Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

/ KOMMENTÁR A pedagógusok továbbképzéséről A KÖZPONTI Bizottság oktatáspolitikai határozatából is következik: a pedagógusok továbbképzésének, folyamatos önképzésének, a szervezett továbbképzési formákban való részvételének szerepe napjainkban, s a jö­vőben is egyre növekszik. A szakmai, ideo­lógiai ismeretek bővítése a pedagógusok munkaköri kötelessége, egyúttal megítélésük­nek is fontos szempontja. A Nógrád megyei Tanács VB Művelődés- ügyi Osztálya Továbbképzési Kabinetjének 1972/73. évi továbbképzési tervét is ennek szellemében állították össze a szakfelügye­lők, tanulmányi felügyelők, munkaközösség­vezetők, a nevelők, a művelődési szervek, s az ifjúság nevelésében érdekelt politikai, társadalmi szervek segítségével, s annak igényével, hogy segítséget nyújtsanak a ne­velőknek az oktatási rendszer továbbfejlesz­téséről szóló határozatának végrehajtásiához. Dr. Boros Sándorné, a kabinet vezetője hangsúlyozza: mindinkább kirajzolódnák azok az utak, amelyeken tovább lehet és kell haladni. A továbbképzési tevékenység­ben a hangsúlyt a pedagógusképző intézetek­ben folyó továbbképzési tevékenység szélesí­tésére, formáinak bővítésére, a komplex gya­korlati szemináriumok számának növelésére Eordítják megyénkben. Ügy tűnik, e tovább­képzési formák elégítik ki a legjobban azo­kat az igényeket, amelyeket á pedagógus társadalom, a művelődési és politikai szervek támasztanak a továbbképzéssel szemben. A pedagógusképző -intézetekkel Nógrád me­gye kapcsolatai hagyományosan jók, az együttműködés a pedagógus-továbbképzésben már ma előkészítését jelenti az úgynevezett diplomamegújító továbbképzési forma meg- ■ valósításának, amely a jövőben elkerülhetet­lennek látszik. Az egri tanárképző főiskola, az Esztergomi Tanítóképző Intézet, a Kecske­méti Óvónőképző Intézet intenzíven együtt­működik a nógrádi pedagógusok továbbkép­zésében. Kiépülőben a kapcsolat a szegedi József Attila Tudományegyetemmel, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával, a testnevelési és a képzőművészeti főiskolával. Igen fontos továbbképzési formát jelente­nek megyénkben a komplex gyakorlati sze­mináriumok. amelyekből jelenleg négy mű­ködik, körülbelül 120 hallgatóval. A komplex .jelleg erősítése a továbbiakban is egyik fon­tos célkitűzés. E tanévben a négy tovább- képzési napon délelőtt kerül sor a munka­közösségi foglalkozásokra, délután pedig ösz- szevontan a politikai, ideológiai, pedagógiai továbbképzésre. Két év után a1 hallgatók zá­róvizsgát tesznek, s ez a végzés minőségétől függően anyagi elismeréssel is jár a pedagó­gusoknak. Egyébként, már idén egyéni tanu­lással készülnek a nevelők e továbbképzési formára, amelyet ugyancsak a pedagógus- képző intézetekkel, az Országos Pedagógiai Intézettel, s más intézményekkel közösen folytat a kabinet. Általános szempont az is, hogy a nevelők differenciáltan vegyenek részt a változatos továbbképzési formákban, így — többek közt — a jövőben is fontos szerep hárul az igazgatókra, a szakfelügye­lőkre a továbbképzésre javasoltak kijelölé­sében. A •szakmai munkaközösségek összetételének további alakítása ugyancsak cél. Évente négyszer tanítás nélküli munkanapokon kap­csolódhatnak be e továbbképzésbe megyénk nevelői, fejleszthetik módszertani kultúráju­kat, kaphatnak elméleti és gyakorlati isme­reteket a konzultációkon, bemutató tanításo­kon. Igen fontos szerep jut továbbá a különbö­ző szintű tapasztalatcseréknek, amelyek meg­határozott módszertani és tartalmi feladatok­hoz kapcsolódnak. Az ezeken való részvétel különösen, a munkaközösség-vezetőknek, igaz­gatóknak, szakfelügyelőknek rendkívül je­lentős. A különböző szintű tanfolyamok a szaktárgyi feladatok megoldásához ugyancsak nélkülözhetetlenek. Idén tizenöt megyei, s huszonöt országos szintű tanfolyamba kap­csolódhatnak be nevelőink. Említhetnénk még a téli, s tavaszi szüneti napok továbbképzé­si programját, s még számos más formát. TERMÉSZETESEN, a továbbképzés „fősze­replői” Ugyancsak a pedagógusok. Rendkívül sok múlik azon, müyen aktívan kapcsolód­nak be a nevelők a továbbképzésekbe. Min­denkinek látnia kell: a közoktatás-politikai feladatok megvalósítása, a művelődés és a továbbtanulás igényének növekedése, a tudás társadalmi rangjának emelkedése azt a kö­vetelményt állítja a nevelőkkel szemben is, hogy ismereteiket állandóan bővítsék, fris­sítsék. A megyei továbbképzési rendezvények szélesedő skálájukkal, igényesebb elméleti képzési rendszerükkel, gyakorlatiasságuk nö­vekedésével ezt a célt szolgálják. T. E. Egy iskola mozgalmas napjai Negyedéves eredményhirdetés — Eldőlt a papírgyűjtés! verseny Úttörőklub-avatás vidám vetélkedővel Nem csupán az üzemekben, intézményekben élnek át az év végi hetekben mozgalmas napokat, hanem ez történik a megyeszékhelyen, a Bartók Béla úti Általános Iskolában is. Még egy kívülállót is láz- oa hoz az az aktív cselekvő, alkotó élet, amelyet az utób­ól időben a fenti iskola peda­gógusai, diákjai közreműködé­sével tapasztalhatunk. Krajnák Tibor igazgató, az út­törőcsapat vezetőivel iskola- gyűlés keretében értékelte a negyedéves tanulmányi ered­ményeket, az oktató-, nevelő­munkát, a tisztasági, fegyelmi verseny eredményeit. Megdi­csérték. az élenjáró tanulókat, osztályokat. Zászlót nyújtottak át a legjobb őrsöknek, rajok­nak. Elmarasztalták a fegyel­mezetlen, nemtörődöm diáko­dat. Ez mindenképpen hasznos módszer, hiszen serkentőleg hat mind a jó tanulókra, mind azokra, akik gyengébb ered­ményeket értek el az első ne­gyedév folyamán. Az iskola kollektívája köré­ben óriási volt a versengés a papírgyűjtőverseny során. A Dervezett 10 mázsa hulladék- aapír helyett 36 mázsát gyűj­töttek össze a hangyaszorgal­mú úttörők és kisdobosok. Fő- eg a hetedik, és nyolcadik osztályos tanulók között ala­kult ki a nagy vetélkedés. Fej­tei mellett haladtak és végül a nyolcadikosok bizonyultak lobbnak. A papírgyűjtés idő­szakában Győri Istvánné és Skuta Ákosné szülői munkakö­zösségi tagok is jelentős se­gítséget nyújtottak a jó tel­jesítmények eléréséhez. A tanulók közül Bodor Imre nyolcadikos végzett elismerés­re méltó munkát, ö mérte a behozott hulladékot, mindvé­gig szervezte a versenyt és szinte nap mint nap hangos­híradón is értékelte a papír- gyűjtés állását. Mindezek után szombaton délután került sor az iskola tőszomszédságában levő épü­let pincéjében a felújított úttöroklub átadására. Itt a 149-es Gábor Áron Úttörő­csapat tanácstagjai, őrsveze­tők és az ifivezetők töltöttek el vidám órákat. Krajnák Tibor- né, az úttörőcsapat vezetője szólt arról, hogy .valamikor ezt a pincehelyiséget óvóhely­ként használták. Akkor, abban az időszakban a tanulóifjú­ságnak nem volt lehetősége a közös szórakozásra. Hangsú­lyozta, a mai ifjúság számára biztosított a lehetőség mind a gondtalan tanulásra, mind a szórakozásra. Az úttörőklub átadása előtti napokban a piros nyakkendő- sök súroltak, festettek. Azon fáradoztak, hogy minél ott­honosabbá varázsolják ezt a klubhelyiséget. Ezt sikerült is elérniük. Az átadás forró per­ceiben az úttörőtanács' tagjai és az ifivezetők — akik szá­ma ma már eléri a húszat, — színvonalas szellemi vetélke­dő keretében mérték össze tu­dásukat. Tegyük hozzá: a kö­zépiskolásokból álló ifivezetők csapata alig-alig tudott győzni. Az átadási ünnepségen je­len volt a patronáló vállalat — ingatlankezelő — képviselő­je is, Korbáss Viktor KISZ- titkár személyében. Az Ingat­lankezelő Vállalat idáig is sok támogatást nyújtott az Is­kolának. A KISZ-titkár az ünnepi percekben is olyan ígéretet tett, hogy a patroná­ló vállalat vezetősége, dolgo­zói, KISZ-esei a jövőben sem feledkeznek meg az iskoláról, igyekeznek még hatékonyab­ban támogatni azért, hogy a gyerekek tanulását, fejlődését, képzését még inkább elősegít­hessék. D. L. Könyvespolc ORIASOK \ es TORPÉK az állatvilágban „Rendkívül lebilincselő kér­dés, hogy az állatok felépíté­sének, életfolyamatának és életmódjának hány tényezője függ teljesen vagy jelentős mértékben az állat nagysá­gától.” Dr. Everhard J. Slij- per, a könyv szerzője írja ezt népszerűén tudományos köny­vének előszavában. A könyv most jelent meg magyar ki­adásban, a Natura gondozásá­ban és bizonyára a legszéle­sebb olvasórétegekben is nagy érdeklődést vált majd ki. Egymillió állatfaj él a föl­dön és ezek háromnegyede rovar. Ez is azt bizonyltja, nogy a kis állatok fejlődése sikeresebb volt, ami azzal ma­gyarázható, hogy kicsinységük képessé teszi őket arra, hogy sokféle környezetben tudjanak élni és nincsenek vízhez köt­ve. A föld minden négyzetki­lométerén ugyanannyi rovar él, mint ember az egész föl­dön. Az emberi betegségek fe­lét ők okozzák, az ember táp­lálékának egyharmadát ők fo­gyasztják el, ugyanakkor meg- porzó rovarok nélkül a növé­nyi táplálék tekintetében az ember dióra és magvakra szo­rulna. Izgalmas olvasmány ez a népszerűén tudományos mun­ka, amelyben a szerző sajátos módon vizsgálja és hasonlít­ja össze az ember és az állat­világ egyes képviselőinek tel­jesítményeit, fizikai, idegi ké­pességeit. Néhány érdekesség a könyvből, a kicsi, a törpék erejéről például: egy csiga sa­ját testsúlyánál kétszázszor nehezebb jót ékautót is ké­pes elhúzni. A maggyűjtő hangya saját súlyának 53-szo- rosát is felemeli, az orrszarvú bogár pedig önsúlya 850-sze- resének felemelésére képes. Ha az elefánt ilyen erős len­ne, egy kisebb csatahajóval a nyakában sétálhatna. A legkisebb állatot csak mikroszkóppal láthatjuk. A legnagyobb állat a kékbálna, amelynek hossza 33 métert is elérhet és átlagsúlya több mint százezer kilogramm, de fogtak már 130 ezer kilogram­mos állatot is. És az ember? Óriás-e vagy törpe az ember? Méretei meg­haladják az átlagot, s ha nem is óriás, de a nagyok sorába tartozik. s ez is megakadályoz­za abban, hogy madárként re­püljön. Ha az embernek, mint Eajnak, csak a méreteit vesz- szűk figyelembe, hosszú tá­von nem rózsásak a kilátásai. Vigasztalásul: az emberi faj fennmaradásával kapcsolatban más jellegű törvényszerűségek is érvényesek. Az értelem fej­lettsége például. Ez pedig biz­tató. A szécsényi óvodában Összefognak a gyermekekért A pici emberpalánták kó­rusban skandálják: „Zúg, búg, fúj a szél, a ka­tona sosem fél”. Ocsovai Csa- bika, Vilimi Beácska és a töb­biek, az óvó néni körül ül­nek, figyelik annak minden mozdulatát, szájformálását, hogy ők is olyan szépen tud­ják mondani a verset. Péter, a sarokban elmerülten épít, de a „nagy munkában” ő is a többivel mondja:.. mitől félne kezében kend.. — Az új program szerint nem feltétlenül szükséges a gyermekeknek részt venniük a foglalkozáson — tájékoztat Tőzsér Józsefné, a szécsényi óvoda vezető óvónője. — A kis Péterke már tudja a ver­set, tovább játszik, de azért a szöveget velünk mondja. — Az idén új módszert ve­zettek be az óvodákban. Mit jelent ez? — Kezdeményezés a lénye­ge. Az eddig kötött és köte­lező foglalkozások helyett a gyermek érdeklődéskörének megfelelő foglalkozáson vesz részt. Az óvónő kezdeményez, azaz felkelti a gyermekek ér­deklődését. Az óvónő a táblához lép, házat és fát rajzol. Az eddig játszadozó Péternek felcsil­lan a szeme, máris rajzolja a házat. Dudás Kaudia, Ba- gyenszki Boglárka és a többi „kis művész” alkotása lassan elkészül. — Különböző szinten állnak a gyermekek. Van, ki még a ceruzát sem tudja' kezében fogni, ugyanakkor sokan há­zat, vonatot, repülőt rajzolnak. Csak differenciált foglalkozás­sal érhetünk el eredményű Közben a kezdőkkel kell megtanítani a helyes ceruza­fogást, amíg a többiekkel to­vábbhaladunk — vélekedett az óvónő. Jegyzetfüzet kerül elő. Gyermekek nevei mellett feljegyzések: mozgékony, fé­lénk, lassú, többet beszéltetni, jó rajzkészség stb. — Differenciáltan foglalko­zunk a gyermekekkel, de számunkra minden gyermek a jövő felnőttje. Már most meg kell figyelni, hogy ki milyen adottságokkal rendelkezik, mihez van tehetsége, hogy az­tán az az iskolában kitelje­sedjék. Szécsényben, ahogy ezt ott mondják, a régi óvodában 76 gyermek számára van férő­hely, de jelenleg a három csoportban 82 gyermek jár. Az óvónők Májer Istvánné, Ora- vecz Istvánné, Halasi Antalné, és Vilimi Ferencné, a vezető- óvónővel együtt azon fáradoz­nak, hogy a jövő felnőtt tár­sadalma az óvodában máso­dik otthonra találjon, meg­ismerjék a gyermekek adott­ságait, a három—hat éves gyermekek elsajátítsák azokat a tevékenységi formákat, me­lyeket az életkori adottságok megkövetelnek. Szép és nemes vállalkozás­ban nem maradnak magukra. A községi tanács az anyagi lehetőségekhez mérten segíti az óvodát. Ha Tőzsér Józsefné kéréssel kopogtat a vállalatok ajtaján, kérése megértésre ta­gtól. A bútoripar játékkocká­kat, a ktsz csúszdát és má- szót, a TÖVÁLL sármentesí­tett játszóteret készített az óvoda részére. Ha segítésről van szó, a szülők is csatasor­ba állnak. Megszámlálhatatlan az órák száma, amennyit az óvoda részére dolgozott-’ Ve- lenczei János, Obrecsány György, Bagi Ferenc és Zsí­ros Lajos. A szülői munkakö­zösség összefogásával készül el a gyermekek egyik legkedve­sebb játéka a villamos, mely­nek értéke közel húszezer fo­rint. Tudjuk azt, hogy az óvoda nem egy gyermekpásztor in­tézmény. Előírt tanterv, áb­rázoló-, matematika-, környe­zet-, ének-, anyanyelvi, testne­velésfoglalkozások határol­ják körül az óvodák tevékeny­ségét. Szakemberek keze alatt alakul, formálódik a gyerme­kek egyénisége. Azok a hatá­sok, melyek a gyermeket eb­ben a korban érik, azok a szokások, melyek hatéves ko­rig kialakulnak egy életre szólnak. A szécsényi óvoda betölti hivatását, mert gyermeksze­rető, hivatásának élő óvónők keze alatt alakul, formálódik a ma gyermeke, a jövő fel­nőtt társadalma. Szenográdi Ferenc Mezőtúri vendégek A Nógrád megyei zeneisko­lák között igen jó baráti kap­csolat alakult ki az utóbbi évek alatt. Zenei intézménye­ink emellett arra is töreked­nek. hogy megismerkedjenek egy-egy az ország más vidékén működő iskola életével. Ennek jegyében látogatnak el Salgó­tarjánba november 27-én és 28-án a Mezőtúri Állami Ze­írodalmi színpad A Dózsa-évíordulóval kap­jon.-.OS rendezvényre kerül ír december 2-án Salgótar- inban, a Stromfeld Aurél úkollégiumban. Ez alkalom­tól a budapesti Ságvári End- ; Irodalmi Színpad látogat le . s bemutatja ítélet című ■odaírni színpadi összeállitá- ít amelyet Kósa—Csoóri: élet című filmjének . forga­tókönyvéből dolgoztak fél. A bemutatóra meghívják a sal­gótarjáni Furák Teréz leány­kollégium lakóit is. A műsort követően vitát rendeznek a színpad rendezőjével. Dévényi Róberttel. s az irodalmi szín­pad tagjaival, a műsor sze­replőivel. A színpad a kollé­gium meghívására érkezik Salgótarjánba. NÓGRÁD - 1972. november 25., szombat neiskola tanárai és tanulói. A mezőtúri vendégek a kétna­pos látogatás alatt megismer­kednek a Salgótarjáni Állami Zeneiskola belső életével, munkájával, órákat látogat­nak. Lehetőség nyílik arra is hogy ellátogassanak a város egyik üzemébe, megtekintsék a bányamúzeumot, megnézzék a megyeszékhely építészeti rekonstrukcióját. A salgótar- iáni zeneiskola növendékei és tanarai. valamint a város ze­neszerető közönsége is meg­ismerkedhet a mezőtúriak munkásságával. Hétfőn este hat órai kezdettel ugyanis a Megyei Művelődési Központ színháztermében a vendégek bemutatkozó hangversenyt tartanak. A műsor első felében a növendékek. a második részben a tanárok szerepel­nek. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola növendékei és ta­nárai márciusban viszonozzák a mezőtúriak látgatását. Budapesti tárlatok A Kulturális Kapcsplaic Intézete, a József Attila Ü- törőház. a Magyarok Vilá? szövetsége és a Kiállítási ír tézmények Ausztrália életi bemutató fotó- és képzőmi vészeti kiállítást nyitott a ne pókban Budapesten, a fővá rosi úttöröházban. Ma déle tán a Kulturális Kapcsolaté Intézetének kiállítási term, ben. a Dorottya utcában nyi tik meg Konyorcsik Jánc Munkácsy-díjas szobrászmű vész kiállítása. Megnyitc mond Tolnai- Gábor professzoi November 25-én pedig a Mű csarnokban nyílik román ipar művészeti kiállítás, amel: számot ad a szomszédos ba ráti ország ioarművészeténe! mai helyzetéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents