Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
$& M. B*©s*sr®s*s8*«as szeremében M ed véső összkép Két esztendő telt el a Ma- g;. ar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta. Időszerű a kérdés: gazdaságpolitikai munkánk során hogyan érvényesítettük a kongresszusi útmutatásokat, s hogyan valósítottuk meg azokat a feladatokat, amelyek színvonalasabb munkát, gyorsuló ritmust és hatékonyabb gazdálkodást irányzott elő népünk boldogulására. Megyénk legnagyobb üzemében a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Szilágyi Dezsőt, a nagyüzemi pártbizottság titkárát kerestük meg, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Hogyan alakították ki a vállalati feladatokat? — Legelőször is számba vettük a lehetőségeinket. A párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők tapasztalatai- tiak összegezése után még 1971. április közepén ösz- szeállítottuk a vállalat negyedik ötéves tervének komplex tervét. Ebbe már a fejlődésnek olyan ütemét állítottuk a gyár kollektívája elé, amely megfelel a X. kongresszus szellemének. Ismerve a népgazdaság fejlesztési arányait, olyan feladatokat tűztünk magunk elé, hogy a negyedik ötéves terv végére árbevételünket 33,9, termelékenységünket 33,8, míg nyereségünket 35,1 százalékkal növeljük. Ezeknek a kitűzött feladatoknak végrehajtása természetesen jó alapot biztosít ahhoz, hogy a X. kongresszus határozatainak megfelelően növekedjen dolgozóink anyagi jóléte, .életszínvonala és munkakörülménye is. Egyúttal a népgazdasági elvárásoknak is eleget tegyünk. — Figyelemmel kísérjük a X. kongresszus óta megjelent párt- és kományjiatározato- kat, amelyek a beruházások hatékonyságának fokozásával, a gazdaságtalan termelés csökkentésével, az üzem- és munkaszervezés javításával, valamint a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével foglalkoztak. Az ezekből fakadó tennivalókhoz igazítottuk a politikai munka tartalmát és aktivizáltuk a műszaki és fizikai dolgozókat. A vállalat gazdasági vezetői műszaki konferencián és termelési tanácskozásokon ismertették a tennivalókat. Ezzel egyidőben konkrét intézkedéseket tettek a népgazdaság érdekeinek megfelelő terme’ési szerkezet kialakítására, a gazdaságtalan gyártmányok megszüntetésére, az export növelésére, a helyesebb bérpolitika kialakítására, a törzsgárda megbecsülésére stb. Kidolgoztuk a vállalat szervezési programját, s bár végrehajtásának még csak a kezdetén vagyunk, de nagyon fontosnak ítéljük meg az elkövetkezendő hónapok és évek gazdaságosabb és szervezettebb munkájának elérése céljából. — Hallhatnánk valamit a vállalati gazdálkodás konkrét eredményeiről? — A X. kongresszust követő első évben lemondtunk a tőkésexport után folyósított állami visszatérítésről, s az állami visszatérítéssel korrigált bázisnyereséget 25 százalékkal teljesítettük túl. Vagyis 1971-ben az előző évhez képest 16,8 százalékos hatékonyságjavulást értünk el. Ez jó alap volt arra, hogy 4,4 százalékos bérfejlesztést hajtsunk végre. Az 1972-es eredmények ugyancsak biztatóak. Dolgozóinknak több mint 80 százaléka vett részt a szocialista munkaversenyben. A Központi Bizottság határozatának megfelelően a verseny céljaiból érezhető a dolgozók segítő szándéka, s ezzel együtt a verseny társadalmi és vállalati hasznossága is. Már az első fél évben mintegy 12 és fél millió forintos eredményt hozott a szocialista munka-- verseny. — Melyek ezek? — Ha az eredményeket összegezzük, akkor az összehasonlítható számadatok önmagukban nem nyugtalanítóak. Ha a részletkérdéseket nézzük, akkor mindig akad elgondolkodnivaló és gyors intézkedésre okot szolgáló probléma. Termelőberendezéseink egy része korszerűtlen és ez kedvezőtlenül befolyásolja a hatékonyságot: Ügy érzem, hogy nem sikerült kiegyensúlyozottan biztosítanunk a folyamatos eredményjavulás feltételeit. Ezenkívül eddig még sem a munkaerő-gazdálkodásban, sem a termelőeszközöknél nem sikerült teljes mértékben kiaknázni az ésszerű gazdálkodás tartalékait. Nem törődünk kellőképpen a gyártmányszerkezetnek megfelelő munkaerő-összetétel javításával. Pillanatnyilag a legrázósabb kérdés a fejlesztés és beruházás. A Politikai Bizottság 1971. júniusi határozata e téren nálunk csorbát szenved. A fejlesztési és beruházási munkáknál lemaradtunk. A külső tényezők és kivitelezők hibái mellett nem szeretnénk csökkenteni a vállalatvezetés felelősségét sem. Joggal merül fel a kérdés, hogy a fejlesztési munkában bekövetkezett és még bekövetkezhető eltolódásokat és csúszásokat képesek leszünk-e majd ellensúlyozni. Az 1975. évre tervezett létszám a maihoz képest 300 fő többletet jelentene. Ügy érzem, ennek biztosítása irreális, hiszen már most is munkaerőhiánnyal küzdünk. Az eredetileg tervezett árbevétel alakulása is kétségessé válhat a fejlesztési munka fogyatékosságai miatt. A huzalműi rekonstrukció eredeti elképzeléseit már többször kellett módosítani, de még így is nyitott kérdés, hogy milyen túllépéssel kell számolnunk, Márpedig az önálló gazdálkodás keretei között a túllépés következményeit nekünk kell viselnünk és rendeznünk. Az itt jelentkező problémák megoldásáról időben gondoskodnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a kongresszusi határozatokból fakadó feladatokat maradék nélkül teljesítsük. A vállalat pillanatnyi helyzete még kielégítő, sőt, kedvezőnek mondható. A rekonstrukció a maga konzekvenciáival azonban nagyobb gondot, előrelátást és dinamikus megoldásokat követel. Ha ez meglesz, bebizonyítjuk, hogy a X. kongresszus által körvonalazott feladatok szellemében dolgoztunk — fejezte be nyilatkozatát Szilágyi Dezső elvtárs. Orosz Béla Éjjel a város tetején Az utolsó födémet betonozzák, s a tetőt szegélyező kétméteres mellvéd vasszerkezetét szerelik a salgótarjáni toronyház tetején. Mondhatni, hetek kérdése és elkészül a főépület. Jöhetnek a vízvezetékszerelők, telepíthetik a fűtést, hogy mielőbb lakások legyenek a toronyházban. A munka éjjel-nappal folyik. Egyszerre tizenöt ember dolgozik — egy brigád — szerelők, ácsok, ötféle szakma mesterei. Téli menetrendben dolgoznak, nyújtott műszakkal, reggel 7- től délután 4-ig és délután 4- től éjjel 2-ig. Éjszaka erős fényű lámpák világítanak a munkához. Lifttel és létrán lehet feljutni az épület tetejére. A létra függ a meredély fölött, s annak, akinek tériszonya van, nem ajánlatos se lenézni, se fel, különben köny- nyen elszédül. Aki felér, annak már csak egy keskeny pallón kell végigmenni és máris fenn van a tetőn. Friss beton. A födém egy részén már köt, a másik részén még csupaszok a vasvázak. Mi lehet itt télen? Felnézek az égre. Az előbbi csillagok helyett most már csak a hold dereng át a ködön. Párás az idő. Megjött a szelecske, — mondják a munkások. Valóban. érdemes szorosabban fogni a noteszt, mert ha önállósodik, nem lehet utánaíut- ru. A város mélyen alattunk, körülöttünk terül el. A tető szintje egy magasságban áll a hegyen álló partizánemlékművel. Teljesen ismeretlen képét lehet innen látni Salgótarjánnak. A Felszabadulás út házai, szinte falusi képet mutatnak, de ugyanakkor elég átsétálni az épület másik oldalára, ahol pontházak, a Pécskő Üzletház és a többi modern lakóépület — egészen az Arany János útig — már a modern város arckifejezését ölti magára. A főtéri kandeláber éppen csak felsandít ide. A csillagház épületei, mint a sorba rakott mosóporos dobozok a kirakatban. Gyönyörű a kilátás, de nincs idő gyönyörködni. A beton nem vár, hanem köt. Diktálja az iramot. A brigád egy része a vasszerkezeteket szereli, a többiek nagy fémlapokat tisztítanak meg a betontól és valami olajos anyaggal kenik be őket. Ezek a légrések. A falba süllyesztik őket, s mikor a beton kötése után kihúzzák, a helyükön üreg marad. Ebbe műanyaghab szigetelőréteg jön, mely kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, A daru árnyéka elsuhan fölöttem. Az egyik lapot viszi a helyére. A darusok zárt fülkében dolgoznak, de a brigád a szabad levegőn. Kaszás József csoportvezető mondja: — Tegnap éjjel nem Volt valami jó idő. Csak szemerkélt az eső, de a szél csapta a vizet. Átáztak az esőkabátok is. Ehhez képest igazán kellemes a mai éjszaka. Dolgoztunk már hóviharban is... A vasvázszerelők kesztyűben dolgoznak. Ez is balesetvédelmi előírás, 1 hiszen a rozsdás drótok könnyen felsérthetik a kezet és mérgezést is okozhatnak. Mint óriási kalicka áll körben a mellvéd váza. Erre kerül majd a betonburok. Villan a hegesztőláng. Szabó László villanyszerelő hegeszt. A pajzs, amit maga elé tart egy darab hungarocell-hulladék, közepében a zsebből előkerült sötét üveggel. — Hol a hegesztőpajzs? — kérdezem. — Eltűnt, mint Petőfi — válaszolja. — Lefújta a szél — mondja valaki más. — Már kilencet — szólal meg mellettem a művezető. — Ezért nem kár — mondja Szabó László, és mégis már harmadik hónapja használom. Órámra nézek és meglepődöm, milyen régen fönn vagyok már. Megáll itt az idő. Nehéz lehet — különösen nyáron, amikor nem kettőig dolgoznak, hanem egész éjjel, hiszen így alig kell tovább fönnmaradni, mintha valaki végignézi a tévéműsort. Három—négy óra körül a legnehezebb — mondja valaki, miközben a légrések közdarabjait tisztítja. Az utcán járművek járnak — játékautóbuszok és teherautók, de zúgásuk nem hallatszik fel idáig. Állítólag a munka zaját még Zagyvapál- falván is hallani. Persze, jó fül kell hozzá. A művezető elmesélte, hogy valamelyik nap negyed kettőkor hívták fel telefonon és álmos hangon megkérdezte egy férfi: árulja el, mit csinálnak olyan nagy hanggal, mert mór egy órája vitatkoznak ezen a feleségével. Persze, nem megy a munka zaj nélkül. Hamarosan befejeződik az épület szerelése, a brigádok átadják a helyet a belső szerelőknek, akik a vizet, fűtést, a beépített szerelvényeket, padlót készítik, s a 45 embernek — három 15 fős brigád dolgozik — el kell búcsúzni az épülettől, melyet közös, nehéz munkával hoztak létre. Biztos vagyok benne, hogy szomorú lesz a búcsú, hiszen két esztendő alatt megszokhatták, megszerethették ezt a munkát. Nevüket nem őrzi meg a toronyház, de munkájuk a szó minden értelmében kimagasló emléket hagy Salgótarjánban. Gáspár Imre Velcmoimyek a Központi Bizottság közleménye után Megyénkben is érdeklődéssel tanulmányozzák a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalását. A vélemények és a megközelítési módok változatosak, egyben azonban megegyeznek; Reálisnak, objektívnek tartják az állásfoglalást, a benne foglalt feladatok végrehajtását is szükségesnek és fontosnak ítélik meg. A többség cselekvő egyetértését fejezi ki a tennivalókkal kapcsolatban. Az összefüggések megismerésére azonban még keveset gondolnak a vcleményalkotok, inkább csak az életszínvonalat egészen közvetlenül érintő kérdések kerülnek pillanatnyilag előtérbe. Munkatársaink a dolgozókkal beszélgettek, ezt tárják riportjainkban olvasóink elé. „Amit ő mond, az az én gondom is. »» Az árak és bérek alakulása foglalkoztatja legjobban a dolgozókat a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében. — Az embereknek még nem volt idejük alaposabban áttanulmányozni a teljes anyagot — mondta Mizser László, a szakszervezeti bizottság bér- és termelési felelőse. — Rövidesen röpgyűléseket tartunk. A kommunistáknak, a vezetőknek most az a feladatuk, hogy ismertessék a határozat lényegét és a legfontosabb összefüggéseket. A tmk-műhelyben néhányan éppen reggeliztek. Lakatos Károly, az „Április 4.” esztergályos szocialista brigád vezetője ezt mondta: — A meghozott intézkedésekkel én egyetértek, mert tudom, mi tette szükségessé, hogy a Központi Bizottság így határozzon. Egyelőre nem tudjuíf, hogy az áremelések, meg a béremelések hogyan fogják kiegyenlíteni egymást. Ez majd a gyakorlatban fog elválni... Annyi bizonyos, tarthatatlan volt az a helyzet, hogy az állítólag öt tízért felvásárolt tej továbbra is három forintba kerüljön. Még az is előfordult, hogy egyesek megvették az üzletben három forintért a tejet, aztán újra eladták öt forint tízért a felvásárlónak. Ami a pórtmunkát illeti, valóban munkásokra, műszakiakra, fiatalokra van szükség a pártban. Olyan emberekre, akik tudják a dolgukat, s amit vallanak, annak szellemében élnek és dolgoznak. A gyárrészlegvezető irodájában. Daku Mihály tűzrendészei! előadó ezt tartja a legfontosabbnak: — A kommunista vezető kerüljön közelebb az emberekhez. Én negyvenötős párttag vagyok. Nemrégen még azt a gondolatot forgattam a fejemben, hogy megválók a „piros könyvtől”. Fölmentem a pártközpontba. Aztán megnyugodtam. Mindenki láthatja és hallhatja a mi vezetőinket. Egyszerűek és közvetlenek. Ott volt például Fock elvtárs a televízióban. Az ember hallgatja, s rögtön úgy érzi, hogy amit ő mond, az az én gondom is... Csali „lefelé” még valahol elakad ez a dolog. Példamutató, kommunistához méltó magatartás. Kölcsönös bizalom és megértés. Őszinte közvetlenség. Ezt várjuk a vezetőinktől. Szokásos hétköznapi képét mutatta az a csarnok, ahol a hagyományos tűzhelyeket sze- reli'k. Ebben az üzemrészben főleg nők dolgoznak. Nagy Gyuláné, a „Petőfi Sándor” szocialista szerelőbrigád vezetője csak három Ujját nyújtotta kézfogásra. A tenyerét egy pillanatra felfelé fordítva mutatta, hogy olajos a keze. — Ez a beszédtéma most az üzem,ben — mondta. — Megmondom úgy, ahogy van, az emberek nem örülnek az áremelésnek. A tej és tejtermékek árának emelése engem nem érint annyira közvetlenül. Fiam katona, lányom már férjhezment, várjuk az unokát. Naponta csak.- egy liter tejet fogyasztunk. vajat ném nagyon szeretjük, egy doboz sajt három napig is eltart nálunk. De vannak családok. ahol három gyerek is van, azok családi pótléka 15o forinttal emelkedik... A munkásbérek jövő év márciusára elhatározott emelése jó dolog, meg a nyugdíjak, egyes szociális juttatások emelése. Ezek bizonyára kiegyenlítik a többletkiadásokat. Élénk reagálás szélsőségek nélkül Élénken foglalkoztatja a Központi Bizottság legutóbbi határozata a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóit. Leginkább a bevezetésre kerülő ár- és bérintézkedések kihatásait elemzik — reálisan, minden szélsőséges megnyilvánulás nélkül. Ezzel kapcsolatban a huzalmű-gyárrész- leg szeggyártó üzeméből fizikai dolgozók reagálását gyűjtöttük csokorba. — A közgazdászok bizonyára tudják, hogy milyen ajánlásokat tesznek a párt vezetőinek — fejtette ki véleményét Bata Pál szögverő. — Természetesen mi, akik normában dolgozunk, örülünk a fizikai dolgozók nyolcszázalékos béremelésének. Ehhez jön még a gyár ötszázalékos jövő évi bérfejlesztése. — öltözőben, fürdőben sokat beszélgettünk a Központi Bizottság határozatairól — vélekedett Fekete Gyula szocialista brigádvezető. — Minden a gazdaságos termelésen, az önköltség csökkentésén múlik. Nem szabad hetvenszázalékos gépi kihasználással dolgozni! A mezőgazdaság, ha olcsóbban termel, az árak sem fognak így emelkedni. Külföldön is jártam, mindenütt tapasztaltam, hogy a tej és tejtermék drágább, mint nálunk. Ami még felkeltette a figyelmemet: jó lenne mielőbb csökkenteni vagy megszüntetni az eszközlekötési járulékot, mert bizonyos fokon már a technikai fejlesztést gátolja. — Szedetünk dolgozni és jól keresni — formálta meg véleményét Kovács 22, János szögverő. — Sajnos anyagellátási gondjaink vannak, ma reggel is egy ideig 30 gép állt. Legyen anyag és legyen rendelés, mi a termelést megoldjuk! A tett intézkedések helyességét szerintem az átlagember megérti. A Központi Bizottság tudja, hogy miként dönt, bár gondolom, ott is lehetett vita. Anyósom különösen az 50 forintos nyugdíj- emelésnek örül. — Háromgyermekes családapa vagyok, Somoskőújfalun lakom — mondotta Rubint Sándor szögverő. — Örülök a nyolcszázalékos béremelésnek, még jobb lenne, ha az árak lefelé, a bérek felfelé mennének. Természetes, hogy a tej ára emelkedik, hiszen Somoskőújfaluban is csak a háztájiban vannak tehenek. Mi. csökkent munkaképességű, idős emberek már nehezebben tudunk lépést tartani a fiatalokkal, ezért kérjük, többet törődjenek velünk, értsék meg problémáinkat. Mi is megértő- ek vagyunk. B. I. Téma lett — Mióta megjelent a közlemény az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásáról, határozatáról, nálunk a frontfejtésen is ez a legfőbb téma — mondja Papp István szorospataki vájár, szocialista brigádvezető. — Általában megnyugvással fogadták a határozatot, de az is érezhető, hogy az emberek tudatához először csak az jut el, ami zsebet érint. A tej és tejtermékek árváltozása, a cigaretta és a gépjárműadó is, ami legtöbbször vitát indít. Van jó néhány gépkocsi- és motorkerékpár-tulajdonos a frontfejtésen. Érvek és ellenérvek vannak, amelyek a vita során tisztázódnak. A reális értékelés az, hogy végső soron a munkásság érdekei előtérbe kerültek és jobban járunk. A bérek rendezése és különösképpen, hogy* nálunk bányászoknál nem a nyereség függvényében, hanem központilag alakítják a béreket — kedvező visszhangot váltott ki. A beszabályozott dotációs árak mellett megfelelő nyereséget elérni, bármilyen nagy erőfeszítéseket teszünk is, nagyon nehéz. Ügy érzem, ezt méltányolják a jövőben. — Ahogy a napok telnek, a vélemények is egyre reálisabbak. Az egyéni érdek mellett mindankább a közösségi kerül előtérbe. A nagycsaládosokról, nyugdíjasokról való gondoskodás, a bérfejlesztés, a beszédtéma. Idő kell még véleményem szerint, hogy ott a frontfejtésen is mindent megértsünk. A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árát 1976-ig nem emeli, bár a hús árához jelenleg is állami támogatás szükséges. Jó hír az is, hogy az idén megyénkben a közös gazdaságokban és a háztáji gazdaságokban is több sertést hizlalnak. A balassagyarmati húsipari üzem jól felkészült a sertéshús feldolgozására MÓGRÁD - 1972. november 21., kedd 3
