Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTS ÁGAÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. EVF., 254. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTOBER 27., PÉNTEK Ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Szerdán salgótarjáni székházéban ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket Matúz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Üdvözölte a pártbizottsági ülésen résztvevő Pullai Árpádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Háry Bélát és dr. Kornidesz Mihályt, a Központi Bizottság osztályvezető-helyetteseit. Ezután javaslatot tett a pártbizottsági ülés napirendi pontjaira. Batta István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője előterjesztésében megvitatásra került „Közoktatás-politikánk megyei feladatai az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata alapján". Második napirendi pontként szervezeti és személyi kérdésekkel foglalkozott a megyei pártbizottság ülése. Az iskolai munka hatékonyságáért, korszerűsítéséért, a nevelés szerepének fokozásáért ellenére is — lassú ütemű megyénk előrehaladása. A sikertelenül felvételiző fiatalok legnagyobb arányban megyénk fiataljai közül kerülnek ki. (A megye 10 000 lakosára 1971-ben 35 egyetemifőiskolai hallgató jutott, ennél kisebb arány csak három megyében van — az országos átlag: 50.) Mindezek alapján, alapozva a Központi Bizottság közoktatás-politikai határozatára, a megyei pártbizottság írásos előterjesztése meghatározza megyénk rövidebb és hosz- szabb távú közoktatás-politikai teendőit, legfőbb feladatait. Az alapozó képzés Ezen belül hangsúlyozza az alapozó képzés fejlesztését, az általános műveltség emelését, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének biztosítása érdekében. A gyermeki képességek harmonikus fejlesztése, szabad kibontakoztatása az intézményes nevelés óvodás kori kiszélesítését, az óvodai munka nevelő funkciójának erősítését, az iskolai életre való előkészítést igényik Ezért iskolarendszerünk távlati fejlesztési tervében célul kell tűzni az óvodás korú gyermekek intézményes nevelésének teljes kiépítését, az iskolai tanulásra történő, céltudatos előkészítés általánossá tételét. Az óvodai hálózat fejlesztési ütemét úgy kell kialakítani, hogy — a megyei telfepüléshálózat-fej- lesztési tervvel összhangban —, 1985-ig elérjük az óvodáskorúak 75 százalékos óvodai ellátottságát, s ezen belül biztosítsuk az óvodával rendelkező területek ötéves korosztályainak megközelítően teljes óvodába járatását. A gyermeki személyiség harmonikus fejlődését, a stabil alapismeretek nyújtását, a magasabb szintű általános és szakmai műveltséget, befogadóképességek megalapozását az általános iskolai oktató-nevelő munka színvonalának növelésével kell biztosítani. E feladat megvalósítása igényli a legnagyobb erőfeszítéseket, teljesítése kihat egész oktatási rendszerünk fejlődésére — ezért megvalósítása legfőbb oktatáspolitikai törekvésünket képezze az előttünk álló másfél évtizedben. lék, országosan 74,3 százalék.) Programot kell kidolgozni az alsó tagozaton összevont tanulócsoportokban oktatott gyerekek arányának <1971- ben 24,4 százalék) jelentős csökkentésére. Iskolahálózatunk koncentrálása, a szak- rendszerű oktatás követelmé- nyeiiiek megfelelő nagyságrendű és felszereltségű iskolák kialakítása a megyében mintegy 500 általános iskolai kollégiumi férőhely létesítését és a tantermek számának lényeges növelését igényli. Körzeti iskoláink megerősítése mind személyi, mind tárgyi feltételekben fontos feladat. Iskolahálózatunk további koncentrálásának is alapvető feltétele, hogy a már körzeti iskolaként működő intézményeink bizonyítsák: a tanulás feltételeiben, az iskolai munka hatékonyságában minőségileg magasabb színvonalat biztosítsanak, mint a kisiskolák. Az iskolakörzetesítés során törekedni kell az iskolaközpont, gazdasági központ és a közigazgatási központ egységére. Az általános iskolai oktatás fejlesztési jellegű feladataival párhuzamosan alapvető feladat az iskolai munka hatékonyságának növelése, az oktatási folyamat korszerűsítése, az iskola nevelési szerepének fokozása. A központi intézkedések mellett haladéktalanul meg kell kezdeni a helyi, iskolai feladatok számba vételét, a tartalmi munka színvonalának a mai oktatási keretek közötti emelését. Az oktatómunka minden fázisában a személyiségformálás céltudatos pedagógiai szándéka váljon meghatározóvá. A következő évek nagyobb arányú demográfiai csökkenését felhasználva biztosítani kell az oktatás kisebb csoportos feltételeit, a differenciált oktatási-nevelési eljárások általánossá tételét. A tanulói túlterhelés csökkentésének tantervi vonatkozásain túl az oktatási folyamat korszerűsítése, a tanórai gyakorlás, ismeretalkalmazás fokozása révén el kell érni, hogy lényegesen csökkenjen — különösen az első osztályokban — a tanévvesztők száma, s a tanköteles kor lezárultáig minimálisra csökkenjen a lemorzsolódás. Fontos szerep Közoktatás-politikánk megyei alapelvei alapos előkészítés után kerültek a megyei pártbizottság ülése elé. Az írásos előterjesztés bevezetőjében szól a téma társadalompolitikai jelentőségéről, vázolja megyénk oktatási helyzetének főbb jellemzőit. Többi közt hangsúlyozza: iskola- rendszerű. oktatásunk negyedszázados eredményei megyénk gazdasági és kulturális felemelkedésének ma már alappilléreivé váltak. A fel- szabadulás óta kibontakozó fejlődési folyamatban alapjaiban számolódott fel a megye elmaradott kulturális helyzete, az ellenforradalmi rendszertől örökölt alacsony iskolázottsági színvonal, a tárgyi és személyi feltételekben egyaránt súlyosan elmaradott, egyoldalú és antidemokratikus művelődési intézményhálózat. Fokozatos felzárkózás Mai helyzetünket az oktatás, közművelődés területén is a dinamikus fejlődés, a kultúra országosan is gyorsan emelkedő színvonalához történő fokozatos felzárkózás jellemzi. Előrelépésünk mértékét, oktatási rendszerünk kultúrfor- radalmi szerepét legátfogób- ban megyénk lakosságának iskolázottsági színvonal-emelkedése mutatja: alig több- mint húsz év alatt az általános iskolát végzettek száma négyszeresére, az érettségizetteké öt és félszeresre, az egyetemifőiskolai oklevéllel rendelkezők száma pedig közel ötszörösére nőtt. A múlt évi kritikai felülvizsgálat alapján szól a megyei pártbizottság előterjesztése megyénk iskolai oktatásának, nevelésének gondjairól is. Alapozó képzésünk hatékonysága számos ponton a ma követelményei alatt marad: az általános iskolai oktatás színvonalában az egyes iskolák, sőt egyes területi egységek között nagy különbségek halmozódtak fel. Jelentős — az első osztályokban helyenként elviselhetetlen — a tanévvesztők aránya (9—10 százalék), általában gyenge a nevelési hatékonyság. az alapiskolai tanulmányokat a tanköteles kor végéig (16 éves korig) sem fejezi be a tanulók 9—10 százaléka. Középiskoláinkban az alapozó képzés hiányosságai tovább gyűrűznek. A magas bukási és lemorzsolódási arányok mellett az érettségi vizsgák tapasztalatai is azt mutatják, hogy az oktatás-nevelés hatékonysága elmarad a társadalmi elvárásoktól, a befektetett tanári és tanulói energiától. A felsőfokú továbbtanulás terén — jelentős fejlődésünk Az általános iskolai oktatás teljessé tételét az általános iskolák közötji nagyfokú színvonalbeli különbségek csökkentésével, iskolahálózatunk további koncentrálásával kell megvalósítani. Ennek eredményeként biztosítanunk kell, hogy 1985-ig az általános iskola felső tagozatán a szakrendszerű oktatás teljessé váljon, s a szaktanárok által tartott órák aránya a felső tagozaton elérje az országos szintet. (Ma ez az arány a megyében Si,ö .wázaAz általános iskolai nevelőmunkában kapjon kiemelt szerepet a munkára nevelés, a tanulók érzelmi-erkölcsi és világnézeti formálása. Teremtsenek iskoláink jobb pedagógiai fejtételeket a közösségi nevelés számára, az iskolák váljanak a közéletiség, a szocialista demokrácia tanulói életkorhoz méretezett gyakorlóterveivé. Javítani kell az iskolai pályairányítási munka hatékonyságát. Ennek alapfeltétele, holy a pályairányítás több éves pedagógiai A nagybátonyi szakmunkásképző intézetben, az emelt szintű képzésben részesült fiatalok most a gimnázium harmadik osztályában folytatják tanulmányaikat Nagybátonyban folyamatot képezzen, szervesen kapcsolódjék a tanulói személyiség formálásához. Szól az írásos előterjesztés a felnőttoktatás és a gimnáziumi képzés feladatairól is. Hangsúlyozza a felnőttoktatás terén az érdekegység megteremtésének szükségességét, az üzemek, munkahelyek politikai felelősségét. A gimnáziumok vonatkozásában főként a túlterheléssel, a továbbtanulásra való hatékony felkészítéssel, a megye gimnáziumi hálózatának további koncentrálásával kapcsolatos feladatokkal foglalkozik részletesen az előterjesztés. A szakképzés korszerűsítése A megyéi oktatáspolitikai feladatok közt kiemelt fontosságú területként foglalkozik a pártbizottság előterjesztése a szakképzés korszerűsítésével. E vonatkozásban meny- nyiségi és minőségi fejlesztést előirányzó feladatokat is megfogalmaz. Népgazdaságunk intenzív fejlődése, a tudomány és technika gyors ütemű termelőerővé válása szakképzésünk korszerűsítését, növekvő volumenét és minőségi fejlődését nélkülözhetetlenné teszi. Szakmunkásképző iskoláink a munkásosztály fő utánpótló bázisai. Szerepüket a megye dinamikusan változó munkaerőigényeinek biztosításában fokozni kell. A szakmunkás- képzés korszerű feltételeinek megteremtése, szilárd elméleti és szakmai ismeretekkel felvértezett ifjúmunkások képzése alapvető politikai érdekünk. Ezért megyénk közép- és hosszú távú oktatáspolitikai programjában kiemelt fejlesztési feladatként kell foglalkozni szakmunkásképzésünkkel. Reális, a megye távlati munkaerő-szükségleti tervén és az ifjúsági demográfiai változásokon alapujó hosszú távú beiskolázási tervet kell kidolgozni, tisztázva a megyei szakmunkásképzés profiljait, arányait, összefüggésben a szakközépiskolák képzési céljainak változásaival. A szakmunkásképzés további korszerűsítése növeli a termelőüzemek felelősségét, kötelezettségét is. Megyénk ipari üzemei vállaljanak nagyobb felelősséget a szakmunkástanulók neveléséért, biztosítsanak az üzemi gyakorlat során a fiatalok munkára neveléséhez megfelelő munkahelyi légkört, jó munkafeltételeket. Különösen fontos, hogy az üzemi rekonstrukciókkal és új üzemek létesítésével együtt a szakmunkásképzés üzemi létesítményei is megvalósuljanak. A szakközépiskolák képzési célja a jövőben módosul: az ipari és mezőgazdasági szak- középiskolák — elsősorban az elméletigényesebb szakmákban — szakmunkás-képesítést adnak, a szakirányú továbbtanulásra készítenek fel. Ez megyénk szakközépiskolai hálózatát alapvetően befolyásolja. Figyelembe véve a termelés korszerűsödés! folyamatát, megyénk ipari fejlődését és a szakközépiskolai képzés iránti nagy társadalmi érdeklődést, indokolt a szakközépiskolák beiskolázási arányainak növelése, a távlatokban új képzési profil kialakítása. Dinamikus fej lődés A megyei hosszú távú fejlesztési feladatokhoz a negyedik ötéves tervi oktatási programunk jó alapot biztosít. A pártbizottsági előterjesztés hangsúlyozza a IV. ötéves tervi beruházási programok gyorsítását, maradéktalan megvalósításának szükségességét. Megyénk IV. ötéves terve az oktatási ágazat dinamikus fejlődését biztosítja. Tervezett oktatási beruházásaink nagyságrendje megközelíti a 300 millió forintot, s ezzel minden eddiginél lényegesen nagyobb anyagi eszközök állnak rendelkezésünkre a megyei iskolaügy feltételeinek továbbjavítására. (III. ötéves tervi beruházásaink összege 125 millió forint volt.) Programunk sikeres teljesítése a társadalmi érdekegység talaján, a párt irányító, szervező és ellenőrző munkájával, a megye társadalmának széles körű mozgósításával, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, tömegmozgalmak összehangolt, együttes tevékenységével érhető csak el. Ezért a megyében dolgozó kommunisták, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők tekintsék e program megvalósítását alapvető politikai feladatnak, formálják környezetük szemléletét a művelődés társadalmi igényeinek egységes elfogadására, teremtsenek kedvező politikai légkört a határozat célkitűzéseinek megvalósításához, kezdeményező- en vegyék ki részüket — sajátos lehetőségeik alapján — az ifjúság és a felnőtt nemzedék műveltségének, szervezett ismeretszerzésének és önképzésének fokozásából. Oktatási és nevelési céljaink megvalósításának fő letéteményesei a pedagógusok. Külön és elismeréssel szól az előterjesztés róluk, hangsúlyozva megbecsülésüket. Munkájukkal, társadalmi szerepükkel, a közösségért vállalt felelősségükkel eddig is fő részesei voltak kulturális forradalmunk eredményeinek. Feladataik — elsősorban a pedagógiai munka minőségi javításában — tovább növekednek. A pedagógus párt- szervezetek és kommunista pedagógusok legyenek kezde- ményezőek a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtásában, mozgósítsák nevelőtestületeiket az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére, az ifjúság szocialista szellemű nevelésére. A feladatok végrehajtása igényli a tanulóifjúság, az úttörő- és KlSZ-szerveze- tek aktív részvételét e munkában. Számít a párt e program megvalósításában a szülők segítségére, az üzemek, gazdasági egységek oktatás- politikai szerepének növekedésére, s részletezi az előterjesztés a program megvalósításáért felelős állami irányító szervek feladatait is. A megfogalmazott feladatok a megye oktatási rendszere továbbfejlesztésének fő irányait határozzák meg, és az elkövetkezendő két évben kerül sor az oktatásügy egyes területeinek — hosszú távú — programtervezésére, a konkrét feladatok meghatározására. Az előterjesztő szóbeli kiegészítése Előadói beszédében Batta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője az írásos előterjesztésben megfogalmazott feladatokról külön is szólott. Bevezetőjében hangsúlyozta: már a megyei pártértekezlet előkészítése során sok szó esett az ifjúság neveléséről, oktatásáról — az ezzel kapcsolatos igényekről —, a pártértekezlet ennek megfelelően konkrét feladatokat is adott számunkra. A megyei. pártértekezlet művelődéspolitikánk egyik különösen fontos területeként foglalkozott a közoktatás-politika megyei kérdéseivel, majd a X. kongresszus világosan megfogalmazta az oktatás és a szocialista társadalomépítés közötti összefüggéseket. Társadalmunk mai követelményei és a szocializmus teljes felépítésének politikai-gazdasági- kulturális igényei fokozzák az iskolai oktatás-nevelés szerepét, felelősségét. Társadalom- politikai célkitűzéseink objektív szükségletei tűzték napirendre oktatási rendszerünk továbbfejlesztését. Amikor a párt a X. kongresszus határozata alapján (Folytatás a 3. oldalon) r
