Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Jobb minőségű munka — szocialista gondol kodasmotí Brigádértekczíet a nyomdában A Nógród megyei Nyom­daipari Vállalatnál 1969-ben indult meg szervezetten a szocialista munkaverseny- mozgalom. Az 1971—75. év- ‘re a kollektív szerződés részeként kidolgozták en­nek szabályait is. A gyakorlat kimutatta, hogy a versenyszabályok nem mindig teleltek meg a realitásnak, nem tették egyértelműen le­hetővé a megfelelő elbírálást, s így bizonyos fokig gyengí­tették a verseny pozitív hatá­sát a termelésben. Tegnap délelőtt a vállalat salgótarjáni székházában ülést tartottak, melyen új szabály­zatot vitattak meg. ífj. Gregor József, a szak- szervezeti bizottság titkára is­mertette azokat az okokat, melyek szükségessé tették az új versenyszabályzat kidolgo­zását, majd Páles Lajos, a szakszervezeti bizottság el­nöke mondotta el az új sza­bályzattervezetet. Ebben a tervezetben megfelelő részle­tességgel határozták meg a gazdasági és társadalmi veze­tők felelősségét, a verseny- feltételek áttekinthető és ob­jektív elbírálását, és még sok olyan kérdést, melyek az elő­ző szabályzatban nem nyerték megfelelő rögzítést. A kimerítő beszámolót élénk vita követte, melyben fel­szólaltak a brigádok, a K1S2- szervezet és az üzemi bizott­ságok képviselői. Hozzászó­lásaikban rámutattak az új szabályzat néhány, részlete­sebb kidolgozásra szoruló részére. Haverla Tibor, a salgótarjá­ni munkahelyi bizottság titká­ra: — Remélhetően fellendül a munkaverseny-mozgalom, melyre mindenképpen jó ha­tással lesz a felajánlások vi­lágos és egyértelmű megtétele és értekelése. György József művezető, a balassagyarmati telep mű­helybizottságának titkára: — A reális értékelést várjuk, mely biztosan jó hatást tesz majd mind a munka minősé­gére, mind a munkaszellem javulására. Buda László KISZ-titkár: — Az áttekinthető felajánlások és a reális értékelés nagyobb összetartást hozhat létre nem csak a szocialista brgiádok, hanem a KISZ-alapsze eveze­tek munkájában is, hiszen ugyanazok a brigád tagjai, akik az alapszervezeteket al­kotják. Egyértelműbbek, köz­érthetőbbek lesznek a felada­tok. Szirácsik László, .a Stollár Béla zöldkoszorús szocialista brigád vezetője: — Mivel bi­zottság végzi, konkrétabbak, könnyebben értékelhetőek tesznek a vállalások. A tár­gyilagosabb értékelés pozitívan befolyásolja a brigádok mun­káját. Lantos Ilona a Misztótfalusl Kiss Miklós ifjúsági szocialis­ta brigád vezetője: — Ösztön­zőleg hat a brigád számára a megfelelő ellenőrzés és érté­kelés. A vállalat vezetősége reális mérlegelés után látta be, hogy az eredeti versenyszabályzat nem felel meg a követelmé­nyeknek. ezután döntött úgy, hogy újat hoz létre. Pél­da lehetne ez olyan vállalatok számára, ahol a nem megfe­lelő, de egyszer már jóváha­gyott szabályokhoz túlságosan következetesen ragaszkodnak. Szvöboda Zoltán, a megbízott igazgató, a termelékenység in­tenzív növekedését, a határ­idők rövidülését és a minő­ség jelentős javulását várja a január 1-től bevezetésre ke­rülő rendszertől. A szocialista munkaverseny társadalmunkban a termelés egyik jelentős ösztönzője, de ahhoz, hogy ne csak papíron folyjon a vei'seny, szükséges, hogy annak szabályait a ter­melőüzem és az ott dolgozók érdekeinek közös szem előtt tartásával, a realitások figye­lembevételével alakítsák ki, ez a törekvés a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál. # TÁRGYALÓTEREMBŐL Se pénz, se posztó KARUK ISTVÁN nem elő­ször áll bíróság előtt csalás bűntette miatt. Volt már bün­tetve közveszélyes munkake- rüléségf, könnyű testi sértésért es tartási kötelezettség elmu­lasztásáért is. összesen két evet és kilenc hónapot töltött eddig börtönben. Legutóbbi csalásának áldozata jogász. Az ügy ismeretében ez eléggé meglepő. Nem azért, mintha jogászt nem lehetne becsap­ni, de miután ez a foglalkozás bizonyos einberisimeretet téte­lez fel, a naivitásnak az a fo­ka, amely a sértettet jelle­mezte. csodálkozásra készteti az embert. Néhány napon belül 100, 300, majd 300 forintot adott át tüzelővásáriás céljából Kakuk Istvánnak, akit akkor, látott életében először. Ráadásul a pincéje kulcsát is Kakuk gondjaira bízta. A vádlott ak­koriban nem rendelkezett ál­landó munkahellyel. Kohl- rnayer Zoltán önálló fuvaros kisiparosnál vállalt alkalmi munkákat. A szenet dobálta éppen Kohlmayer egyik meg­rendelőjének pincéjébe, ami­kor a sértett odament hozzá. Gyorsan létrejött az üzlet. Kakuk megígérte, hogy le­szállít tíz mázsa szenet és öt mázsa fát a sértettnek. Meg­állapodást kötöttek arra néz­ve is, hogy Kakuk két fotelt és lcét bútorhuzatot elszállít a sértett lakásából a kárpitos­hoz. Előlegképpen lOO forintot kapott, majd egy-két nap múlva újabb 200-at. — HARMADNAP jött a fo­telekért — panaszolta a sér­Bal - s «gyarmat történeté­ben december 9-e jelentős dátum Ez a nap a város íel- szabudulásának évfordulója. A nagy történelmi eseményt a város fiataljai is megünneplik minden évben. Idén a balassagyarmati KISZ-szervezetek — az MHSZ-szel és a határőrséggel közösen — honvédelmi vetél­kedőket rendeznek a város fel- szabadulása évfordulójának tiszteletére. A . versenyekben az iskolákon kívül valameny- nyi KlSZ-szervezet részt vesz. Először az alapszervezeti ve­télkedőket bonyolították le. összesen 36 helyen álltak „rajthoz" a csapatok, 200 fi­atal vágott neki a versenynek. A következő „állomás" a te­rületi verseny volt, amely hat helyen a héten fejeződött be. A terv szerint a területi versenyről hat csapat jutna tett —, és kérte, hogy adjak meg 300 forintot a szén árára. Gyanús volt nekem az egész ügy, de tudtam, hogy a TÜ- ZEP nem ad hitelbe szenet, ezért átadtam neki a kért összeget. Arra már nem tud magya­rázatot adni, miért adta át a fotelokat, meg a bútorhuzato­kat is. A pénz egy része a kocsmába, a bútor a kárpitos­hoz, az egyik bútorhuzat pe­dig — az alkalmi mjunkatárs, Meló János közreműködésé­vel — a Bizományi Áruházba vándorolt. A sértettnek némi utánjárásba került rájönni a kézenfekvő igazságra, tudniil­lik, arra, hogy „se pénz, se posztó”. Kakuk az ügyben tartott tárgyalásokon a védekezésnek mindenfajta módját kipróbál­ta. Íme néhány részlet a kü­lönböző időpontokban el­hangzott vallomásaiból: — Tagadom, hogy bútorhu­zatot tulajdonítottam volna el. Meló János nem volt velem, nem adtam neki semmiféle megbízást, — Az egyik bútorhuzatot Meló János levette a kocsiról, azt mondta, hogy jó lenne az nekünk italra. Bevitte a Bizo­mányiba, ott eladta 104 fo­rintért. Nekem 1QÜ forintot ideadott, azt közösen elittuk. A négy forintot ő tette eL — Javasoltam, hogy az egyik bútorhuzatot ne adjuk át a kisiparosnak, Meló pedig bevitte a Bizományiba. Átad­ta ugyan nekem a kapott 104 forintot, de azt közösen elit­tuk. tovább, de két — jogosnak mutatkozó — óvás érkezett, s ezek figyelembevételével várhatóan nyolc csapat vesz részt a városi döntőn. A de­cember 9-én megrendezendő döntőn már gyakorlati fela­datokat is meg kell oldaniok a versenyzőknek, az elméleti kérdések mellett. A legered­ményesebben szereplőket ju­talmazzák. Újszerű kezdeményezés a honvédelmi vetélkedősorozat Balassagyarmaton, s mint minden újdonság, ez is „ki­termelt” néhány mulatságos „sztorit". Az egyik csapatból például a következőt kérdez­ték: — Milyen . típusú harckocsit használtak a szovjet katonák a második világháborúban? Mire a csapat leánytagjá­nak magától értetődő válasza: — Tankot! Sz. ML Meló János ezt állítja: Ka­kuk a hóna alatt hozott va­lami szőnyegfélét, azt mondta, hogy ezt munkadíjként kapta. BÁRHOGY is történt, Ka­kuk nyilvánvalóan Melót Is „be akarta mártani”. Hazug­ságai, amelyeknek csalt kis részét teszik ki az itt említet­tek, nagyon is ellentmondáso­sak és átlátszóak. De a sér­tettnél szerzett tapasztalatai alapján bizonyára úgy vélte, nem lesz nehéz megtéveszte­nie a bíróságot sem. Tévedett* A Salgótarjáni Já­rásbíróság Kakuk István tar- jánl lakost, aki ez idő sze­rint segédmunkás a kohászati üzemekben, visszaesőként es folytatólagosan elkövetett csa­lás bűntettéért, továbbá sik­kasztás vétségéért halmazati büntetésül nyolchónapi fegy­házbüntetésre ítélte, és kizár­ta a feltételes szabadságra bo­csátás kedvezményéből. Az ítélet jogerős. Sz. K. A munka a könyvelésben csúcsosodik ezekben a hetek­ben Honton. Messze még a zárszámadás ideje, de mégis csak erre készülődnek a köny­velők. Czinege Lajos, a köz­gazdász-főkönyvelő határozot­tan tiltakozik, hogy akár egy szót. Is ejtsünk erről, de az­ért ő már úgy számol. — Kiátlevőségünket mielőbb számlázni és behajtani... A termelőszövetkezet határa elnéptelenedett. Ami volt ősz­re vetés, szántás, azt elvégez­ték. A szamócát lókapázta még néhány ember. Ez is tipi­kusan év végi munka. Maguk az emberek mondták, Imre János a fogatos, az ekét tar­tó Benedek Ferenc és Rúna István. Ugyanis hihetetlen ügyességgel egy pár ló két közölőekét vontatott. A vad­hajtásokat és a gyomot taka­rították a sorok közül. Némely helyen füst jelezte, hogy ége­tik a nyár maradékát, azon­kívül csend a határban. Az iro­dán a,könyvelőségi dolgozókon kívül egyedül Kvartner Gá­bor, a főagronómus tartózko­dik. Az elnök egy turnussal Hajdúszoboszlón pihent. A honti tsz tagjai ingyenesen, tí­zes csoportokban a fürdőhe­lyen pihenik ki a nyári fára­dalmaikat. Nemigen található messze vidéken olyan kiegyensúlyo­zott kis termelőszövetkezet, mint a honti. Kvartner óva intett, hogy ne hamarkodjam el az ítéletet, mert ha az idén nem, de jövőre már náluk Is érezhető lesz a módosított gazdasági szabályozó hatása. Senki kívülálló ne döntse el, Fiatalok honvédelmi vetélkedője Elkeuül-e határidőre? Hot a huzalműi rek instrukció 7 Szabad az út a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek huzalműi rekonstrukciójá­nál. Bár előbb terem­tődtek volna meg a feltételek, akkor ma könnyebb helyzet­ben lennének a gyár vezetői. Különösebb aggódásra jelen pillanatban nincs ok, mert ahogy Ürmössy László műsza­ki igazgatóhelyettes mondja: — a módosított céloknak meg­felelően, időarányosan, inten­zíven megindult a munka. Mi jellemzi a jelen idősza­kot? Az osztrák cég feltétele A munkák ütemezésénél ab­ból indultak ki, hogy az oszt­rák cég kijelentette: 1974. február 28-ig tartja a jelenle­gi árakat, utána, ha nem kap munkaterületet, 20—25 száza­lékkal felemeli, mivel a vi­lágpiacon is időközben nőnek az árak. Ez a fettétel láncsze­rűen foglalja egybe a tenni­valókat. Az első és legfontosabb az új pácoló szerelésre kész álla­potba való felkészítése. Ennek határideje 1973. április vége. Ez azt jelenti, lfogy jóval előbb állni kell a csarnoknak, az alaposzlopoknak, a födém- szerkezetnek és a kiszolgáló darupálya-szerkezetnek. A tervben szereplő építési programot az elképzelések szerint két ütemben valósítják meg. 1973. február 15-én át­adnák az új pácoló első fe­lét, április 15-ig pedig a má­sodikat. A kiszolgáló darupá­lyák ötven százalékát március 31-ig, a másik ötven százalé­kot pedig április 30-ig adnák át. Ez utóbbit az osztrák sze­relőszakemberek munkájuk során már fel tudják hasz­nálni. Az előbb említett időpontig 100 millió forint értékű építő­munkát kell elvégezni. Ké­pes-e erre a kivitelező? A tervezők szerint a csarnok alapozási és egyéb munkáit hat hónap alatt meg lehet ol­dani. Utána még marad négy hét a száradásra. Mit mond a kivitelező? A Nógrád megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatója ál­lítja, hogy megvalósítják az elvállalt feladatot. Így véle­kedik az építkezés vezetője, aki még a következőket fűzi hozzá: — A határidő-betartásnak megvan a reális alapja. Ha a rendelkezésre álló 40 munkás folyamatosan tud dolgozni, nem lesznek anyagbeszerzési gondjaink, nem csoportosítják át innen a munkaerőt, sőt, ha a szükség úgy kívánja, még kiegészítik néhány szakmun­kással. Korábban cementhiány volt, ezt a gyár vezetőinek közre­működésével pótolták. Két gyári dömper napokon keresz­tül segédkezett a szállításnál. Az építők kívánságára a beto­nozási munkákhoz folyamato­san biztosítsa a gyár a szük­séges gőzmennyiséget. A gyár szakemberei Kevesebb magabiztossággal szól a műszaki igazgatóhelyet­tes a Vegylgépszerelő Vállalat salgótarjáni gyáráról, ahol a kohászati üzemek részére tíz­millió forint értékben készíte­nek különböző berendezéseket. Ezeket a helyszínen össze is szerelik. A berendezésekhez szükséges sav, hőálló, vala­mint a műanyagok beszerzé­sének elhúzódása pillanatnyi­lag okot ad az aggodalomra. Jelenleg . azok a rendezési munkák folynak, amelynek so­rán eldől, hogy melyik apró berendezésre mikor lesz szük­ség az új létesítménynél. — Reméljük, itt sem lesz fennakadás — fordítja biza­kodóra véleményét a műszaki igazgatóhelyettes. Amennyiben 1973. elejére minden úgy lesz, ahogy most elképzelik a gyár Vezetői és a kivitelezők, akkor megkez­dődik a pácolóüzem techno­lógiai szerelése. Ez előrelátha­tólag eltart az esztendő vé­géig. Az osztrákok ehhez a munkához csak vezetőket ad­nak, a kivitelezés a gyár szak­embereire hárul. Ez azért jó, mert megismerik a különböző berendezések működését és később, ha valahol hiba lesz, könnyen ki tudják javítani. A technológiai szerelés befe­jezése után kezdenek hozzá a csarnok gépészeti munkáinak elvégzéséhez. Négy héttel később Már most látszik, hogy az új horganyzóüzem építésénél négyhetes csúszás lesz, mivel az alapozási munkálatok so­rán sok olyan élővezetéket találtak, aminek áthelyezése felborította a korábbi ütem­tervet. Ennek ellenére úgy vé­lekednek a gyár vezetői, hogy az eredeti határidőt tartani tudják. Ugyanis az új csar­noknál — amely a régi rúd- húzó üzem helyére kerül — kevés az építési munka. A Gyárépítő Vállalat szakembe­rei megígérték, hogy decem­ber 15-ig tető alá hozzák az épületet. Az ide szükséges vasszerkezeti elemek a gyár­ban vannak, akárcsak a pá- colóhoz és a horganyzóhoz szükséges berendezések is. Ha késne a húzóüzem bővítése, akkor sem okozna különösebb gondot ebben a nagy hajrá­ban. Ellenőrzik Mivel a beruházás túllépé­sét a gyárnak saját magának kell fedezni, nagy gondot for­dítanak a tervezés realitására, az előkészítőmunkára, az el lenőrzésre. Nem bíznak min­dent a tervezőre, hanem elő­írják számára, hogy az egyes részfeladatokhoz mennyi pén­ze van a gyárnak, s ehhez kérnek megoldást. Már a ter­vezéskor elvetik azokat az el­képzeléseket, amelyek nem feltétlenül szükségesek, ame­lyek drágítják az építkezést, Ennek érdekében a fejlesz­tési főosztályhoz tartozó léte­sítményiroda személyzetét építészekkel erősítették meg. A személyi megerősítésen túl legfontosabb az a munkastí­lusbeli változás, amely az utóbbi időben végbement. Ez abban foglalható össze, hogy szervezettebbé, alaposabbá tet­ték a munkát már a tervezés időszakában. önkéntelenül adódik a kér­dés: derűsen, optimistán, vagy más módon ítélik meg a gyár vezetői a beruházási munkák jelenlegi helyzetét? — Sem az egyik, sem a má­sik módon, hanem a realitá­sok alapján — vélekedik Ür­mössy László műszaki igazga­tóhelyettes. — Továbbra is szeretnénk száműzni mun­kánkból a spontanitást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerülni fog, V. K. Honti hétköznapok Évzáró előtt hogyan, s mint alakul az. Az viszont az egész évi gaz­dálkodásukból látható, hogy készültek, ne érje őket sem­milyen meglepetés. Amíg Hon­ton voltam két teherautó ér­kezett Szabolcsból, vitték a feketeribizli-vesszőket. Ezt az­ért említem csupán, hogy bi­zonyítsam: mindenből, amiből lehet, pénzt csinálnak a hon- tiak. Azt mondta a főagro­nómus : — ölbe tett kézzel gazdál­kodni nem lehet... Ez a dolog lényege. Aki azt megfogadja, annak van mit aprítani a tejbe. Ök az idén is 300 ezer forintot fordítottak a kulturális, szociális alapra. Ebből a pénzből vitték Ingye­nes melegvízi pihenésre a ta­gokat is. Az IBUSZ-nal meg­rendelték az ellátást. A pénz beszél. De a pénzt meg is kell keresni. Azért dolgozni is kell. A könyvelésből, ha nehezen is, de kicsempésztük az idei eredményeket. Búzából hektá­ronként 26,8 mázsát takarítot­tak be. A tervezettnél 486 mázsával többet. A silókuko­rica-termésük 310 mázsa volt hektáronként, a várt 224 má­zsával szemben. Beszélni kell a fő terményeikről, a bogyó­sokról is. Kitűnő termést ta­karítottak be a szamócából, málnából, ribizliből egyaránt. Az év végére várhatóan a napi tízórás munkaidő bére 100—110 forintra alakul. Ennél többet nem is kell mondani. Azt azonban nem árt hangoztatni, hogy rájuk is érvényes volt az az időjárás, amelyre igen nagy előszere­tettel hivatkoznak egyes helye­ken. Őket Is, Aint minden Nógrád megyei tsz-t, érinti a módosított guzdasági szabályo­zó. Ezt el kellett mondani a realitás kedvéért. Most mindenütt az üzemek­ben a zárszámadás gondjaival foglalkoznak. A hontiak is, ha titkolják is ezt. A készülődés azt jelenti, hogy számvetést készítenek. Ami még hátra­van munka, elvégzik, a kint­lévőséget behajtják, de ké­szülnek a jövő gazdasági évre is. — Kötjük a szerződéseket a kereskedelmi felekkel, de a tagokkal is... — mondta a főagronómus. Ez a tagokkal való szerző­déskötés meghatározás nem is takarja a tulajdonképpeni lé­nyegét ennek a munkának. Ez több, mint egyszerű szerződés aláírása. Ez a tagok vélemé­nyének kikérése, hogyan le­gyen a jövőben. Még azt is megkérdezték a tsz-tagoktól, hogy korai, vagy kései szamó­cát telepítsenek-e? Gál Ist­vánná, a szocialista brigádve­zető aztán összegyűjti a véle­ményt és döntenek. Az a tsz- tag, aki szavazatával erősíti meg a gazdálkodást, az köte­lességének is tartja a munkát. Ezért van a hontiaknak üdültetésre pénzük, meg száz forinton felül fizetni egy mun­kanapra, közel egymillió fo­rintot tartalékolni úgy, aho­gyan a főagronómus ezt na­gyon jelentősen hangsúlyozta. — Természetesen, hitel igénybe vétele nélkül... A jövő évi- tervükben meg­található a szarvasmarha-te­nyésztés kiszélesítése is. Épí­tenek százhuszonnyolc férőhe­lyes istállót, emelik a tehén­létszámot a tejtermelés érde­kében, fokozzák a hústerme­lést. Jelenleg is huszonhat hí­zott marha vár elszálításra, amelyek alighanem exportké­pesek. — Az idei' éves tizenkétmil­lió forint termelési tervünket mi már biztosan teljesítjük — mondta a főagronómus. Honton készen állnak a zárszámadásra. Még a könyve­lőknek kell elvégezni a zár­számadáshoz szükséges mun­kát, amely nem könnyű fel­adat. De a nehezén, az érté­kek megtermesztésén már túl­vannak. A hontiakon az idei „nehéz nyár” sem fogott ki. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1972. november 24., péntek S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents