Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Viszont kívánom

Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék a NÖGRÁD hasábjain köszönetét mondani a salgótarjáni véradó alközpont dolgozóinak azért a kedves gesztusért, amelyet irányomban tanúsítottak.

Akik valóban önzetlenül adnak vért, azokra az emberekre gondolnak, akiket visz- szaadnak az életnek — nem várnak ellenszolgáltatást érte. Éppen ezért meglepett, és mi tagadás, meghatott az a meleghangú levelezőlap, amelyet születésnapomra kaptam a véradó alközponttól.

Viszont kívánok az alközpont valamennyi dolgozójának jó egészséget, hogy az emberiség szolgálatában még hosszú ideig munkálkodhassanak.

Tisztelettel:

Tóth Katalin

Salgótarján, Munkácsy M. út 8.

Szerkesztői üzenetek

(Zagyvapálfalva, Hársfa út 3. sz. épület lakóinak): A költözködést dijak kiutalása, illetve kifizetése ügyében megkerestük a városi tanács igazgatási osztályát, ahol megtudtuk, hogy a szükséges pénzügyi fedezet a tanács rendelkezésére áll, melyből már meg is kezdték a beküldött számlák alapján a költözködés! díjak kifizetését. Szíves türelmüket ezúton köszönik meg.

Fogadószobánkból:

Muzsikálnak, szépen citeráznak

Fogad ót, 7.< >bánk ban nagyon sok. legkülönbözőbb típusú ember, olvasó fordul meg.

A minap többek között egy igen ingerült idegzetű, nyugdíjas rokkant bányász keresett meg Kesziből. Kézipogy- gyászait lepakolta, helyet foglalt, s iratokat szedett elő.

Azt mondja: — nézzem meg. Már három hónapja megrendelte a szemüvegét az OF^DTÉRT-nál. és még mindig nincs kész! — Hát mondták a bolondnak, hogy eny- nyi idő alatt nem lehetett volna elkészíteni.

Magyaráztam a szemüveg- ügyben ismert érveimet: hogy a MOM költözködik, meg miegymás. Ezt meg kell érteni, nem egy ilyen esettel állunk szemben napjainkban. Az OFOTÉRT salgótarjáni boltját is felhívtam, s érdeklődtem, mit tudunk mondani a jogos felháborodásra.

— Sokan várnak szemüvegre, három, négy hónapja, de sokkal hosszabb idő óta is. A bolt könnyítésként bevezette, hogy ha a kért üveg megérkezik, az optikus rögtön elkészíti, és máris postára adják, küldik a megrendelő lakására.

Mindez azonban kevés vigasz. De úgy ahogy, olvasónk látszólag megnyugodott. Aztán újlból ő kért szót.

— Ha már itt vagyok, mutatni szeretnék valamit. S egy vadonatúj citerát szedett eló. En készítettem. Elmosolyodott, s szinte már csak a kérdéseimre várt.

— Saját munkám — tette az asztalomra.

Néztem, nézegettem a hangszert. S arról gyors egymásutánban ismert dallamok csendültek fel.

Ilyenre még nem volt példa. Sírtak már itt az emberek örömükben, s bánatukban, de zenére még senki nem fakadt...

Megismerkedtem a hangszerrel, amelyet Zsidai Kálmán megszólaltatott. Ez a szorgalmas és a zenét nagyon szerető ember csak annyit vall magáról, hogy másfél éve kezdte el a hangszerkészítést és azóta játszik rendszeresen a karancskeszi népi táncosokhak „talpalávalót”. A citera 16 húros, mahagóni-, obumé-, fenyő- és jávorfából készült. Harminc darabból rakta össze. Tizenhat húzószöge van, a hidak és a párnák krómnikkelből készültek. Sok-sok szereplés és taps kíséri műsorukat akkor is, ha a táncosokkal, akkor is ha Petróczinéval együtt lép fel.

Szép hangja van a citerá- nak, amely most egy pár percre felvidította a szerkesztőségi fogadószobát.

_ tj —

Egy névtelen levél írójának (Salgótarján): Már többször közöltük rovatunkban, hogy névtelen levelekkel nem foglalkozunk. Azok az olvasóink, levélíróink, akik nem fedik fel magukat, választ, intézkedést nem várhatnak tőlünk. Az ócskavas és egyéb hulladékok ügyében felvetett észrevételével nem tudunk mit kezdeni. Arra kérjük, nevezze meg magát, ha ez levélben nem megy, s úgy érzi, szívesebben mondja el személyesen, úgy kérjük, keresse fel fogadószobánkat.

Budavári Ferenc (Salgótarján, Úttörők útja): Levelében hozzánk intézett kérdésével kapcsolatban közöljük, hogy azt megküldtük a Vendéglátóipari Vállalatnak, választ tehát — mivel az egyéni jellegű — közvetlenül a vállalattól kap majd.

Köszönjük

Naponta halljuk a rádióban, hogy a hőmérséklet csökken, mi a helyzet a táv- hőellátásáal? Nyilatkoznak felelős beosztásban levő emberek, de nyilatkozatuk nem hinném, hogy meleget sugározna bárki számára is.

Nem ez a helyzet nálunk Salgótarjánban. Itt nem nyilatkoztak az illetékesek, hanem Időben cselekedtek. A korai hideg ősz beálltával, a hőközpont és a meleg előteremtésével foglalkozó valamennyi dolgozó helytállt, melegek az otthonok. Mi, akik ezt a meleget érezzük: köszönjük!

Kun Szabón é

Salgótarján, MEZÖBER

Várépítők viszontagságai

A GLOBUS Nyomda közli:

A közelmúltban értesültünk arról, hogy T. napilapjuk július 18-í és augusztus 10-i számában foglalkozott rétsági dobozüzemünik telefonellátási helyzetével.

A cikkben foglaltakkal alapjában egyetértünk, azonban. legyen szabad a következőkkel azt kiegészítenünk:

Telefonellátottságunk akár ideiglenes, akár végleges megoldásainak biztosításával a Nógrád megyei Beruházási Vállalatot bíztuk meg. Ennek következtében az ezzel kapcsolatos megrendelést, válaszadást is nevezett vállalatnak kellett lebonyolítani. Ennek elmaradásáért azonban közvetlenül a GLOBUS Nyomdát marasztalták el.

A telephelyünkön kint járt munkatársuk, Kiss József főművezetőnket. a rétsági telep ideiglenes vezetőjét kereste fel. attól kapott információt, holott az ideiglenes telepvezető részleteiben nem ismerhette a huzamosabb ideje folyó eljárásokat, azok nehézségeit, mert a vállalat beruházási előadója bonyolítja, ö tartja a közvetlen kapcsolatot a NOMBER-rel is. A teljes tájékozottság miatt kerülhetett tehát cikkükbe a szivattyúteleppel folytatott tárgyalások témája, amelyet pedig mi már 1971. decemberében elvetettünk, mint nem megoldható lehetőséget. Ezért vettük fel a kapcsolatot a Borsosberényi Állami Gazdasággal, melynek engedélye alapján, annak fővonaláról a mellékállomás létesítése jelenleg már folyik.

Egyben köszönetét mondunk T. lapjuknak azért a segítségért, amellyel telefon- ellátásunk kérdéseivel hasábjain foglalkozott, s ennek mozgósító erejével segítette céljaink gyors és eredményes megvalósítását.

Kosa Zoltán

igazgató

Az életveszélyessé vált Sal- gó-vár felső mellvédfalait még a tél beállta előtt újjá kell építeni, vagy az egész várat a látogatók elől le kell zárni. Az újjáépítés a természetvédelmi bizottság kezdeményezésére a Hazafias Népfront égisze alatt társadalmi munkában megkezdődött.

önzetlen, a városunkat és környékét szerető ifjú és már nem ifjú turisták a Mü.M. 211. Tanintézet tanulói és a lelkes salgóbányai KISZ-esek körülbelül 8—10 köbméter építőkövet gyűjtöttek és hordtak fel kézben, ölben, hátizsákban az első kilátórészre. Abban azonban igazat kell adni a tanároknak, hogy legalább a Salgótarján—Salgóbá- nya közötti utóbusz költségét fedezhetnék a diákoknak. Mert, ha esetleg gyalogos munkatúrára vállalkoznának, akkor nem sok erő és lelkesedés maradna a kőhordásra.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a városnak és közeli környékének körülbelül 500 igazolt turistája és körülbelül 5—6000 munkaképes diákja van, nem beszélve a jól működő, lelkes és sokat kezdeményező KISZ- szervezetekről, vagy még a szocialista és munkabrigád- mozgalom keretén belül is lehetne hasznosítani a vállalási pontokat. Ez a mozgalom belefér a 20 000 társadalmi munkanap Salgótarjánért elnevezésű vállalásba is.

Kérésünk egy pár autóbuszcélút, esetleg személyszállítási lehetőség.

Várunk és kérünk munkánkhoz ; a bazaltkőépítéshez szakmai segítséget, társadalmi segédmunkát, anyagi és pénzügyi segítséget a vármegóvó és életvédő munkánkhoz. Minden jószándékú segítséget elfogadunk és köszönünk a munkabizottság nevében:

Csépán Lajos

Salgótarján, Rákóczi út 210.

1 !l|!l®flWlÉfc'11

........................

■

ÍIKIHíibzz

imniiliiUiiiiiMilii,;.:. ........................ .....»,

A varsányi iskolások olyanok, mintha skatulyából húzták volna ki őket. S úgy forog a nyelvük, mint akármelyik városi gyereknek. Kocsis Ján osné, a negyedikesek tanító nénije alig győz a kérdésekre válaszolni — kulcsár —

Felülvizsgálják a nyitvatartási időt

Hivatkozással a NÓGRAD augusztus 29-i számában megjelent „Szépséghiba” c. cikkére az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra:

Az OFOTÉRT Vállalat a helyi tanáccsal együttesen határozza meg boltjainak nyitvatartási idejét. Figyelembe vesszük a helyi lakosság igényét, a szemészeti rendelés időtartamát, továbbá igyekszünk a környékről beutazó lakosság igényeit is kielégíteni.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyi OFOTÉRT a déli órákban is nyitva tart annak

érdekében, hogy a hazautazó vevők elutazásuk előtt is vásárolhassanak. Eddig a lakosság részéről nem merült fel kifogás salgótarjáni boltunk nyitvatartási idejével kapcsolatosan, de felülvizsgáljuk a nyitvatartási időt ismételten, és amennyiben szükségesnek találjuk, esetleg módosítást végzünk. A kora reggeli nyitvatartási nem kívánjuk módosítani, mivel a környékről beptazók miatt azt célszerűnek tartjuk.

Kolosi Miksa

főosztályvezető

Jogi 8

C S Cl cl ö

A személyzet nem felelős

Hivatkozva a NÖGRAD szeptember 17-i számában „Késett a miskolci busz” cím alatt megjelent cikkre, válaszomat az alábbiakban adom meg:

Kivizsgáltam a cikkben szereplő eset körülményeit, melynek során megállapítottam, hogy a bekövetkezett késésért a járatsze- méiyzetet felelősség nem terheli. Megállapításomat műszaki vélemény támasztja alá.

Műszaki vélemény szerint a tengelykapcsoló-meghibásodások ötven százaléka az IKARUS 55-66. típusú autóbuszoknál a tárgynapi meghibásodáséval azonos, mely előre nem látható, s a hibakeletkezés pillanatában az autóbusz tengelykapcsolója azonnal használhatatlanná válik. A késést csak az esetben lehetett volna elkerülni, ha más Volán Vállalat azonnal tudott volna más, saját üzemeltetésbe tartozó autóbuszt biztosítani a járatnak. Sajnos, ennek lehetősége igen ritka.

Egyébként a vonalon közlekedő járati autóbusz műszakilag, megbízhatóság szempontjából általában jó, sajnos az előre nem látható (törés, szakadás) meghibásodások, még a gyárilag új autóbuszokon is előfordulhatnak.

Elnézést kérünk az érintett utasoktól a bekövetkezett késésért, melyet súlyosbított a javítóműhely és az autóbusz-állomás közötti vasútvonal körülbelül harmincperces sorompóvárakozása is.

Józsa Mihály

személyforgalmi üzemvezető

NYUGDÍJ VAGY JÁRADÉK?

özv, K. Jánosné (Buják) levélírónk a helyi termelőszövetkezetben mint tag öt évet dolgozott. 1970. évben szívbetegség, majd 1972. évben idegmegbetegedés miatt kezelték, így ezután már munkát végezni nem tud. Családos gyermekei külön élnek, így eltartója nincs. Hogyan kaphat nyugdíjat vagy járadékot? — kérdezi olvasónk.

Mind a rokkantsági nyugdíj, mind a járadék megállapításának egyik előfeltétele, hogy az igénylő a kérés időpontjában tsz-tag legyen. Öregségi nyugdíj megállapításához az igényléskori tagsági viszony nem szükséges, de nem jogosult nyugdíjra az a tsz- tag, akinek tagsági viszonya az igénylést megelőző öt éven túl szűnt meg.

Mindezt azért kellett előre- bocsátanom, mert olvasónk leveléből, sajnos, nem olvasható ki, hogy tagsági viszonya fenn- úll-e még, vagy megszűnt. Amennyiben már nem tsz-tag, úgy gyermekem kívül csak a helyi tanácshoz fordulhat anyagi támogatásért, amely a költségvetésében szűkösen

meghatározott szociális keretből az igények és igénylők anyagi helyzetének egyéni elbírálása alapján esetleg biztosítani tud havi rendszeres szociális segélyt

Ha olvasónk tsz-tagsága jelenleg is fennáll, nyugdíjra akkor sem tarthat igényt, mert a nyugdíj megállapításához szükséges tíz nyugdíjévvel nem rendelkezik. Az esetben viszont, ha az orvosi bizottság betegségéből eredően legalább a második csoportba tartózó rokkantnak minősíti, munkaképtelenségi járadékigényét bejelentheti a termelőszövetkezeti irodán, ahol igényét megfelelő helyre továbbítják.

JOGOS-E AZ ILLETMÉNYFÖLD

ELVONÁSA?

Zs. Rudolfné (Kisbágyon) férje fejőgulyás volt a termelőszövetkezetben. Betegségéből való felgyógyulása után nem tették vissza munkahelyére (gyalogmunkára osztották be), amely miatt munka- viszonyát 1972. június 1-ével megszüntette, és más munkaadóhoz ment dolgozni. -A termelőszövetkezet szeptemberben közölte vele, hogy az 1600 négyszögöl illetményföldben termelt kukoricát ne törjék le, mert férje illetmény- földre a termelőszövetkezettől már nem jogosult. Jögos-e a termelőszövetkezet eljárása, kérdezi levélírónk?

Az illetményföldek kiadására és megvonására vonatkozó szabályokat az 1967. évi IV. tv. és végrehajtási réndeletei határozzák meg. E szabály szerint [FTT. 24. § (1.) bek.] „Állami szerv, tsz és más szocialista szervezet a dolgozóknak ingyenes 'használatra illetményföldet adhat.”

A jogszabály meghatározza az illetményföldhöz való jogosultság megszűnésének a szabályait is. E szerint megszűnni az illetményföld-használat, ha ,,a) a jogosult arról lemond, b) az illetményföld kiadása után a jogosult birtokába, használatába bármilyen címen földterület kerül, c) a jogosult az illetményföld használatát másnak engedi át, d) a jogosultat más — földhasználatra nem jogosító munkakörbe helyezik át, e) a jogosult munkaviszonya megszűnik, és végül: ha az illetményföldhöz való jogot fegyelmi büntetéssel szüntetik meg.” * Mindezekből világosan kitűnik, hogy a termelőszövetkezet jogsértést nem követett el, részben mert illetményföld kiadása nem kötelező, részben pedig mert levélírónk férjének munkaviszonya 1972. június 1. napjával megszűnt a termelőszövetkezetnél.

Nem vitatható viszont, hogy levélírónknak az illetményföld használatával kapcsolatban kiadásai merültek fel. Pl.: vetőmag, munkaráfordítás stb. Az sem képezheti vita tárgyát, hogy a termelőszövetkezet mulasztást követett el azzal, hogy az illetményföld-használathoz való jog megszűnését nem közölte a munkaviszony' megszűnésével egyidőben, amely- lyel akaratlanul is azt a hitet keltette levélírónkban, hogy a munkaviszony megszűnésétől függetlenül joguk • lesz az il- ‘ letményföldön termelt termény betakarításához.

Kimentheti viszont mulasztását a termelőszövetkezet azzal, hogy ezek a kérdések az alapszabályban szerepelnek, amelyet minden tsz-tagnak és tsz-alkalmazottnak ismerni kell. Ugyancsak az alapszabályban kellett azt is szabályozni, hogy az illetményföld, háztáji föld használatának a jogát az év melyik hónapjáig vonhatja meg a termelőszövetkezet úgy, hogy a termény betakarításához a jogosultnak már nincs joga, de ez esetben viszont a jogosult ráfordításait köteles megtéríteni.

Tekintettel arra, hogy a tsz csak szeptemberben értesítette olvásónkat arról, hogy az illetményföldet megvonta, forduljon a szövetkezet döntő - bizottságához, s kérje annak eldöntését, hogy az illetményföldön termelt termény betakarításához, vágy a ráfordítások megtérítéséhez van-e joga?

Dr. J. S.

NÓGRÁD — 1972. október 5., csütörtök