Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

i Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁS1 Közel kerültek egymáshoz tr n Bizják Béla, a Mátranováki községi Tanács VB-titkára kérdezi: — Mi a célja a Nógrádi Szénbányák Vállalatnak a felhagyott Csurgó-üzem épüle­teivel, illetve mit tesznek, ha netán nem találnának rá ve­vőt? Sült Tibor, a Nógrádi Szén­bányák Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese válaszol: — Az épületet, miután szűk fejlesztési alappal rendelke­zik a vállalat, mindenképpen értékesíteni akarjuk, illetve fogjuk. Az értékesítésnél azon­ban nyilván türelemmel vár­juk, hogy megfelelő vevő akadjon rá, aki a használati értélölek megfelelő összeggel meg tudja vásárolni. Addig is megfelelő állagmegőrzést vég­zünk az épületeiken, és amennyiben vevő jelentkezik a használati értéken alul is bizonyos kedvezményt tu­dunk adni, ha előbb értékesül az épület. Ha később, az új­ra használatba vétele érdeké­ben használati értéken alul is áruba bocsátjuk, de csak pénzért tudjuk értékesíteni, mivel erre van szüksége vál­lalatunknak. ★ Balázs János tanár, Balas­sagyarmatról levélben küldte el kérdését rovatunkhoz: — Hogyan kell címezni a Szovjetunióba szánt postai küldeményeket, ajándékcso­magokat? Bácskai Károly, a megyei postahivatal vezetője válaszol: — A külföldre feladott kül­demény címét a feladó tet­szés szerinti nyelven készít­heti, de kívánatos, hogy a rendeltetési ország nyelvén, vagy francia nyelven írja. 'Ha a címzést nem latin betűkkel (hanem például cirill írásje­lekkel készítette), a rendelte­tési helyet, vagy az ország ne­vét, a helynév után, latin betűkkel is fel kell jegyezni. Tehát, ha a Moszkvába cím­zett küldeményről van szó, cirill betűkkel történhet a címzése, de a rendeltetési he­lyet latin betűkkel kell ír­ni. * Bagyinszki Ferenc, a Nőg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-titkára kérde­zi: — Miért állt le a nagy ütemben elkezdett salgótarjá­ni Arany János úti útépítés? Rózenberszky Sándor, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat főmérnöke válaszol: — Rendelkezésünkre állt a kivitelezési tervdokumentáció, melynek alapján az építési engedélyt a Salgótarjáni vá­rosi Tanácstól megkaptuk. Ennek alapján, kivitelezői szerződést kötöttünk a városi tanács mélyépítő üzemével, s ők a szerződés alapján, a munkálatokat el is kezdték. Amikor már az útépítés olyan állapotban volt, hogy a sze­gélykövek le voltak rakva, és az úttér ki volt képezve stb., ugyanakkor a megyei építési osztály a helyszínen látva az adott körülményeket, felülbí­rálta a korábban készült tervdokumentációt és kifogá­solta, mert kétnyomsávos út lett eredetileg tervezve, és ennek a kivitelezése ekkor már javában folyt. Ezzel a készültségi fokkal a megyei tanács nem értett egyet, és hármas útsávot kért. A me­gyei építési osztálytól Gőz Béla elvtárs az építési nap­lóba bejegyezte, hogy a munkát állítsuk le, és mó­dosított tervet javasolt készí­teni, az ő javaslatuk alapján, ök adtak is egy javaslatot vázlattervi szinten, amely olyan többletmunkákat ered­ményezett volna — telefon­kábel-bontás és -bővítés, sze­gélykövek felbontása stb. stb.), hogy ami már közben jól elkészült is, fel kellett volna bontani, vagy átalakí­tani, s mintegy 300—400 ezer forintos többletköltséggel és idővesztességgel járt volna. A városi tanács, a Beruhá­zási Vállalat és a megyei épí­tési osztály egyeztetése során vállalatunk tett egy javasla­tot, hogy a háromsávú út ne úgy készüljön, ahogyan a megye javasolta, hanem a másik oldalra, a Karancs Szálló felé bővítéssel, amely a már megépült munkálatokat nem érinti. Ideiglenesen most a két nyomsávú utat lehet folytatni, és amikor a Rá­kóczi út átépítése ide, az Arany János úthoz ér, illetve a 3-as számú üzletház építése jön (Kulacs vendéglő stb. fel­számolása után) erre az ol­dalra tudjuk szélesíteni a most már elfogadott terv sze­rint ezt a harmadik nyom- sávot, Ezek a problémák játszot­tak közre, melyek most már megoldottak, s ha áz időjárás is engedi, a kivitelező válla­lat folytathatja a már meg­kezdett munkát.-tj­A héten történt Babák, autók és gyerekek Régen elfelejtett karácsonyok melege, fenyőillat, a fán világító gyertyák fénye. A karácsonyfa alatt játékok, kisebb- nagyobb csomagocskák átkötve selyemszalagokkal. És az ajándékozás örömteli pillanatai. Amíg mindenki megtalál­ja a rá váró meglepetést, bontogatja a papírt, és örül. Ezek jutottak eszembe, amíg sétálgattam a szépen fel­öltöztetett, mosolygós arcú babák, a milliónyi társasjáték, az autók tömkelegé előtt. Mert Balassagyarmaton a héten já­tékvásár nyílt. Nem nagy dolog, mondaná valaki, hisz’ karácsony előt­ti hetekben ez mindenütt így szokás. Van ez Budapesten, Debrecenben, Szegeden, mindenütt, ahol ajándékokat vásá­rolnak. A balassagyarmati mégis különbözött. Azért, mert hagyományosan megrendezik évről évre a játékok kiállítá­sát, küszködve a helyhiánnyal és leleményesen megtalálva azt az üres helyiséget, ahol az őrömet lehet vásárolni. Így jó. Ez látszott az arcokon, amíg az anyukák, apukák, nagy­mamák és keresztmamák gyerekkel, vagy gyerek nélkül járkáltak a játékvásárnak kinevezett helyiségben. Már a bejáraton hatalmas betűk hirdetik, hogy egysze­ri és különleges rendeltetése a játékvásárnak. Bent két eladó várja a kedves vevőket. A f-őnökasszony Medvácz Im- réné. Régi kereskedő, kisujjában a szakma minden fortélya. Dt leérték fel, vállalja el a karácsonyi játékbolt vezetését. Segítőtársa Ruasinszky Erzsébet. Ketten figyelik a vevőket, kinek, mi tetszik, miben vár tanácsot. Mert nem könnyű kiválasztani, mi is kerüljön a fa alá Pistikének, Évának, Jancsikának és Ágikának. Hogy való­ban örömet szerezzen, na meg hasznára is váljon. Mert nem törvényszerű, hogy minden kisfiú géppisztolyt, tankot, vagy rakétás harckocsit kapjon karácsonyra. Más is vár a boltban, ^mi talán ugyanúgy örömet szerez, mint a harcias játékok. Ott várakoznak például a barkácskészletek, tár­sasjátékok, ügyes és ötletes, a kézügyességet valóban fej- .esztő összerakós korongok. A kislányokkal könnyebb a helyzet. Talán soha ilyen *zép babákat nem lehetett kapni, mint mostanában. Van szőke hajú, fekete, barna, kisebb, nagyobb, sapkás és kala­pos. hosszú ruhás és nadrágos. Amilyet egy kislány szíve csak megálmodni képes. Medváczné mosolyog: — Sok mindent kiraktunk, az igaz. Még segítséget is Jelent az anyukáknak és apukáknak, hogy külön helyeztük el azokat a játékokat, amelyek a legkisebbeknek, a két-há- rotn éveseknek, az öt-hat éveseknek, tíz-tizennégy évesek­nek leginkább valók. Sőt, mi több, már eljutottunk idáig, hogy hiánycikkeink is vannak. — Hiánycikkek?! — Bizony azok. Már egy szálig eladtuk az. igen ötle­tes mágneses ABC-játékokat. Ezeket főként az első osztá­lyosok szülei vitték mint a cukrot. Egyet hagytunk mutató­ba a kirakatban, de már ennek is gazdája van. Egy kis táb­la, rá számokat, betűket lehet kirakni. Szórakoztatja, tanítja is a gyerekeket. Remélem kapunk még belőle. De nincs fa­karú hintánk, babakocsi is csak a háromszázötven forintos. Pedig sok esetben az olcsóbb is megtenné. Fiúknak sokan keresik a fémépítő játékokat, ebből ugyancsak nagyon sze­gényes a választók. Van viszont csodálatos kisvasút, sokféle kocsival és millió autó. Kisebb, nagyobb műanvag és fém. amilyet csak óhajt a gyerek. Nem hiányoznak a társasjátékok sem, bősé­gesen sorakoznak a polcokon. A játékvásárra egy kicsit a karácsony közeledik. Még akkor is, ha a csomagok most egy időre a szekrények mé­lyére kerülnek. Hogy aztán karácsony estéién azoknak sze­rezzenek örömet, akik nekünk a legfontosabbak, a «remeke­inknek. .. C s. E. Nyugdíjasok találkozója Kedves eseményre készülőd­nek a balassagyarmati városi kórházban. November 30-án a családi ünnepeket rendező iroda szervezésében találko­zót tartanak a kórház nyug­díjasai részére. Az idős embe­reket színvonalas műsor vár­ja, a zeneművészeti szakiskola tanórai és diákjai fellépésével, az iskolások pedig verssel, jelenetekkel kedveskednek a nyugdíjasoknak. A kórház szakszervezeti bizottsága a műsor után baráti beszélgeté­sen látja vendégül a nyugdí- jasőkat. a kórház volt dolgo­zóit A jövőről tárgyaltak a FÜTöEER-ri! Az elmúlt időszak hibáit reálisan értékelő, a tennivaló­kat részleteiben is meghatáro­zó, vagy ahogy mondani szok­ták, a lényegre tapintó volt a termelési tanácskozás legutóbb a FÜTÖBER nagybátohyi gyá­rában. Mindenki ott volt, hi­szen néhányan kint is reked­tek a nyitott ajtónál. A tavalyihoz viszonyítva fejlődött, de á kívánalmaktól tízmillióval elmaíadt a háto- nyiak termelése. Az utóbbi hónapokban megkezdődött rendcsinálás. Eredményeként újra ütemessé vált a termelés, folyamatos a tervteljesítés. Tennivaló azonban még na­gyon sok van. A tartalékok feltárása elengedhetetlen. Er­ről beszélt Prouza Tibor, a gyáregység igazgatója és ki­vétel nélkül a vitában részt-- vevő tíz felszólaló is. Utólag is úgy érzem, a leg­fontosabb ebben az üzemben a fegyelem megszilárdítása. Ennek megítélésében itt most nem tettek különbséget veze­tők és munkások között. Ki­nek kinek beosztása, feladat­köre szerint címezték a bírá­latot úgy, hogy érteni lehetett belőle. A gyártás előkészíté­se, programozása, a technoló­giai utasítások érthetőbbé, vi­lágosabbá tétele, a szükséges anyagok időben való biztosítá­sa is valahogy nagyobb fe­gyelmet kíván az ezért felelő­söktől. Mi volt az elmaradás oka? Szervezetlenség, a kölcsö­nös megértés hiánya, széthú­zás, a fegyelem meglazulása, a munkaidő riem kellő kihasz­nálása. Az utóbbira jó néhány kirívó példa is elhangzott Itt. A-fegyelem kérdése végső so­ron a minőség is. Az utóbbi időben megszaporodott a ga­ranciális javítások száma. Reklamált a bajai rendelő. Presztízsveszteség ez a vál­lalatnál, ha nem tudnak vál­toztatni, piaci problémák is jelentkeznek. Változtatni akarnak. Leg­alábbis erre következtettem abból, ahogy itt igazán, őszin­tén feltárták az okokat, gon­dokat. A termelési programok ki­alakításához még nincs meg minden feltétel. Legalábbis így értékelték ezt. Eddig nem volt állásidő-kimutatás, kapa­citásszámítás, gépkihasználá- si mutató. A szűk keresztmet­szetek felmérése is hiányzik. A programozás sem megfelelő. 3z is hozzájárult a ha­táridők be nem tartásához. A gyáregység élére nemrég új vezetők kerültek. Sokat se­gített a vállalat központja is azáltal, hogy vezető beosztású szakembereket küldött Nagy- bátonyba. A múlt hibáit most nemigen hánytorgatták, de a szükséges tanulságokat levon­ták. Ebből fakadóan világos a cél, amelynek eléréséhez na­gyon sokat kell még tenni a fiatal üzemben. Erről beszélt egyébként Varga László, a vállalat igazgatója is. Jövőre már ettől a gyáregy­ségtől 170 millió forint terme­lési érték elérését várják, s újabb, több mint száz dolgozó munkába állítását. Elkészül a modern új gyár, amit üzembe kell helyezniük. A termelés­felfutás érdekében a szüksé­ges szakmunkásgárda kiala­kítása, nevelése is igen fon­tos feladat. Ez a különböző szakmai tanfolyamok mielőb­bi megszervezését is megkö­veteli. A napi termelés mel­lett tehát a jövő is ad renge­teg tennivalót. Ezt pedig csak egységes összefogással, akarat­tal lehet megvalósítani. A ve­zetők ehhez kérték a dolgo­zók segítségét. A közhangu­latból ítélve ezt meg is kap­ják a jövőben. Ez a termelési tanácskozás minden bizonnyal jelentős ál­lomás a fiatal gyár életében. A kívülállónak is valahogy az az érzése támadt, hogy az őszinteségen keresztül igen közel került egymáshoz a ve­zető és munkás. A gondok is közössé váltak és így meg­osztva a teher is könnyebb. Alapfeltétele ez a további jobb munkának és éppen ezért mondhatjuk: a jövőről tárgyaltak a FÜTÖBER-nél ezen a termelési tanácskozá­son. Bodő János MSRMONTUZS A PARASZTI ÉLET VÁLTOZÁSAI Mongóliában a szocialista szövetkezetek megalakulása már a kezdeti idők óta mély­rehatóan megváltoztatta a pa­rasztság életét. Egyetlen pél­da is rávilágít erre: a mező- gazdasági területeken tért hó­dított az eddig ismeretlen ta­karmánytárolás, újabban en­nek legkorszerűbb módszerei. A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok biztos alapo­kon, harmonikusan növeked­nek, s ennek eredményeként a községekbe bevonult a városias kényelem minden eszköze. 1968-ban például két megyé­ben mintagazdaságokat lé­tesítettek szovjet tanácsadók segítségével. Az itt dolgozók élete alig különbözik a városi emberétől. Minden gazdaság 120 gyermekes internátust, klubhelyiséget, napközi ott­honokat, elektromos centrálét, központi fűtést, 100 tonna zöldségfélének fagymentes tá­rolásra alkalmas raktárt, ga­rázst, szervizt, uszodát, péksé­get kapott. Üzletközpontjuk és korszerű tehenészetük van. A mezőgazdasági munka ilyen központjain kívül a tá­volabb eső tanyákat is — ahol az egyes brigádok lak­nak, általában tizenhat csa­lád — fölszerelték áramfej­lesztővel, magtárakkal; áru­ház, klub és egyéb szolgálta­tás * áll a rendelkezésükre. Hat—hétszáz birkát és száz­húsz tehenet tarthatnak kor­szerű istállóikban. A vizet elektromos szivattyúk emelik föl a kutakból. Az ilyen gazdaságokban az állattenyésztés jelentékenyen fellendült és tekintélyesen jö- védelmez — s ez tovább nö­veli a tenyésztők életszínvo­Várak és mondák (III ) Hogyan foglalták el a törökök Salgót ? Vészterhes Időket élt át 1552-ben Nógrád megye. Jú­lius elején nagy török sereg indult Budáról a nógrádi vá­rak elfoglalására. Ali pasa várra, és arról győződött meg, tanya meg volt győződve arról, hogy megvívása nehéz felada- hogy vára alatt “tüzelésre ké- tot jelent — pedig benne leg- szén valódi ágyúk állnak, feljebb 40—50 katona lehet. A Hogy a teljés pusztulást elke- ravasz bég, hogy a nagyobb rülje, megfélemlített kapi­először Drégely várát vette véráldozatot elkerülje — csel- tány szabad elvonulás ellené­ostrom alá. Ezt Szondi György hez folyamodott. A környező ben átadta a várat. és vitézei utolsó leheletükig erdőben katonáival fatörzse­védték. Drégely eleste után a budai pasa folytatta hadjára­tát az Ipoly-menti várak el­ten. A készületlen Ság, Gyar­mat, Szécsény, Hollókő és Bu­ják egymás után a törökök kezére került. ke* vágatott ki és azokat ágyúcső formára faragtatta. Ezeket keréktalpakra helyezte és ökröket fogatott eléjük. Amikor ezzel elkészültek, a faágyúkat nagy hűhóval a vár körüli dombokra vontatta. A török vezér Szécsénvt azt a látszatot keltette, szandzsák székhelyévé tette, és a várban erős őrséget he­lyezett el. Két év múlva a szandzsák vezető tisztét Kara Hamza töltötte be. A rabló hódító bég azon volt, hogy a szandzsák területét minél északabbra kitolja. Azonban Az ellenség gúnykacajának kísérete mellett vonult ki a várból embereivel, a megszé­gyenült kapitány. Hiszékeny­ség, gondos felderítés elmu­lasztása és nem utolsó sorban katonai erények hiánya veze­tett Salgó elvesztéséhez. A könnyen elért siker után Kara Hamza bég a közeli So­moskő ellen fordult. Ott azon­ban a várkapitány nem bo­mintha az igavonó állatok nagy súlyok alatt roskadozná­nak. Ezután fehér zászlóval, két magyarul tudó török lo­vast küldött a vár kapujához, elátkozott az ellenséggel tár­akik a vár átadására szólítot- nyalásokba, hanem ágyú- és ták fel a kapitányt. Egyúttal öuskatűzzel fogadta a táma­________ közölték, hogy elutasító vá- dókat. Amikor a szécsényi bég nem messze, a magyar vége- *asz esetén a felvonult ágyúk látta, hogy itt nem ér el ken őrködött Salgó és Somos- azonnal megkezdik a tüzelést eredményt, seregevei megfor- kő vára. Ezek birtokba vétele és porrá lövik az erősséget, dúlt es elvonult. Salgó vára Ennek megtörténte után a bég már senkinek sem fog meg­kegyelmezni. volt hadjáratának célja. Még az ősz beállta előtt kis seregével, melynél még ágyúk sem voltak, megjelent Salgó vára alatt. Mielőtt az ostro­azonban 39 évig maradt a tö­rökök kezén. A török csel sikerrel járt. Éjszakai eső után a párás le­Lejegyezte: Hernády Károly Mongőtiábót nalát. Munkájuk végeztével hazatérnek kényelmes házaik­ba, ahol hideg-meleg csapon zubog a tiszta víz, és a köz­ponti fűtés melege várja őket. A TARBAGANIDÉNY Az ősz beköszöntésével meg­kezdődik a „tarbaganidény” Mongóliában. A tarbagan mormotaféle állat, amelynek értékes bőre a mongol export egyik hagyományos cikke. Sapkát, köpenyt, cipőt készíte­nek belőle. A tarbaganbőrből készült cikkek sokszor kaptak érmeket a nemzetközi vásáro­kon. A tömött, csillogó prém. amely oly jól őrzi a meleget, jó hírnevet szerzett a tarba- gannak. A Mongol Népköztársaság évente több mint egymillió tarbaganprémet értékesít a világpiacon. Üjabban gyógy­szerészeti alapanyagként a tarbagan zsírját is fölhasznál­ják. MONGOL OLIMPIAI BÉLYEGEK A Mongol Posta bélyegsoro- zotot bocsátott ki. a XX. olimpiai játékok emlékére. A nyolc bélyeg szabad- és kö­töttfogású birkózást, súlyeme­lést, bokszolást, magasugrást, síkfutást és íjazást ábrázok Valamennyit olimpiai érmek rajzolata díszíti. EMELKEDŐ TANARLÉTSZAM Az idei tanévben több mint 260 000 gyermek látogatja a mongol iskolákat, 6,2 száza­lékkal többen, mint az elmúlt tanévben. Az elsőosztályosok száma 43 000. A diplomás ok­tatók számai az idén 900-zal emelkedik. A fölfrissült okta­tói kar új, korszerű tanítási rendszert vezet be. DIÁKMUNKA A MEZŐGAZDASÁGBAN Sok tanuló egyenesen a me­zei munkákból' érkezik az is­kolapadba. Nem régi szokás, de máris hagyomány kezd len­ni, hogy amikor az állatte­nyésztőknek a körmükre ég a munka, az iskolások a segít­ségükre sietnek. Rendbe hoz­zák az istállókat, s újakat épí­tenek, rendbe hozzák a kuta­kat, s újakat ásnak. Ott sür­gölődnek a betakarítás körül is. Az elmúlt nyáron 27 000 iskolás dolgozott a daságban. mezőgaz­Helilap lesz a Köznevelés Nagyon sok pedagógus régi óhaja teljesül. 1973. január 3- től hetilap lesz a Köznevelés, a Művelődésügyi Minisztérium lapja. Űj formátumra tér át a lap (olyanra, amilyen a Kriti­káé. a Magyarországé, a Rá­dió Újságé). Havi átlagban nö­vekszik a lap terjedelme is. A hetenként jelentkező Közne­velés 16 oldalas lesz. egy szám ára változatlanul két forint Évente 44 számot adnak ki. júliusban és augusztusban nem jelenik meg. Az új Köz­nevelés. a pedagógusok heti­lapja lesz. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának napi munkáiéban egyetlen pedagógus sem nélkülözheti. mot elrendelte volna, feltekin- vegő erősen rontotta a látási tett a hegykúpra épült szikla- viszonyokat. így a vár kapi­NÖGRAD * 1972, novembei 25 , szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents