Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Száztizenhét tanfolyam

Tanul a gyár derékhada

Beszélgetés erről-arról — vegyes érzelmekkel

A ma embere, bármilyen munka- vagy szakmai területen is tevékenykedik, lépési kell tartson a fejlődéssel, meg kell, hogy ismerje, amit csinál és annak érdekében állandóan fejlesztenie kell szakmai tudását, s bővítenie politikai és általános ismereteit.

Nagy tudásszomj

A Salgótarjáni Kohászati Üzemek személyzeti és oktatási főosztálya évről évre kidolgozza a beiskolázási tervet. A tervben az állami oktatás inellett elsősorban a különböző szakmai tanfolyamok, konferenciák és egyéb rendezvények szervezése, látogatása áll a központban. Az 1972/73- as évre összeállított beiskolázási tervből azonnal érthetővé válik, hogy az új iskolai evben a fizikai dolgozók, a technikusok, mérnökök és közgazdászok egyaránt bekapcsolódtak a tanulásba. Tudásszomjuk bizonyítására eiég, ha azt a példát említjük, hogy ebben az iskolai évben 117 tanfolyamon több mint 1500 dolgozó bővíti speciális, valamint általános ismereteit. szaktudását. A tanfolyamok egy részét a különböző továbbképző intézetek irányítják. A többit a gyár személyzeti és oktatási főosztálya helyben rendezi meg, részben a gyárban, részben a pedig a kohászati üzemek művelődési központjában.

Az új beiskolázási terv összeállítása során a személyzeti és oktatási főosztály külön figyelembe vette a gyárrészlegek, főosztályok, valamint osztályok által megadott és az említett részlegek körében felmért igényeket. Ennek alapján döntöttek a szakmai tanfolyamok, rendezvények, konferenciák programba állításáról.

Ebben az iskolai évben újszerű vonás lesz, hogy a technikusok — gépész, villamos — továbbképzését is biztosítják. A művelődési központban megrendezésre kerülő 180 órás tanfolyam egészen újszerű. A vállalatvezetőség döntése alapján a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg technikusai körében kezdik el kísérleti jelleggel ezt az oktatási formát. A 180 óra keretében a gépész- és villamos technikusok természettudományi, szakmai, gazdasági és politikai ismereteiket bővítik.

Újszerű fonnák

A Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipargazdasági

Szervezési és Számítástechnikai Intézete rendezésében a napokban kezdődik meg a vállalat 34 középszintű vezetőjének képzése. A tíz előadásból álló tanfolyam tematikájában a középvezetőket érintő újszerű, igen izgalmas kérdésekkel foglalkoznak. Előadások hangzanak majd el „Világgazdaság, népgazdaság, vállalat”, a „A vállalat műNévtelen levelek

A nagy vihart kavaró Jancsó-film, a Fényes szelek bemutatója után, igyekeztem érvekkel bebizonyítani, miért elhibázott, tartalmilag hamis és félrevezető a film. Mindjárt akadt egy védője is az alkotásnak, aki leszedte rólam a keresztvizet, mondván, hogy nem lehet egyetérteni bírálatommal. Kértem, indokolja meg állítását. Kiderült, hogy ezt egyelőre nem teheti, minthogy a filmet más irányú elfoglaltsága miatt még nem látta. Csaknem hasonlóképpen jártam két névtelen levéllel is, az egyik az Illés-együttest, a másik Kordát, a táncdálénekest vette védelmébe.

Szóvá tettem — jó régen ugyan —, hogy a túlhangolt erősítő rontotta lllésék műsorát. Egy „pásztói diákok” aláírásé levélben viszont valótlannak nevezték ezt az állítást, bár a koncerten nem vettek részt. Legutóbb Kordát bíráltam meg indiszponáltságáért. Számomra is szokatlan volt a hangja, magatartása, s csak némiképp nyújtott magyarázatot a nagy hajrá, minthogy Pászlórol késve érkezett Salgótarjánba. s itteni fellépése idején már Gyöngyösön kellett volna lennie. Kaptam is mindjárt egy levelet Balassagyarmatról, hogy ne merjek bírálni olyasvalakit, aki a táncdalfesztiválon a legnagyobb közönségszavazatot kapta.

Névtelen levélre, s pláne olyanra, amely a jelenlevők észrevételeit vonja kétségbe, harminc kilométer távolságból általában nem szoktunk válaszolni. Most mégis reagálnék az észrevételre. Mindenekelőtt: a legjobb futballcsapattal is előfordul, hogy rossz napot fog ki, és nem megy neki a játék, nemhogy egy táncdalénekessel. S ha a labdarúgásból vett hasonlatnál maradunk: az elbizakodottság is gyakran megbosszulja magát. Ettől függetlenül szép dolognak tartom, ha valaki védelmébe veszi eszményképét, de ne tegye ezt elvtelenül. (Táncdalénekesemket egyébként se tartom abszolút eszményeknek!) Arra is vigyázzunk, csak olyankor mondjunk ellenvéleményt, ha részt vettünk az előadáson.

Mindenesetre bizonyos humanitásra vall, ha a közönség elnéző, megbocsátó, az érdemek kedvéért figyelmen kívül hagyja a hibákat és tévedéseket. Ez azért is tiszteletremélt, mert bizony a művészek nem mind ilyen humánusak, s bizony némelyek leszedik a keresztvizet a közönségről, ha nem elég élénken és hangosan tapsol, sietve és ímmel-ám- mal előadott műsoraiknak. Ök egyáltalán nem csak dicsérő jelzőket ismernek ... L. Gy.

Nyelvtanítás

Az utóbbi években az idegen nyelvek tanulása ismét népszerű lett. Komoly tartalmat kapott a mondás, amely szerint mindenki annyit ér, ahány nyelvet beszél.

A rétsági gimnáziumban ösz- szesen négy nyelvet tanulnak a gimnazisták. Az orosz, német és az angol már hagyományos, újabban pedig szlovák nyelvet is oktatnak az iskolában. Idén már két osztályban kezdték a szlovák nyelv tanítását. A személyi feltételek is biztosítottak, szlovák szakos tanárnőt kapott a gimnázium.

Bérleti hangverseny

Ifjúsági bérleti hangversenyt adott a balassagyarmati zeneiskola kamaraegyüttese az Országos Filharmónia rendezésiében, a rétsági Asztalos János járási Művelődési Központban. Műsoron a barokk zene szerepelt, Hándl és más

szerzőktől. Közreműködött Eür Éva (ének). Veres István (fu- vola), Fogarasi Béla (gitár) és Nyíregyházi Ágnes (gordonka). A művelődési központ nagytermét a hangverseny alkalmával, mintegy 208 ifjú bérletes töltötte meg.

szaki-gazdasági tevékenysége a piaci siker érdekében”, „Műszaki-fejlesztési beruházások, nyereségösztönzők”, „Vezetéselmélet, szervezéselmélet” címmel. A fenti témákból is kitűnik tehát, hogy napjaink igen fontos kérdéseit vitatják meg azok a vezetők, kik a szó szoros értelmében naponta ott vannak és kapcsolatot tartanak fenn a termelés embereivel.

Mérnökök a munkapadnál

A mérnökök 45 őszi-tavaszi továbbképző tanfolyamon fejlesztik szakmai ismereteiket és nyernek betekintést újabb tudományágakba. Emellett számos rendezvényen vesznek részt, ahol tanulmányozzák a korszerű hegesztési eljárásokat, a szalagacél- szerszámtechnológiákat, az elektrosztatikus festéssel ösz- szefüggő tudnivalókat.

Az említetteken kívül a vállalatnál ebben az iskolai évben 47 különböző szakmai tanfolyamot is zerveznek, illetve indítanak. Számosán tanulnak az általános, középes felső iskolákban, valamint egyetemeken is. Sőt, ha ide vesszük azt, hogy a most kezdődő politikai iskolai évben is mintegy másfél ezren tanulnak, akkor kijelenthetjük, hogy a Salgótarjáni Kohászatit Üzemek az „iskoíásgyár” szóval is illethető.

(YÓ)

Demjén Attila kiállítása

A képcsarnok fővárosi, Tanács körúti Mednyánszky- termében pénteken délután öt órakor kerül sor Demjén Attila, Munkácsy-díjas festőművész kiállításának ünnepélyes megnyitására. Megnyitót mond Kardoss Béla művészeti író. Demjén Attila 1926-ban született az erdélyi Dicső- szentmártonban. 1946-ban került a Képzőművészeti Főiskolára és 1952-ben végzett. Bernáth Aurélnál és Berényi Róbertnél tarjult. 1952-ben a Munkácsy-díj II., 1953-ban pedig az I. fokozatával tüntették ki. Több külföldi díj, így többek között a bukaresti VIT-díj nyertese. Az utóbbi tíz év során itthon és külföldön több egyéni kiállítása volt.

Kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak. Megmondják mi a nevük, hány évesek, mióta dolgoznak a Pásztói Kézműipari Vállalatnál. Átlagos életkoruk alig húsz év, a vállalat alkalmazásában három-négy éve állanak.

Azután a munkáról beszélgetünk. Valamennyien a varrodában dolgoznak két műszakban. Nyáron fürdőruhákat varrtak, most pedig munka- védelmi ruhákat. A fürdőruhakészítés érdekesebb lehet — jelentem ki. De nehezebb, munkaigényesebb is. A védőruhával többet lehet keresni — mondják.

Szocialista brigádtagok. Barátit Irén, Szabó Erzsi és Vigh Magdi az Orion II. brigádban dolgoznak. Nagy Magdi, Tari Magdi és Illés Éva pedig a Haladás nevet viselő brigád tagjai.

*

A brigádok vállalásai: ez a központi témánk. Mondom nekik, hogy nem a termelési felajánlások érdekelnek elsősorban, inkább a kulturális vállalásokról beszéljünk.

— Hogy érted ezt? — kérdezi Szappan Istvánná, a KISZ-titkár.

— Hogy értem? Ügy, hogy a brigádnaplóba biztos lejegyeztek néhány olyan dolgot, mint például közös színházlátogatás, film, ismeretterjesztő előadások stb. Engem az érdekelne, hogy teljesítik-e ezeket a vállalásokat.

Szabó Magdi:

— Hát, a brigádnak nincs külön színházbérlete, inkább egyénileg vásárlunk.

— Itt közületek hányán vettek Déryné-bérletet?

Egy kéz sem lendül a magasba. Szappanná, Zsuzsa, a KISZ-titkár magyaráz:

— A KISZ-szervezetnek van öt bérlete. Sajnos, elég gyakran esik egybe a délutánon műszak meg a színházi előadás, így aztán ritkán tudunk elmenni.

Tari Magdi:

— Meg az is a baj, hogy a

Őszi megyei

A könyv és az irodalom falusi népszerűsítésének, a könyvterjesztésnek nagy jelentőségű, hagyományos akciója az őszi, megyei könyvhetek, amelyet október 15. és november 30. között rendeznek meg. A könyvhetek fő célkitűzése az embereknek az irodalommal, könyvvel való alaposabb megismertetése, az Olvasó népért mozgalom elősegítése és az „olvasótérlegtöbb előadás, amolyan sikerdarab, könnyű műfajú. Néha komolyabb is kéne.

— Tavaly azért gyakrabban jártunk közösen a színházba. A Rajkó Zenekar fellépésén is majdnem az egész brigád ott volt — mondják.

*

— És mi a véleményetek az ismeretterjesztő előadásokról? Hasznosnak, tanulságosnak tartjátok-e azokat?

A lányok gondolkoznak, késik a válasz. Ismét Zsuzsa, a KISZ-titkár magyaráz:

— Tavaly kaptunk egy sorozatot, abból ki kellett választani a minket legjobban érdeklő előadásokat. Nőgyógyászati és orvosi témákat válogattunk össze. Szó volt a válásról is.

— Az előadásokat műszakváltáskor tartották. Nem volt nagy tülekedés, de mindenki meghallgatta — jegyzi meg Tari Magdi.

Zsuzsa, a KISZ-titkár:

— Azt nem lehet mondani, hogy külön kérik a dolgozók ezeket az előadásokat, de ha bevisszük nekik, meghallgat— Ja! Meg a KISZ-en belül is volt politikai oktatás. Kül- és belpolitikai sorozat.

— És mit gondoltok, hasz- hát veszitek ezeknek az előadásoknak?

Ismét hallgatnak a lányok és a KISZ-titkár fogalmaz helyettük: „Persze, hasznos volt, Az ember lát egy könyvet politikai kérdésekről, figyelembe sem veszi. De ha hallgatja élőszóban, akkor jobban az 'agyába vésődik.”

Nem tudom mennyire érzékelhető az anyag olvasása közben, hogy az elején bemutatott hát kislány közül szinte állandóan ugyanaz a kettő beszél, válaszol meg minden kérdést.

*

Azonnal megélénkül azonban a hangulat, amikor a

könyvhetek

kép” fehér foltjainak felszámolása. A könyvhetek megrendezésének alapkoncepcói- ja a nemzetközi könyvév jelszava: „Könyvet mindenki

kezébe!” E jelszó jegyében zajlanak megyénkben is íróolvasó találkozók, szavalóversenyek, irodalmi tárgyú szellemi vetélkedők. Fokozottabb figyelem fordul az irodalmi ismeretterjesztő előadások felé is.

Áéf ERRE KEVÉS A REMÉNY.

ISZONYÚ R£W£aÉSS£L TOLT! EL jó VIHAR TOMBOLÁSA...

Bar maradtam volna T t otthon! SOHA TÖBBÉ ILYEN Őrültséget! csak most az. , EGYSZER ÉLETBEN MARADJAK.1

ÉS AL/a EGY ÓRÁVAL KÉSŐBB

KISZ-életre, ezen belül Is ■ sportra terelődik a szó. A negyvenöt KISZ-es ugyanis nem rendelkezik külön klubteremmel. Az üzemben levő szűkös kis kultúrterem nyújt otthont a szervezetnek. Ezért, meg a bejárók miatt, nagy programokat nem lehet tervezni. Inkább kívül keresik a szórakozást.

Baráth Irén eddig nem sokat beszélt, de a sportra terelvén a szót ömlik belőle a mondanivaló: „Van kézilabda- csapatunk is, meg női focicsapatunk is Pestiek ellen is játszottunk és győztünk. A szurdokpüspökieket 2:l-re vertük. A foci még jobban megy mint a kézilabda.”

Azt is megtudom, hogy Irén, a csatár, hogy hetente kétszer edzenek, hogy szeretnék visz- szalátogatni a pesti csapatot.

Aztán ismét elterelem a szót:

— Szabad időtökben mit csináltok?

A lányok ismét szűkszavú- akká válnak. „Olvasunk ... moziba megyünk ... tánczenét hallgatok, a tévét nem nagyon szeretem ...” — hangzik innen-onnan.

Drucza Erzsébet telepvezetővel beszélgetek. Elmondom neki, hogy a művelődési központban hallottam az üzem, és a központ jó kapcsolatáról, a „kézműsök” aktivitásáról.

— Igen, azt szeretném, ha ezek a lányok egy kicsit jobban érdeklődnének, nemcsak a beat, hanem a komolyabb, tartalmasabb szórakozás iránt is.

Magamban módosítom a szavait. Az lenne jó, ha ezek a lányok a kultúráról, a színházról, a könyvről is olyan lelkesedéssel tudnának beszélni, mint mondjuk a sportról.

V. Kiss Mária

és ellenpélda

Piökomban összegyűlt néhány [eladatlan levél. Hazafelé menet betertem a postára, és beadtam az egyik kis ablakon, mondván, hogy kérem őket felbélyegezni. A postaskisasszony átforgatta a borítékokat, aztán kiszólt: „Expressz?” Válaszoltam, Hogy nem, egyszerű forintos bélyeget kérek rajuk. A. fiatal postásod letepte a bélyegeket, a borítékokkal esy«tt elém dobta az egyik ke- zével, a másikkal meg besöpört* az előkészített pénzt.

Nem mondta, bogy „mit gondol, a maga vacak leveleivel töltöm az Időt, ragasztgassa csak maga!”, de megvető pillantásából, amellyel visszafordult beszélgetőpartneréhez, ezt olvastam ki. Beletiwödve a rám váró iz kellemetlenségébe, elkezdtem hát nyalogatni a bélyegek hátát, hogy négy levelemet feladhassam.

Ma aztán már jól idomította» kullogtam a postai ablakhoz: egy másik, hosszú hajú szőke lány, vagy fiatalasszony dolgozott mögötte. Két bélyeget kértem, és előkotortam leveleimet. A postásnő meglátta kezemben a borítékokat, és a forintosokkal együtt a leveleimet is elkérte. „Nekem könnyebb” — mosolygott, a postáskisasszonyok munkaeszközére, a nedves szivacsra pillantva. Eddig a történet.

Apró ügy, mégis megérdemli a szót. Mostanában egyre inkább kénytelenek vagyunk beletörődni, hogy Olyan goromba szavakat, gesztusokat kapunk, annyi idétlen megjegyzést és szemtelen vé- gigmérést viselünk el vásárlás, utazás, ügyintézés során, hogy szinte meghatódunk, ha valaki ágy viselkedik, ahogy egy másik ember megérdemelheti, aki ráadásul még ügyfél Is.

Elviseljük, ami természet- és szabályellenes, meghatódunk

azon, ami természetes, szabályos. Furcsa helyzet! Es még furcsább, hogy évek óta rendszeresen elhatározzuk, hogy a lehető leghamarabb változtatunk rajta. ..

<vfé>

» S O T P *

Égy nyugat-németországi város egyik utcájában a következő feliratú útjelző táblát állították ki: „SOTP”.

A városi hatóságok szándékosan nem javították ki az elírást, mivel ez sokkal hatásosabb, mint a hagyományos „STOP” felirat, minden gépkocsivezető azonnal megáll, hogy j ól megnézze.

4 NÖGRAD - 1972. október 5., csütörtök