Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

Jocgi tonacsadö:

HÁZTÁJI FÖLD MŰVELÉSI KÖLTSÉGÉNEK.

MEGTÉRÍTÉSE

Egyik mezőgazdasági termelőszövetkezetből sok panaszos aláírásával kaptunk levelet, amely szerint a termelő- szövetkezet minden tagtól egységesen vonja le a háztáji föld művelési költségét, függetlenül attól, hogy ezt a munkát a tsz fogatával, vagy mással végeztették el. Ez alól a fizetési kötelezettség alól csak azokat mentesitik, akik igazolni tudják, hogy a munkát nem a téesz végezte el. Jogos-e a termelőszövetkezet eljárása? — kérdezik levelükben.

A termelőszövetkezeti törvény és végrehajtási rendeletéi értelmében a tsz közös és a tagok háztáji gazdasága egymással szorosan együttműködő szerves egységet képez. Az együttműködés lehetőségeit újabb jogszabályok még tovább szélesítették, például a tag a termelőszövetkezet útján köthet termelési és értékesítési szerződést, a háztáji gazdaságban végzett munkát nyugdíjév, fizetett szabadság, betegségi segély stb. szempontjából a közösben végzett munkaként kell figyelembe venni stb.

Az együttműködés módja és terjedelme tekintetében a Jogszabály csupán annyit határoz meg, hogy azt úgy kell kialakítani, hogy a tagok és a termelőszövetkezet érdekei összhangban álljanak, továbbá, hogy az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által meghatározott térítést fizeti.

Mindebből az következik, hogy az együttműködés részletes szabályainak a meghatározását, ezen belül a térítés összegét és a fizetés módját is a jogszabály, az alapszabály, illetve a közgyűlés hatáskörébe utalja. Levélírónk problémáira tehát elsősorban a közgyűlés által elfogadott alapszabály rendelkezései alapján kell megoldást keresni.

Figyelemmel arra, hogy a fent idézett jogszabály egyértelmű szövegezése szerint a tag csak a tsz által nyújtott szolgáltatásokért köteles térítést fizetni, nem helyeselhető az az álláspont, mely szerint a térítési kötelezettséget a szolgáltatástól függetlenül, minden tsz-tagra egységesen előírják. Az alapszabály ugyanis nem lehet ellentétes az érvényes jogszabályok rendelkezéseivel. Amennyiben tehát a tsz-vezetök az alapszabály egyértelmű rendelkezéseire alapítják eljárásukat, úgy az alapszabály ezen részét kell módosítani.

AZ OLVASOK --------- FÓRUMA

D

ivatos és hagyományos áruválaszték

— A női, bakfis és leányka téli jellegű áruból nincsen gondunk. Elég szép készlet áll rendelkezésre — tájékoztat Horváth Béla, a szécsényi ÁFÉSZ ruházati boltjának vezetője. Nem ilyen jó a helyzet a férfi és leginkább a fiú kis- és nagykamasz ruháknál, ugyanis a Férfiruha- nagykeneskedelmi Vállalat rendeléseinek teljesítésével nagyon elmaradt.

Ami a legjobban hiányzik, az a nagyon kedvelt és keresett orkándzseki. Ebből pillanatnyilag egyetlen darab sincs —, ezt a rendelésünket sem kaptuk meg! Pedig szinte nélkülözhetetlen kelléke a sportos viseletét szerető, de egyébként Is a gyerekek részére igen praktikus öltözködésnek.,

Nincs orkándzseki

— Télikabátot a gyerekeknek nagy mennyiségben és bő választékban tudunk ajánlani műszőrme béléssel készült, és árban is méréskelt, megfelelőt. Míg a nagy tél be nem áll, addig ezeket szívesen is vásárolják.

— Mit tudna ajánlani a hölgyeknek? — kérdeztem az üzlet vezetőjét.

— Van olcsó irhabundánk,

2320 forintért, nem első osztályú ugyan, de nem is hatezer forint. Ezenkívül szebbnél- szebb műszőrmék és panofix bundák vanpak készleten

azok számára, akik úgymond a divatos öltözködés hívei. Nekünk azonban gondolni

kell a környező községek lakóira is, akik ugyancsak nálunk vásárolnak, s míg egy részük a divatcikket óhajtja

beszerezni, addig a lakosság jelentős része még a hagyományos öltözködési formához ragaszkodik. így az ő igényüket is ki kell elégíteni, ezért sok színben tudunk választékot kínálni flanellból a többrétű szoknyát és blúzokat viselő vásárlóinknak is.

Megállapításaink alapján elmondhatom, hogy Szécsénv- ben szinte valamennyi téli

ruházati cikk lényegesen olcsóbb áron szerezhető be, mint például a városokban, ahol az Iparcikk-kisekereske- delmi Vállalat áruházai vannak jelen. Ennek okairól faggattam informátoromat.

— Szövetkezetünk irányelve a nagy forgalom és a kicsi haszon. Mi ugyanis normál

haszonkulccsal számolunk!

Kérést

továbbítunk

Örömmel olvastuk a közelmúltban, hogy a szerkesztőség foglalkozott a btisz- megálló áthelyezésével, s annak körülményeivel. Azt is tudjuk, hogy amíg az új állomás meg nem épül, addig már ez lesz a helyijáratú buszok átszálló- és indulóhelye. Most azonban mindezek tudatában mégis kérni szeretnénk.

A megszokott kellemes környezet után az a fekete salak bizony a szemnek és az igényeknek nem megfelelő, úgy ahogy még jelenleg is van. A régi helyen votak padok, ott volt a szép park, ha esett, ha havazott, volt hol meghúzódni. Ott voltak közel az áru- házak, az árkádok, a posta.

Kérünk padokat, hogy a csomagjainkat ne a földre kelljen letenni. Terhes anyák, fáradt, beteg öregek részére legyen hol leülni, vagy anyáknak kicsi gyermeküket letenni. Még tíz perc is sok annak, akinek teherrel a kezében kell várakozni. És sajnos, jön a hideg tél. A tavasz kezdetén is meg lehetett volna már ezt oldani, hogy mire bekövetkezik a rossz idő, már kellemesebb környezetben lennénk.

Ezért kérünk most pár bódét, vagy búvóhelyet, padokat, hogyha esik, havazik, fúj a szél, legyen hová behúzódni.

Ezenkívül jó lenne időközönként szétnézni a buszIV. Mi a félállás és mi annak a tartama?

Az esetben viszont, ha az alapszabály a térítési díjak egységes megállapítására Vonatkozóan ilyen egyértelmű rendelkezést nem tartalmaz, úgy csupán helytelen értelmezésről lehet szó, amelyet viszont a szövetkezeti döntőbizottság előtt lehet panasszal megtámadni. A szövetkezeti döntőbizottság kedvezőtlen határozata ellen pedig a járás- bírósághoz lehet fordulni.

Csupán megjegyzésként kívánom még hozzátenni, hogy joggyakorlatunk szerint általában a szolgáltatást nyújtónak kell bizonyítani a szolgáltatás megtörténtét és nem fordítva. Jelen esetben tehát a tsz köteles bizonyítani, hogy a szolgáltatás keretében tagjának milyen talaj művelési munkát végeztek el, illetve az együttműködés keretében milyen további szolgáltatást nyújtott, pl.: műtrágya stb.

FÖLDJARADÉK, VAGY FÖLDMEGVALTAS?

Egyik olvasónk a címben meghatározott jelige alatt az alábbi kérdésére kér jogi tanácsot. Olvasónk édesanyja, aki a termelőszövetkezet használatában, de olvasónk tulajdonát képező földre haszonélvezeti joggal rendelkezett, 1971. július 23-án meghalt. Minthogy olvasónk nem mezőgazda- sági foglalkozású és a termelőszövetkezetbe se akar belépni tagként, a föld megváltás ellenében, a tsz tulajdonába került. Olvasónk ezt jogosnak tartja, de sérelmezi, hogy már 1971. évre sem földjáradékot, hanem megváltási árat fizettek részére. Szerinte legalább 1971. év első felére jnég földjáradék járt volna részére.

A termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozásának, illetőleg a kívülállók földtulajdona megváltásának a szabályait az 1967. évi IV. tv., valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 36/1967. Korm. sz. rendelet és a 7/1967. MÉM. sz. rendelet állapítja meg. Ez utóbbi jogszabály 22. § (2.) bekezdése értelmében „A kívülálló tulajdonos részére fizetendő megváltási árba (térítésbe) be kell számítani a megváltás évében esedékes földjáradékot, illetőleg haszonbért.”

Olvasónk földtulajdona — édesanyja javára szóló haszonélvezeti terheltség miatt —, csak édesanyja halála után, vagyis 1971. évben kerülhetett a termelőszövetkezet tulajdonába. Ez az időpont viszont azt is jelenti, hogy fent idézett jogszabály alapján a megváltási árba már az 1971. évben esedékes földjáradékot is teljes egészében be kellett számítani. Ez a szabály tehát az olvasónk által felvetett lehetőséget is teljes egészében kizárja, hogy a megváltás évében a megváltási határozat kiadásának időpontjától függően, részben földjáradékot, részben pedig megváltási árat fizessen a termelőszövetkezet. Mindebből az is egyértelmű, hogy a termelőszövetkezet eljárása teljesen jogszerű volt, olvasónk sérelme pedig csak vélt sérelem.

Dr. J. S.

A jótállást a jótállási jegy tanúsítja,' s így a vásái'ló jótállási igényét a jótállási jegygyei érvényesítheti. A jótállási jegyen az előállító (importáló) vállalat köteles feltüntetni:

— az eladott áru gyártmánytípusát, gyártási számát;

— a, jótállási idő tartamát, feltételeit (a jótállási igény érvényesítését kizáró feltételeket);

— a javítószolgálat nevét és címét.

Az értékesítő vállalat az eladáskor köteles a jótállási jegy és az eladott készülék számát egyeztetni, a jótállási jegyet az eladás (üzembe helyezés) keltének feltüntetésével hitelesíteni és azt ß vásárlónak átadni.

A szabálytalanul kiállított jótállási jegy alapján, érvényesített igények teljesítése az értékesítő vállalatot terhelik.

Bútor értékesítése esetén a jótállási jegyet az értékesítő vállalat a termék eladásakor állítja ki. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a jótállási jegyen fel kell tüntetni az igény bejelentésének időpontját, a hiba okát, a javítás módját és idejét, valamint a jótállás új határidejét. A vásárló kívánságára a javítószolgálat köteles igazolni azt is, hogy a készülék:

— valamilyen okból nem javítható, vagy javítás után sem válik rendeltetésszerű használatra alkalmassá;

— javítása 60 napnál, vagy ha a vásárló részére kölcsönkészüléket nem biztosítottak, 30 napmái hosszabb időt vesz igénybe;

— biztosftékoserét kivéve már 5 esetben került javításra a jótállás keretébe tartozó termék, újabb hiba esetén.

V. Mennyi időn belül kell a

jótállási kötelezettséget teljesíteni ?

A javítást általában az igény bejelentésétől számított 8 napon belül kell elvégezni.

Ha a javítás időtartama a 15 napot meghaladja a — vásárló részére a hiba bejelentésétől számított 15-ik naptól kölcsönkészüléket kell biztosítani arra az időre, amíg a terméket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatja.

Nem igényelhető kölcsönkészülék biztosítása személy- gépkocsi, motorkerékpár (robogó), valamint bútoripari termék jótállási kötelezettség keretében történő javítása esetén.

Javítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdve azzal az idővel, amely alatt a vásárló a készüléket a hiba miatt rendeltetés szerint nem használhatta.

Ki kell cserélni a készüléket az esetben, ha:

a) az valamilyen okból nem javítható, vagy javítás után sem vált rendeltetésszerű használatra alkalmassá;

b) a javítás 6o napnál, vagy ha a vásárló részére kölcsönkészüléket nem biztosítottak, 30 napnál hosszabb időt vesz igénybe;

c) a biztosítékot kivéve már 5 esetben került javításra, újabb hiba esetén; .

d) a vásárlástól (üzemibe helyezéstől) számított 3 napon belül — a biztosítékot kivéve — meghibásodott.

Csere esetén a vásárló kívánságára az elromlott készüléket azonos új készülékre kell kicserélni, ha pedig arra lehetőség nincs, a vásárló választása szerint az áru visz- szaszolgáltatása fejében a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket kell részére kiadni. A cserére vonatkozó rendelkezések szemé 1 y gépkocsira azzal az eltéréssel vonatkoznak, hogy azon a cfmen, hogy .már 5 ízben volt javítva, illetőleg, hogy a meghibásodás a vásárlástól számított 3 napon belül következett be, nem kívánható az áru kicserélése. (Következik: VI. Kivel szemben kell a jótállási igényt érvényesítemegállóban, mert az már inkább szeméttelep. Takarítani, tisztítani kellene. Azt is rebesgetik, hogy lesz egy buszmegálló a városban, mielőtt betérnénk a volt TÜZÉP-te- lepre. Ez is nagy kérés volna, mert minek menjen oda, akinek nem kell ■ átszállnía.

Kérjük a szerkesztőséget, hogy tolmácsolja helyettünk és nevünkben a fenti kérésünket. a kültelkekről utazó közönség kérését.

K. M.

ni?)

Salgótarján

________________________________________________

Kitől, mit kérdezne?

TESSÉK, in A VÁLASZ

Mitzki Györgyné, a Jobbágyi községi Tanács pénzügyi előadója kérdezi:

— Van-e egyáltalán, található-e az országban még egy olyan 2300 lelkes község, mint Jobbágyi, ahol nincs művelődési ház a községben?

Domonkos Alajos, a Nóg- rád megyei Tanács művelődésügyi osztályának intézményi előadója válaszol:

— Az ország 3200 településéből nagyon sok község nincs ellátva művelődési intézmény- nyél. Sőt, a besorolt intézményeknek 50 százaléka nem megfelelő.

A kérdező nyilvánvalóan arra kíván választ kapni, hogy Jobbágyiban mikor és hogyan épülhet fel művelődési központ. Válaszunk a következő: az új irányítási rendszerben elsősorban községi erőforrásokra kell számítani egy-egy művelődési otthon megépítésénél, és mi is várjuk a helyi szervek kezdeményezését. Jobbágyi községben új iskola építéséről is szó van, és ha az a közeljövőben megépül, akkor a régi iskola máris kialakítható közművelődési intézménynek. Addig is azonban a tisztiklub lehetőséget adott arra, hogy a község lakossága ott kielégíthesse művelődési igényeit.

*

Sótér István, a Ceredvölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke kérdezi:

— Olcsóbbak lesznek-e 1973-ban a mezőgazdasági gépek?

Dr. Bartos Lajos, az AGRO- TROSZT kereskedelmi igazgatója válaszol:

— A mezőgazdasági k'=gé- oek ára nem változik. Természetesen amennyiben új típusú hazai gyártására, vagy import behozatalára sor kerül a választék bővítése érdekében, úgy azok ára lehet esetleg magasabb, vagy alacsonyabb.

★i

Sándor Györgyné, Salgótarján, Pécskő utca 9. számú ház lakóinak nevében az alábbi kérdést intézte rovatunkhoz:

— A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól kérdezi; mi az oka annak, hogy a szeptember végére ígért új vízvezetékrendszer — amely a Karancs utcában épült és hivatott arra is, hogy a Pécskő utca 9., 7. és 5. házak lakóit is vízzel lássa el — még a mai napig sem üzemel. A lassan egy éve tartó vízhiány megoldása pedig már nagyon, de nagyon igénybe vette a lakók türelmét. Szeretné tudni, mikor lesz végre megfelelő oa ivóvízellátásuk?

Páljaival Kálmán igazgató válaszol:

— Október közepére vállalta a kivitelező az új vízvezeték megépítését, amely meg is történt. Már csak az „utolsó simítások’“ vannak hátra, ez pedig a vezetékrendszer kimosása, fertőtlenítése, amelyet a hét végére szeretnénk megoldani. Ehhez 1—2 órás

leállásra volna szükség. Ezt azonban, ismerve a vízgondokat, el akarjuk kerülni. Néhány napos türelmet kérünk addig, amíg a tárolóban any- nyi vizet tudunk összegyűjteni, hogy az a fertőtlenítéshez elegendő legyen. Pár napon belül tehát teljesen megoldódik a Pécskő út említett épületeinek, illetve lakóinak vízpanasza.

— tj —

Szélesítik, korszerűsítik Balassagyarmaton a Lcuin-lakótelep melletti közlekedési utat. Reméljük, így még kevesebb lesz a baleseti lehetőség ezen a helyen — k —

NÓGRÁD - 1972. november 2., csütörtök

5