Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

I A közművelődés társadalmi iigv Aktívaértekezlet a rétsági járásban Az MSZMP Rétsági járási kellő hatásfokon. A munká- az értelmiség minden terüle­Végrehajtó Bizottsága csü- sok műveltsége, annak foko­törtökön, október 26-án köz- művelődési aktívaértekezlet­re hívta össze a járás párt- szervezeteinek titkárait, a községi tanács elnökeit, va­zása nemcsak termelési, de politikai tényező is, az álta­téről embereket. A népműve­lők pedig készüljenek fel a nagyobb feladatok végrehaj­lános és szakmai műveltség fására. A gazdasági egységek külön-külön nem fejleszthető, támogassák anyagilag és a Ennek figyelembevételével a szellemi • erőkkel egyaránt lamint a gazdasági egységek népművelés hagyományos for- közművelődési feladatok meg- vezetőit. mái átalakulnak. oldását. Fokozottabban igényt kell A régi módszer elavult Az elhangzott vitaindító tartani az értelmiség közéleti előadáshoz többen hozzászól­ás közművelődési tevékenysé- igg. gére, mivel a közművelődés ügye táradalmi érdek. Az aktívaértekezletet dr. a gazdasági vezetők szem- Dósa Ferenc, a járási bízott- leletében az utóbbi időben ság titkára nyitotta meg. pozitiv változás következett oroszI Pártszervezet csúcstit- Megnvitójában hangsúlyozta, be azonban ez még tettek- ^ára a községben szerzett po hogy a járási pártbizottság ben ang mutatkozik meg. tapasztalatokat mondti még 1970. áprilisában meg- Mindössze egy példát tudott el- Beszélt a szemléletbeli vál- vizsgálta a közművelődés említeni, mégpedig Di'ósjenőt, tozás szükségességéről, mivel helyzetét, s ennek megfelelő- t ahol a gazdasági egységek " * ' *’UI* 1 ' ‘ en irányelveket fogadott el. fjx pénzösszegű dotációt biz­,.^z tosítanak a művelődési ház Élénk vita Amóczki Mihály, a nagy­Megállapította, hogy anyagi eszközök felhasználd- fenntartásához, sában bizonyos fejlődés ta­pasztalható. Lényegesen ked­vezőbb a gazdasági vezetők szemlélete, azonban a kultu­rális alapok rendeltetésszerű Tervszerűbben __________ _______________ Beszélt továbbá a gazdasá­t elhasználásában még vannak >?i egységeknél képződő kul problémák. A megnyitó után dr. Sza- lánczai György előadó hang­turális alap felhasználásáról. a tárgyi feltételek többnyire adottak és pénz nélkül is le­het többet tenni. Törnek Jenő. a tereskei Bú­zakalász Tsz elnöke arról be­szélt: a gazdaságvezetők nemcsak az anyagi támogatás­ban látják a nehézségeket, ha­nem a szellemi erők szétfor- gácsolódásában is. Rakonczai Antal, a járási hi' Megállapította, hogy sok a vatal művelődésügyi osztályá­súlyozta: a rétsági járásban olrWvrvr Vf»riil «rvr arra hogy nem kulturális” tétel. Fel­hívta a községi tanácsok fi­nak vezetője a község egysé­ges művelődési tervével kap­először kerül sor arra. ilyen széles körben tárgyal­nak közművelődési témát. A megjelentek összetétele már jelzi, hogy a művelődésügy — közügy. Az aktívaértekezlet célja: a tevékenységükben tervszerűd ben és kezdeményezőbben lép jenek fel. A művelődési intézmények koordinációs csolatban elmondotta, hogy a tartalmi összeállításánál van a különböző szerveknek hallat­lan nagy szerepe. Holma Miklós, a nógrádsá- sem találták meg mindenütt P* Május 1. Tsz elnöke a ko­a helyüket a közművelődés új járás közművelődési helyzeté- rendszerében. Sok helyen még nek áttekintése: a járási párt- a régi formák szerint dolgoz- bizottság által elfogadott nak. Nem veszik figyelembe, irányelvek megvalósítása; a hogy a népművelési műnk; közművelődési munka félté- nem szolgáltatás, hanem szer­teleinek továbbfejlesztése. Megállapította az előadó, hogy a régi népművelési kon­cepció elavult, a régi for- ség. Igényfelmérésre, orientá­lnák hatóköre beszűkült. Ahol a tevékenység nem differen­ciálódott, ahol nem sikerült átállni a befogadás elősegíté­sere, ott elbizonytalanodott a ordinációs munkák javításáról beszélt. S hangsúlyozta, hogy az ügyet kellően szolgálni mellékfoglalkozásban és csak munka tizteletdíjért nem lehet. _ _ Sógor László, a diósjenői A népművelési ** intéz- Pártszervezet csúcstitkára a helyi összefogás eredményeiről beszélt, s elsőrendű feladat­ként említette a meglevő le­hetőségek jobb felhasználását és a szemléletbeli problémák felszámolását. Kiss Aurél, a megyei párt vezés, mények munkájában sok a kampány- és alkalomszerű­cióra kevés a példa. Nem problémamentes a népműve­lés és az iskola kapcsolata sem. Végezetül az elkövetkező népművelés. A közművelődés a jelenlevők figyelmét, hogy ma több szektorú, de egységes minden vezető alaposabban feladatokról beszélt. Felhívta bizottság munkatársa felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a művelődés, elsősorban a Irányelvekre van szükség. A feladatok megnövekedtek, s azokat koncentrálni, koordi­nálni kell. Egyre nyilvánva­foglalkozzék dolgozóinak mű­velődésével, mérjék fel milyen fejlesztésre'van szükségük, és az igényeket dolgozzák össze lóbb, hogy a szétszórt, az ősz- az egységes községi művelődé- szehangolatlan népművelési tevékenység nem realizálódik si tervben. A végrehajtásba vonjanak be minden szervet, Elődöntő előtt Amikor tavasszal meghirdet­ték, megoszlottak róla a véle­mények. A hitetlenek kéltel- kedtek benne, az optimisták már látatlanban is hasznos­nak ítélték (övék volt a na­gyobb csoport). Ez utóbbi tá­bornak lett igaza: a szocialis­ta brigádok várostörténeti ve­télkedője — mert erről van szó — sikerrel túljutott az első próbatételen, a pontszer- zéses selejtezőn. A benevezett brigádok közül csekély volt a lemorzsolódás, a statisztikák kedvezően alakultak. Ám az érdeklődést, a si­kert nem elsősorban a szám­adatokon, statisztikákon kell lemérni. Reális képet akkor kapunk, ha bekukkantunk a szamok mögé. Figyelemmel kísértem a selejtező menetét a kezdeti nehézségektől az értékelésig. Beszélgettem versenyző bri­gádokkal a munkapacjok mel­lett, amelyek elmondták, hogy csoportosan és egyénileg is úgy szervezik meg a szabad idejüket, hogy minél több rendezvényre eljussanak, mi­nél több pontot szerezzenek. Jóleső érzés volt hallgatni azt a kétkezi, falun élő munkást, aki kicsit félszegen mesélt a művelődési központban tett színházlátogatásáról (életében először járt ott). És öröm volt lapozgatni abban a bri­gádfüzetben, amelybe a tagok vázlatosan leírták egy-egy kö­zösen megtekintett film, vagy színházi előadás tartalmat, egy-egy kiállítás lényegét. Be­széltem olyan házaspárral, p -'knél a férj és a feleség egymással rivalizáltak; más­más brigád tagjaiként küz­döttek az elődöntőbe Jutásért (mindketten sikerrel). Ezek a kis epizódok, apró beszélgetések mutatják, hogy a verseny nem hiábavaló, a brigádok komolyan veszik a vetélkedőt. A selejtező után 32 brigád került a ma esti elődöntőbe. Ám a kihullottak sem tekint­hetők veszteseknek. Mert ha a több mint 4 hónapos pont­szerző verseny során sikerült gazdagodniuk néhány film- és színházélménnyel; akkor is elmondhatják, hogy megérte vetélkedni. S meglehet, hogy jó pár munkást csupán a pontszerzés lehetősége vezetett a kiállítóterembe, a mozi­vagy a múzeumba; ám a látogatások nem vol­tak hiábavalóak, mert láttat­tak, gyarapították a munkás Ismereteit, akaratlanul is ér­deklődést keltettek benne. Ma este a művelődési köz­pont színházterme, üvegcsar­noka és a Karancs Szálló ét­terme megtelik ünneplőbe öl­tözött versenyző csapatokkal, és lelkes szurkolókkal. A há­rom helyszínt rádió köti ösz- sze egymással. Az elődöntő kérdései már a konkrét tu dásra, ismeretekre épülnek. Ám nincs ok izgalomra! Hi­szen a legtöbb brigád már ^ a nyáron beszerezte a felkészü­léshez ajánlott irodalmat. A versenyzőknek a közön­ség; a munkatársak, barátok, ismerősök is segíthetnek, be­kapcsolódhatnak pontjaik szá­mának növelésébe. Rajtuk is múlik tehát, hogy csapatuk a legjobb nyolc között tovább­jut-e a november hetediki döntőbe. V. Kiss Mária be a ba, ezek NÚGRAD — 1972. október 28.. szombat közművelődés ügye társadalmi ügy. Elmondotta, hogy a gya­korlatban nem kevés a szem­léletbeli visszásság. Rámuta­tott, hogy a gazdasági veze­tők nemcsak a gazdasági te­vékenységért felelősek, ha­nem az emberi kapcsolatokért, munkahelyi közhangulatért, az aktív politikai munkáért is. Hozzászólása további részében erőteljesen hangot adott a felnőttoktatás szükségességé­nek. Megállapította, hogy a szakmai művelődés terén ugyan kedvező a helyzet, de ez nem mondható el a köz- művelődésről. Az elhangzott vitát dr. Sza- lánczai György, a járási párt- bizottság munkatársa foglalta össze és zárta le. Perecz László Úttöroparlament Őszintén mondtak véleményt a gyerekek Járási parlamenten vettek szabályok betartásában. Ju- azok, akik közvetlen közel- részt a szécsényi járás úttörői hász Katalin, a szécsényi Mik- bői látják az úttörőmozgal- is. Huszonkét úttörőcsapat 37 száth iskola úttörője javasol- mat, részesei annak, s egyál- küldötte vett részt a tanács- ta, hogy az úttörőcsapatok talán nem közömbös számuk- kozáson, hogy elmondja csa- programját a gyerekek meg- ra, hogy milyen úttörőcsapat­patának gondjait, beszéljen kérdezése után állítsák össze, nak tagjai. Nem mindegy, munkájáról, eredményeiről. Szólt a parlament résztve- hogy kijelölt feladatokat Szalai Erzsébet ifjúvezető vőihez Halasi Antal, az kapnak az úttörők, vagy pe- vitaindítója után a gyerekek MSZMP . járási bizottságának dig maguk is beleszólhatnak kaptak szót. Lázár Tünde munkatársa is. Beszélt az út- endirefalvi úttörő az őrsi kö- törőknek a párt Központi Bí- zösségről, az őrstagok jogairól zottságának júniusi oktatás- és kötelességeiről beszélt. Tol- politikai határozatáról, tér- ges; az iskola az életre való mácsolta a körzeti iskolákból mészetesen a gyerekek nyel- felkészítés egyik legfontosabb bejáró pajtások nehézségeit is. vére „lefordítva”. Antal Jó- műhelye. Mégpedig oly mó- Tócsik Zita rimóci pajtás zsef, a művelődésügyi ősz- dón, hogy a „krétaszagú” lég- javasolfa a parlamenten, hogy tály vezetője pedig a vetélke- kör helyett az élet kerül az az őrsök tisztségviselőit ne dőkről, a szakkörök munká- iskolába, a gyerekek már út- kijelölés útján bízzák meg, járói, az ifjúsági vöröskeresz- törőkorban is fogalmat alkot- mert így könnyen előfordul- tes csoportok tevékenységéről, hatnak a közéleti tevékeny­hat, hogy olyan pajtást állí- a velük szemben támasztott ségről, s maguk is gyakorol­tatlak a posztra, aki nem szí- követelményekről tájékoztatta hatják azt. vesen látja el azt. A szécse- a parlament résztvevőit, nyi Varga Erzsébet az úttörő- Varga József, a KISZ szé- csapat demokratizmusáról csényi járási bizottságának véleményt, tanácsot adtak, szólt. titkára az úttörőélet jelentő- úgy, ahogyan ezt a felnőttek­Szita Teréz varsányi pajtás ségéről, a KISZ-életre való tői is elvárják a különféle fó- javasolta, hogy az őrsök ne felkészítésről szólt. Körvona- rumokon. » alakuljanak újra minden év- lazta az ifjúvezetők műnké­ben. összeszokott, jó baráti jának fontosságát, közösségekkel sokkal jobban A járási parlament a me­lehet dolgozni. Nem tartja gyei és az országos küldöttek aki meghallgatja a szót, s a szükségesnek azt sem, hogy választásával véget ért, de későbbiekben intézkedik is. az őrsvezetőket minden esz- nyilván 'nem lezárt dolog A szécsényi járás úttörőinek tendőben cseréljék. mindaz, ami ott elhangzott, parlamentjén részt vettek A közlekedési őrs munkájá- Sok hasznos javaslat kapott azok, akik a legközelebb ált ról Ocsovai Hlida, a szécsényi hangot a gyerekek tanácskO' Rákóczi iskola úttörője szólt, zásán, s ezek az ötletek meg­az őket érintő feladatok meg­szabásába. S ami még nagyon lénye­Éppen ez történt a járási úttörőparlamenten is. A gyerekek őszintén mondták Persze, a demokratizmus kétoldalú. Nem elég véle­ményt mondani, az is kell. nak az oktató-nevelő munká­hoz, s ez már biztosítéka an­A közlekedési úttörők Szé- érdemlik, hogy az úttörőéi- nak, hogy nem marad pusz­csény központjában tevékeny- nökség foglalkozzék velük, kednek, segítenek a forgalom Érdemes odafigyelni a gye- irányításában, a közlekedési rekek véleményére, hiszen ők iába kiáltott szó az úttörők véleménye. Szenográdi Ferenc Levéltári kiadványok A Nógrád megyei Levéltár kodását hátráltató és elősegítő kiadványsorozatának kereté- tényezőket, a falvakat súlyo- ben — melynek célja, hogy a san érintő katonai terheket és nehezen elérhető, idegen nyel- felsorolja a falu vezetőit, bí- vű és nehezen olvasható írá- ráit, jegyzőket, esküdteket. Az sós dokumentumok anyagát adattár alapján tehát meg- hozzáférhetővé tegye —, most rajzolható a megye lakosságá- megjelent füzet a mai megye nak gazdasági helyzete a múlt községeinek a feudalizmus fel- század első felében. A levél­számolása előtti állapotáról ad tárban már készül a kiad- képet. Az 1848-as forradalom ványsorozat két kötete. Az előtt húsz évvel 1828-ban ké- egyik hírt ad majd a megye szült el az országos összeírás, török idők utáni falvainak la­mely a családfők név szerinti kosságáról, a másik füzét már összeírásán kívül tartalmazza közelebbi időről számol be: — többek közt — a falvak bemutatja az 1919-es Tanács- iparosembereit, továbbá a föl- köztársaság korszakának leg- dek adatait, a terméseredmé- fontosabb megyei és járási nyékét, állatok számát; feltün- direktóriumi, illetve munkás- teti az egyes községek gazdái- tanácsi intézkedéseit. Nagy évfordulók A közelgő Madách- és Ko- „Kopernikusz és Magyaror- pernikusz-évfordulóra emlé- 6zág” című, az iskolai tan- keztek a pásztói középiskola- anyaghoz is szervesen iliesz- sok. Nagy érdeklődéssel és fi- kedő referátumát hallgatták gyelemmel kísérték az isme- meg. Az iskola vezetősége retterjesztő napok keretében úgy döntött, hogy a diákok rendezett előadásokat. A har- igényei szerint más alkalom- madikosok dr. Szabó Béla mú- mai is szervez hasonló talál- zeológus „Madách, a nógrádi kozokat egy-egy tudomány, politikus”, a negyedikesek illetve művészeti ág képvise- Szijj Rezső irodalomtörténész lőivel. >ő tcSve-TKeiffNAPOKAT R.O&IN- SON AZZAL TÖLTI. HOtkV A , I RONCSRÓL PARTRA NORD M!N-\ I DENT, AMI CSAK ELMOZDÍTHATÓ. £oj£L£#Te_Miik CSAK AjiYQMASZ TŐ, MAGA - NYOSSA& KÍNOZZA. KÜLSŐ. TAMADjÍSTOL NEM K-FLL B-rir-FSlN/F- «d Mihail Romtn emlékezete Tetszetős, könnyen kezelhető ügyes kiadvánnyal lepte meg közönségét a megyei mozi­üzemi vállalat. A füzet a .Nagy rendezők” című isme­retterjesztő kiadványsoroza­tának első jelentkezése s Mihail Romm művészetéről, munkásságáról szól. Tartal­mazza a filmszínházak ünne­pi bemutatóit is Az ünnepi bemutatókat Mihail Romm, a tavaly el- húnyt nagy szovjet filmren­dező emlékezetének szentelik. Mihail lljics Romm, a Szov­jetunió Lenin-díjas és ötszö­rös Állami-díjas népművé­sze, filmjei az egyetemes filmtörténet klasszikusnak el­ismert alkotásai. A korszerű filmművészet „úttörő örege” volt, aki hatvanéves korában is tudott megújulni. Nem kedvelte sem a „festői”, sem az „irodalmi” filmet, hanem a kifejezésnek, a nézővel foly­tatott párbeszédnek új, köz­vetlen módját kereste. A leg­fontosabbat kereste, vagyis azt, hogy „töprengő filmje” töprengésre, egy ült-gondolko­dásra, s ennek következtében önálló cselekvésre késztesse nézőit, akiket Romm többé nem tekintett kielégítendő idegen tömegnek, hanem egyenrangú társaknak — ami a szocialista művészet kulcs­kérdése. A megyei filmszínházak ünnepi műsorán a nagy ren­dező négy filmje szerepel: a Sivatagi tizenhármak, a Ha­jókkal a bástyák ellen, az Egy év kilenc napja és a Hét­köznapi fasizmus. Öt ttstiz eve8 ereklye Üjabb kiállítással bővült a pász­tói helytörténeti múzeum anyaga: október 20—30. között megtekint­hetik az érdeklődők azokat a több száz éves régi könyveket, amelyeket a helyi plébánia hiva­tal kölcsönzött az ismeretterjesz­tő napok idejére. A legbecsesebb példányok az 15<00-as évek máso­dik feléből valók, Párizsban, il­letve Velencében nyomták, szinte ős-nyomtatványnak tekinthetők. Külön is említésre méltó Mária Terézia nevelési rendelete (Ratio Educationis), amely a kiadás évé­ből 1777-ből való. A kiállítás utol­jára vasárnap látható, amikor egyúttal bemutatták Nógrád me­gye egyik legértékesebb műkin­csét is, a Mátyás király korából (1485 származó) cibóriumot (szent­ségtartót) is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents