Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-29 / 281. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGAÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 281. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 29.. SZERDA A szovjet párt- és kormányküldöttség keddi programja Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden találkozott Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a kérdések széles köréről foly- i attak eszmecserét. Péter János és Andrej Gromiko tárgyalása Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki / a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjaként tartózkodik Magyar- országon, kedden látogatást tett Péter János külügyminiszternél. A meleg, baráti légkörű találkozón a két külügyminiszter több, fontos nemzetközi kérdésről tárgyalt. Megvitatták többek között az európai biztonsággal és az európai biztonsági konferencia előkészítésére Helsinkiben megkezdett, sokoldalú megbeszélésekkel összefüggő kérdéseket. Péter János és Andrej Gromiko 4 közművelődés növekvő szerepe társadalmi fejlődésünk követelménye Ülést tartott a Közművelődési Kollégium A megye közművelődési helyzete című határozat végrehajtásához készített programtervezetet vitatta meg tegnap a Közművelődési Kollégium Salgótarjánban tartott ülésén. Fekete Ottó, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a programtervezethez fűzött megjegyzéseiben hangsúlyozta, hogy a tanácsi vezetés minden szintjén, a tanácsok kulturális felügyelete alá tartozó területeken dolgozók körében tudatosítanunk kell: a köziművelődés növekvő szerepe egész társadalmi fejlődésünk követelménye. Rendszeresen elemezni kell a társadalmi-szociális rétegek helyzetét, s biztosítani a realitásokhoz igazodó munkás- és ifjúságcentrükus kulturális rétegpolitika feltételeit. Szociológiai és önálló kutatási, kísérleti megalapozottsággal korszerűbb eszközrendszer kialakítására kell törekedni — megkülönböztetett figyelmet fordítva a szocialista brigád- mozgalomíban és az ifjúsági klubokban rejlő lehetőségekre. A közművelődés 1973. évi tervezéséről Venesz Ernő, a József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója szólt. Kiemelte, hogy a tervekben nagy teret kell kapniuk a felnőttoktatási. feladatoknak. Sok kiaknázásra) váró lehetőség van a munka és művelődés napjában. A felnőttek művelődése egyik sikeres formájának bizonyult a szocialista brigádok vetélkedője, a kezdeményezést a jövőben folytatni kell. Különösen sok szó esett az ifjúság művelődéséről. A mű-- velődési intézmények és a munkásfiatalok közötti érintkezés formáit meg kell találni. Válaszra vár ez a kérdés is: hogyan lehetne az iskolai oktatást az órák keretén belül élőbbé, élménysaerűbbé tenni? Nem kidolgozott folyamat még a művészeti nevelés, a művészeti élmények feldolgozása a fiatalok körében. S szólni kell arról is, hogy bár csaknem minden községben működik már ifjúsági klub, tevékenységük tartalmasabbá tételére sok még a tennivaló. Az ülés vitájában hangot kapott többek között, hogy a honismereti mozgalom, a helytörténeti munka felfrissítésében betöltendő szerepüket határozzák meg a művelődési intézmények. Használják ki erre a célra az üzemek, intézmények évfordulód adta lehetőségeket. Ilyen alkalom lesz például a Madách Gimnázium közelgő évfordulója is. Többen kifogásolták, hogy némely községben a művelődési hazák állapota elriasztó, holott a közművelődés anyagi ellátását nem lehet ezért felelőssé tenni. Jogos a kérdés: Ilyen körülmények között milyen reményeket fűzhetünk a közművelődési határozat végrehajtásához? Többet kell tennünk a művelődési házakban a társadalmi tulajdon védei-* méért is. Kereskedelmi és szakszervezeti vezetők tanácskozása Forró hangulatú ismerkedés Győr dolgozóival Hatékonyság, termelékenység a munkában A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai kedden Győrbe látogattak. Vlagyimir Scserbickijt, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, Konsztantyin Kátu- sevet, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP Központi Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, Ivan Ke- bint, az SZKP Központi Bizottságának tagját, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, és Vlagyimir Pavlovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió budapesti nagykövetét elkísérte Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár magyar, szovjet és vörös zászlókkal, üdvözlő felirattal díszített bejárata előtt sok győri lakos gyűlt össze, s köszöntötte nagy tapssal az érkező szovjet vendégeket, s a társaságukban levő magyar személyiségeket. A bejáratnál — házigazdaként — dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója köszöntötte, a megye és a város képviseletében pedig Pataki László, a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára, Szaló Lajos, a Győr-Sopron megyei Tanács elnökhelyettese, Jankovits István, a városi pártbizottság első titkára és Kiss Sándor, a vagongyári pártbizottság megbízott titkára fogadta a látogatókat. A kedves vendégnek fiatalok nyújtottak át virágcsokrokat. A gyár tanácstermében Pataki László mondott üdvözlőszavakat, majd Horváth Ede ismeretté a nagy múltú gyár munkáját, életét, számolt be a fejlesztési tervekről. A Magyar Vagon- és Gépgyár dinamikus fejlődése — mondotta egyebek között — tulajdonképpen attól a dátumtól számítható, amikor jelentősebb mértékben vállaltak részt a szovjet—magyar autóipari együttműködésből. A vállalat fejlődése is szemlélteti, hogy szinte korlátlan műszaki és gazdasági együttműködést tesz lehetővé a KGST a résztvevő országoknak. Az üzemben tulajdonképpen azért vált lehetővé a korszerű, nagy hatásfokú gyártástechnológia alkalmazása, mert szovjet megrendelésre kifejleszthették a nagy sorozatok gyártására alkalmas, igen jó teljesítményű autóbusz és trolibusz hátsó futóműveket. Üzemlátogatás, baráti eszmecsere A vendégek nagy elismeréssel nyilatkoztak a hallottakról, s számos kérdést tettek föl. Érdeklődtek a gyár felépítéséről, tagozódásáról, más magyar és külföldi üzemekkel való együttműködéséről, termelési eredményeiről. Az eszmecsere csakhamar szociális kérdésekre terelődött, a szovjet vendégeket az is érdekelte, hogy épít-e lakásokat dolgozóinak a Magyar Vagon- és Gépgyár, s milyen elvek alapján osztják szét az új otthonokat. A közvetlen hangulatú beszélgetés után, a gyár vezetői meginvitálták vendégeiket: tekintsenek meg néhány üzemegységet. A motorgyárig vezető, rövid utat a gyár dolgozóinak lelkes tapsa közepette tettéit meg a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai. A 30 000 négyzetméteres üzemcsarnokban elsőként a forgattyústengely-megmun- káló gépsort vették szemügyre, Vlagyimir Scserbickijnek különösen egy főtengelyköszörű keltette föl az érdeklődését: a gépen, dolgozó Jámbor Imréné szakszerű felvilágosítással szolgált. A szomszédos munkahelyeken szintén rövid „konzultáció" alakult ki a vendégek, a gépeket kezelő munkásnők között. A szovjet vendégeknek feltűnt, hogy milyen sok nő dolgozik a motorgyárban. Horváth Ede elmondotta, hogy alkalmazásukat éppen a nehéz munka- folyamatokat kiiktató, korszerű technika teszi lehetővé. A motorgyárban néhány percre Nánik László meós vette át az „idegenvezető” szerepét: a motordugattyú ellenőrzését magyarázta el a küldöttség tagjainak, megemlítve, hogy a precíziós munka során, a 2300—2400 grammos dugattyúknál alig tíz grammos eltérés a megengedett, A szovjet—magyar ipari kooperációról is szó esett a gyárlátogatás alkalmávaL Horváth Ede elmondta, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a Ívovi, a likinói autóbuszgyárral és az engelsi trolibuszüzemmel. Az együttműködés nem volt mindig zökkenő- mentes — tette hozzá a gyár vezérigazgatója —, nekünk is meg kellett tanulnunk négyezer kilométerre is pontosan szállítani. A gyárlátogatást követően, a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak és a társaságukban levő magyar személyiségeknek útja a város- központba vezetett. „Kíséretük” pillanatok alatt több ezer főre szaporodott: a megyeszékhely lakói nagy-nagy szeretettel köszöntötték városukban a vendégeket. Amerre elhaladtak, tapsra verődtek a tenyerek, éltették a népeinket összefűző megbont (Folytatás a 2. oldalon.) Kétnapos tanácskozást szervezett a megyéi tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága a kis- és nagykereskedelmi vezetők, az ÁFÉSZ-ek elnökei és a. szakszervezeti titkárok részére e hó 27—28- án. A tanácskozás témája az üzem- és munkaszervezés volt, amelyről Laczkó András kereskedelmi osztályvezető, Pilinyi László MESZÖV-elnök ás Oravecz Tivadar, a KPVDSZ megyebizottságának titkára tartott előadást. A tegnapi ÁFÉSZ vezetői és szakszervezeti titkári ülésen Pilinyi László vitaindítójában részletesen foglalkozott a fogyasztási szövetkezetek munkaszervezési feladataival. Kifejtette, hogy az ÁFÉSZ-ek még korántsem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyek az intenzív gazdálkodásban, a forgalom jobb megszervezésében rejlenek. Felhívta a figyelmet a hatékonyság és a termelékenység fokozására, a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében. Oravecz Tivadar a szak- szervezeti bizottságok, aláp- szervezetek szerepét emelte ki a szövetkezeti tevékenységben, a gazdasági vezetést se- gitő munkaverseny szervezésében. Hangsúlyozta a közreműködést az optimális munkakörülmények kialakításában, a helyes munkaidő-beosztásban. a dolgozók érdekeinek védelmében. Legfontosabbként említette a feladatok végrehajtásában a szocialista brigádokra, törzsgárdatagokra való támaszkodást. A vitaindító előadások után elsőként Kuris Mihály, a rétsági ÁFÉSZ elnöke felszólalásában ismertette, hogy a munkaszervezéssel kapcsolatos határozatok alapján 1973. január 1-től bevezetik az új belső irányítási rendszert, amelynek során alapegységekre osztják fel a 16 községből álló körzetüket. Mezővári József, a pásztói ÁFÉSZ elnöke a belső mechanizmus átszervezésének egyéves tapasztalatairól szólt. Javasolta, hogy a MÉSZÖV alakítson üzemi, munkaszervezési csoportot, amelynek dolgozói segítenék a szövetkezeteket ebben a munkában. Rácz Albert, a KPVDSZ közgazdasági osztályának munkatársa hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti munka átszervezését legcélszerűbb a meglevő dolgozók köréből létszámtöbblet nélkül megoldani. Németh Tibor, az SZMT munkatársa legjobb és legolcsóbb befektetésként a munkaversenyben rejlő tartalékokat jelölte meg. Darankó Gyula, a násztói ÁFÉSZ szakszervezeti titkára a politikai nevelőmunka hatékonyabbá tételéről beszélt. Toronyi László, a MÉSZÖV elnöki titkárságának vezetője az önállóság és a felelősség szoros összefüggését taglalta.
