinevezési jogát is, hogy beszámoltatják a területükön működő, különböző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek életében jelentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. Bőven van tehát lehetőség a demokrácia érvényesítésére, az önkormányzat anyagi oldalén kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi hatáskörök még világosabbak legyenek, és j( óban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény által létrejött új körülményekhez, nem régiben az Elnöki Tanács és a Miniszterin nács is módosított egyes területi hatásköröket. Az érintett minisztériumok, főhatóságok is igyekeznek folyamatosan felülvizsgálni eddig hozott jogszabályaikat, majd „szétosztani” az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatásköröket. A jövő év elejére elkészül valamennyi '»nácsszint, minden szak- igazgatási szervének 11«. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szak- igazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek megvalósításához nélkülözhetetlenek a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bármiféle fejlesztés egyszerűen elképzelhetetlen kellő pénzeszközök és kapacitás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő úl tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely a korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a gazdálkodás torén is a tanácsoknak és szerveiknek. A gazdasági jellegű intézkedések közül kétségkívül a következők a legfontosabbak: a tanács maga határozza meg fejlesztési programját, terveit, középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja-ezek végrehajtását: dönt a hatáskörébe utalt adók mértékének és az adó jellegű kötelezettségek —• vagyis bevételi forrásainak — megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szabadon és önállóan gazdálkodik; ugyancsak önállóan intézkedik pénzeszközeinek átcsoportosításáról, a pénzmaradvány és a tartalékok fel- használásáról, esetleg hitelek felvételéről; végül rendelkezik a kezelésébe adott állami vagyonnal. Elmondható tehát, hogy a tanácsok nem szűkölködnek az Önállósághoz megkívánt saját bevételekben, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy csökkent az állami dotáció mértéke. Az önkormányzat mindig is csak az adott anyagi lehetőségeken belül érvényesülhet — s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot képviselő tanácstagoknak is, és magának a lakosságnak is! ßn|< az űj tanácstörvény hatályba- rtA lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormányzati jelleg kibontakozását, tanáesszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhangban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését állami vonalon. Németh Géz* JEGYELŐVÉTEL — MENTESÍTŐ VONATOK Készfii a MÁV az finnepekre Karácsony, űj érv táján sok ember utaizdk. Vannak, akik hozzátartozóikat látogatják meg, mások a távoli munkahelyről, iskolából jönnek haza. A forgalom emelkedett igényeit tekintetbe veszi a MÁV. A legfontosabb — ho&z- szabb — vonalakon sok mentesítő vonatot állítanak be. Ezekről a vasútállomások forgalmi irodáiban bárki felvilágosítást kap. Célszerű tudakozódni a mentesítő vonatok felől, mert, bár Salgótarján és Budapest között nem indulnak, segítségükkel jobb csatlakozásokkal utazhatunk. Csak december 22. és 24. között Hatvantól Miskolc felé 18, Budapest felé 11 mentesítő járat közlekedik. A pénztárnál való tülekedést is el lehet kerülni. Az előrelátó utasok elővétellel biztosíthatnak jegyet, mely 60 kilométeren felüli útnál — egy hónapra érvényes. Menettérti jegyeket is vásárolhatunk előre. A jegyváltás megköny- nyítésére december 18-tól a salgótarjáni főtéri megálló reggel 5.30 órától 21.30 óráig két, 20. és 23. között pedig három ablaknál árusít jegyeket. A csúcsforgalom növeli a közlekedési balesetek lehetőségét. Mindenkinek saját érdekében fokozottabban óvatosan kell közlekedni, nehogy a kellemes ünnep vasúti balesettel végződjék. —g— Félmillió forint értékben Á Kisipari Termeltető Vállalattal megyénkből hat kisiparos áll üzleti kapcsolatban, illetve állítja élő azokat a termékeket. ame'yeket az orszá, '■>> véHalnt kér tőlük. Az említett Kisiparosok figyelembe véve az áruk termelési értékét, ez évben eddig 500 ezer forint értékű árut juttattak az említett vállalatnak. Egyébként az országos hatáskörrel működő termeltető cég ez év első kilenc hónapjában egy középüzem termelésének megfelelő értéket, majdnem 258 millió forint értékű árut rendelt, illetve hozott forgalomba. Megkezdődött Salgótarjánban a karácsonyi fenyőfavásár. Gazdag választékot nyújt fenyőfákban a MÉK 1. számú piaci standja. Kénünkön Müller Lajosné eladó az egyik vásárlót szolgálja ki Fodor Tamás r NÓGRÁD - 1972, december 14., csütörtök 9
