Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

V IVlcsgyarorszcig Europa biztonsagáért Egy hét múlva — november 22-én — megkezdődnek: Hel­sinkiben az európai biztonsági értekezlet skoldalú előkészíté­sét szolgáló tanácskozások. Ennek kapcsán Tóth Ferenc, az. MTI tudósítója tájékozta­tást kért a Hazafias Népfront Országos 'Tanácsánál arról, hogy Magyarországon az el­múlt években milyen fontos ailomásai — eseményei, ren­dezvényei — voltak a konti­nensünk békéjéért és bizton­sagáért társadalmi síkon foly­tatott küzdelemnek. — ismeretes, hogy a Varsói Szerződés államainak vezetői 1969. március 17-én a magyar [óvárosban adták ki a jelszót: „Váljék Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együtt­működésének kontinensévé!” Ekkor bocsátották ki a neve­zetessé vált Budapesti felhí­vást, amely a gyakorlati meg­oldás útjára vitte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésének ügyét. E felhívás nyomában meggyorsult a haladás egy. általános európai biztonsági rendszer megteremtése felé. Ebből a munkából — szocia­lista szövetségeseivel karöltve és velük teljes összhangban a magyar kormány és egész tár­sadalmiunk is igyekezett ki­venni a részét. Az Országos Béketanács tudományos bizott­sága kerekasztal-konferencián vitatta meg Budapesten és né­hány megyei székhelyen. Ok­tóber 4—5-én tartotta VII. kongresszuséit a magyar bé­kemozgalom, e kongresszuson külön munkabizottság foglal­kozott „Az európai biztonság és feladataink” című témá­val. 1970- ben a Hazafias Nép­front budapesti Bizottságánál fontos kezdeményezés szüle­tett: hívják össze az európai fővárosok békekonferenciáját. Az év krónikájához tartozik, hogy csupán az első fél évben 350 nagygyűlésen és több ezer üzemi rop gyűlésen méltatták az európai biztonsági értekez­let összehívását célzó nemzet­közi tanácskozások jelentősé­gét. 1971- ben hazánkban Is a társadalmi mozgalmak széle­sedésé jelezte az európai együttműködési folyamatot. Az esztendő tavaszán, május 14. es 17. között Budapest adott otthont a Béke-világtanács közgyűlésének. A beterjesztett magyar dokumentum leszögez­te: abban, hogy a kontinens történetében eddig példátlanul hosszú idő óta sikerült bizto­sítani a bókét, jelentős szere­pe van az európai szocialista országok közösségének, politi­kai, katonai és gazdasági ere­jüknek. A Magyar Országos Béketanács azt ajánlotta a köz­gyűlésnek, hogy a béke és a biztonság megteremtéséért — félretéve a nézeteltéréseket — meg kell valósítani kontinen­sünk békeerőinek széles körű összefogását. A közgyűléssel egyidőben zajlott le a magyar fővárosban az európai főváro­sok békemozgaimi képviselői­nek tanácskozása. Az Európai Biztonság és Együttműködés -Magyar Nemzeti Bizottsága 1971. szeptember 30-án alakult meg. A bizottság feladata, hogy szervezze, serkentse, összefog­ja a magyar társadalmi szer­vezeteknek azt a tevékenysé­gét, amelyet az európai bizton­ság és együttműködés előmoz­dításáért folytatnak, lehetősé­geket nyújt arra, hogy a ma­gyar társadalom fokozatosan bekapcsolódjék az európai párbeszédbe, feladatának te­kinti, hogy hozzájáruljon az európai népek közgyűlésének összehívásához, s arra törek­szik, hogy mihamarabb hívják össze a kormányközi biztonsá­gi értekezletet' Jelentős társa­dalmi megmozdulás volt 1971- ben a magyar és olasz parla­menti képviselők, közéleti sze­mélyiségek találkozója Buda­pesten. Véleménycseréjük so­rán megegyeztek abban, hogy lehetséges és elengedhetetlen az államok európai biztonsági és együttműködési értekezleté­nek összehívása. Ez év júliu­sában magyar parlamenti kép­viselők utaztak Rómába to­vábbi tanácskozásra. — Az idén a Hazafias Népfront V. kongresszusa úgy foglalt állást, hogy a népfront­mozgalom teljes erejével tá­mogatja az európai biztonsági értekezlet gondolatát az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dés Magyar Nemzeti Bizottsá­gának munkáját. Ecuaíor továbbra is elfenáll Az ecuadori kormány eré­lyes intézkedésekkel kíván érvényt szerezni a felségvizei 200 mérföldes kiterjedéséről szóló törvényeinek. Az elmúlt 48 órában az ecuadori ható­ságok az Egyesült Államok hét, és Kanada egy halászha­jóját tartóztatták fel és kísér­ték egy ecuadori kikötőbe az ország felségvizeinek megsér­tése és engedély nélküli halá­szat miatt. Az egyik hajót, miután kiderült, hogy megfe­lelő halászati engedélye van, útjára bocsátották. Az Egyesült Államok kor­mánya tiltakozott Ecuador lé­pése miatt. Washington állás­pontja szerint a tengerparti államok felségvizei mindössze 12 mérföldre terjednek ki, s a minap ennek megfelelő tör­vényt hozott az amerikai kongresszus is. (MTI) Napirenden (Folytatás az I. oldalról) A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy bár jó a járási hivatal tevékenysége, mégis az eddiginél hatéko­nyabban és differenciáltabban kell segítenie a községi taná­csokat a feladatok ellátásában, jobb munkamódszerek kialakí­tásában. Jobban kell foglal­kozni a társközségek gondjai­val, az igazgatási munka ellá­tásával, a megalapozott hatá­rozatok készítésével. A hozzászólások igazolták a végrehajtó bizottság megálla­pítását. Dr. Szittner András javasolta, hogy a járási hiva­tal vizsgálja felül az idei év tervteljesítését. Ugyanis fe­szültség jelentkezik a tervsze­rű munkában, mert egye6 köz­ségekben elkezdtek olyan épít­kezéseket is, melyek nem sze­repeltek a tervben míg az elő­re elhatározott feladatok le­maradtak. Céltudatosabb és tartalmasabb koordinációra van szükség, alapvető feladat­ként jelentkezik az óvoda­kérdés megoldása, s a cigány­telepek felszámolása. Szoó Bé- láné hozzászólásában szóvá tet­te az idős emberekkel való tö­rődés fontosságát, az egész­ségügyi feladatok figyelemmel kísérését. Berki Mihály a terv­szerű szakember-utánpótlás szükségességéről beszélt, mert a járási hivatal, de a községi tanácsok is csak így tudnak eieget tenni a követelmé­nyeknek és elvárásoknak. He- rencsényi József a szolgálta­tások fejlesztését sürgette. A szécsényi járásban 14 száza­lékkal kevesebb a szolgáltatá­sok aránya a megyei átlagnál, de nem megfelelő a szolgálta­tóházak kihasználtsága sem. Hasonlóan sok gond jelentke­zik a járás termelőszövetkeze­teinél, sok a veszteséges közös gazdaság, és az idén sem megnyugtató a helyzet. Dr. Körmendi József részletesen elemezte a hivatal hatósági munkáját, amely megfelel a követelményeknek, viszont egyes területeken sok még a kívánnivaló. Főként az építés­ügyi hatósági munka gyenge, sok a megalapozatlan határo­zat és a fellebbezés, az anya­könyvi és gyámügyekben gyakran bonyolult az engedé­lyek kiadása. A végrehajtó bizottság el­fogadta a jelentést azzal a kiegészítéssel, hogy a hivatal készítsen részletes tervet a konkrét feladatok végzésére és azt ismertesse az apparátus dolgozóival, a községi tanácsok tisztségviselőivel is. Ezt köve­tően a végrehajtó bizottság a kolóniák felszámolását és egyéb ügyeket tárgyalt. — A magyar békeinozgalom európai biztonsági hetet ren­dezett 1972. május 6—13. kö­zött. Ebben az időszakban a fasizmus fölött aratott győze­lem évfordulója alkalmából tartott események középpont­jába is az európai biztonság kérdése került. Több olyan nemzetközi tanácskozáson is ott voltak a magyar küldöt­tek, ahol Európa volt a téma- Ezek közül kiemelkedő ese­mény volt ajs európai közvé­lemény képviselőinek közgyű­lése, amely június 2—5. között zajlott le Brüsszelben. Ma­gyarországot 17 tagú küldött­ség képviselte. A közgyűlésről kiadott dokumentum brüssze­li lelhivásként vált ismertté. — A brüsszeli közgyűlés után az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága úgy foglalt állást, hogy tevékenyen részt vesz- a felhívás érvényesítésé­ben. Arra törekszik, hogy nemzetközi kapcsolatait fel­használva erősítse az európai béke, a biztonság és együtt­működés társadalmi tömegbá­zisát. (MTI) Érvelés helyeit dühödi kirohanás Az ENSZ közgyűlésében folytat dott a vita 'Gr. miko szovjet külügyminiszter szen­tem tier 26-án előterjesztett határozati javaslata fölött, amely az erőszak alkalmazá­sának a nemzetközi kapcsola­tokból történő kizárását, vala­mint a nukleáris fegyverek használatának örökös tilalmát indítványozza. Mint a TASZSZ tudósításában olvasható, a felszólalók legtöbbje fontos­nak és időszerűnek nevezte a szovjet javaslatot, amint ez egyébként Irán, S/.omálin, Kuba, Kuwait, India és Finn­ország képviselőinek felszóla­lásaiból is kiderült. Az afro­ázsiai országok megbízottai megelégedéssel állapították meg, hogy a szovjet javaslat a legkisebb mértékben sem sérti a nemzeti felszabadító mozgalmaknak azt a jogát, hogy fegyveres harcot folytas­sanak népeik felszabadulásá­ért, hogy védjék magukat, s küzdjenek az agressziók Kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért. (MTI) NÓGRAD - 1972. november 15., szerda Varsóban a lengyel szakszervizetek VII. kongresszusán Földvári Aladár (középen) a SZOT elnöke ajándékot nyújt át Wladyslaw Kruczeknek, a lengyel szaktanács elnökének A hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó bolgár párt- és kormányküldöttség vezetője, Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke (balról) kitüntetést ad át Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a bolgár küldöttség tiszteletére adott vacsorán Meghálállak a libanoni hatóságok A libanoni hatóságok meg- ellen tiltakozók menetét. A hátráltak a szakszervezetek és tüntetők a parlament ele vo- a baloldali pártok előtt: az nultak, ahol Kamal Dzsumb- utolsó pillanatban mégis en- latt, a haladó szocialista part gedélyezték a rendőrt önkény vezere a többi baloldalt pán _____________________________ _ vezetőinek jelenléteben ke­mény szavakkal bélyegezte meg a rendőröknek a sztráj- Koló munkásokkal szemben alkalmazott barbár módsze­reit. D zsumblatt követelte a Ghandour csokoládégyár őri­zetbe vett munkásainak sza­badon bocsátását, a hét végi véres rendőrattak elrendelői- nek megbüntetését, a sztráj- kolók követeléseinek teljesí­tését. A Bejrúti Rádió közlése sze­rint hétfőn este Kazem el- Kvalil munka- és szociálisügyi miniszter közreműködésével megállapodás született a Ghandour gyár vejzétői és a szakszervezetek között a mun­ka újrafelvételéről. Az egyez­ség értelmében szerdán vala­mennyi visszatér a gyárba, Nincs ugyanakkor megállapo­dás a sztrájkolók követelései­nek teljesítéséről, a munka­bérek fölemeléséről és a mun­kafeltételek javításáról. Mint már beszámoltunk róla, a rendőrség szombaton a tíz napja sztrájkoló Ghandour gyári munkások egy tüntető csoportjára csapott le, s ki­oltotta két embernek az éle­tét. A szakszervezetek tilta­kozásul 24 órás általános sztrájkot hirdettek egész Li­banon területére. (MTD Egy esztendővel ezelőtt, 1971. november 15-én foglal­hatta el — a szocialista or­szágok és más haladó orszá­gok több mint kétévtizedes harcának eredményeképpen — jogos helyét a Kínai Népköz- társaság az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Ez az ese­mény jól példázta az erővi­szonyok alapvető megváltozá­sát a világban, s kedvező kö­rülményeket teremthetett vol­na, hogy a szocialista orszá­gok és a békés és biztonságos nemzetközi viszonyok érvé­nyesüléséért küzdő többi ál­lam sikeresebben vethesse lat­ba befolyását a világszerve­zetben is. Sajnos, a remények nem teljesültek. Sőt, a Kínai Nép- köztársaság szereplése az ENSZ-ben még azoknak is kiábrándulást jelentett, akik — számításba véve Peking politikai tévelygéseit, cik­cakkjait és főleg szovjetelle- nességtől fűtött Indítékait — fenntartással és óvatossággal tekintettek a kínaiak fellépé­se elé. A Kínai Népköztársaság ENSZ-szereplése azzal kezdő­dött, hogy az Egyesült Álla­mokkal együtt rágalmazta In­diát és a Szovjetuniót, a ben- gálial nép nemzeti felszabadí­tó küzdelmét, s elítélte a füg­getlen Bengáli Népi Köztár­saság megalakítását. Az idén csak annyit változott a hely­zet, hogy a realitásokkal job­ban számoló Egyesült Álla­mok időközben diplomáciai kapcsolatra lépett a Bengáli Népi Köztársasággal, s ennek megfelelően, támogatta felvé­telét az ENSZ-be. Peking ez: zel szemben, mint a „népi há­borúk és a nemzeti felszabadí­tó harcok bajnoka”, vétójogát először alkalmazva, a Biz­tonsági Tanácsban megakadá­Egy év ENSZ-tagság Egyenlőtlen és árulkodó mosolyok lyozta a Bangla Desh ENSZ­tagságát. Október 4-én hangzott el Csiao Kuan-hua kínai kül­ügyminiszter-helyettes felszó­lalása az idei ENSZ-közgyűlés általános vitájában. A dip­lomáciai szakértők — amint ez lenni szokott — azonnal nagyító alá vették a 66 per­ces beszédet, s még azt is megszámlálták, hányszor ej­tette ki az Egyesült Államok s hányszor a Szovjetunió ne­vét. Ez a szorgos analízis egyöntetű véleményhez juttat­ta a megfigyelőket: a két úgy­nevezett szuperhatalom közül a kínai küldött a Szovjetunió ellen intézte a hevesebb tá­madásokat. , Az európai biztonsági ér­tekezlet, mondotta, konfrontá­cióhoz fog vezetni, s az érdek­szférák felosztását célozza. Pe­king megbízottja ezzel az ér­tékeléssel szinte szó szerint Is­métli azt, amit a biztonsági értekezlet ádáz ellenzői, pél­dául olyan ismert keresztes­lovagok hirdetnek, mint a ba­jor demagóg: Franz-Josef Strauss. Megjegyzendő, hogy a Kínai Népköztársaság teljesen elvte­len Európa-politikája megmu­tatkozik abban Is, ahogyan az utóbbi időkben a Közös Piac kérdéseire tekint. Ha a pe­kingi propagandának hinni lehet, akkor ez a monopol- kapitalista gazdasági egyesü­lés a záloga a kontinens sza­bad, demokratikus fejlődésé­nek. S ez az álláspont annál is inkább átlátszó, mert köz­ben az európai szocialista or­szágok gazdasági összefogását, a KGST-t szidalmazzák. A pe­kingi logika szerint tehát a szocialista országok törekvése az összefogásra, az integrált gazdaságra, helytelen; ki-ki csak önerőre támaszkodva építheti a szocializmust, ha azonban a kapitalisták fog­nak össze, ez meggyorsítja a fejlődést. Hasonlóan önleleplező az a kritika, amellyel Kína az ENSZ közgyűlése elé terjesz­tett szovjet javaslatot Illeti. Azt állítja, hogy az erőszak alkalmazásának kizárása és az atomfegyverek betiltása a nem nukleáris országok ellen irányul. Hogy miért? Erre adósak maradnak Pekingben a válasszal, hiszen logikusan nehéz is lenne bizonyítani, hogy ha betiltják az atom­fegyvereket, miért kerülnek a nukleáris fegyverkezés szem­pontjából rosszabb helyzetbe azok az országok, amelyeknek nem volt atombombájuk, azok­kal szemben, amelyek nukle­áris fegyverkészletüket meg­semmisítenék. önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy Kína a tilalomtól és az ez­zel kapcsolatos nemzetközi hangulattól saját atomfegy­ver-kísérleteit félti. Ugyancsak megmagyarázha­tatlan. miért támadja Kína a szovjet—amerikai SALT-meg- állapodást, s miért tekint egy tefegyverkezés felé tett lé­pést — még ha az kétségte­lenül csak részleges is — a fegyverkezési hajsza fokozá­sának. S végül rendkívül leleplező Pekingre, valódi szándékaira,' és szovjetellenességére, hogy a Szovjetunió által javasolt leszerelési világértekezletet el­veti, mondván ez „üres viták klubja lenne, és ezért jobb, ha nem tartják meg”. Nagyon valószínű, hogy egy ilyen értekezleten sokfajta nézet, vélemény kapna hangot, ta­lán heves vitákra is sor ke­rülne. De jobb vitatkozni, mint fegyverrel egymásra tá­madni! S vajon nem viták­ban, sőt kompromisszumok­ban jutnak valamiféle kölcsö­nösen elfogadható álláspont­ra a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok politi­kusai, ha egymással találkoz­nak? Ideértve mondjuk Ni­xon amerikai elnök és Csou En-laj, a kínai miniszterel­nök, illetve Mao Ce-tung el­nök találkozását is a pe­kingi eszmecsere alkalmával. Peking az elmúlt esztendő­ben élénkítette diplomáciai kapcsolatait, külpolitikai érintkezését a világ sok or­szágával- és a „kulturális for­radalom” elutasító merevségét feladva, rugalmasságot és oly­kor kifejezetten mosolyt mu­tatott. Csak éppen ez a na­gyon egyenlőtlenül mutatott rugalmasság és mosoly árul­kodik. Megértés a nem régen még Kína állami létét Is ta­gadó kormányok iránt, s ren­díthetetlen bezárkózás, eluta­sítás az azonos társadalmi be­rendezkedésű országok min­den ésszerű és — lényét »ben — a közös ügyet szolgáló kez­deményezésével szemben! Nemes János

Next

/
Thumbnails
Contents