Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

/Vaoylátonyi tanácskozás A kommunista nevelőknek nagy a kisu^árzóereje Mesék, népdalok Ifjú bábosok fesztiválja Mint arról lapunkban ko­rábban 1 hírt adtunk, novem­ber 17-én tartották a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság oktatás- politikai határozatát feldol­gozó taggyűlést a nagybáto- nyi iskolai pártszervezetnél, az óvodák, az általános isko­lák és a gimnázium kommu­nista nevelői. Három iskola — négy óvoda A taggyűlésen megjelent dr. Boros Sándor, a .Nógrád megyei pártbizottság titkára és Gulyás Jánosné, a Salgó­tarjáni járási Hivatal mű­velődésügyi osztályának ve­zetője. Ez a taggyűlés azért is je­lentős, mert megyénk egyik „legöregebb” és legtapasztal­tabb kommunista pedagógus­kollektívája ült össze, hogy e fontos határozatból eredő konkrét helyi tennivalók ki­dolgozásában foglaljon ál­lást, a november 21-i nevelé­si értekezlet előtt. Miután az alapszervezethez négy óvoda, két általános iskola és a gimnázium tartozik, a kom­munista pedagógusok fele­lőssége itt még nagyobb. Az alapszervezethez kap­csolt intézmények tanulóinak létszáma több mjnt 1300, az oktatásügyi dolgozók száma eléri a nyolcvanat. A kom­munista pedagógusoknak nagy a kisugárzóereje, a ta­nulókon közvetve, vagy köz­vetlenül hét-nyolcezer em­bert érint Nagybátonyban. Ezt a fontos alapkoncepciót látta a pártvezetőség is, mert Balogh Gyula szervező titkár megnyitója után Petre Jó­zsef a pedagógus-alapszerve- zet titkára, a vezetőség meg­bízásából igen alapos, elemző­munkával készült beszámolót terjesztett a tagság elé meg­vitatásra. Az alapszervezet kezdemé­nyez és segít minden olyan elgondolást, ami a pedagó­gusok öntevékenységét növe­li. Örömmel számoltak be arról, hogy a tanulók napkö­zi otthonban való elhelyezé­sét a nagyközségi tanács se­gítsége alapján a Központi Bizottság gondolafót követve az állami vezetés teljesen megoldotta bányavárosunk­ban, megyénk egyik legna­gyobb munkáslakta települé­sén. Megyénkben ez egyedüli eredmény! Őszinte szóval De ebben az évben a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak végrehajtása jegyében szervezett az általános isko­la tizenegy szakkört, pálya­választási klubot a pedagó­gus-szakszervezet közremű­ködésével. A gondokról is őszintén be­széltek. Petre József alap­szervezeti titkár kifejtette, hogy a megye legzsúfoltabb, lehátrányosabb helyzetű ok­tatási intézménye vagyunk, több mint tíz éve. Nincs tanműhely, konyha, ebédlő, szertárak, üttörőhelyiség, szü­lői fogadó. A beszámolót élénk vita követte. Gyenes Lászlóné, Mengyi János és Straub Képernyő előtt Egy óra Darvas Lilivel Az elmúlt hétnek ha talán nem is legkiemelkedőbb, de mindenesetre egyik legvon­zóbb tévéeseménye az az egy­órás műsor volt, melynek ke­retében modern színjátszásunk egyik korszakos egyénisége, a húszas évek magyar színpa­dainak ünnepelt drámai és vígjátéki színésznője, a most hetvenesztendős Darvas Lili adott bizonyságot művészete sokoldalúságáról és máig meg­lepő ernyedetlenségéről. Darvas Lilit az idősebb nemzedéknek szükségtelen be­mutatni. A Budai Színkörben, majd a Magyar Színházban töltött néhány év után 1924- től a Vígszínházban aratta le­gendás sikereit, főképp későb­bi férje, Molnár Ferenc da­rabjaiban. A legszebb beszédű színésznők sorában tartották számon, s tehetségének híre csakhamar Bécsbe és Berlinbe is eljutott. 1925-ben Reinhard, a világhírű osztrák rendező társulatához szerződteti, majd 1937-ben férjével a fazismus elől amerikai emigrációba megy, s ettől kezdve angol nyelvű színielőadásokban és tévéjátékokban vállal szerepe­ket. Hazai közönségével csak 1965-ben, egy Madách Szín- ház-i vendégjáték során talál­kozik ismét, amikor eljátssza Molnár: Olympia című vígjá­tékénak egyik szerepét. Ha­bár lakóhelye továbbra is Amerika maradt, ettől kezdve gyakori látogatásainak és szerepléseinek örülhetünk, fő­képp tévéjátékokban és filme­ken. Ö vitte nemzetközi si­kerre — oldalán Törőcsik Ma­rival — Déry Tibor: Szerelem Tudományos A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium MSZBT- tagcsoportja és KlSZ-szerve- /.ete tudományos diákköri ülést tart november 28-án délután az iskola fizikai előa­dójában. Az ülés témája a Szovjetunió és Magyarország tudományos, műszaki és gaz­dasági együttműködése. A ve­zető szaktanár Nagy Imre lesz. Az MSZBT-ankét kiselőadá­című regényének filmváltoza­tát, ezzel az új mozijáró kö­zönségnek is ízelítőt adott erős, lírai alapozottságú művészeté­ből. Az elmúlt pénteki, Egy óra — három arc című műsorban három ragyogó sajátosságok­kal megfogalmazott portrét villantot elénk. Manfred Schwarz: A vádlott című el­beszélésének tévéváltozata egy gyilkosság hátterének vizsgá­lata. Azok a lelki kulisszák, melyekkel Darvas Lili ezt a szituációt körülveszi, pszicho­lógiai elemzésre méltók és minden vetületűkben tökéletes hitelűek. Görgey Gábor: Dél­utáni teájának magányos kis öregasszonyaként is megrendí­tő pillanatok részeseivé tesz bennünket. E két játék sűrű tragikumát végül jóízű derű­vel, elragadó karikírozó esz­közökkel oldja fel Manfred Schwarz: A csalódott Meiernc című jelenetében. A három játékban Bodor Tibor, Képes- sy József, Kéry Gyula, Bilicsi Tivadar, Márkus László, Tá­bori Nóra és Garas Dezső volt kitűnő partnere és jó értelem­ben vett „alájátszója” Darvas Lili élményt adó művészeté­nek. Külön örömmel hallgattuk azt a beszélgetést, melyet a műsor végén Vitray Tamás folytatott a stúdió kedves ven­dégével. Az a szerénység és művészet iránti alázat, mely a nyilatkozó szavakból áradt, önmagáért beszélt a művész­ről és az emberről egyaránt. Köszönjük ezt a szép órát. (b. t.) diákköri ülés sait Papp István, Nagy Egon. Molnár János, Szabados Pál. Gellén Gábor, Podlipszki La­jos, László Endre, Zámbó Já­nos, Nándori Kázmér. Tapol- czai Ildikó, Szita Edit, Kiss Erzsébet és Gyurkovics Endre tartják. Levetítik Az új világ Prometheusai, a Bízzuk az automatára és az Előttünk a tenger című filmeket. >i.yADAK ALIF NÉHÁNY ÓRÁT TÖLTENEK A SZIGETEN. ÉS ESZÜKBE SE OUT ELHAGYNI. A >T. ROBINSON KÉSŐBB IS TÓBB- veaus/ ŐKET ÉS LASSAN MCE;- >ZIK:NEM KELL tartania bASTŐL. ÉLETE A RENDES KE- ÍLAS6AN HALAD TOVÁBB. MÚLVA. EO.Y VIHAROS ÉJSZA- LES DORRENESSE RIAD F£L. Tüstént felpattan és futva indul a DOMBTETŐRE. „ ÁSNŐLŐVÉS! Tálán bajbajutott ten&ereszek adnak a vésejeleket! . Györgyné arról beszélt, hogy a kommunista pedagógusok­nak a határozat értőinek, propagandistájának kell len­ni. Balogh Margit, Gortva Pál a tárgyi feltételek javí­tásáról, Alaxay Béla a koráb­bi módszertani elbizonytalan- kodásról szólt. Pozsonyi Ti- bomé a permanens tovább­képzés fontosságát emelte ki. A vita során felszólalt dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Örömmel állapította meg, hogy a Központi Bizottság határozatának végrehajtását alkotó módon már a tanév­kezdéskor feladatnak tekin­tették. Látszik, hogy a nagy- bátonyi kommunista pedagó­gusok a határozatban rögzí­tett elveket jól ismerik, ma­gukévá teszik. Elmondotta, hogy a határozatot komoly elemzőmunka előzte meg, a pedagógusok és a társadalom széles körű bevonásával. Ez már eleve biztosítékot ad a további helyes irányú fejlő­déshez. Azért lehetünk opti­misták, mert józanul ítéltük meg lehetőségeinket. A tar­talmat, a minőséget kell ja­vítani az általános iskolák­ban, de a szakmunkásképzés­ben is, mint a két legna­gyobb volumenű intézmény­ben. A következetes végre­hajtásról a pártszervezetek számoltassák be az illetékes szerveket. Növekvő követelmények A továbbiakban Boros elv­társ utalt arra, hogy a peda­gógusokkal szemben is nö­vekszenek a követelmények. A feladatok végrehajtásához a kommunista pedagógusok sorakoztassák fel a párton kí­vüli nevelőket, s ha szüksé­ges, a politikai munkaesz­közeiket is vegyék igénybe. A tárgyi feltételek javítására vonatkozóan elmondotta, hogy azok nagyobb arányú fejlesz­tésére csak a következő térv- clklusban kerül sor, de a Központi Bizottság novembe­ri határozata alapján már ebben az ötéves tervben is emeljük 10 százalékkal az oktatásra és kulturális te­vékenységre fordított kiadá­sok összegét. A megyei pártbizottság tit­kárának nagy érdeklődést kiváltó hozzászólása után Petre József alapszervi titkár előterjesztése alapján a taggyűlés megfelelő határo­zatot hozott, amely hosszú távra megjelöli a kommunis­ta pedagógusok feladatait a íözoktatás-politikai határozat végrehajtáséban. Gyenes László A szokás szerint sarkig fu­tó zöld, színpadi függöny most kivételesen csak résnylre nyí­lik. A rés mögött paraván. A nézők sem a megszokottak; szinte kivétel nélkül gyerekek töltik meg a széksorokat. Báb- fesztivál folyik ezen a vasár­napon a megyei művelődési központban. Már jóval tíz óra előtt meg­indult az iskolások népván­dorlása a főtéri kultúrpalota felé. S mire elérkezett a kez­dés időpontja, ki lehetett ten­ni a „telt ház” táblát. Némi késéssel megérkezett a zsűri, melynek tagjai; Bálint Ágnes, a tv szerkesztője, Hol­lós Róbertné. a Népművelési Intézet munkatársa. Békés Ist­ván, az Állami Bábszínház színésze, Koós Iván, a Báb­színház tervezője és Köké- nyessy Ferenc, a tv rendezője voltak. Rangos zsűri, a rangos eseményhez méltóan. Hiszen ez a bábvetélkedő a III. or­szágos tv-fesztivál tájegységi bemutatója volt, Nógrád-, He­ves, Borsod és Szabolcs me­gye bábosainak részvételével. A tét; ki nyerheti el azt a lehetőséget, hogy a tv-kame- rák előtt egy egész országnak mutassa be produkcióját. A kilenc csoportból álló me­zőnyt a borsodnádasdi KED­VES bábegyüttes nyitotta. Mű­sorukon a Krimi a kosárban és a Játszótér című jelenetek szerepeltek. A krimiben meg­jelent a híres Templar (kutya képében) és felnőttes fordula­tokkal akadályozta meg a ra­vasz rókák tyúklopását. A má­sodik jelenet aa. építkezés mi­att a játszótérről kiszoruló gyerekek szomorú sorsát ábrá­zolta. Utóbbiban — ötletes megoldásként — Ujjhegyre tű­zött labdák voltak a bábosok figurái. Az okos kis nyúl és az oktondi pocok találkozását a rókával a leninvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Központ együttese elevenítette meg. Több, kevesebb sikerrel. A kis történet bábui nem voltak elég színesek, kifejezőek. Má­sodik produkciójukban — A hintaló és a lovasa — a ked­ves gyermekdalokat illusztráló figurákra is ez volt a jellem­ző. Ugyanezt a jelenetet a he­vesi Móricz Zsigmond Járási Művelődési Központ bábosai sikeresebben vitték színre. Színes ötletes papírtiguráik, az ismétlődés ellenére is, nagy tetszést váltottak ki a gyere­kekben. Második számuk, a Karácsonyi vendégség Cili ci­cája, vadmacska Vilmácskája, egérkéje, kedves, mozgékony szereplői voltak a mesének. A nyíregyházi általános is­kola bábosai összességében jó teljesítményt nyújthattak. A két hiú kismalac malackái; Füligszáj é6 Csupaháj karak­A paraván mögött... Az okos kis nyúl és az oktondi pocok című mesejáték szereplőit „Irányítják” a leninvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Központ bábosai (Fotó: Fodor Tamás) teresek, kifejezőek voltak. A tücsöklakodalom szépen munkált áilatszereplői nem tudták önálló életre kelteni az ismert gyermekdal történetét. A nyírvasvári Vasvári Pál úttörőcsapat együttesénél ki kell emelni a bábok ötletessé­gét, különösen a Gacsaj Peri a" jelenetnél. Sajnos, a Gacsaj Pesta-paródia nem kerekedett tovább a derűs záróepizódnál, ezt is, valamint a Jóbarátok mesejátékot egy-egy szereplő éltette. Az előzőben a narrátor, az utóbbiban pedig a Tolvaj Tóni üzenetet felolvasó báb. A bemutató második szüne­te előtt emelkedtek magasba az első Nógrád megyei együt­tes figurái. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Űttörőház bábszakköre az okos lányt párjául választó királyfi tör­ténetét (A gulyás leánya) ad­ták elő. Friss, lendületes já­tékukkal, színes bábuikkal és kellemes háttérképpel meg­nyerték a gyerekek tetszését. Sajnálatos, hogy' nem éltek a két produkció bemutatásának lehetőségével. A verseny utolsó blokkja­ként a ludányhalászi, a szé- csényi és a második salgótar­regény« nv urnán irta: C8. HORVÁTH TIBOR. rajzolta: I BÖK MRIi Jánl együttes mutatkozott bei A ludányhalászi MUSKÁTLI bábegyüttes kesztyű.hábozód a királyt választó állatok törté­netét ismertették meg a gye­rekekkel. Nagy átélőkedvvel és tehetséggel öntöttek életet az ügyesen formált figurák­ba. A Kihajtottam én libámat — második számuk — az elő­zőhöz hasonlóan dioséretet ér­demlő volt. A dalcsokorral fű­szerezett mesejáték sajnálatos gyengéje a libapásztor kislány elfogódottságtól hamis hangja volt. Aki Irigy, az nem találhat társakat magának; erről szólt az újságíró számára a nap egyik legjobb produkcióját je­lentő mesejáték, Az irigy mac­kó. Előadójuk a szécsényi H. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola bábosai voltak. Szép szö- vegmomdású, tehetséges elő­adókészségű, jó játékkultúrájú csoportnak mutatkoztak be a szécsényiek. Figuráik kedve­sek, ötletesen kidolgozottak voltak (Mackó). Második szá­mukkal (Lakodalmas játék) is tartották ezt a színvonalat;itt botra húzott különböző fajtá­jú üvegek szerepeltek a népi játék megjelenítőiként. Nagy várakozás előzte meg a Megyei Művelődési Központ FŐNIX bábegyüttesének be­mutatkozását. A nyáron ala­kult együttes elsőként egy beatparódiát f adott elő, amelyben a torzonborz külse­jű zenészek extázisukban fel­falják az énekesnőt. A bábok szalma-háncs-csuhéj alap­anyagból készültek, elevenen mozogtak, a bemutatónak ta­lán legeredetibb figurái vol­tak. A Kodály Zoltánnal tisz­telgő dalcsokor — második számuk — lírai hangulatú tör­ténetbe ágyazódott, mely mó­dot adott a szépmívű bábok éle trek e! tőin ek, hogy bábozó tehetségüket bizonyítsák. 4r Már fél kettő felé Járt az idő, s a hálás közönség még mindig a helyén ült. Kitartá­suk jutalma az egész színpa­don megjelenített Borsóher­cegnő című mesejáték volt, — FÖNIX-ék előadásában — ráadásként. , A szakmai megbeszélésen a zsűri nevében Hollós Róbert­né, a Népművelési Intézet munkatársa értékelte a ver­seny általános színvonalát, kö­szönetét mondott a kiváló rendezésért is. A csoportok egyenkénti minősítésére nem került sor, mivel a zsűri va­lamennyi tájegységi bemutató megtekintése után dönti majd el. Hogy mely csoportok ke­rülnek k éneim vő elé a decem­bertől több héten keresztül tartó ..Játsszunk bábszínhá­zát!” sorozatban. V. Kiss Mária 4 NÓGRÁD - 1972. november 21., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents