Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

Akikért a gyertyák égtek Az esti órákban jöttünk hazafelé Balassagyarmat­ról. Előtte való nap vala­ki megkérdezte tőlem, tud­va, hogy másnap nem le­szek itthon: „Te nem mész a temetőbe?” Akikhez el kellene mennem, távol vannak. — Nem válaszoltam, s hogy ne kelljen magyaráz­kodnom, hozzátettem: — Nekem nincsenek hallotta- im.. Pedig vannak. Mint aho­gyan mindenkinek. Amikor hazafelé jöttünk, ahány községet érintettünk, any- nyi fényárban úszó teme­tőt láttunk. Ezer és ezer gyertya égett a sírokon. Az apró lángok sárga fü­zérei ragyogtak a sötétben. A gyertyafénnyel kivilágí­tott temetők láttán az em­ber hirtelen rádöbbent, hogy nem üres külsőség ez a temetői pompa. Szinte mindenhonnan hiányzik egy-egy családtag. Akikkel tegnap talán még együtt sétáltunk az utcán. Üres a helyük a vacsoraasztalnál. S a veszteség okozta fáj­dalmat nem homályosítják el az évek. A nagyszülőkért égtek a gyertyák, akik néhány éve még életük súlyától botla­dozó léptekkel jártak kö­zöttünk. Utolsó erejükkel pátyolgatták az unokákat, akik lehajolva a fejfájuk elé, most virágot raktak a sírjukra. Az apákért és fiakért égtek a gyertyák, az anyákért és lányokért, akik idő előtt elmentek. Az alig nyiladozó értelmű aprósá­gokért, akiknek érintetlenül hagyott ágyacskájukra még mindig könnyeken át néz­nek a szülők. Azokért is égtek a gyer­tyák, akik nem tértek ha­za a háborúból, akikről azt sem tudja a család, hogy merre van a sírjuk. Az ismeretlen katonákért, akik nyomtalanul eltűntek a történelem viharában. Akiket sokan még most is visszavárnak. Akik életüket áldozták egy jobb, embe­ribb életért. A hazájuktól távol elesettekért égtek a gyertyák, akiknek a sírjá­ra a hozzátartozók helyett barátok tettek virágot. A boldogtalanokért égtek a gyertyák, akik egy em­bertelen kor elől a halálba menekültek. S azokért, akiket szerencsétlenség ért utazás közben, a munkahe­lyen, odahaza, vagy amikor kötelességüket teljesítették. Azokért, akiket távoli or­szágokban ! temetett maga alá a lezuhanó repülőgép. A gyógyíthatatlan betegek­ért, akiket megváltott a szenvedéstől a halál. Azo­kért is égtek a gyertyák, akikhez nem tudtak elza­rándokolni a hozzátartozók. A hősökért égtek a gyer­tyák, akiknek emlékét év­századokon át megőrizzük. Dózsa Györgyért és Petőfi­ért. Az aradi vértanúkért és a tizenkilences vöröska­tonákért. A Spanyol Köz­társaság védelmében elesett nemzetközi brigádokért. Che Guevaráért. A hazájuk felszabadításáért küzdő vietnamiak ezreiért. A le­rombolt házakért, kórhá­zakért és iskolákért. Az emberi békétlenség áldoza­taiért. A kegyelet és az emléke­zés soha ki nem oltható lángjai égtek a temetők­ben. És jövőre újra ki- gyúlnak majd a gyertyák. Mert az életben maradottak nem felejtenek... Értékes lelettudományos eredmények Atláthatunk-e a falon? Ünnepek előtt a Szovjetunióban öt évvel az októberi forra­dalom győzelme után, 1922. december 20-án az Orosz Fö­deráció, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázusontúli Föderatív Köztársaság megalakítja a Szovjetuniót. Történelmi lépés volt: a Föld területének egy- hatodám új típusú — szocialis­ta — társadalom kezdett épül­ni. A nagy terület, a Szovjet­unióban egyesülő sokféle nép nemcsak erőt. lehetőséget, ha­nem hatalmas feladatot is je­lentett. Az országnak volt olyan vidéke, ahol középkori állapotok, a legprimitívebb techniká uralkodott. Volt olyan nép, amelynek még ábécéje sem volt. A szocializ­mus erejét bizonyítja, hogy — számtalan nehézség, az embe­riség történelmének legna­gyobb háborúja ellenére —, virágzó Szovjetunió ünnepel­heti 50. évfordulóját. Az or­szág számos területén — pl. acéltermelésben, cementter- melésben — utolérte a legerő­sebb tőkésnemzeteket, az Egyesült Államokat. Dinami­kusan fejlődő gazdasága, szo­cialista — emberközpontú tár­sadalma —, példa lehet min­den ország számára. A Szov­jetunió megalakulásának fél­évszázados jubileuma alkal­mából nemzetközi elméleti konferenciát tartottak Tas- kentben. A konferencia fő mondanivalója: most, amikor a világon sok nép szakított a tőkésrendszerrel, választotta a fejlődés nem kapitalista út­ját, a siker egyik fő feltétele, hogy ezek az országok — sa­ját viszonyaikhoz, lehetősé­geikhez alkalmazva — felhasz­nálják a szovjet tapasztalato­kat. Képünkön: Ipari táj a Fekete-tenger partján, a novo- rosszijszki cementgyár. Új természetvédelmi terüíetek Ukrajnában Ukrajna kormánya új in­tézkedéseket hozott a köztár­saság természetvédelmére. Az elkövetkező nyolc év folya­mán Ukrajnában újabb 28 ál­lami természetvédelmi terü­letet létesítenek. Erre a cél­ra kiterjedt területeket jelöl­nek ki a Krímben ésaKár- Dátokban, a sztyeppe- és az erdős övezetekben, ahol rit­ka állatok élnek. Védetté nyil­vánítják a szűzföldeket, ahol reliktumnövények találhatók Az új védett területek léte­sítésére jelentékeny összege; fordítanak. Hólavina­térkép Grúz tudósok egy olyan térképet állítottak össze, amelyre a Kaukázus terüle­tén rávezették azokat a he­lyéket. ahol hólavinák kelet­kezhetnek és zuhanhatnak le. A prognózistérkép a szakem­berek sok éves kutatásain és a helyi lakosság megfigyelé­sein alapszik. A hólavinák­kal való veszélyes találkozá­sok mértékéről tanúskodnak azok a feljegyzett esetek, ami- <or a hó-, jég- és kőomla- dékok folyama a modern ex- pressznél is gyorsabban zu­hant alá a hegyekből. 6 NÓGRAD - 1972. november 2., csütörtök Növények a Shetlandon A virágos növények déli irányban való elterjedésének meghatározására indítottak kutatásokat szovjet tudósok a dél-sheflandi szigetekhez tar­tozó Waterloon. Az itt mű­ködő szovjet kutatóállomás tagjai két gabonaféle növény­telepet találtak — közülük az agyik fajta eddig ismeretlen volt a botanikusok számára. Ezen. a nagyrészt örök jég borította szigeten, amely az antarktiszi szigetvilág „leg- tneleigebb” helyének számít, eddig csak hidegálló moha­féléket és zuzmót találtak. Négyéves kutatómunkájuk eredményeképpen a szovjet tudósok részletes leírást ad­tak Waterloo sziget állat és növényvilágáról, talajáról és morfológiád viszonyairól is. A szigetet a Nemzetközi An- r,arktiszkutató Bizottság vé­dettnek nyilvánította. A Szovjetunió Gromij vá­rosában értékes hanglemezt találtak a következő felirattal: „összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság. Közpon­ti Sajtó. Szovjet lemez”. V. I. Lenin egyik rádiószereplé­sét örökítik meg a több mint félévszázados barázdák, amint éppen a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségével, Kun Bélával folytat megbe­szélést. 1919-et írunk. Moszkvában már elterjedt a hir a Ta­nácsköztársaság megalakulá­sáról. Lenin a hír hallatára felhívással fordul az új ma­gyar kormányhoz, és a rádión keresztül tárgyalásokat folytat Kun Bélával. A nagy ese­ményről felvétel készül, majd több milliós példányban, „be­szélő újság” formájában ter­jed a nép között. Az értékes felfedezés hasz­nosan egészíti ki mind a szovjet, mind a magyar törté­nelem dicső lapjait. A tudományos-fantasetikus művek hősei, a bestsellerek kalandkedvelői, szerencseva- lászai, szuperemberei határo­zott igennel felelnének a kér­désre. Ha azonban reálisan ítélkezünk, tagadóan kell válaszolnunk, hiszen az em­ber tekintete, műszerei „nem látnak át” a kőfalon, a tö­mör, vastag testeken. Igaz, a XIX. század végén felfedezett röntgensugarak forradalmi változást jelentettek ebben a vonatkozásban. Hátrányuk azonban, hogy tartós, állandó használatra nem javasolhatók, mert az egészségre ártalma­sak. Mint Ismeretes, a szem az információt a külvilágtól elektromágneses hullámok for­májában kapja. Ha az a meg­felelő rezgésszámot nem éri el, a szem nem tudja felfogni, így egy fa évgyűrűit vagy a tenger fenekét csupán mecha­nikus úton ismerhetjük meg (a fa kettévágása, lemerülés a tenger mélyére stb.). BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Automata A közeljövőben Budapesten (Szent István körút és Irinyi József utca) két, automatákkal felszerelt postahivatal nyílik. Forgalmuk ellátásához az 1963/64-ben kiadott 2, 3, 4 és 6 forint névértékű bélye­gek új változata jelenik mag. Az automaták részére készü­lő bélyegek rajza és színe azonos marad a régivel, de méretük 26x22 milliméterre csökken, fogazatuk sűrűbb (14-es) lesz. Az új kiadás nem száz darabot tartalmazó ívek­ben, hanem ezer példányt ma­gában foglaló tekercsekben készült és minden ötödik bélyeg hátoldalára mennyisé­get jelző számot nyomtattak. Automaták részére a közle­kedési eszközöket ábrázoló forgalmi sorozat 20 és 60 fil­léres címlete már forgalom­ba került. Két éve a torony­szállót ábrázoló 1 forintos bé­lyeg hasonló változatát kiad­ták, sőt a Budapest 100-as postahivatal új épületét be­mutató 40 filléres bélyeg ki­zárólag tekercsben, tehát csak az automaták részére készült. GyermeJisorozatok Hollandia és tengerentúli területei (Suriname, Holland Antillák) évente megjelenő bélyegsorozatok bevételéből támogatják a gyermekjóléti intézményeket. A korábbi, kedves rajzó kiadások terve­zésénél a legnagyobb művé­szekhez is fordultak, így ke­rült bélyegre Rembrandt fest­ménye Titus nevű fiának arc­vonásaival. A novemberben megjelenő, ■ M30= fi! % te. ..x w 5 0'20c idei holland jótékonysági so­rozaton Claus herceg gyerme­kei önfeledten játszanak, ész­revétlenül örökítette meg őket apjuk fényképezőgépe. A Ve­nezuelához közel eső szigete­ken fekvő Antillák három bé­lyege földön fekvő, vízben és szabadban labdázó gyermekek mozgását érzékelteti játékos vonalvezetéssel. A közoktatás egészét, az egyes iskolatípusokban tanu­lók számának feltüntetésével mutatja be ötértékű soroza­ton a dél-amerikai Suriname. Az óvodát építőkocka, a né­pi iskolát óra és számolótábla jelzi. Pythagorasz tételének áb­rázolása a közép-, molekula szimbóluma a főiskolára utal. Az utolsó bélyegen francia­kulcs és fúrófej a műszaki ok­tatás fontosságára utal. A Szovjetunióban új tudo­mány van születőben: az int- roszkópia (belső látás). Az introszkópok megszüntetik a test határait, legyőzik a köze­get, lerombolják a korlátokat. Az introszkópia lényege a következőkön alapszik. Nem­csak a villanyégő 2500 fokra felhevült drótja bocsát ki hői, hanem a 37 fokos test­hőmérsékletű ember is. Sőt, egy precíz műszer számára még az asztal vagy a fal is „sugárzó” test. Ha például az introszkópot fal mellé állítjuk, rövid időn belül kivetíti a fa­lon túl levő szoba bútorzatá­nak körvonalait, negatív ké­pét. Valósággá vált ismét egy álom! Tehát a hőmérséklet, a fizi­kai értelemben vett test egyik fontos ismertetőjegye. Ha ter- mointroszkóp segítségével fel­térképezzük egy-egy test hő- mérsékleti gócait, a benne le­zajló fizikai és kémiai folya­matokról is képet kaphatunk (repedések, a hőszigetelés mi­nősége stb.). A geológusok szinte „látno­ki” szemmel haladhatnak fel­fedező, feltáró útjukon az új műszer segítségével. Az orvostudománynak is felmérhetetlen segítséget nyújt az új tudományág, mert „belső látással” az emberi szervezetben zajló különböző folyamatokat is nyomon tud­juk követni. Testünk meleg­központjai az idegvégződések, amelyek viszonylag állandó hőmérsékletet „raktároznak”. Egyes betegségeknél a gócok­ban hőingadozás lép fel, s a műszerre] regisztrálható. Már 1/100 °C-os változás is ele­gendő a diagnózis megállapí­tásához. Eddig sikeresen al­kalmazták az új módszert égés, fagyás és bőrízületi be­tegségek megállapítására. Már folyik az emberi test hőgóca­inak feltérképezése, amely, a. tervek szerint, a rák megelő­zéséhez és időben történő fel­ismeréséhez' is elengedhetetle­nül szükséges. Saiga Attila (A Nauka i Zsizny cikke alapján) APROMRDETESEK 3Ö állapotban levő használt boroshordók eladók. Cím: Nógrád megyei Vendéglátóipar rl Vállalat központi raktára, Salgótarján, Salgó út 50. szám. Te­lefon: 19-63. Jö állapotban levő, beüvegezetot, több ré­szes verandaablak: el­adó. Cím: Karancsla- pújtő, József Attila út 18. Jö KARBAN levő Skoda Octávia Szuper eladó. Érdeklődni te­lefonon, 10-61. 900-AS Trabant 16 ezer forintért sürgősen eladó. „Jó vétel” jeli­gére a salgótarjáni hirdetőbe. A megyei kórház igazgatósága értesí­ti a lakosságot, hogy folyó hó 5-én, azaz vasár­nap a BETEG­LÁTOGATÁS SZÜNETEL. A beteglátogatás Időpontja novem­ber 6-án és 7-én 1« órától íl óráig. Vállalatok, közületek FIGYELEM! Kisterén yei fűrészüzemünk vállalja zöldséges-, gyümölcsösrekeszek, -ládák és egyéb fűrészáru- fatömegcikkek gyártását előnyös feltételekkel. Megkereséseket alábbi címre kérjük: Nógrádi Szénbányák Beruházási Osztálya, Salgótarján. Ügyintéző: Mátravölgyi Nándor. Telefon: 23-50. Telex: 25-234. A kiolvasott újság is érték/ Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen. köte­gelt újságpapírt kilón­ként I forintért, a szí­nes újságokat, a folyó­iratokat a nyomtatott füzeteket a puha fedelű könyveket füzeteket és az irományokat kilón­ként 50 fillérért, a pa­pírgyártásnál felhasz­nálható. vegyes papír- hulladékot kilónként 4(1 fillérért MEGVESZI A

Next

/
Thumbnails
Contents