Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

A közösség bölcsességével Számvetés és tervezés a karancssági tantestületben Nagy Géza igazgató es Kiss Sándor, a szécsényi járási pártbizottság első titkára ki­néz az iskola ablakán a gyakorlati foglalkozások tér- méből. A teremben — mond­ják: kissé szűkös — ragyogó tisztaság, rend. Az ablak alatt lombjaiktól megfosztott fák között mély kút. Onnan jön szivattyúval a víz. Egy kap­csolás, s máris csorog a csa­pokból. A karancssági iskola többi terme is világos, tiszta, a polcokon, szekrényekben szemléltetőeszközök. Kezdő­dik a nevelési értekezlet, ame­lyen az MSZMP Köziponti Bi­zottságának az oktatás és ne­velés korszerűsítéséről hozott júniusi "határozatából fakadó tennivalókat beszélik meg. Kettőből hat A szécsényi járási első tit­káron kívül, aki egyébként ennek az iskolának tanulója volt valamikor, amikor még csupán két teremből állt az iskola, eljöttek a község párt­ós állami szerveinek vezetői is. Ez a határozat nemcsak iiz iskola ügye. Nagy Géza igazgató Is em­líti beszámolójában, vitaindí­tójában: „Szinte valamennyi­en törzsgárdatagok vagyunk ebben az iskolában.” Karancs- ságön ma-korszerű általánosi iskola működik, az itt dolgo- 1 zó pedagógusok közül hár­man, s a volt tanítványok kö­zül ismét hárman, akik már itt tanítanak, emlékeznek, s hallottak a régebbi időkről. Erről is szó esik. nagyon he­lyesen, hiszen mai gondjaink, problémáink mellett látni kell, hogy az utóbbi időben mérhetetlenül sokat fejlődött szocialista oktatásügyünk, s a; karancssági iskola is. Itt pél­dául a hajdani két tanterem­ből hat lett. Valamikor a kré­ta és a szegényes Csekő-cso- rrna© volt a szemléltető esz­köz, ma több százezer forint értékű szemléltetőeszköz áll rendelkezésre. Sokan emlé­keznek: az 1951-es tanévnyi­tón bő szoknyás, mezítlábas, éipőfűzövel összekötött hajú ’ányok álltak előttünk. Ma? De hiszen ezek mindenki ál­tal tudott dolgok... Folyik a viz a csapokból, jól étkeznek Ki nyer ntm?- 'Ralyólarjénból A Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora, a Ki nyer ma? a budapesti Astoria Szállón túl, rend­szeresen vidéki városokból, nagyközségekből is jelent­kezik. Egy alkalommal már Salgótarjánból, a Karancs Szálló presszójából is je­lentkezett ez a műsor. A Ki nyer ma? stábja decem­ber 1-én szintén Salgótar­jánba látogat. E napon Is­mét a Karancs felújított presszójában várja az ér­deklődőket, a komoly zenét kedvelő közönséget, s ter­mészetesen, a vetélkedni kívánókat. A műsor min­den bizonnyal ugyancsak kapcsolódik az aktuális ze­nei évfordulókhoz, s talán megyei vonatkozású ko­molyzenei kérdések is vár­hatók. a napközis gyerekek, sokan járnak óvodába. A csúnya Calor kályhákat fölváltva fű­tötték Varga, Dénes és Virágh pedagógusok. Ma a korszerű kályhák egyenletesen ontják a meleget, s a fűtés sem a ne­velők dolga, természetesen. A cigányok nem voltak beisko­lázva. S ha voltak is, közöt­tük igen magas, 28—30 nap volt az igazolatlan mulasztá­si átlag. Ma mindeh gyerek, a cigányok is, iskolába jár, s az igazolatlan mulasztási át­lag 0,8 nap. S a tanulók 44 százaléka cigány. Még sokáig lehetne sorolni az eredmé­nyeket. Hosszúra nyúlik a beszélge­tés itt Karancsságon, minden­kinek van véleménye, javas­lata. Tudják: a műveltség tégláiból épül a jövő, többet kell tenni mindéin szinten, mint eddig. A feladatok vilá­gosak, ösztönzőek és megold­hatóak. És mindenkinek van feladata. Általában helyte­len egy összefüggő egészből, így az oktatáspolitikai hatá­rozatból is részleteket kira­gadni. Ez a határozat azonban annyira egyértelmű és tiszta beszéd — amint azt a felszó­lalók is hangsúlyozzák —, hogy néhány fő gondolatának kiemelése nem gyengíti, ha­nem erősíti a lényeget. így, többi közt, Karancsságon is szó esik a képességek korsze­rű fejlesztéséről, az ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságá­nak követelményéről, a tehet­ség helyes értelmezéséről, az értékelésről és osztályozásról, annak szükségéről, hogy az osztályozás helyett mindin­kább az értékelés egyéb le­hetőségei kerüljenek előtérbe, a tanulók motiválásának, ösz­tönzésének módozatairól, a felnőttoktatásról, s persze, a feltételekről is. Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Ka­rancsságon megnyugtató, hogy az iskola több mutatóban ma lényegesen meghaladja a járási, megyei, s az országos átlagot. Például a szakosan leadott órák arányában. S a helyi tanácsi költségvetésnek mintegy fele oktatási célokra áll rendelkezésre. A vita témakörök szerint zajlik. Egyében kívül szó van arról, milyen kérdéseket kell Családi nevelési hagyományok gyűjtése A Magyar Pedagógiai Társa ság családi, nevelési és peda­gógiai ismeretterjesztő szak­osztálya pályázatot hirdet a családi nevelési hagyományok gyűjtésére, A pályázók a ma­guk, vagy környezetük régi és mai nevelési gyakorlatát-ha- gyományait, hagyományte­remtő szokásait írják le. A pá­lyázat családi nevelésünk kü­lönleges területeit is kidolgoz­hatja, például új lakóréte­gek stb. nevelési szokásait. Elsősorban a pedagógusok « szülők pályázataira számíta­nak. A pályázatok terjedelme kötetlen. A pályázat jeligés amelyet a pályázatra kell ír­ni. A teljes nevet és címet zár: borítékban kell mellékeim. A beküldési határidő: 1973. szep­tember 15. (Cím: Magyar Pe­dagógiai Társaság. Budapest. VI.. Gorkij fasor 10.) Pinceklub — romantikus környezetben Hírt adtunk már arról, hogy a Balassagyarmati vá­rosi Tanács felszabadult pincehelyiségeiben KISZ- klubot hoz létre a városi ta­nács Dobi István KISZ- szervezete. A négy helyiség­ből álló klub nagyon ro­mantikus, a boltozatos mennyezet, az ódon falmé­lyedések különlegessé te­szik a helyiségeket. A klub „hivatalos” megnyitására, az avatóünnepségre november 30-fin kerül sor. A szervezel rendszeres havi programot készít a klub kihasználására. Sőt, a klub arra is alkal­mas, hogy idővel nagyobb jelentőséggel bíró városi if­júsági rendezvényeknek is helyt adjon — természete­sen a tanácsi fiatalok, a „gazdák” beleegyezésével. Hasonló pinceklub kialakí­tásán munkálkodnak a ba­lassagyarmati Volán Válla lat fiataljai is. NÖGRÁD - 1972. november 24., péntek 1 megoldani a tantestületnek az oktató-nevelő munka színvo­nalának további emelése ér­dekében, a KB határozatában megjelölt azonnali feladatok­ból? Értékelik az óvoda sze­repét az iskolaelőkészítésben, szóba kerül az iskola és óvo­da kapcsolatának kérdése. To­vábbá témaként szerepel a korszerű oktató-nevelő mun­kát segítő néhány segítő és gátló tényező, a nevelőtestü­let felkészültségét, módszerta­ni kultúráját befolyásoló té­nyek, a fizikai dolgozók gyer­mekeivel való foglalkozás, az ifjúsági szervezet, a tanulói közösség szerepe a tartalmi munka színvonalának emelé­sében, a felnőttoktatás helyi lehetőségei, a tantestületi, s az iskolai demokratizmus. Mindezek a kérdések egyéb­ként szerepelnek a megyei művelődésügyi osztály által az értekezletre kiadott vitaveze­tői vázlatban is. Jó tapasztalatok Demény Józsefné, az óvodai előkészítésről szól, Benő Já- nosné óvónő az anyanyelvi nevelés szerepét hangsúlyozza többek közt. Ez különösen a cigányóvodások számára nagy fontosságú, akik e szem­pontból is úgynevezett inger- szegény környezetből jönnek azi óvodába. A kis elsős ci­gánygyerekek nyelvi nehézsé­géről egyébként szól Üj Mik- lósné és Nagy Gézáné is. Szó esik a szalmatercsi gyerekek óvodázásáról, s még számos kérdésről az óvodával kapcso­latban. A korszerű oktatást-neveiést segítő és gátló tényezőkről fo­lyó vitában Dénes Sándor He­ves megyei tapasztalatokat említ, Varga Lajos igazgató- helyettes a tárgyi-személyi feltételekről szól. Többi közt. hangsúlyozza, különösen a cigánytanulók magas száma miatt, a differenciáltabb fog­lalkozás szükségességét. Schef­fer Józsefné, a napközis te­vékenységet említi. Demokratikus módon A többi téma hasonlóan élénk érdeklődést vált ki. Kü­lönösen, az értékeléssel kap­csolatos téma, amelyhez el­sőnek Virágh József szól hoz­za, összefüggésben a pálya- irányítási, pályáválasztási te­vékenységgel is. A hozzászó­lók. azok Is, akiket itt nem említünk, felelősen beszélnek a teendőkről. S bizonyítják: a részkérdéseket az összefüggé­sek jegyében érzékelik. Ka­rancsságon demokratikus mó­don — a közösség bölcsességé« vei kívánják a jövőben is vé­gezni azt a munkát, amelyet hivatásul választottak. S a szülők, a társadalom segítségé­vel munkájuk további ered­ményeket ígér. Tóth Elemér Szerkessz velünkL A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA iiiiiiiimiiimiiiimmimiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiumiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimi Amikor elindítottuk a Szerkessz velünk! rovatot, nagyon sok pajtás ragadott tollat: néha annyi levelet hozott a, postás, hogy egy hónapra előre elegendő volt. Sőt, az is elő­fordult, hogy egy-két írást helyhiány miatt közölni sem tudtunk. Aztán telt-múlt az idő, (mint a mesében) és megváltozott a „pos­tánk” képe. Voltak gyerekek, akik a kezdeti lelkesedés elmúltával abbahagyták a levele­zést velünk. De jó néhányon akadtak olya­nok, akik kitartóan, szinte minden héten ér­tesítettek minket iskolájuk, falujuk, életük eseményeiről. Ahogy mondani szokták — törzstagokká váltak. S bár legtöbbjükkel nem találkoztunk személyesen, mégis jó ismerő­seink, barátaink lettek. Bizonyára nektek is ismerősen hangzanak a következő nevek. Vigh Tibor, Csányi Jancsi. Szabó Péter. Pe­res! Borbála. A „törzstagok” közül sokan kinőttek az úttörőkorból, vagy más elfoglaltságuk miatt nem tudtak írni nekünk. Ezért öröm szá­munkra, ha egy-egy jó ismerősünk ismét je­lentkezik, beszámol a vele történtekről, az el­telt időszakról. A mohorai Vigh Tibor bizony hosszú ideig volt hűtlen hozzánk. Éppen ezért bontottuk fel kíváncsian a tőle kapott levelet. Tibor maga is belátja, hogy elhanyagolt bennün­ket; de ígéretet tett arra is, hogy ezután rendszeresen jelentkezik. Leveléhez egy ver­set is csatolt, amelyet a ,.fogászati hónap” tiszteletére írt. íme a vers: A fogászati hónapra November van. Fogápolás! Ez az első feladat. E hónapban reggel-este Ápold, mosd a fogadat! Finom alma, jó csemege, Sok vitamint tartalmaz, Persze benne az a fő, hogy tisztítja a fogadat! Am e versem bizony-bizony Nemcsak egy hónapra szól! Ápold fogad egész évben, S nem leszel majd fogfájós! Vigh Tibor Mohora Petőfi nyomában Én a Cc-:-edi Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója vagyok. A mi úttörőcsapatunk neve 1093. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat. Szeretném meg­írni a Szerkessz velünk! rovat­nak. hogy hogyan készülünk a Petőfi-évfordulóra. Iskolánk minden tagja szor­galmasan gyűjtötte a Petőfi Sándorról szóló írásokat, il­lusztrációkat. így több száz kép és könyv gyűlt össze. Mi­után kiválogattuk, rendeztük az anyagot, megnyitottuk a kiállítást. Igaz. még egy kicsit messze vagyunk az évforduló­tól, de jobb előbb mint ké­sőbb. Ahányszor elmegyünk a kis kiállítás mellett, büszkén tekintünk fel rá, hiszen a rru munkánk eredmenye. Egy másik nagy eseményre Is készülődünk. Közeleg a Szabó Pista bácsi által nekünk ajándékozott Petőfi-mellszo- bor felavatásának a napja. Mi. irodalmi színpadi tagok lá­zasan tanuljuk a szöveget, gyakran tartunk próbákat Arról is beszámolok, ami a közelmúltban volt. Két hete tartottuk meg az őrsökben a szavalóversenyt. Aki itt ered­ményesen szex-epeit, az el­mondta a versét a rajban is A csapatverseny november 11-én volt. Külön a kisdobo­sok. külön az úttörők részére. Nagyon nagy volt az izgalom. Nem dicsekvésként, de meg­írom. hogy én a csapatverse­nyen a második helyezést ér­tem el. A jutalmazottakat a csapat vezetősége Petőfi-kö- tettel ajándékozta meg. Ennek nagyon ürült mindenki. Az el­ső három helyezést az úttörők közül a nyolcadik osztályból érdemelték ki. A szavalóver­senyre való felkészülés alatt még jobban megismerkedhet­tünk a fiatal Petőfi életével, munkásságával. Tal^i még a tanulás is fellendült egyesek­nél. Tehát mi, az 1093-as számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat tagjai így készültünk és ké­szülünk névadónk születésé­nek 150. évfordulójára, Cene Piroska VIII. oszt. tanuló. Ceredi Általános Iskola Tisztségviselők, figyelem! Kicsit késve közöljük Vas- Aagh Ferenc igazgatóhelyettes­nek, a balassagyarmati Petőfi Sándor Alt. Iskola tanárának levelét, amelyben a kisdobos- és úttörőmunka szervezeti kérdéseihez, tisztségeinek tisz­tázásához nyújt segítséget. ■— Azt szeretnénk elérni, hogy a közösségért önként és odaadással tevékenykedő ta­nulókat neveljünk. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy min­den- tanulónak legyen fela­data* Körvonalazzuk számára, hogy mikor mit kell tennie és ehhez adjunk segítséget is! Ismertessük a tisztségviselők­kel, hogy mi a feladatuk és havonta számoltassuk be ered­ményeikről, mulasztásaikról — írja. Úgy gondolom ez a segít­ség még most is jól jön az úttörőcsapatoknak,- a gyere­keknek és a tanároknak egyaránt. Tehát, tisztségviselők, figyel­jetek! Két részben közöljük a tisztségekkel járó feladatokat, tennivalókat. Tisztségviselők az őrsben és feladatuk. 1. Őrsvezető: A csapatvezető­ség jelöli ki. Feladata az őr­söt érintő minden tervezés, szervezés, végrehajtás és ér­tékelés irányítása. Őrsvezető-helyettesi Segíti az őrsvezető munkáját. Segíti az őrs tagjainak tanulmányi munkáját az iskolában, nap­köziben. Az őrsvezető távollé­tében ő végzi az őrsvezetői teendőket. Értesíti az őrs hír­vivőjét az összejövetelék he­lyéről, idejéről. Az őrsi ősz- szejöveteleken sorakoztat, je­lent, rendszeresen beszámol az őrsben történt nagyobb ese­ményekről. őrsi zászlóvivő:, Az őrsi zászló őre, gondoskodik an­nak méltó elhelyezéséről, megóvásáról. Minden meg­mozduláson ő viszi a zászlót az őrs élén. Nyilvántartja a névnapokat és megszervezi a köszöntéseket. Gondoskodik a nőnap, anyák napja megün­nepléséről, az idősebbek , se­gítéséről. őrsi hírvivő: Az őrsi riadó­láncot ö állítja össze. Az őrs­vezetőtől kapott híreket ő to­vábbítja. A leckeposta meg­szervezése is az ő feladata, gondoskodik arról, hogy a leckét minden hiányzó pajtás rendszeresen megkapja. Az őrs tagjainak segítségével ké­szítsen őrsi pecsétet és titkos­írást. Örsi, krónikás: Az őrs min­den élményét, tevékenységét megörökíti. Vezeti az" őx-s naplóját. Beragasztja a tagok fényképét, ezek mellé beírja, ki, mikor, miért kapott dicsé­retet. A krónikás dolga a la­kóhely, az ország, világ nagy eseményeiről képeket, újság- kivágásokat gyűjteni a faliúj­ság és a napló számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents