Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
\ Közel 40 millió forint értékű szállítószalagokat készítenek a Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában, melyeket a Péti Nitrogén Művek rekonstrukciójához szállítanak. A * jövedelmező termékek készítésében fiatal szakmunkások is részt vesznek: Szilágyi Tibor az idén végezte el a szakmunkásiskolát, Kakuk János már második esztendeje dolgozik vasszerkezeti lakatosként — kulcsár — NAPI KOMMENTÁRUNK Úttörőparlament HIÁBA VESZI elő az olvasó a lexikont, vagy az idegen szavak szótárát, ezt a szót: úttörőparlament, nem fogja megtalálni. Pedig immár negyedik alkalommal hívja össze a Magyar Űttörők Szövetsége Országos Elnöksége az országos úttörőparlamentet, amelyet az úttörőcsapatok, járások, kerületek, városok, megyék úttörő-tanácskozásai, azaz úttörőparlamentjei előztek meg. Törvény, jog, kötelesség, ifjúság, állampolgárok... mennyi komoly, felnőttet; kifejezés. Felvetődik: mi köze ezeknek az úttörőparlamentekhez? Az úttörők dolga a tanulás, a játék, a felnőttek pedig hozzanak törvényeket... igaz ez így? Akiket bejegyeznek az anyakönyvbe, a Magyar Népköztársaság állampolgáraként írják be a nevét. 14 éves korában mindenki kezébe veszi a személyi igazolványt Üttörőpajtásaink az általános iskola befejezése után munkagépek mellé állnak, továbbtanulnak, tanárok lesznek, orvosok, kiváló lakatosok, esztergályosok. Kitől, kiktől függ mindez? Mikor dől el, hogy az úttörő felnőtté válva okos, jó gazdája lesz-e a rábízott ügyeknek, magáénak érzi-e mások gondjait, örömeit? Mikortól lehetnek jogai egy gyermeknek, s mikor kell teljesíteni a kötelességeket? Az úttörő korú gyermekek állampolgárok-e, vannak-e jogaik, kik szabják meg kötelességeiket? Az úttörőparlament mindezekkel szoros kapcsolatban van. A kisdobosok ás az úttörők választott képviselőinek tanácskozását jelenti az úttörőparlament. Saját ügyeikben — az úttörőélet kérdéseiben dönthetnek; nagyon leegyszerűsítve elég lenne csak annyit mondani: az úttörőéletről. Mennyi mindent jelent ez ... a kisdobos-ígérettétel első perceit, az őrsi összejöveteleket, a próbákat, a harci túrákat, az úttörőtanácsok határozatait, vagyis: ünnepeket és hétköznapokat. A gyermekek véleményén és tettein is múlik napjaink egyik legizgalmasabb témája: milyen lesz az iskola holnap, holnapután, azaz a jövőben! Tőlük és pedagógusaiktól is függ, hogy az iskola kapuja felett — az iskola hivatalos táblája mellett fehér, zománcozott tábla hirdesse; „Általános iskola a XYZ számú úttörőcsapat otthona.” Vitatkozhatnak Székesfehérvárott az úttörők küldöttei arról, hogy van-e különbség az iskola és az úttörőcsapat között? Melyek azok? Megbeszélik: lehet-e például joga egy szakkörnek az úttörő-, az iskolai életen belül? Az úttörőtanács beszámoltathatja-e a szakkör vezetőségét, hozhat-e határozatot a szakkör tagjainak szakköri munkájára? Sikerül-e teljesíteni egy-egy úttörőév vállalt feladatait? Megbirkóznak-e a pajtások az új próbakövetelroényekkel? Sok mindenről lesz még szó november 23—27-e között Székesfehérvárott, az országos úttörőparlamenten: a gyermekek saját ügyeik között szólnak majd a falu, a város, a megye, s az ország IV.ötéves tervéről is, mit tettek, s mit tehetnének még, hogy lakóhelyük szebb, gazdagabb lehessen. Hogy ne csak nekik épüljön minden, hanem ők is részt vehessenek azok építésében. Szó esik még a KISZ- alapszervezetekkel, az üzemekkel való kapcsolatokról, s bizonyára az ifjúvezetőkrol, a csapatvezetőségekről sem feledkeznek meg. Az úttörőszövetség akkor tölti be igazan szerepét, ha valóban a gyermekek szervezete. A gyermekeknek: a kisdobosoknak, az úttörőknek jogokat biztosít. Jogokat, amelyek alapján formálhatják saját közösségi életüket. Védelmet biztosít számukra, képviseli jogos igényeiket. Ezekkel ígyütt azonban megszabja kötelességeiket is: az iskolai és az iskolán kívüli életben. A kisdobos-, az úttörőőrsöt, a -rajokat, sőt a -csapatot is az úttörőszövetség köti össze az egész társadalommal. AZ ŰTTÖRÖSZÖVFTSÉG a gyermekek társadalmi szervezete, de hogy mindinkább megfeleljen e tisztségének, ezért van nagy szükség a kisdobosok és úttörők véleményé- -e. A felnőttek feladata pedig ezekre a véleményekre odafigyelni, hogy közösen együtt formálódjék a felnövekvő nemzedék életútja. írók iskolája A különleges tanintézetet Makszim Gorkij kezdeményezésére 40 évvel ezelőtt alapították Moszkvában. Az Irodalmi Főiskolán végzett Konsztantyin Szimonov, Paszul Gamzatov, Alekszandr Tvardovszkij, Csengin Ajtma- tov és több, ma már világszerte ismert szovjet író és költő. Most a költészeti, prózai, dramaturgiai és kritikai karon a kezdő szovjet irodalmárok együtt tanulnak bolgár, jugoszláv és mongol kollégáikkal. Ebben az évben a főiskola lengyel nyelvről fordítókat is képez. Javasolják, hogy a továbbiakban a szocialista országok valamennyi nyelvére képezzenek műfordítókat. A ,,Sxesxtroreck99 rekordja A „Szesztroreck” új szovjet teherszállító hajó, Leningrad és Nyugat-Európa kikötői között közlekedik. A hajó kivívta a külföldi szakemberek elismerését. A londoni dokkmunkások a hajó kirakodásában abszolút gyorsasági rekordot állítottak fel. Ezzel kapcsolatban az angol sajtó megjegyezte, hogy a „Szesztroreck”-en figyelembe vettek minden tényezőt a gyorsított gépesített fel- és lerakodás érdekében. A Szovjetunió hajógyáraiban megkezdődött az új típusú teherszállító motoros hajónak a sorozatgyártása. Tettekre van szükség Vélemények a Központi Bizottság november 14 - IS-i állásfoglalásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-1 ülése után nyilvánosságra hozott állásfoglalás továbbra is élénk érdeklődést vált ki megyénk dolgozói körében. Vélemények, álláspontok hangzanak el, s szinte egyértelmű az a megállapítás, hogy az elkövetkező betekben, hónapokban tettekre van szükség az állásfoglalás végrehajtásáért. Munkások, nyugdíjasok, vezető beosztású emberek mondjanak véleményt e fontos kérdésben. Előbbrelépni a munka- és üzemszervezésben — Bennünket különösképpen a gazdaságépítő munka feladatai ragadtak meg elsősorban a Központi Bizottság november 14—15-i ülésének állásfoglalásából — mondja Zsuffa Miklós, a szorospataki bányaüzem aknavezetője. Ismert tény, hogy a szénbányászat visszafejlesztése 1966-ban kezdődött el szénmedencénkben is. Akkor azt vártuk, hogy a hozott intézkedésekkel megszűnik a szénbányászat veszteséges termelése. Ha jók az információim, nem nagyon léptünk előre, hiszen országosan is mintegy 108 millió forint a szénbányászat jel- lenlegi deficitje. A termelés tehát nem lett gazdaságosabb. A teljesítménymutatók sem alakultak a kívánalomnak megfelelően. A szénmedencében nálunk, Nógrádban a műszakonként! egy tonna teljesítmény növekedett, most mintegy 1,3 tonnánál tartunk. Örömmel mondhatom, hogy nálunk, Szorospatakon még nagyobb a növekedés. Gépesítéssel, a munka- és üzemszervezéssel, de sok más intézkedéssel elértük, hogy a teljesítmény szinte duplájára növekedett, most műszakonként meghaladja a két tonnát. Jelentős az önköltségcsökkentésünk is. A korábbi 310 forinttal szemben ma már 255 forintért termelünk egy tonna szenet, Gondunk azonban most is van. Drágábban adjuk a szenet a TÜZÉP-nek, mint például az erőműveknek. Míg három évvel ezelőtt 210 forintot kaptunk egy tonna szénért, most ugyanazért a minőségért csak 155 forintot kapunk tonnánként. Ez viszont jelentős árbevételi kiesést jelent. Éppen ezért helyeseljük a Központi Bizottság állásfoglalásában azt a kitételt, hogy a jövőben meg kell szüntetni a bérfejlesztés és a nyereség szoros összefüggését. Ezt feltétlen magyarázni kell, nem csak az üzemünkben, hanem az egész szénmedencében. A Központi Bizottság álláspontja alapján az a véleményem, hogy most már a tetteken a sor. Előbbre kell lépnünk a munka- és üzemszervezésben, e téren nálunk is van még tennivaló. Ezzel jelentős eredményekre lehelünk képesek. De arra is szükség van, hogy éppen az állásfoglalás után felülvizsgáljuk, hogy a tavaly hozott intézkedési terveket hogyan hajtottuk végre az üzemben, de más üzemekben is. Ha csak ezeket hajtjuk végre, máris sokat tettünk az állásfoglalás sikeres megvalósításáért, — So — Tudják, mikor és mit kell tenni — Még a Szovjetunióban, negyvenötben lettem tagja a kommunista pártnak. Azóta eltelt több mint egy negyed évszázad. Meggyőződéssel állíthatom, hogy a párt vezetői tudják, mikor és mit kell tenni. A központi intézkedések, itt nálunk a Nógrád megyei Tanács útkarbantartó üzeménél élénk visszhangra találtak. A szükség törvényt bont — szokták mondani. Ha az ország vezetői úgy ítélik meg, hogy szükség van egyes termékek árának felemelésére, biztosan komoly alapja van a döntésnek — nyilatkozott Komlóssy Ede nyugdíjas. Bár mindnyájunkat közvetlenül érintenek az áremelkedések, mégsem hangzott el a dolgozók között szélsőséges vélemény. Hiszen a tej volt már drágább és ha a népgazdaság erősödik, lehet, hogy később újra olcsóbban tudunk hozzájutni. Bennünket, nyugdíjasokat még közelebbről érint a Központi Bizottság állásfoglalása. A jövedelmem, azaz a nyugdíjam ezernyolcszáz forint, melyhez a lakatosszakmám gyümölcsöztetésével teszek hozzá pár száz forintot és most megkapom az újabb 50 forintos növelést. Meg lehet ebből élni. Persze, a fiataloknál más a helyzet, Szorgalmas munkával ők is megtalálják számításaikat. Az üzemben, az évi háromszázalékos bérfejlesztés tervszerűen történik, s most az újabb béremelések talán egyensúlyba billentik a mérleget. Ügy szoktam fogalmazni, hogy inkább napjában egyszer lakjak jól, mint a barátom kelljen kikísérni a katonavonathoz, mert én tudom azt is, mi a vháború. Az üzem vezetői köztünk járnak, s kérdéseinkre válaszolnak. Ennek ellenére kíváncsian várjuk a pártszervezet vezetőinek tájékoztatását. Sz. Gy. Értessük meg a munkásokkal — Őszintén mondom, nálunk. a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi telepén is nagy várakozás előzte , meg a Központi Bizottság állásfoglalását — mondotta Robotka Mihályné telepvezető. — Azóta mi erről sokat beszélgettünk. Ügy ítéljük meg. hogy a Központi Bizottság nagyon átfogóan értékelte a párt X. kongresszusa óta megtett utat. az elmúltáét esztendőt, a jelenlegi helyzetet. Azt nem hangsúlyozzuk — hiszen ez valóság, hogy a dolgozók élet- színvonala évről évre előbbre mutat. Például nálunk, a vállalat telephelyén hatszázalékos jövedelemnövekedést terveztünk, ezzel szemben hét százalékot értünk el. — Ami pedig ismét nagy dolog, az elmúlt időszakban a többi között növekedett a nyugdíj, megoldódott a női foglalkoztatottság, és ez megítélésünk szerint rendkívül nagy eredmény megyénkben is. Ezt elfelejteni nem szabad. — Ami a Központi Bizottság állásfoglalását illeti, hadd emeljek ki két dolgot. A többi között szó van benne a nagycsaládosok megsegítéséről. Az egyik az, hogy a nagy- családosoknál a szövetkezeti lakásépítkezéseknél elengedhetik a 20 ezer forintot, sőt, mérlegelés alapján még ezt az összeget is mérsékelni, sőt, elengedni is lehet. A másik, a gyermekgondozási segély. Telepünkön több mint kétszáz nő dolgozik, közülük 80-an a gyermekgondozási segélyt veszik igénybe. Náluk havonta ez 50 forintos növekedést, ösz- szesen 4000 forintot jelent az asszonyoknak. Ha csak a mi üzemünk szemszögével gondolkodunk, máris látjuk, hogy ez az állásfoglalás rendkívül nagy dolog. Két dolgot emeltem ki. Azt mondom, hogy a határozat végrehajtásához jó kommunistákra van szükség. Arra, hogy a Központi Bizottság határozatát értessük meg az egyszerű emberekkel. A felvilágosító munkában nem szabad kiragadni csak a tej és tejtermék árának növelését. Magyarázzuk azt is, miért volt erre szükség, de magyarázzuk együtt a másik oldalt is, amiből megértik az emberek, hogy nem másról, mint az életszínvonal növekedéséről van szó. A mi kollektívánk eddig is sokat tett a termelékenység növeléséért, a gazdaságos termékek előállításáért. Ha ez találkozik a Központi Bizottság állásfoglalásával, akkor a megvalósulás már eleve adott. S. L. Vegyük komolyabban Amikor a baleseti krónikát olvassuk, mindig összeszorul a szívünk, főként, hogyha halálos balesetről tájékoztatnak. Ha az áldozat gyermek, még a hangunk is megcsuklik, a halál híre a velőnkig hatol. A közlekedési rendészet mindent megtesz, hogy a fekete krónika csökkenjen a lapok hasábjain, de ez magában véve kevés. Autósoknak és gyalogosoknak kell figyelmesebben közlekednünk. Igazán csak üdvözölni tehet a közlekedésrendészet azon törekvését, hogy a községekben egymás után hívja életre a közlekedési úttörő- rajokat. Ez kettős célt szolgál. Egyrészt a pajtások megismerkednek a közlekedési szabályokkal. Tehát megtanulnak helyesen közlekedni. Másrészt pedig lakóhelyük legforgalmasabb részén közlekedési ügyeletet tartanak, hogy vigyázzanak az iskolába és onnan haza igyekvő pajtásaik testi épségére. Igazán felemelő érzés az útkereszteződésekben látni a piros nyakkendős, fehér sapkás pajtásokat, amint tárcsával a kezükben, felnőttes komolysággal irányítják a forgalmat. Szécsényben megálltam az utcasarkon és figyeltem a pajtásokat, miként teljesítenek szolgálatot. A tárcsa a magasba emelkedett, a pajtás arccal a járda felé fordult, tehát most tilos volt az úttestre lépni. Mellettem egy édesanya négyéves kisfiának magyarázta, hogy most miért kell ^ megállni. A gyalogosok, felnőttek és iskolások türelmesen álltak és várták, hogy „zöld utat” kapjanak. Aztán a kis forgalomirányító kilencven fokkal elfordult, és így a gépjárműveknek jelzett tilost. Bizony, ökölbe szorult a kezem, mikor a gépkocsivezetők egy része fittyet hányva a gyermeki tilalomra, keresztülhajtottak a zebrán áthaladó seregen. A gyermekek elmondták, hogy bizony gyakran előfordul, hogy gépkocsi- vezetők nem veszik figyelembe az ő jelzésüket. Szomorú, hogy komoly felnőttek, esetleg 1—2 perc miatt kockáztatják mások testi épségét. Nem veszik figyelembe a nekik szánt jelzést, mert a betétlap úgysem forog kockán. Legalább is még nem történt baleset. A gyermekek komolyan veszik a szolgálatot, kötelességünk nekünk is komolyan venni. A durva „mit mutogatsz” helyett, inkább egy kedves mosolyt küldjünk feléjük. Mert elvégre testi épségünkre, nem utolsósorban a gépkocsivezetők lelkiismeretére is vigyáznak, mert az iskolába igyekvő gyermekek meggondolatlanul nem lépnek le a járdáról. Sz. F. a városokat A sarkvidéki területek életkörülményeit tanulmányozó szovjet szakemberek az északi városok utcáinak „fűtésére” eredeti módszert javasoltak. Megállapították ugyanis, hogy a 70. szélességi körnél fekvő Dikszon szigeten például az épületfalak nyáron kétszer akkora sugárzási hőmennyiséget kapnak, mint a krími fürdőhelyek. A visszaverődő sugárzás energetikai hatása elérheti a plusz 3 C-fokot is. A fehérre festett falak „előmelegítik” a hideg utcai levegőt. A napsugarak hőmeny- nyiségének megőrzését különleges szélvédő ernyőkkel segítik. A klimatológusok véleménye szerint a mikroklíma hőmérséklete néhány fokkal magasabbra emelkedhet, mint a városon kívül. NÓGRÁD - 1972. november 23., csütörtök
