Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Éried haragszom, nem ellened... Beszélgetés az alkoholizmusról Utam a Karancs utcán át vezet az Ideggondozó és Deto- xikáló Intézethez. Délután van. Hervadt falevelek keve­rednek a frissen felforgatott földrögökkei Csatornáznak. A köznyelvben „Mózer” nevet viselő kocsma előtt roggyant térdekkel egy férfi támasztja a falat. Elmegyek mellette. Bambán nézi a földet, szája szögletéből kicsurran a nyál. Világjelenség Az ízlésesen berendezett, parányi főorvosi szobában tiallgatom dr. Hidasi József­nek, a salgótarjáni Ideggondo­zó és Detoxikáló Intézet veze­tő főorvosának — a hivatás szeretetéről és felelősségéről tanúskodó — mondatait: — Az alkoholizmus világje­lenség, az ellene való harc társadalmi kötelességünk. Már közhelyszámba megy a mon­dás, hogy a mértéktelen alko­holfogyasztás nemosak az egyes embert mérgezi meg, hanem környezete, családja életét is. Az alkoholizmus — egyesek számára bármennyire is hihetetlen — betegség; s nemcsak következményeiben az —, hogy különböző belső szervi megbetegedéseket, sze­mélyiségzavarokat, akut elme­kóros állapotokat okoz, hanem előzményeiben is, amikor az illető személy, a narkotiku­mokhoz hasonlóan, úgymond pszichésen az ital rabjává vá­lik, s nem tud ellenállni, le­mondani róla. Elsődlegesen a megelőzés tehát a célunk: tu­datosítani az emberekben az alkohol ártalmait. — A közfelfogásban az al­koholizmusról és az alkoholis­táról többféle nézet él. Kit tekinthetünk végül is alkoho­listának? — Az alkoholizmus nem az elfogyasztott alkohol mennyi­ségétől és az alkoholfogyasztás gyakoriságától függ. Az em­berek befogadóképessége, köz­tudott, különböző. Az orvos- tudomány álláspontja szerint, tehát tudományos értelemben az tekinthető alkoholistának, aki az ital hatására antiszo­ciálissá válik, vagy megbeteg­szik. A legveszélyesebb az an­tiszociális magatartás. Az el­mondottakból következik az is, hogy aki rendszeresen iszik bizonyos mennyiségű alkoholt, de munkáját jól végzi, mun­kájában mindent jól csinál, nem alkoholista, hanem úgy­nevezett rendszeres ivó. Elvonókúra — Az alkoholisták általában nehéz emberek: félelemben és rettegésben tartják családju­kat. A társadalom, az intézet hogyan segít, illetve tud segí­teni az alkoholista hozzátarto­zótól szenvedő családokon? — A társadalom az alkoho­lista szülőt, vagy gyereket kényszerelvonó-kezelésre köte­lezi. Erre- 1966-ban törvény született. A kényszerelvonó­kezelést a családtag, a mun­kahely bejelentése alapján, megfelelő kivizsgálás után a tiszti főorvos rendeli el. Saj­nos, nekem nincs ilyen hatás­köröm, noha már többször ja­vasoltam. írtam is az ügyben, egyelőre eredménytelenül. Sok feleség, anya keresett már fel, hogy iszik a férje, a fia, se­gítsek, ők nem tudnak, félnek a következményektől. Én nem tehettem semmit. 1971-ben in­tézetünkben 1025 személyt ré­szesítettünk kezelésben: ebből 205 fő alkoholelvonó-kezelés- ben vett részt. 820 pedig kijó­zanító volt. Az alkoholelvo- nó-kezelés minden esetben in­Zebrapinty és indiáner... Kiállításra készül a Kohász díszmadárkor Van ki bélyeget gyufacím­két érmét vagy sztárfotót gyújt hobbyból, kedvtelésből, egyéni szórakozásból. A Ko­hász Művelődési Központ díszmadárkor ének tagjai ga­lambokat, madarakat gyűjte­nek. —Honnan ez a furcsa, kü­lönös hobby? — kérdezem Barcs Istvánt, a kör elnökét. — Tizenkét éve határoztuk el, hogy önállósítjuk magun­kat — feleli büszkén. — Ugyanis 1960-ig a posta ga- iambász egyesület tagjai vol­tunk. Minket azonban nem csak a postagalambok, hanem az erdők, mezők különféle madarai is egyaránt érdekel­tek. Tizenöt fővél kezdtük meg a munkát, azaz a fajták tenyésztését. Nem kis feladat volt. Mindegyikünk házite- nyészetében különböző fajták, különféle munkát, ápolást, gondozást igénylő madarak tartoztak. Aztán lassan mi is kibontottuk a szárnyunkat, mint színes tollú madaraink. Egyre több kiállításra, bemu­tatóra kaptunk meghívást, így például Gyöngyösre. Hat­vanba, Jászberénybe, ahol je­lentős helyezéseket értünk el, azaz értek el madaraink. Ma már nagyon sok okleveles „kiváló galamb”-unk és faj­tagyőztesünk van. A kör tagjai havonta egy­szer tartanak „elméleti ülést”, ahol tanasztalataikat, no meg madaraikat is kicserélik. Jelenleg nagy versenyre, országos kiállításra készülnek a kör tagjai, melyet 1973. Januárjában rendeznek meg Budapesten. — Ide aztán fel kell vo­nultatnunk a „menő” mada­rainkat — mondja Barcs Ist­ván. — És melyek azok a „me­nő” madarak? — Mi például a galambok közül temesvári bukót, ko­máromi szívest, lengyel hiúzt, indiánért, sirálykákat, kinget, biondinettát. szattinettát és magyar tyúktarkát, a dísz­madarak közül pedig kaná­rit, papagájt, amerikai rizs- és zebrapintyet viszünk. Mielőtt elbúcsúztam Barcs Istvántól a lelkemre kötötte, hogy a 'díszmadárkor nevé­ben köszönetét mond a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának azért az anyagi támogatásért, mellyel fellen­dítették a kör munkáját. A fentiek alapján azt hi­szem, bátran elmondhatom, hogy e kör tevékenysége ma már túlhaladt a hobby ke­retein. Hiszen kiállításaik — melyek túlnyomó részét a Kohász Művelődési Központ­ban rendezik meg — hasz­nos ismeretekhez juttatják a látogatókat, s főleg azokat a diákokat, kiknek biológiai ta­nulmányai kapcsolódnak e kör hasznos és eredményes munkájához. G. Horváth Mária Nebáncsvirág Denise de Flavigny nagyon szép fiatal lány, s emellett roppant érzékeny természetű 's. Ez utóbbi miatt kapta a nevet: Nebáncsvirág. Szigorú felügyelet mellett tölti ifjú napjait egy zárdában, a pu­ritan nevelés azonban nem tudja legyőzni színpad utá­ni vágyódását. Csacska szerelmi történet a Nebáncsvirág. Hervé magá­val ragadó, hangulatos zené­iével azonban méltán szá­míthat a közönség nagy ér­deklődésére. Hamarosan a salgótarjáni közönségnek is alkalma lesz a háromfelvo- násos operettet megnézni. A József Attila Megyei Műve­lődési Központ színháztermé­ben november 28—29-én mu­tatják be a Nebáncsvirág-ot. 4 NÓGRAD - 1972. november 19., vasárnap gyenes. Elgondolkodtató, hogy amíg az alkoholizmus nem csökken, hanem terjed, addig a kényszerelvonó-kúrára utal­tak száma nemhogy nem nö­vekszik, hanem lassan csök­ken. Ez a tény figyelmeztet arra, hogy a jövőben a beje­lentési joggal bíró társadalmi szervek, szakszervezet, nőta­nács, az üzemi vezetőség, szer­vezettebb és hatékonyabb munkájára van szükség — Megvan ennek most a reális lehetősége? — Igen. A megyei és a nemrég alakult városi alkohol­ellenes bizottság, melyeknek tagja vagyok, az üzemekkel és a KISZ-bizottságokkal kar­öltve fokozottabb gondot for­dít a jövőben. Gyors, látvá­nyos eredményekre persze nem számíthatunk. Csak több év­tizedes szívós munka ered­ményezheti az alkoholizmus megszűnését. — Kell-e szesz a szervezet­nek? — Néhány hónappal ezelőtt Isolabelle vermuth-ot reklá­mozó plakáton olvastam, hogy a nevezett ital kielégíti a szer­vezet természetes alkoholszük­ségletét. Furcsának találtam e kifejezést. Valóban, beszélhe­tünk a szervezet természetes alkoholszükségletéről ? — Nem. Ez teljes tévedés. De bizonyos esetekben, pél­dául étkezés után, egy pohár sör vagy bor kifejezetten hasznára válhat a szervezet­nek. — Tehát, ha jól értem, egy­két pohár ital még nem a vi­lág? — Pontosan. Bár a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen vannak emberek, akiknek egy pohár ital is méreg. Itt jegy­zem meg, hogy nekünk első­sorban nem az alkohol elten kell harcolnunk, hanem az al­koholizmus ellen, s ez két kü­lönböző dolog. — A jövőben orvosilag kel­tene megállapítani, hogy ki, körülbelül mennyit ihat az al­koholizmus veszélye nélkül, s ki nem ihat egyáltalán. A tár­sadalomnak nincs szüksége az alkoholt kábítószerként hasz­nálókra, de nincs szükség asz­kétákra sem. Ezért harcolunk az alkoholizmus ellen, és ezért nem vetjük el a kulturált kö­rülmények közötti alkoholfo­gyasztást, szórakozást. Kezében korsó Visszafelé jövet, utam újból a kocsma előtt vezetett el. Az ittas férfi kezében korsó, félig sörrel. József Attila gyönyörű verssora jutott eszembe: „Ér­ted haragszom én, nem elle­ned. . Hogy magyarázzam meg ne­ki? Sulyok László Testünk titkai Mondják, hogy a nagyszerű reneszánsz virágkorában, ami­kor a Szent Péter bazilikát építették egy római bankárnál együtt voltak az előkelők és köztük olyan neves művészek is, mint Leonardo da Vinci. A beszélgetés éppen az épülő bazilika nagyszerű kupolájá­ról folyt és az egyik vendég kérdéssel fordult a zseniális művészhez: — Látott-e ön már ennél a ’kupolánál pompásabb alko­tást? Mire Leonardo da Vinci az ajtón éppen akkor belépő szol­gára mutatva, válaszolt: — Igen, láttam. Az ön szol­gájának a koponyája sokkal pompásabb építmény. Mintha ez a reneszánsz kor­ban keletkezett anekdota le­begett volna Anthony Smith angol szerző szeme előtt, ami­kor megírta „Testünk titkai” című, immár világhírű mű­vét, amely az Univerzum Könyvtár köteteként a Kossuth Kiadó gondozásában most je­lent meg második kiadásban. Sok csodálatos van a vilá­gon, de az embernél nincsen csodálatosabb, sugallja a könyv minden sora, amely láthatóan azzal a szándékkal íródott, hogy az ember „ismerje meg önmagát”. Hiszen valamennyi­ünkben örök kíváncsiság él szervezetünk csodálatos felépí­tése, berendezéseinek működé­se iránt, A tudós szerzőt elsősorban az egészséges emberi szervezet érdekli, amint az előszóban maga mondja! . a szivaty- tyúzó szívet érdekesebbnek tartja annál a szívnél, ame­lyik nem képes ellátni fel­adatát.” A Homo sapiens fajnak mintegy 3,3 milliárd egyede él ma, az ő testükről szól ez a könyv. Valamennyien a fej­lődés termékei, csakúgy, mint a többi élőlény és az első fe­jezet „átrohan” a geológiai korszakok biológiai eseménye­in egészen a negyedkorig, ami­kor már az ember uralja a színteret. Közli az UNESCO 1962-ben közzétett tudományos követ­keztetéseit, amelyek szerint minden ma élő ember egyet­len fajhoz, a Homo sapienshez tartozik és közös ősöktől szár­mazik. Az embercsoportok kö­zötti testi különbségek egy részének oka az öröklött al­katban rejlő különbségek részének pedig a környezeti viszonyok különbözősége, amelyek között felnevelked­tek. A nemzeti, vallá­si. földrajzi, nyelvi, kul­turális csoportok határai nem esnek egybe szükségsze­rűen a rassz-csoportokéval. A ma élő emberiség legnagyobb részét legalább három nagy egységbe lehet besorolni és e csoportok vizsgálata semmi­féle támpontot nem nyújt ar­ra vonatkozóan, hogy lenné­nek felsőbbrendű és alsóbb­rendű csoportok. Részletesen foglalkozik a népesedés problémáival, majd nyomon követi az emberi test fejlődését a férfi és a nő anatómiáján, a termékenység, terhesség, szülés, öröklődés és növekedés, öregkor és ha­lál kérdésein keresztül. A szerző meggyőző érvelé­sére jellemző példaként hadd idézzük az úgynevezett szűz­nemzésről szóló fejtegetését Megállapítja, hogy a termé­szetnek ezt a tréfáját nem tehet teljesen kizártnak tar­tani. De minden normális nő sejtjeiben 44 kromoszóma van és rajtuk kívül még két X- kromoszóma. Minden normá­lis férfi sejtjeiben ugyancsak 44 kromoszóma van és ezen kívül még egy X- és egy Y- kromoszóma. A férfiak az X- kromoszómáj ukat az anyjuk­tól kapják, mivel attól más­félét nem kaphatnak és ' az Y-t az apjuktól- Ha az apa X-szel járul a készlethez, ak­kor az utód XX - kromoszómá - jú lesz, vagyis leány és nem fiú. Minthogy a nők XX-kro- moszómájúak, ha egy meg- termékenyítetten petesejt fej­lődésnek indulna, az feltét­lenül XX-et eredményezne. A minden idők leghíresebb szűznemzési eredménye Jé­zus, kétségtelenül férfi volt. „Es ebben a vonatkozásban akármilyen bonyolult szere­pet is töltött bé a Szentlé­lek, a biológusok nem te­kinthetnek el egy olyan fon­tos tényezőtől, mint amilyen az Y-kromoszóma. Krisztus születése lehet a hit kérdése, de nem a mikroszkópé.’” A megtermékenyítéssel kap­csolatban a mesterséges meg­termékenyítés problémái kö­zött említi az olyan fantasz­tikus elképzeléseket, hogy mélyhűtött állapotban tárol­hatják az ondót. Vajon tárol­ják-e gyengeelméjűek ondó­iát, hogy „ezzel olyan dolgo- gozókat nemzzenek. akik el­végzik majd mindazt az egy­hangú és alacsonyrendű mun­kát. amelyre minden társada­lomnak szüksége van addig, amíg a teljes automatizálás végleg fel nem szabadít ben­nünket e kötelességek alól?” A könyv második részében az emberi test egyes szervei­nek működésével, a hozzájuk tartozó életfunkciókkal foglal­kozik a szerző. Foglalkozik az emberi aggyal, az intelligen­ciával, a balkezességgel, az alvással. Műve befejező részében a különböző sugárzásokkal fog­lalkozik. Figyelmeztet azok­ra a veszedelmekre, amelyek a különböző atomrobbantások következtében fenyegetik az emberiséget, miként növelik a fehérvérűséget és a rá­kos megbetegedéseket Anthony Smith könyve, amellett hogy nagyon sok kérdésre ad igaz feleletet, mint olvasmány is izgalmas, lebilincselő. Példái, hasonla­tai frappánsak, meggyőzőek, feltétlenül hozzájárulnak a világ és önmagunk jobb meg­ismeréséhez. ezért ajánljuk a* olvasók széles rétegének fi­gyelmébe. Csukly László Hasznosak a szakkönyvek A salgótarjáni ÁFÉSZ — a nőbizottságok közreműkö­désével — a magboltfban kap­ható mezőgazdasági szak­könyveket vásárlók számára tanácsadást szervezett, ami­nek eredményeként 15 ezer forint értékű könyv talált gazdára. Hogy ez mennyire elősegí­tette a kistermelők munká­ját arra bizonyíték, hogy to­jásból több mint 7000 dara­lemsiÜLOTreK kiurralnak a kenukból és JLNEK BARBAR LAKOMÁJUKRA. RoB/MSOA/ SZERETNß KOZBEVET/V/ MARAT­bot. baromfiból 4100 darabot, toliból 182, házinyúlból 185, mézből pedig 218 mázsát ér­tékesítettek ez évben a szö­vetkezetnél. Felmérték a köl­csönzési eszközök mennyisé­gét és összetételét is, ami­nek alapján a körzet közsé­geiben részben átcsoportosf- tással. részben új eszközök vásárlásával alakították a készleteket az igények sze­rint. Megszervezték a takar­mánygabona, zöldség. gyü­mölcs és egyéb élelmiszerek házhoz szállítását és elő­rendelését is. A közelmúltban ellenőriz­ték az egységeknél a szociá­lis. egészségügyi és baleset­védelmi előírások betartását. Ezt munkavédelmi ankét kö­vette, ahol a hibák kiküszö­bölésének módozatait tárgyal­ták meg. Segíteni a tanyákon A szegiedi József Attila T dományegyetem KISZ-fiatal az idei tanévben új akciót i dítottak a városkörnyéki i nyai iskolák oktató-nev( munkájának segítésére. G juk. hogy minél több szemli tetőeszközt juttassanak a ki területi kisiskoláknak. A 1 nács művelődésügyi osztály nak javaslatára Ásotthalc község körzetében tucata osztatlan tanyai oktatási i tézményt patronálnak. El lépésként az egyetem intéz tének raktáraiból összegyűjti ték azokat a bútorokat és s gédeszközöket, melyeket azi tézményben már nem haszné nak. A közelmúltban háror teherautónyi padot, szekrény fizikai és kémiai kísérleti es közöket küldtek a tanyai isk Iákba.

Next

/
Thumbnails
Contents