Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

Délután a könyvtárban Csend van a sssécsényi Krú­dy Gyula Könyvtárban. Még nincs itt a kölcsönzés ideje. Csupán a könyvtáros rendez­geti a kartonokat, a vissza­hozott könyveket. Olyan a Ennyi is épp elég nekik — mentegetem őket magamban. Mert mivel megy el egy nap­juk? Erzsi reggel ötkor kel, Magdi fél hatkor. Este hét bér kölcsönöz, kettő, mivel járási könyvtár vagyunk, a vidéket járja. Ki marad itt­hon? Hol ez, hol az. Annyi biztos, hogy a klubszerű ren­dezvényeink gyakran elma- óra, mire hazaérnek. S akkor terem, mint a télikert: hatal- radnak, főleg a gyermekfog- még tanulni, készülni, pi­mas filodendronok, csipkés lalkozások. henni kell egy kicsit,.. levelű növények teszik han- A könyvtárban két ifjúsági — A helyben lakók óriási gulatossá az építészetileg klub is működik: „Kincskere- előnnyel rendelkeznek velünk amúgy is szép termet. A ső” és „Könyvet kedvelők szemben. Szívesen jönnénk könyvtáros, Herczeg Aranka klubja” néven. ide klubfoglalkozásra is, de nevetve mondja: — Egyiknek sincs törzsgár- akkor meg éjfélre érünk ha­— Néhány napja még való- dája. Napközis csoportokat za. ban télikert volt. Ugyanis fogadunk a foglalkozásokon. A könyvtárban 17 800 kötet csak most kezdték meg a fű- Teljesen véletlen, hogy ép- könyv van, s mintegy het­tést. Hogy mennyit fagyos- pen melyik csoport toppan ven féle folyóirat. A munka­kodtunk! be. Szép terveink vannak, társak a vidék felé ellenőrző Egy óra — a nyitás ideje, csak a gyerekanyag nincs meg. tevékenységet is kifejtenek. Egy szőke fejű kisfiú, Tóth Ha alkalom adódik, inkább Herczeg Aranka szervező­rögtönözni szoktam. A nyá- könyvtáros mondja: „Huszon­ron például a kint játszó la- hét község a mienk. Havonta kótelepi gyerekeket csalogat- hat községbe széliünk ki. Két tam fel a könyvtárba. Mazso- körzeti könyvtár: Litke és la-lemezeket hallgattunk: 15— Ludányhalászi is hozzánk tar­20 gyerek is összegyűlt. Az- tozik. Mi a tapasztalatom? tán a nagyobbak megúnták, Még nem sok, mert csak egy elmentek. Ami a látogatókat éve dolgozom itt képesítés illeti, többségében fiatalok, nélkül.” Nyugodtan ki lehetne tenni a Kertész György: „Az idő­kapu fölé, hogy „ifjúsági sebbek részéről nincs igény a könyvtár”. klubéletre. Több okot is fel­Az emeleten, az olvasótér- sorolnék: az egyik, a leg­mi részben több asztalnál is erősebb a hagyomány, az ott­ülnek, főleg diákok. Oldalról hon ülés, aztán a tévé, rádió, és figyelem őket: napilapokat, végül a ház körüli munkák. A folyóiratokat olvasnak. Az- rendezvényekre, inkább gye­tán betársulok az egyik asz- rekek jönnek. Próbálom szí­taihoz. Kiss Erzsébet Nógrád- nessé tenni ezeket. Egy-egy sipekről, és Kiss Magdolna évfordulóra például nem a Varsányból pihenni, kikapcso- olva- lódni jöttek a könyvtárba. A szécsényl gimnázium negye­dik osztályos tanulói. — Fél háromkor kezdődik a Péter, az első látogató. Bi­zonytalan kézzel nyúl a szí­nes könyvek felé: —r Beiratkozni jöttem — mondja —, már voltam itt a barátommal, Fercsivel, akkor jól szétnéztem. Péter a Rákóczi Általános Iskola második osztályába jár. Tanulótársai közül — állítása szerint — egyedül Fercsi lá­togatja a könyvtárat, no meg ezentúl ő is. — Nagyon szeretek mesés­könyveket olvasni. Ami ott­hon van, már mind elolvas­tam. — Sok könyved van? — Bizony, van vagy tíz — hallom az öntudatos választ, aztán még azt is hozzáteszi: — Naponta két oldalt sok. — Mit szeretsz jobban: té­vét nézni, vagy olvasni? — Olvasni, mert abban több érdekes dolog van. Meg az­tán a tévében csak az esti mesét nézhetem. Kertész György, a könyvtár munkatársa: — Kevesen vagyunk, a hagyományos, sablonszerű formában készülünk. Novem­ber hetedikére »Zenés utazás a Szovjetunióba« címmel csi­náltunk műsort tavaly, s az tanulószoba, addig olvasga- idén is hasonlóval készülünk. Van vagy 140 lemezünk, el­sősorban klasszikusok. A zene iránti érdeklődésről nem sok jót mondhatok. A fiatalok a legújabb slágereket kérik szá­Világító ablakok tunk egy kicsit Gyakran já­runk a könyvtárba, elsős ko­runk óta tagjai vagyunk — Milyen könyveket olvas­tok? Erzsi: „A kötelező olvasmá- mon. Még úgy sem merül fel munka meg sok. Az utóbbi nyokat, meg szépirodalmat.” érdeklődés a komoly zene Időben a követelmények is Magdi: „A kalandos köny- iránt, hogy: no, hallottunk nőttek. Hárman dolgozunk veket kedvelem, meg »hiva- egy zeneszámot, mi is az?” össtasen. Képzelje el, egy em- tálból« a kötelezőket” Az idős asszony az olvasó­terem egy zugába húzódik. Kezében Nők lapja, gyana­kodva méreget A nevét nen árulja el, de azért felel a kérdéseimre: „Ne engem kér­dezzen, én a könyvekről nem sokat tudok beszélni. Kilenc éve vagyok tagja a könyvtár­nak, de csak képeslapokat ol­vasgatok. Beteg a fejem, met; a szemem: nem bírja a meg­erőltetést Régen nagyon so­kat olvastam. Minden érde­kelt. Thomas Mann volt a kedvenc íróm. De, mondom, mióta beteg vagyok nem me­rem erőltetni rr/ gam. A té­vét is csak ritkán nézem. Itt a könyvtárban nagyon jó, mert nem vagyok egyedül. Otthon csak a magány van Én mindennap bejövök ide.” A polcok közötti folyosók megtelnek olvasókkal. Tóth Péter egy állatps könyvvel a kezében távozik. Jönnek- mennek az emberek. Főleg fiatal arcokat látni. Valóbár olyan erősek még a hagyo­mányok? V. Kiss Mária ELSZOMORÍTÓ látvány, ha a község művelődési házának ablakai esténként sötéten ásí­tanak, az ajtók lelakatolva, iól bezárva állják útját az embernek. Szerencsére, ilyen művelődési ház már egyre kevesebb akad. s még a nyári dologidőben is igyekeznek megtalálná a módját, hogy estére vonzó, érdekes prog­rammal „csalogassák” az em» öereket a művelődés otthoná­ba. Tárt ajtók, világító abla­kok várják este a művelődési házba a bujákiakat is. A já­rás legnagyobb művelődési házai közé tartozik a bujáki, de a „leg”-ek közé nemcsak tágas terével, hanem sokol­dalú, színes programjával is feliratkozott. A ház népszerűségét a Rö­pülj páva kör alapozta meg. Az épület égjük félében még dolgoznak a kőművesek és az ácsok, de a színházteremben esténként már a tánoosok, a ci- terások és az énekkar tagjai próbáltak. A földekről hazatér­ve sokan éppen csak az állato­kat látták el otthon, s máris si­ettek a próbára, másoknak meg arra sem jutott idejük, hogy átöltözzenek, amúgy, munkaruhában igyekeztek a művelődési házba. És ahol ilyen lelkesek az emberek, ott nem maradhat eredmény nélkül munkájúk sem. A bujáki Röpülj' páva kör is szépen fejlődik, s már arról van szó, hogy elhagy­lak a falu határát: bemutat­koznak a közeli Ecséden is. Ez egyébként „visszavágó” szereplés lesz. az ecsédiek lá­togatását viszonozzák. Az -'csédi vendégszereplésen kí­vül — ha minden sikerül — egy másik közeli falu meglá­togatását is tervezi a kör. Az eddigi fellépések jutalma­ként idén Egerbe vitték el a Röpülj páva kör tagjait. Az u i.azas az „Ismerd meg ha­zad történelmi nevezetessé­geit. szép tájait” akcióba il­leszkedett. A kör tagjai az utón sem tagadták meg ma­gukat, hangos volt a busz az énekszótól, még táncoltak is benne. amennyire a hely megengedte. Hetenként kétszer az. ifjú­sági klub várja a fiatalokat. Szellemi vetélkedőket rendez­nek. játszanak, zenét hallgat­nak. előadókat hívnak meg. A „hallgatag” fiúk a sakkot részesítik előnyben, de nagy tábora van az asztalifocinak is. A klub új terve most egy kerekasztalbeszélgetés-soro- zat megszervezése. Meghívott előadókkal a legkülönfélébb témákról esik majd szó eze­ken a beszélgetéseken: egész­ségügyről, politikáról, akár még az illemszabályokról is. S hogy a tartózkodást, a na­ivnak tartott kérdés miatti szégyenkezést legyőzzék, „ka­laprendszert” vezetnék be, cédulákon kérdezhetnek a fi­atalok. A sort a körzeti or­vos előadásával nyitják meg. Csütörtökön, szombaton, vasárnap a vetítőgép zúg. ilyenkor mozielőadás van. A filmet a szórakozás mellett oktató, nevelő eszköznek is tekintik a művelődési ház programját összeállítók, ezért úgy szervezik, ho°v a mozi­előadás ne ütközzön más programokkal. Nincs nagy múltja még a bujáki művelődési háznak, van tanulni-, tapasztalnivaló- |a bőven. Sok a faluból el­törő, főleg a fiatalok közül, ez sem kedvező. S esténként mégis benépesül az épület, van úgy, hogy egyetlen he­lyiség sem üres. Itt a fiata­lok vannak, amott a tánc­kar próbál, másutt a citerá- sok dolgoznak, a negyedik helyen asztalitenisz-csata fo­lyik. egy sarakban a sakko­zók viaskodnak. SOKSZOR előfordul, hogy a világító ablakok láttára a szomszédos bisztróban vacso­rázó vendégek is benéznek a házba, kíváncsiskodni: vajon milyen nagyszabású rendez­vény folyik. Ilyenkor a cite- rások a vendégek tiszteletére rögtönzött előadással rukkol­nak ki. Miért is ne? A hang­szer kéznél van, a kedvért sem leéli a szomszédba men­ői. S a vendégek is kénytelenek beérni a megállapítással: nem csöppentek semmiféle külön­leges rendezvénybe, csak ép­pen a szokásos élet folyik a művelődés otthonában. Szendi Márta 4 NÖGRAD - 1972. október 29,, vasárnap uSu Ádám, hol voltál? A nye világ haladó közvélemé- megelégedéssel vehette tudomásul, hogy az idei iro­keresztül mutatja be a má- fasizmus sodik világháború előtti, alat- hazatérése, ti és utáni német polgárság válásának dalmi Nobel-díjjal Heinrich életét A regény tanúsága sze­Böll nyugatnémet írót tüntet te ki a Svéd Tudományos Akadémia. Személyében olyan írót ért ez a valljuk meg, többszöri lejáratása ellenére is legrangosabb kitüntetés, aki magát az elkötelezett írók kö­zött tartja számon. „Az fró feladata állást fog- '“Üí” taini és véleményt nyilvání­tani, az emberek tudatát meg­változtatni. Optimista vagyok ebben az ügyben” — jelen­tette ki nemrég, és ez a M­rint az emberek két csoport­ba oszthatók: az egyikbe tar­toznak a bárányok, a másik­ba a farkasok, és az utóbbi­összeomlásában, de reménye valóra küszöbén őt is utoléri a halál Remekül érzékelteti ennek a kisembernek reménytelen töprengését, amikor a külön­böző szemlék alkalmával nem ak sokkal, de sokkal többen emberekről, hanem az ezeket vannak. Az írói szándék a „tulok szentségéből” (az erő­szakos nacionalisták) szár- mazottaik azon csoportja ellen magukba záró alakzatokról ír. A tábornoki szemlén még há- romszázharmincháromszor három ember áll a fegyelme­akiknek magatartása zett négyszögben, az ezredes miatt napjainkban is újjá- már csak száztizenegyszer éledhet, tovább élhet a múlt. három főt buzdít arra. hogy kergessék vissza az őket ül­A „Magukra maradtak” cí­mű műve a modem lélektan telentése párosul egy igen eszközeivel igazolja, hogy egy magas művészi igénnyel is. olyan társadalomban, ahol az „Minél elkötelezettebb egy író, ____ _ a nnál inkább törekednie kell irányíthatják^ arra. hogy müvei művészileg Is magasrendűek legyenek.” Heinrich Böll 1917. decem­ber 21-én született Kölnben. Apja, aki szobrász és műasz­talos volt, a világháború leg­válságosabb esztendejében népfölkelőként éppen hídőr- ségen állt, amikor megszüle­tett nyolcadik gyermeke. Ki­jut az írónak a fasizmus „ál­dásaiból.” Előbb két eszten­deig munkaszolgálatos, majd 1939-től, a háború befejezésé­ig a Wehrmacht kötelékében •eljesít szolgálatot, megjárja a keleti és nyugati frontot, majd amerikai fogságból tér meg szülővárosába, aihol ma ’s él és dolgozik. A háború után előbb alkal­mi munkákat vállalt, közben tanult készült írói hivatásá­ra. „Mindig írni akartam, már életet a tegnapi gyilkosok a gyermekek sorsa is csak reménytelen le­het Az „Ádám, hol voltál?” cí­mű regényét azért választot­tuk ez alkalommal ismerteté­sünk tárgyául, mert ennek té­mája résziben Magyarország­hoz fűződik. A háború nem igazi kaland — mondja, ha­nem betegség, mint a tífusz. A mottóul választott idézetben arról beszél, hogy egy világ- katasztrófa sok célt szolgálhat. „Többek között azt is. hogy alibit igazoljunk Isten előtt. Ádám, hol voltál? — Én ké­rem? A világháborúban.” Regénye főhőse Feütihals, aki döző „gyáva nyulakat, vissza a sztyeppéjükbe”, de amikor megindulnak a biztos pusz­tulás felé, már csak nyolcszor hárman maradnak. Lazán összefüggő kisebb történetekből szövi össze mondanivalóját az író. Meg­mutatja azt is, hogy a leg­több „hős” honnét származ­tatta „emberfelettisége” tuda­tát. A legtöbb ember balga módon elhitte, hogy egy fé­nyes fémdarab, melyeit vala­ki a mellére, vagy a nyaká­ba akaszt, megváltoztatja az illetőt. Elhitték, hogy az os­toba okossá, a gyenge erőssé válhat, „ha egyenruhájának valamelyik dekoratív helyére kitüntetést biggyesztenek, amelyet talán meg is érde­melt.” Az író véleménye szerint a hogy olyan házakat épít, ami lyeneket még soha senkt De csak középszerű építész lesz belőle, mégis a háború há­'córán megpróbáltam, de csak nyódtatásai köziben megnyug­később találtam meg a sza­vakat” — írja önmagáról. Első irodalmi sikerei után csatlakozott a Gruppe 47 el­vással tölti el, hogy ért egy mesterséghez és egyszerű, jó házakat tud építeni. Az ő szemén keresztül nézi az író az összeomlás felé 'menetelő nevezésű irodalmi csoporthoz, német hadsereg mozgolódása­amely eél jártak tekintette a múlttal való leszámolást és az újjászületés útjainak kere­sését, ennek az ügynek a szol­gálatát. Legfőbb írói élménye a há­ború. A háború, amelynek maga is részese volt és ezért még közelebbről látta, hogy miként tette rokkanttá az em­bereket testileg és lelkileg egyaránt. Az emberek, akikről írtunk — mondja — romokban él­tek. a háborúból jöttek, férfi­ak és nők egyaránt sérülten, a gyermekek is, és mi, toll- forgatók olyan közel éreztük magunkat hozzájuk, hogy azo­nosítottuk magunkat velük. Legismertebb regényei: ..Billiárd fél tízkor”, amely­ben három nemzedék életén it. A háború totalitásában vergődő kisember hitét örö­kíti meg. akj reménykedik a következmény, de a huma­nitást meggyalázó cselekede­teket őszintén elítéli, újbóli bekövetkezésük ellen teljes szívvel harcoL S mert hazá­jában a jelenleg lehetséges legjobb irányzat, a megbéké­lés poltikájának támogatója, őszinte szívvel örülhetünk, hogy harcának magas irodal­mi elismerése is támogatója lehet Csukly László A hét könyvei CORVINA. Genthon István: — Erdős Tibor: Gazdasági nö­Modern. EURÓPA. Faulkner, Villiam: Vad pálmák, -f- Az öreg. Kisregények. GONDO­LAT. Francastel, Pierre: Mű­vészet és társadalom, Váloga­tott tanulmányok. — Futósza­lag és kultúra. Esszék a mai amerikai kulturális élet­ről. — Ignácz Rózsa: Argen­tína viharszünetben. KOS­SUTH. Cser Ferencné: Sza­bás-varrás. Útmutató a sza­bó-varró szakkörök számára. k£V£S£N MÚLT. HOO.V A VIHAR N£M T£TT£ KOL- dússa' Robinsont. híszl£T£I műumaradtakA AM A HAJORONCS... vekedés a fejlett tőkésorszá­gokban. — Fock Jenő: A szo­cializmus építésének gazda­ságpolitikája. Beszédek és cikkek. MAGVETŐ: Bisztray Ádám: Erdőntúli táj. Versek. — Oravecz Paula: Elveszett utak. Regény. — Somogyi Tóth Sándor: Gyerektükör -+• Gab«» Kisregények. — Wil­son, Angus: Angolszász fur­csaságok. Regény. — Zbych, Andrzej: Kloss kapitány. MA­GYAR HELIKON. Gorkij, Makszim: Malva. Elbeszélés. — Kierkegaard, Sörén: Mozart Don Jüanja. MÓRA. Földes Péter: A karvalyos zászló. Ál­mos fejedelem és Árpád nagyfe­jedelem életregénye. SZÉPIRO­DALMI. Darvas József: Ré­szeg eső. Regény. — Geren­csér Miklós: Messze minden­kitől. — Hét évszázad magyar versei. — Illés Béla: Honfog­lalás. Történelmi regény. — Maróti Lajos: A kolostor. Re­gény. — Radnóti Miklós: ösz- szes versei és műfordításai. Űj klubok Több mint nyolcvan ifjúsá­gi klub működik már me­gyénkben. Számuk most is­mét gyarapodik. A salgótarjá­ni járás két helyén is új klub avatására készülnek a fiatalok. Barnában az iskola melletti új épületben kapott helyet az ifjúsági klub. Fel­építéséhez, berendezéséhez a járási KISZ-bizottság is hozzájárult. Nagy bárkány ban pedig a tanács mellett átala­kítással jött létre a klub he­lyisége. Mindkét helységben november 7-re tervezik a klub ünnepélyes avatását és átadását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents