Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

„Én ebben a házban szeretnék lakni! Én meg ebben! Én meg már itt is lakom! Itt a tanács mögött!’’ — ujjongtak a nagylányok a makett előtt! Még a megyei diákparlamen- ten láttuk őket a fogadóbizottság tagjaiként. Középiskolás lányok ülték, állták körbe Salgótarján kicsinyített mását, s vágyakoztak, dicsekedtek, örültek — k — Motorok „orvosa Ezermester hírében ált Nagyorosziban és környékén Szász István. Elismert szak­mai tekintély, hosszú évek si­keres gyakorlatával alapozta meg hírnevét. Több mint há­rom évtizede kovácsként sza­badult fel. Azóta „kitanulta” az autó-motorszerelő, autó­villamossági és mezőgazdasá­gi gépszerelő szakmát. Négy évtizeddel a háta mögött sem szégyellt beülni az iskolapad­ba, hogy elvégezze az általá­nos iskolát. — Szorgalmas, megbízható, tapasztalt, jó szakember a Pista bácsi — mondják róla. — Nemcsak parancsol a gép­műhelyben, de megfogja a munka végét is. Semmit nem szeret kétszer mondani, in­kább maga lát neki. Az Egyetértés Termelőszö­vetkezet ötvenéves műhelyve­zetője megtalálja a számítását. Jól keres, ám ő is kifogásta­lan munkát ad érte cserébe. Évek kellettek, amíg rábeszél­ték, hogy a Borsosberényben lakó motorok „orvosa” elsze­gődjön a szövetkezetbe. Munkahelyét mindig megbe­csülte, Nagyoroszi a negyedik állomás az életében. Tolmács­ról került ide 1970-ben. A gépállomás megszüntetéséig 17 éven át dolgozott Tolmá­cson. — Nézzenek körül a mű­helyben — kalauzol bennün­ket Szász Pista bácsi. — Ugye kevés gépet látnak. Ez azt jelenti, hogy nincs sok „be­teg” szerkezetünk, részt vesz­nek a termelésben. Mi nyu­hibát gyorsan felfedeznek, ha egyszer már nekem is Előfordult, hogy egész kis ap- lenne. A fiammal megbeszél- róság — sárdarab került a tűk, hogy ha összegyűlik pénz, veszünk egy Zsigulit, vagy Skodát. Sok jót hallot­tam róluk. védőrelé megszakítója közé — miatt Ml napig állt az egyik munkagép. — Általában milyen alkat­részek hiánya miatt bosszan­godtan alszunk, rajtunk nem kodnak? — kérdezzük a szak- tovább, hiszen a kukarica- múlik sem a betakarítás, sem embertől. kombájnra még szükség van. __ Félfüggesztett ekéhez várja a hozzáértő „orvosakat”. s zántóvas, kormánylemez szo­kott hiányozni. Olykor egé­szen a gyárig el kell menni., hogy hozzájussunk a szüksé­ges alkatrészhez. Ha nincs más megoldás, akkor házi a szántás, sem egyéb. — Melyik volt eddig a leg­nehezebb esete? — kérdezzük tőle. — Olyanok vagyunk, mint az orvosok. Ök a betegséget keresik, mi pedig a hibát. Ám az ember elmondja, hogy mi a baja, a gépeket nehezebb vallatóra fogni. Panaszkodott egyszer a Csepel-gépkocsi ve­zetője, hogy nincs erő a mo­torjában. Sokat morfondíroz­tam a dolgon. Végül kiderült, hogy a kipufogódobban van a hiba... Azután a mezőgazdasági gé­pek orvoslása során szerzett Egyetértés Termelőszövetke- tapasztalatairól beszél. Ma- zetbe került a „mindenes” napság már nem dinamóval, Szász István. Szakmáját ra- hanem generátorral szerelik jongásig szereti, otthon kikap- íel az autókat, traktorokat, csolódásként is motorokat, Ám a szakemberek ennek ja- villamossági cikkeket orvo- vítására még nincsenek felké- sol. szítve. Még szerencse, hogy — Elégedett ember vagyok, drága villamossági próbapad- ám van egy nagy tervem, dal rendelkeznek. amellyel Életemben számtalan gépko- esaknem minden villamossági csit megjavítottam, szeretném, Az ötvenéves Szász István munkatársaival már siet is Rozgonyi István Helyes, egyetértek vele Meg kell még jobban Ismerni... A HATALMAS nagycsar­nokban alig halljuk egymás szavát, olyan nagy a zaj, szinte kiabálva beszélünk. Ä téma a Központi Bizottság legutóbbi ülésével kapcsolatos visszhangok, vélemények érté­kelése, az állásfoglalásból adó­dó tennivalók, feladatok vita­tása. Dombóvári Ferenc fiatal em­ber, hegesztőszakmunkás. Ért az ív-, a lánghegesztéshez, ismerője a védőporos és védő- gázas technológiának is. Párt­tag, nemrég került át a sík­üveggyárból a Vegyipari Gép- és Acélszerkezetek Gyára sal­gótarjáni üzemébe. — Azzal kezdem, ami nem váltott ki vitát, amiben teljes az egyetértés. Ez pedig a bér­emelés. Az áremeléseknél vi­szont gyakran kerül szóba a miért? Bár e kérdésekben már központilag is elhangzott a válasz és az érvelés, de az ál­lásfoglalás is utal erre. Rész­letesebben azért nem tudok még nyilatkozni, mert rövid ideje dolgozok itt, nem volt elég időm arra, hogy alaposan megismerjem a brigád tagja­it. Még nem számoltam utá­na, de akiket én ismerek, úgy tudom, hogy egy, esetleg két gyermekük van, így hát az árkorrekció nem okoz gon­dot, mert ellensúlyozza a köz­ponti béremelés. Engem az áremelés nem érint. Eddig na­ponta fél liter tejet ittam, ezt most védőitalként kapom meg. Van viszont motorom. Ezután többet kell majd fi­zetnem. Kicsit furcsán hang­zik, talán lesznek , olyanok, akik neheztelnek rám, mégis azt mondom: helyesnek tar­tom, hogy fölemelik a motor- kerékpárok és az autók adó­ját. Ezt azzal indokolom, hogy jártam Bulgáriában, Csehszlo­vákiában és Lengyelország­ban. Mindenütt sokkal jobbak az utak, mint nálunk. Építeni pedig csak pénzből lehet. Re­mélem, a motorkerékpár adó­jából adódó pluszpénzt az útjavításra használják majd fel. Még annyit szeretnék el­mondani, hogy amikor az em­ber kap, azt jobban elviseli, mint amikor adnia kell. Ne­künk elsősorban adni kell. Testvér KISZ-szervezetek A pásztói .járásban ha­gyományai vannak a KISZ- alapszervezefcék testvérkap­csolatainak. Legutóbb a Pásztói Állami Gazdaság és a MEZŐGÉP KISZ-es fia­taljai vettek részt közös rendezvényen. Együttműkö­dési megállapodást kötöttek, mely szerint a társadalmi ünnepekről közösen emlé­keznek meg. A pásztói gim­názium a csécsei községi KISZ-alapszervezettel tartja a kapcsolatot. Az iskola má­sodik osztálya és a csécsei fiatalok rendszeresen talál­koznak, közös rendezvénye­ken vesznek részt. A járás más alapszervezetei hasonló testvérkapcsolatok kialakítá­sát tervezik. Több és jobb munkát. Aki ezt teszi, az megérdemli a több bért. Aki csak szaval, trehány, hanyag munkát vé­gez, annak nem kell adni még akkor sem, ha az illető rossz hangulatot kelt. S hogy ki mennyit érdemel, azt a veze­tőink tudják a legjobban. PALHUBER István villany- szerelőként dolgozik ebben a gyárban és tagja a pártveze­tőségnek. Azzal kezdi: — En­gem az zavar, hogy az utób­bi években minden esztendő végén valamilyen árkorrekció­ra kerül sor. (Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a bére­melések is rendszeresek.) Majd így folytatja: — Az első ol­vasásra az ember nem is tudja átfogni az egészet, idő kell alaposabb megismerésé­hez. Nekem van gépkocsim, mégis reálisnak találom az emelést. Egy dologra várok majd választ, hogy mit je­lent a differenciáltság. Nem­csak ennek, hanem több egyéb más részkérdésnek tisz­tázatlansága is találgatásra ad okot. Ügy vélem, hogy a bér- intézkedések ellensúlyozni fog­ják az árkorrekciókat. Később számvetést készítet* tünk. Mivel a családban nincs szeszfogyasztó, sem dohányos, így ha csak a központi bér- intézkedést vesszük figyelem­be, akkor is durván számolva 14Ó0—1500 forinttal több pénzt kap Palhuber István 1973-ban mint 1972-ben. Elmondja még, hogy helyes­li az állásfoglalásnak azt a részét, ami a pártépítő mun­kára vonatkozik. Bár az üzemben a pártba lépők 80 százaléka fizikai munkás és KISZ-tag, mégis az a véle­ménye. hogy a követelménye­ket növelni kell és továbbra is a munkásokat és műszaki megoldás, ,bütyköléssel” próbáljuk rend­be hozni a gépet. A szovjet kombájnokhoz jó az alkat­részellátás, nem mondható el ugyanez az NDK-beli gyárt­mányokról. Pótalkatrész hiá­nya miatt a nyáron az egyik négy napig állt Sok víz lefolyt a Lókos-pa- takon, amíg gróf Weicheim kőbányájának műhelyéből az Biztató év vége előtt A Iionti termelőszövetkezet- metét dugványoztak. Az ál ben. ahogy Pál László, a gafc- lattenyésztők jó munkáját di­daság elnöke jelentette, bizta­tó év vége előtt állnak. A be­takarítási munkák és az őszi mélyszántás is befejeződött. A málnatelepítéssel is végeztek. ... „ Ezen felül' húsz katasztrális u _oen: holdon szamócát, faiskolájuk­ban pedig százötvenezer cse­cséri. hogy a napokban az NSZK-ba és Olaszországba tizennyolc darab hízómarhát sikerült eladni. A minőségtől huszonhat—huszon­nyolc forintot kapnak kilo­grammonként az állatokért. Űj vegytisztítórészlegek értelmiségieket kell a párt so­raiba hívni. Ruskó Márton is párttag. A Csepel Autógyárból jött haza. Karancsalján vett házat. Két gyermeke van, á családból egyedül ő dolgozik. Pesten 13 forint 50 fillér személyi óra­bére volt, itt 12,50 forintot kap. — Lesz ez több is, ha a termelés beindul és teljesít­ménybérben dolgozom. Nem igaz, hogy Pesten nagyobbak a személyi bérek, mint itt. Ott is meg kell doglazni a pénzért. Én például 5— 6000 ezer forint körül keres­tem. Igaz nem 200, hanem 290, 310 órát dolgoztam. Hogy a jövőben többet tudjunk osz­tani, többet és főleg hatéko­nyabban kell dolgozni. Erre öéztönöz bennünket majd a teljesítménybér-rendszer. Egyébként az állásfoglalással egyetértek, mélyebb megérté­se további tanulmányokat kí­ván. Ami pedig az árak moz­gását illeti, sokan még talál­gatnak. Ha még több konkrét dolgot megismerünk, akkor még könnyebb lesz a dol­gunk. ★ KÉTSÉGTELEN, az állásfog­lalást tetszik, nem tetszik ala­pon nem lehet vitatni, mert egységes egészet alkot. Ok. okozati Összefüggésben tár­gyalja a tennivalókat és a gondokat, ezáltal mindenkivel érzékelteti: egy fejlődő gaz­daságról van szó, ahol nem lehet régi sémákban gondol­kozni, a gazdaságot úgy kell felfogni, mint olyan folyama­tot, ahol nem csak a termelés feltételei — anyagok, gépek, berendezések árai — hanem a végső produktum is változik. Ez pedig az árakban jut kife­jezésre. V, K, V iulgótiujaíw Kuóaxati Szövet- vezilí ugyancsak pásztó és, S/.é- kezef, a lakosság növekvő igényei- csény környékén tíz új begyűjtő­nek kielégítése végett már tavaly hely létesítését. A községek még is l.~ millió forintot ruházott be. nincsenek kijelölve. Nagybátony- Ebben az évben Szécsényben és ban is beindult a vegytisztítás, Pásztón nyitottak új gyorstisztító míg Kistorony ell a most folyó szalont, melynek értéke közel tárgyalások alapján várható, hogy kétmillió forint. Jövő évben ter- a napokban kerül rá sár. MAI KOMMENTÁRUNK Anyagbeszerzők A TERMELŐSZÖVETKEZETI üzemekben fontos szere­pet töltenek be az anyagbeszerzők. Az ő feladatúk az al­katrészek beszerzése, különböző nélkülözhetelen felszerelé­sek felkutatása,- megvásárlása. Ha elgondoljuk, hogy a tsz- ekben milyen nagy szerepet töltenek be az üzemíképes gé­pek, akkor mérlegelhető az anyagbeszerzők munkájának fontossága. A gépek üzemképes állapota attól is függ, ki tudják-e elégíteni az alkatrészigényeket. A jó anyagbeszerző ezekre a hetekre a legszükségesebb alkatrészekké!, már feltöltötte a raktárt. Gondoskodott arról, hogy azokból megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre Fontos, nélkülözhetetlen tevékenységet fejtett ká. Nem mindegy azonban, hoigy az alkatrészt milyen költségekkel sikerült beszereznie. Ezzel jelentősen megemelheti, vagy csökkentheti a téli gépjavítás költségeit. Lehet, most sokan rosszallóan kérdezik, mire való egy 1 termelőszövetkezeti alkalmazott tevékenységét fényszóróiba állítani? Elsősorban is az anyagbeszerző tevékenységét nem lehet az átlagalkalmazottakéhoz hasonlítani Százezer fo­rintok forognak a kezében. Nem lehet közömbös semmilyen szempontból a tevékenysége, mert pénzről, méghozzá igen sok pénzről van .szó. Ismerünk olyan anyagbeszerzőt, akit „hősként” tartanak nyilván, mert mindent megtett azérí, hogy a szükséges alkatrészt beszerezze. Elutazott a főváros­ba, onnan az ország másik sarkába, hogy utazhasson a har­madikba. Az utat legtöbb esetben valamilyen járművel tet­te meg az egyetlen dobozkában elférő felszerelésért. Ahol ennek a hiánya valóban jelentős veszteséget jelentene a gazdaságnak —ez az, ami ma már elképzelhetetlen —meg­értené az ember az érte való hajszát és a kiadást. De, ha alaposabban megvizsgálják a dolgot, kiderül, hogy az uta­zás mögött más okok is vannak. Egy kis kiruccanás, a fővá­rosi levegő varázsa stb. Ugyanis egy konkrét esetben be­bizonyosodott, hogy a több száz kilométer utazást megtaka­ríthatták volna, mert a keresett alkatrésziből a megyei AG- ROKER-kirendeltségen bőséggel rendelkezésre állt. Nem kívánunk propagandát kifejteni a megyei alkat­rész-kereskedelmi vállalatnak. Jelen esetben —1 tekintettel monopolhelyzetére — nincs arra szüksége/ De az igazság az igazság, az utóbbi években biztosították az igényelt al­katrészek legtöbbjét. Ha netalán valamilyen igényt nem tudtak kielégíteni, akkor a telexgép mellé ültek és íélzöv gették az ország legkülönbözőbb vidékeit, hogy beszerezzék, amire a termeléshez szüksége van a tsz-nek. EZEK UTÁN ÉRTHETŐ, ha azt mondjuk, hogy annak a bizonyos anyagbeszerzőnek fölösleges volt az országot vé gigkocsikázmi, mert mehetett volna Balassagyarmatra meg­vásárolni az alkatrészt. Sajnos, az anyagbeszerzők fölösle- • ges utazásai nem ritkaságszámba menők. Nagyon is gya­koriak. Érdemes lenne egyszer számvetést tenni, hogy egv esztendőben mennyi pénzt költenek el csak úti- és kiszál­lási költségre. Megdöbbentő számok jönnének 'ki. Ha . ez valóban nélkülözhetetlen, még megérti az ember. De ha csalt szeszélyességből, vagy más egyéni érdekből történik, akkor megálljt kell parancsolni, mert ez már szabálytalan A helyig lehetőségeket használják ki a tsz-üzemek. A megyei kereskedelmi kirendeltség nagyon szerencsésen Nógrád köz­pontjában telepedett le. A megye minden sarkából azonos költséggel elérhető. Őket szorongassák az alkatrészért. Ha nem tudnak adni, majd beszerzik. Ez a dolguk. A termelő­üzemnek nem mindegy, milyen költséggel vásárolja az al­katrészt. — R — NÓGRÁD — 1972, decembet 2., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents