Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

Szarvasmarha-tenyésztési program és feladatok (III.) A munkahely és a család is segítette Jó tenyésztési szervezést Hét megye vasutasai között az eisö A megyei tervnek és az üzemi terveknek 1974. kö/.epeig keil elkészülni. A tenyésztési es termelési feladatok végre­hajtását területileg is diffe­renciálni kell. Az első ütem­ben a hagyományos szarvas­marha-tenyésztő vidékeken kell a nagyobb arányú fej­lesztést elősegíteni, ahol ked­vezőbbek a feltételek, vagy gyorsan kialakíthatók. A me­liorációs beruházások egy ré­szét is és egyéb fejlesztési eszközöket ezekre a terüle­tekre koncentráljuk. Nagy figyelmet fordítunk az ágazati differenciálásra. A tejtermelő-hasznosítási irány fejlesztésénél csak addig kell eljutni, hogy a szükségleteket kielégítsük. A hústermelést export orienátciójúvá kell tennünk. Szót kell még ejteni a szektorális differenciálásról. A szövetkezeti törvény a háztáji üzemágat a közös gazdaság szerves részének te­kinti. Ebből a sajátos együtt­működési formából követke­zik, hogy a közös gazdaság­nak integrációs szerepe és fel­adata van- El kell érni, hogy az együttműködés ne csak a termék közös gazdaságon ke­resztül történő értékesítésére Joggal kérdezheti bárki, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szövetségeinek eddig talán nem volt jóvá­hagyott alapszabálya? De igen volt. A Nógrád megyei Ta­nács VB 1967-ben hagyta jó­vá az alapszabályokat és azok mostanáig érvényben voltak. Közben öt év telt el, ami ha­zánk történetében nem hosz- szú idő, de a termelőszövet­kezetek jelentős változásokon mentek át. Egyre inkább megvalósul a vállalatszerű gazdálkodás, pa­rasztságunk hozzáértő, szor­galmas munkával megszilár­dította és szocialista nagyüze­mi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket Me­gyénkben is mind szélesebb körben alkalmazzák a tudo­mányok vívmányait, a mező- gazdaságban is egyre nagyobb szerepe van a technikának, az ipari és a mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrár­értelmiségnek. Mindez gyöke­resen , megváltoztatta a falut és új szövetkezeti törvényünk van. A gazdasági alap meg­változása szükségessé tette a felépítmény, köztük a terme­lőszövetkezetek és szövetsége­inek alapszabály-módosítását. Nemcsak módosították, ha­nem egységes szerkezetbe fog­lalták az új alapszabályt. Ho­gyan? A törvényesség és a demokratizmus szabályainak pontos betartásával. Nemcsak a jogászok és a tisztségvise­Gyárunkban hatvan szocia­lista brigád dolgozik, tagjaik az átlagosnál többet vállalnak ss többet is tesznek a gyárért. De a jók között is vannak legjobbak. Ilyen a Kakukk Jó­zsef, a „Szakma Kiváló” TMK Szocialista Brigád, amely no­vember 7-re. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére teljesítette éves válla­lását. Munkájuk gazdasági ered­ménye 245 ezer forint, anyag­felhasználásban 4590 forintot takarítottak meg. 704 társadal­mi munkaórát végeztek, ezzel vállalásuk minden pontját tel­jesítették. Nagyban hozzájá­rultak a gyári eredményekhez elsősorban azzal, hogy a ter­melőberendezések karbantar- fását, felújítását mindig nagy felelősséggel végezték és végzik. Másodsorban: a nagyjavítá­sokat határidőn belül teljesí­tették. Például a kulcsműhely átépítését, továbbá a kis ZIM felújítását. Az elért gazdasági eredményűiknek része van ab­korlátozódjon, hanem a közös gazdaságok is segítsék a ház­táji állomány fejlesztését, ta­karmánnyal való ellátását. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kidolgozott prog­ram megvalósításának egyik kulcskérdése a jól átgondolt tenyésztésszervezés. Ezt a feladatot az állattenyésztési felügyelőség irányítja. Ügyel a fajtafenntartó nemesítésre, a törzstenyészetek munkájára, a tervszerű apaállat-ellátásra, a mesterséges termékenyítés gyakorlati végrehajtására, az utódellenőrzés megszervezésé­re. A felügyelőségnek a jövő­ben tehát termelésszervező, Irányító, szaktanácsadó és a feladatokat komplex módon végrehajtó, operatív tevékeny­séget kell folytatni. Még egy igen lényeges kér­désről, a szakemberellátással kapcsolatos feladatokról szó­lok. Megyénk termelőszövetke­zeteiben az állattenyésztés szakember-, szakmunkás-ellá­tottsága a legrosszabb egyéb más ágazatokhoz viszonyítva. A technológiai fejlesztés, az iparszerű termelés mind több tudást követel a nagyüzemi telepek irányító szakemberei­től, szakmunkásaitól. lök javaslata tükröződik a Cserhát és Karancs Hegyvi­déki Termelőszövetkezetek, valamint a Palóctáj Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének új alapszabályában, hanem a szövetkezeti és ön- kormányzati bizottság is vé­leményezte a tervezetet, a szövetség megvitatta és a kül­döttközgyűlés elé terjesztette. A vita alapján a módosításo­kat és kiegészítéseket figye­lembe vették, tehát érvénye­sítették a demokratikus elve­ket, a küldöttek egyhangú­lag megszavazták az alapsza­bályt. Tegyük hozzá azt is, hogy a küldöttközgyűlések a tsz-törvény előírásai szerint állapították meg az alapsza­bályokat, figyelembe vették mindazokat az előírásokat, amelyeket a jogszabályok az alapszabályba felvenni ren­deltek, illetve egyéb rendelke­zésekkel összhangban vannak. Az új alapszabály rögzíti, hogy a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének székhelye Salgótarján, műkö­dési területe a pásztói, salgó­tarjáni és a szécsényi járás és a résztvevő termelőszövetke­zetek száma 45. A „Palóc­táj” a balassagyarmati és a rétsági járás közigazgatási te­rületén működik, a szövet­ségben 31 termelőszövetkezet vesz részt. Mindkét alapszabály egyér­telműen megfogalmazza, hogy ban. hogy a gyár. történetében először 3 nap nyeresegelőieget fizethetett a munkában élen­járó dolgozóinak. Mikor a gyár dolgozói pi­hennek. szórakoznak, ünnepel­nek. ók akkor is dolgoznak. Sokszor le kell mondani egyé­ni érdekeikről, hogy a nagy kollektíva érdeke, a gyár ér­deke ne szenvedjen csorbát. A Kakukk József „Szakma Kiváló” Szocialista Brigád el­sőként kapcsolódott be nálunk a szocialista brigádmozgalom­ba. elsőnek nyerte el a Szocia­lista címet, s azóta i6 az elsők között van. Mindig lehet a munkájukra számítani, legyen az éjjel, vagy ünnep — bár­mikor. Büszkék ..gyünk a brigádra, gratulálunk az elért eredményeikhez, kívánunk az elkövetkező időre jó munkát, erőt, egészséget a brigád min­den tagjának. Molnár István. ZIM salgótarjáni gyáregysége szakszervezeti bizottság Az állami támogatások igénybe vételének feltétele, hogy egy-egy telepen az üze­mek hány és milyen végzett­ségű szakembert foglalkoztat­nak. Például 300 férőhelyes tehenészeti telepen; egy üzem­mérnök, egy technikup, ezen felül a szakosított tehenészeti telepeken 40—42 tehénre egy szakmunkást és két betanított munkást kötelesek alkalmazni. Mindezek megoldására — a szakember-ellátottság biztosí­tására — az üzemeknek már most nagyon alaposan kell fel­készülni- A szakemberek biz­tosítása mellett az állatte­nyésztésben, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók nagyobb anyagi és főleg társadalmi megbecsülé­sére kell törekedni. Ezt a munkahely kultúrkörnyezeté- nek javításával is elő kell se­gíteni. Ez feltételezi, hogy nemcsak a mezőgazdasági üze­mekben, hanem a társadalom minden rétegében gyökeres szemléletváltozás következzék be, és az e területen dolgozók munkája elnyerje a társadal­milag indokolt elismerést. Forgó Imre, a megyei tanács osztályvezetője a szövetség a résztvevő ter­melőszövetkezetek demokra­tikusan kialakított érdekkép­viseleti, társadalmi ~ szerve. Legfontosabb általános fel­adata a tsz-ek társadalmi és gazdasági érdekképviselete, a párt és a kormány agrárpoli­tikájának segítése és érvény­re juttatása, a népgazdasági, a szövetkezeti és a tagsági ér­dekek összehangolása. Az alapszabály kimondja, hogy a szövetség segítse elő a ter­melőszövetkezetek önálló, eredményes vállalati gazdál­kodását, a demokratikus ön- kormányzat fejlesztését, a szö­vetkezeti tagság anyagi, szoci­ális és kulturális helyzetének javítását. Az új alapszabály-tervezet előkészítésében, a küldöttköz­gyűlés vitájában részt vett a megyei tanács mezőgazdasagi és élelmezési osztályának kép­viselője, az előterjesztést a megyei tanács vb az állami törvényességi felügyeleti jog­körében jóváhagyta. Imádom a versenyekéit. Itt volt például az olimpia: két hétig figyeltem, máiként növe­lik a teljesítményeket a fiúk és lányok. Amikor a bridzs­versenyekről olvasok, akkor is megdobban a szívem, bár ma­gam még az ultinál tartóik, mindig bámultam azokat, akik olyasmit tudnak, amit én nem. Ezért aztán egészen lelkesen üdvözlöm a pénztárosnők szakágazata" vetélkedését, ök abban mérik össze erejüket, hogy ki ismeri jobban az ára­kat, s ki tudja jobban verni a billentyűket, hogy egyre gyorsabban fizethessen a ked­ves vevő. Sokszor álltam már bosszan­kodva sorba az önkiszolgáló üzletek kasszái előtt. A kis­asszony vagy kartársnő, aki a kasszát kezelte, bizony nem versenyszerűen végezte a dol­gát. Szép lassan,, kényelmesen ütögette a billentyűket, nem törődve azzal, hogy az üzlet tervezői a kasszakapacitás ki­számolásánál jóval gyorsabb billentyűkezeléssel kalkulál­tak. S miközben álldogáltam, eszembe jutott. hogy annak idején mennyit tiltakoztunk az önkiszolgáló módszer el­len. Akkor a kereskedelmi dolgozók mondták, hogy nincs igazunk. S manapsáig nem egy önkiszolgálóban bebizonyítják — tisztelet a kivételnek —, A Nógrád megyei vasiutasok között aligha volt olyan em­ber, akinek november harma­dikén annyiszor emlegették a nevét, mint Ispán Sándornak, a balassagyarmati vasútállo­más tolatásvezetőjének. Nem csoda, hiszen azon a napon riportunk szereplője egyedül képviselte megyéjét a MÁV Budapesti Igazgatóság által rendezett szakmái Ki mit tud? vetélkedő döntőjén. Hét megye mintegy ezer vasutasa indult ezen az el­méleti versenyen, közülük az öt szakágban 35-en jutottak el az igazgatóság kultúrter­mébe, ahol eldőlt a végső he­lyezések sorsa. Ezen a vetélkedőn Ispán Sándor a legmesszebbmenőkig eleget tett kollégái várakozá­sának;» kategóriájában a leg­több pontot szerezve, s az el­ső helyezettnek szóló okle­véllel, no meg 3 ezer forint jutalommal és egy 21 köves Roys gyártmányú karórával tért haza. — Minden versenyzőnek van valamilyen módszere, tak­tikája. Megfigyeltem, hogy ön valahányszor megkapta a kérdést — bár érezni lehe­tett, hogy tisztában van vele — mégis előbb körülnézett, és röviddel azután adta meg a választ. Miért? — Az én foglalkozásomat hivatalosan gyakorlati, vagyis fizikai munkaként tartják szá­mon. Valójában az is, azon­ban a vasútnál az elméleti tu­dás, a szolgálati szabályok is­merete, illetve betartása el­engedhetetlenül szükséges, hi­szen egy téves jeladás, egy helytelen vonat-összekapcsolás emberek testi épségét veszé­lyezteti, milliós károkat okoz­hat. Amikor tehát a kérdést feladták, nemcsak a megfele­lő választ gondoltam át, ha­nem előbb odaképzeltem a vágányokat, a kocsik helyze­tét, vagyis mindent úgy, aho­gyan az a valóságban létezik. Az a véleményem ugyanis, hogy minden néven nevezett elmélet esak akkor hasznos, ha az illető nemcsak elmon­dani, de bármely pillanatban alkalmazni is képes a gya­korlatban. Ispán Sándor 15 éve meg­szakítás nélkül dolgozik a vasútnál. Eddig még egyetlen balesetet, egyetlen kihágást sem követett el. Munkáját meg is becsülik, ezért felette­sei javaslatára nemrégen Ki­váló Dolgozó kitüntetést ka­pott. hogy igazunk volt: semmivel sem gyorsabb ez a metódus, mint a régi volt, csak éppen korszerűbb. Lám, lehet gyorsabban is verni a pénztárgép billentyűit. Csak versenyt Ítéli rendezni, s a pénztárosnők értik a dolgu­kat. Kattog a gép, villognak a számok, röpülnek a száza­sok, az ötszázasok, s két, mozdulattal vissza lehet adná belőlük az aprót. Vauinak a szakmának igazi művészei, akik az árakat is fejből, gon­dolkodás nélkül tudják. Ha este tízkor érkezett az ármó­dosítás, az már reggel hét órakor (mert ekkor kezdték a versenyeket, hajnalban, ahogy mi szoktuk kezdeni a pénzkia­dást) a kartársnő kisujjában van. A gépnek természetesen teljesen mindegy, folyamato­san, mondhatnám szemrebbe­nés nélkül összead minden számot. S adja a végösszeget. A végösszeg a gépnek tel­jesen mindegy. S tulajdonkép­pen nekem is, amikor a ver­senyt nézem. Itt eszmei vásár­lás folyik, a zsűri által össze­állított próba. Az a követel­mény ugyanis, amit a minden­napi kereskedelmi élet állít a pénztárosnak elé, túlságosan könnyű lenne verseny céljaira. Az, persze, más kérdés, hogy az a követelmény, amelyet a mindennapi élet állít elém, a — Miért törekedett mégis többletmunkaként vállalva a vetélkedőre való felkészülés fáradalmait? — Nem vagyok még idős ember, jövőre lépem át a ne­gyedik „ikszet”. Az életcélom továbbra is szolgálni a vasu­tat, lehetőleg úgy, mint ed­dig. Igaz, a munkámat to­vábbra is elláttam volna „Ki mit tud?” nélkül is, de meg­ítélésem szerint nem árt sen­kinek sem időközönként fel­eleveníteni a korábban ta­nultakat, különösen a mi foglalkozásunk körében lé­nyeges ez a szemlélet, ahol nap mint nap olyan értéke­kért vagyunk felelősek, mint egy kisebb üzem ára... A MÁV Budapesti Igazga­tóság vezetősége nagyon ész­szerűen oldotta meg dolgozói tanulásának ezt a módját. Mert nemcsak a benevezett versenyzők gyarapították a tudásukat, hanem a hallgató­ság is, hiszen a vetélkedő vé­gén már annyian érdeklődtek, hogy alig fértek be a terem­be. Ezenkívül még az sem lényegtelen észrevétel, hogy mindvégig szórakozva tanul­tunk egymástól. Ez a megíté­léseim úgy gondolom nem alaptalan, hiszen tavaly is részt vettem az első vasutas szakmai Ki mit tud?-on, de akkor nem sikerült az első három közé „beverekednem” magam. — Segítette-e valaki a hat hónapon át tartó felkészülés­ben? — Természetesen a munka­helyem vezetői és családom tagjai egyaránt igyekeztek minden támogatást megadni a vetélkedők előtt. Kasuba Lász­ló, az állomás szakszervezeti tnaga árváltozásokat kevésbé tudó, a billentyűket lassabban kezelő pénztárosnőivel, mégis jóval nehezebben követhető számomra, mint a versenyen villámsebesen kattogó masi­nák, ugráló számok. ' Remek verseny ez, A zsűri gondosan vigyáz rá, hogy egyetlen fals szám se csússzon a gépekbe, egyetlen hamis összeg sem maradhat büntet­lenül: a zsűri levonja a bün­tetőpontokat, az a pénztáros- nő, aki téved, nem nyerhet. Hogy aztán a valóságban ez megint másképp is előfordul, arról ismét nem a zsűri tehet. Ezen a versenyen az a fontos, hoigy a pénztárosnak magas fokon adják tanúbizonyságát szakmai felkészültségüknek úgy. ahogy a szakma arany­szabályai megkívánják. 1 Persze, jó lenne, ha ez a verseny álalndósulna. Vagyis a pénztárosnők gyorsabban üt­nék a billentyűket, s nem kel­lene megtanulniuk az árválto­zásokat. S jó lenne, ha keve­sebbet kellene álldolgálni a kasszák előtt, a sorunkra vár-i va. s valamivel tovább tarta­na, amíg egy százasból vagy ötszázasból megkapnánk a titkára a mostani döntő előtt is tanácsokat adott, mi több: kijárta, hogy a vetélkedő előtt szabadnapot kapjak; ar­ra vigyázva, nehogy fáradtan lépjek a zsűri elé. A csalá­domban pedig a- feleségem „időszakos felmentést” adott a rám háruló házimunkák alól, helyettem a 14 éves Tibor fiam vállalta el az otthoni teendőket. — Egyébként a gyerek volt talán a legbizakodóbb. Min­dig azt mondta: — apu, ezt a versenyt meg kell nyerned! — Hogy őszinte legyek, magam sem hittem még egy-két hét­tel ezelőtt a sikerben, hiszen az utolsó fordulóban a negye­dik helyen végeztem. De lám, ez is igazolja, hogy van va­lami igazság a fiatalok derű­látásában. — A jutalom is közös? — A fiamnak elmondtam, hogy tavaly az első helyezett magnót kapott. Megígértem neki, ha nyerek, az az övé lesz, de nem így sikerült, azért azt hiszem, így is nagyon íog örülni ennek az ajándéknak. — Szóval elterveztem, hogy a feleségemnek 2 ezer forin­tot adok, a kollégákat meg­hívom alkalmas időben egy kis összejövetelre, a fiam pe­dig megkapja az órát. — Ha legközelebb hasonló vetélkedőt indítanak, jelentke­zik-e ismét? — A vasutas Ki mit tud? szabályai szerint az első há­rom helyezett csak egy év ki­hagyással vehet részt a szak­mai versenyeken. Ha én nem is nevezek be. de feltétlen azon leszek, hogy minél több munkatársat meggyőzzek az igazán nemes versenynek az előnyeiről. Annak, aki az ál­lomásunkról indul én mindent megteszek, hogy eddig szer­zett tapasztalataimmal se­gítsek a lehető legjobb ered­mény elérésében. S. J. Olaj sziget a tengerfenekén Az azerbajdzsáni kőolajipari szakemberek úttörő jelentősé­gű munkát végeztek eddig is a tengerfenéken elhelyezkedő fűtőa,nyagtelepek feltárásában. Ök építették meg Nyeftynl- je Kamnyit, a világ első ten­geri olajkitermelő telepét Most ennek az olajvárosnak a közelében, mely alatt a Kaspi-tenger vize hullámzik, 3000 négyzetméter alapterüle­tű acélsziget épül. A szigetről egyidejűleg 28 olajkút fúrá­sához látnak hozzá. Ennek so­rán a Kaspi-tengeren folyó hidrotechnikai munkák törté­netében először építenek acél­lábakon álló mesterséges szi­getet 50 méteres mélységben. Ez az építkezés utat nyit a nagy mélységekben elhelyez­kedő olajtelepek ipari feltá­rásának. A Kaspi-tengeri olaj­bányászat távlati fejlesztése éppen ezeken a telepeken ala­pul. Jóváhagyták a tsz-szövetségek alapszabályát Jók között a legjobbak F- L. Remek verseny visszajáró pénzt... Pintér István NÓGRÁD ~ 1972, november 16„ csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents