Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

NÓGRÁD MEGYEI BÍZOTTS AGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA­XXVIII. ÉVF., 267. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. NOVEMBER 12.. VASÁRNAP Helsinki előkészítő konferencia Első ülés november 22-én Helsinkiben sajtóértekezleten jelentették be, hogy no­vember 22-én 15 órakor a dipoli konferenciateremben kez­dődik meg az európai biztonsági értekezlet sokoldalú elő­készítő tárgyalássorozata. A házigazda Finnország nagy várakozással tekint az előkészítő megbeszélések elé és a szakemberek már a jövő héten nyitásra kész ' állapotba hozzák a konferencia színhelyét. Az első ülést dr. Ahti Krjalainen finn külügyminisz­ter nyitja majd meg- (ADN) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L. I. Brexiuyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa meghívására ez év november végén L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi A kölcsönös tájékoztatás jegyében __ r 99 m r __m m r m ■ rr a O rszággyűlési képviselők és választók tanácskozása Bizottsága főtitkárának vezetésével a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége hivatalos baráti látogatást tesz Magyaror­szágon. (MTI) Nagy érdeklődés, sok hoz­zászólás, erdekes és hasznos javaslatok meghallgatására jöttek össze tegnap délelőtt a salgótarjáni járás országgyű­lési képviselői a választóke­rületi bizottság tagjaival. A találkozó jelentőségét az is aláhúzza, hogy a választások óta most első alkalommal ta­lálkoztak közvetlenül a kép­viselők a választókerületi bi­zottsági tagokkal, hogy köl­csönösen elmondják tapaszta­lataikat. A baráti hangulatú beszélgetésen Szomszéd István és Gajdár Pál országgyűlési képviselő mellett jelen volt Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára és a járási hivatal elnöke, Ka­B alassagyarmat, november 11. Szombaton napközben sem maradtunk esemény nélkül. Délelőtt Debreczeni Tibor tar­tott előadást a pódiumjáték problémáiról, korreferense Rencz Antal volt. (Érdekes színfolt, hogy a konferencia előtt a Balassagyarmati Álla­mi Zeneiskola művésztanárai adtak rövid műsort!) Délután Lengyel Pál, Gőz István, Éless Béla és Debreczeni Ti­bor számolt be külföldi útjá­nak tapasztalatairól. A fesztivál részvevőit és vendégeit azonban még min­dig a pénteki események fog­lalkoztatták, különösen az esti bemutatók, amelyen többek között dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára is megjelent. Mindenki azt várta ugyan­is, hogy az idén sokkal ki­egyensúlyozottabb lesz a me­zőny, a díjnyertes esztergomi és a versenyen kívül fellépő (vagy lelépő?) balassagyar­mati együttes alaposan felka­varta- a kedélyeket. Minde­nekelőtt essen szó azonban a joggal legtöbb dicséretet, el­ismerő szót kiérdemelt két együttesről, a veresegyházi Forrás Irodalmi Színpadról és a tiszaföldvári Bányai Kornél Diákszínpadról. Az előbbiek Czakó Gábor: Emberkert cí­mű művét adták elő, ifj. Dá­niel Kornél rendezésében, he­lyenként epikusán, vagy elna­gyoltan, mégis jól, az utób­biak Petőfi Sándortól A hely­ség kalapácsát vitték színpad­ra, Szabó András rendezésé­ben. A tiszaföldváriak brillí­roztak, a színészi játék olyan magas fokát csillogtatták meg, ami csúcsát önmaga paródiá­jában éri el. A pénteki be­mutató legszebb, legörömte­libb perceit nekik köszönhet­jük, amit nem csupán játék­kal és rendezéssel, de a pó­szás András is- A találkozót a Hazafias Népfront járási bi­zottsága szervezte meg, és mint Kazinczi Pál népfronttit­kár elmondotta, a jövőben rendszeressé kívánják tenni az összejöveteleket. Az országgyűlési képviselők és a választók találkozásának célja az volt, hogy a képvi­selők beszámoljanak az or­szággyűlés munkájáról, képvi­selői feladatukról, közvetle­nül tájékozódjanak a válasz­tókerület gondjairól, örömei­ről, a megoldásra váró fela­datokról. Felmerült a képviselői fo­gadóórák kérdése. A tanács­kozás résztvevőinek egyönte­tű véleménye szerint ezeknek diumon nélkülözhetetlen mér­téktartással is szereztek. A mértéktartás hiányával ért el viszont ellenkező ha­tást a túlnyújtott (csaknem nyolcvanperces) Egy rögesz­me — reklámáron című ösz- szeállítás (Brády Zoltán és Vámos Miklós pályaműve), Nagyfalusi Tibor rendezésé­ben. Az esztergomi művelő­dési központ klubszínpada a fesztivált megelőző pályáza­ton ezzel és egy másik irodal­mi színpadi művel érdemelte ki az első díjat. (A zsűri tag­jai Debreczeni Tibor, Máté Lajos és Dévényi Róbert vol­tak!) Éppen ezért nagy vá­rakozás előzte meg az eszter­gomiak bemutatkózását, talán éppen ez fokozta tragikussá a nézők csalódását. A szöveg­könyv, amely a reklám ürü­gyén serra veszi szinte hu­szonöt év vicclapokban és ka­barészínpadon ezerszer meg­énekelt visszásságait, színpad­ra helyezve exhibicionista módon magamutogatta meg­annyi gyengéjét. (A szöveg­könyvre utaló szakállas poén­nal a közönség is nyomban reagált, mondván, hogy ez klerikális mű volt. Hiszen az előadás végén zsűri és közön­ség egy emberként sóhajtott föl: „Hála istennek!’’) A legfájdalmasabb látványt mégis a balassagyarmati Ma­dách Imre Irodalmi Színpad együttesének állítólagos imp­rovizációja nyújtotta. (Mintha a gyöngyösiek irodalmi szín­padi paródiája, A szarajevói gyilkosság — tálban őket fi­gurázta volna ki, tökvágó és ruhahúzkodó jeleneteivel!) Ezt á főzeléket még cintá­nyérral (és egyedem-begys- demmel megspékelve sem le­hetett megemészteni. A szép múltra visszatekintő, kitűnő színjátszókból álló együttes (Folytatás a 2. oldalon.) időpontja nem kielégítő, in­kább alkalomszerű, mint rendszeres. Kazinczi Pál arról is be­szélt, hogy a képviselőket szí­vesen látják az üzemekben, termelőszövetkezetekben, is­kolákban, ahol közvetlenül ta­lálkozhatnak az emberekkel. A járás községeiben általában sokan hallgatják meg a kép­viselők beszámolóit. Szomszéd István képviselő arról szólott, hogy a képvise­lők minden esetben szigorú­an, a törvényesség keretei kö­zött végzik munkájukat a vá­lasztópolgárok érdekében. Be­szélt az országgyűlési felszó­lalások, interpellációk mód­járól, valamint arról, hogy a ( képviselők munkáját meny­nyiben segítik a tanácsok, a népfront- és egyéb tömeg­szervezetek. Sokféle üggyel fordulnak az emberek a kép­viselőhöz. Óvoda, lakás, mun­kahely, iskolaügyek, emellett sok a közérdekű panasz is- Itt legelső helyet foglalják el az útgondok, az ivóvízellátás, Vo­natok, autóbuszok indulása, na és a nagybátonyi rendelő helyzete. Gajdár Pál képvise­lő személyes élményeiről szá­molt be és arról, hogy meny­nyire segíti a képviselők mun­káját, ha többször találkoznak a választópolgárokkal. Kispál József, Kaszás András, Weisz Endréné, Kazinczi Ferenc, Szomszéd Imre, Végh Antal, Puszta István felszólalásában megerősítette, hogy a tanács­kozás jól szolgálta a választó- polgárok ügyeit és minden bi­zonnyal segíti majd a kép­viselők munkáját Névadók Salgótarjánban Nagyszabású névadó ünnep­séget rendeztek szombaton Salgótarjánban a 405-ös mun­kásszállásom. A Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat 13 dolgozójának gyermeke volt az ünnepelt. Végh Gab­riella, Kollár Norbert. Szol­noki Péter, Verebélyi Anita. Kalmár Andrea, Kissimon Olivér. Nagy Pál Éva. Murá­nyi Péter, Harmann Csilla, Kocsis Mariann, Bazsó Mária, Rutár Elvira és Zsókai Ádám névadója bensőséges volt és a kicsinyeknek ajándékokkal kedveskedtek. Névadók voltak a városi tanácsházán is, ahol két BM- dolgozó gyermekét. Rigó Ani­tát és Horváth Mária Júliát köszöntötték az úttörők. Fa- ragona István és Hrozik And­rea, valamint Bővíz Tamás névadóját is a tanácson ren­dezték ünnepélyesen, sok báj­jal. kedvesen. A névadókat a salgótarjáni családi iroda rendezte. (Kulcsár József felvétele) Irodalmi színpadi napot A helység kalapácsának fergeteges sikere Majdnem botrányba fulladt az esztergomiak bemutatkozása ftktívaülés Salgótarjánban A vállalati központok és gyáregységek együttműködésének további feladatai Tegnap Salgótarjánban, az SZMT-székház nagytermében a megyei pártbizottság hívásá­ra aktívaértekezletre jöttek össze azoknak a vállalatoknak a pártbizottsági titkárai, szak­szervezeti és KISZ-titkárai, valamint gazdasági vezetői, akiknek a központjuk Buda­pesten székel. Eljöttek a ta­nácskozásra a megyében levő telephelyek párt-, szakszerve­zeti, KISZ. és gazdasági veze­tői is, az iparfeljesztésben ér­dekelt városi, járási bizottsá­gok első, illetve titkárai, gaz­daságpolitikai csoportvezetői. Az elnökségben helyet fog­lalt Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Lipták József, az SZMT vezető titká­ra, valamint a megyei KISZ- bizottság és a nagybudapesti pártbizottság képviselője. Héremcsényi József, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Szoó Bela, a megyei pártbizottság titkára szólt azokról az erőfeszítésekről, arról a közös miunkáról, amelyet az érdekelt budapes­ti vállalatok a megyei párt- és állami szervek, valamint az állam segítségével kifejtettek a megye iparfejlesztése érde­kében. Az előadó hangsúlyozta, hogy a megyei pártértekezlet ez irányú célkitűzései a meg­valósítás útjára léptek. Az eredmények nemcsak Nógrád megyére, hanem az egész or­szág gazdaságára kihatnak. Egyben szép példái a munkás­szolidaritásnak is. Köszönetét mondott azoknak az elvtár­saknak, kollektíváknak, akik megértették 1966—68-ban a megye nehéz helyzetét, s anyagi támogatás nélkül, a közös érdekek alapján vállal­ták az üzemtelepítéssel járó gondokat, közreműködtek a jelentkező politikai feszültsé­gek megoldásában. Ezt tette a Ganz-MÁVAG, a FÜTÖBBR, a váci kötöttárugyár, a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat, a Budapesti Pinomkötöttárugyár kollektívája, gazdasági, társa­dalmi és mozgalmi vezetése. Szoó elvtárs megköszönte azoknak a vállalatoknak is a közreműködését, amelyek a forradalmi munkás-paraszt kormány által nyújtott lehe­tőségek felhasználásával új gyárakat, gyáregységeket hoz­tak létre, ahol ma már a me­gye munkásainak 20 százaléka dolgozik, s kialakulóban van egy új munkásréteg, amelynek politikai eredményeit napról napra érezzük. A megyei pártbizottság úgy látja, hogy a letelepített üze­mek gazdasági vezetői is meg­találták számításukat. Az. elért eredményeket csak közös erő­feszítéssel, a kormány támoga­tásával tudták elérni. Ezek vi­szont arra adnak lehetőséget, hogy őszintén beszéljünk azok­ról a gondokról, amelyek egy része már ma is gátolja a gyorsabb fejlődést, míg mások holnap válthatnak ki nemcsak gazdasági, Iranern társadalom- politikai feszültséget üzemen belül és kívül. Hogyan ítéli meg a megyei pártbizottság a jelenlegi hely­zetet? Az együttműködés alapjában véve jó az üzemek, valamint a területi szervek között. Az érdekek helyes és jogos védel­me mellett egyre nagyobb szerepet kap a közös célkitű­zések vitatása, a területi fel­adatok egyeztetése. Az új üzemek, gyáregységek szerve­sen illeszkednek a központok­hoz. Ugyanakkor a közpon­toknak is létérdekük, hogy az újonnan alakult kollektívák megtalálják helyüket és ered­ményesen dolgozzanak. A munkaerő- és bérgazdál­kodással összefüggő kérdések­nél szoó elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a megyében még vannak munkaerő-tartalékok, még sok az ingázó. Megemlí­tette, hogy kezdetleges álla­potban van az üzemek mun­kaerő-gazdálkodása. Az új üzemek szakmunkásigényének teljesítése is közös feladat. Dicsérte azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyeket e te­kintetben a fehémeműgyár, a Ganz-MÁVAG, a Közlekedési Nyomda, illetve a Budapesti Rádiótechnikai Gyár indított el. A bérezéssel kapcsolatban a megyei pártbizottság állásfog­lalása — figyelembe véve. hogy az üzemek többsége meg a betanítás időszakában van — az, hogy egyenlő munkáén a gyáregységekben is egyenlő bért fizessenek a dolgozóknak. Kölcsönös eszmecserére van még szükség a különböző fej­lesztési elképzelések kialakítá­sánál. Fontos dolog az üzem­éé munkaszervezés magasabb szintre való emelése, a Köz­ponti Bizottság 1971. decem­beri határozata alapján. Szoó Béla elismerően szólt arról is, hogy az iparfejlesz­tésben jó munkát végeztek a járási-városi pártbizóttságok. A további feladatok megjelö­lésénél azt hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság az el­következendő években alap­vető feladatának a letelepült üzemek stabilizálását tartja. Vállaja az ezzel járó tenniva­lókat, támogatja az életrevaló kezdeményezéseiket, közre­működik a gondok és problé­mák megoldásában. Ezt csak akkor tudja eredményesen, el­végezni, ha a vállalati köz­pontokban dolgozó mozgalmi szervek segítséget adnak a gyáregységeknek és a gazda­sági vezetőknek. A vitában felszólaltak: Ka­rácsony Dezső, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár gazdasági igazgatója, Gyulai Sándor, a Közlekedési Nyomda igazgató­ja, Varga László, a FŰTOBER igazgatója, Jánosi Ferenc, a balassagyarmati városi párt- bizottság gazdaságpolitikai cso­portjának vezetője, Zamóczi József, a Finomikerámiaipari Művek MSZMP-bizottsáigának titkára, Bobály Sándor, az Ipari Műszergyár pártbizott­ságának titkára, Gémyi Kál­mán, a nagybudapesti pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Komor László, a Fővárosi Kézműipari Vállalat termelési főmérnöke. A felmerült kérdésekre Szoó Béla válaszolt. Megígérte, hogy a megye hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami és párt­szervek megteszik a szükséges intézkedéseket. , tHMl 1 *XtT* A0»K CBILU cum« C** 8 *S SHELL* ■pUfUMI* r HONIK* NOSREST OLIVER Ifi HEVET AD NEKED A KÜZD mm 'iiir.ii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents