Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Éz a szoba, hol én most Tillaárom haj! Pusztítom a papírost Tillaárom haj! Se nem csapszék, se nem bolt Csizmadia műhely volt. Tillaárom haj! A főcéhmester szabott Tillaárom haj! Benne csizmát, papucsot, Tillaárom haj! Ha megvarrta, eladta, Jól eresztett a kapta. Tillaárom haj! Nem volt ártalmas annak Tillaárom haj! Sem a ragya, sem a nap, Tillaárom haj! Sem az árvíz, sem a hó, Sem a revolúció, Tillaárom haj! Bezzeg, de nem megy nékem Tillaárom haj! «11» Azt se kérdik, hogy adom. Tillaárom haj! Táborúban azt mondták, 'illaárom haj! lost keveset adunk rád; 'illaárom haj! 'éke-időn azt vetik, Iásra kell a pénz nekik, rillaárom haj! Ne volnék csak ilyen vén! Tillaárom haj! 'rótollam letenném, Tillaárom haj! S beszegődném maholnap "sizmadia inasnak. Tillaárom haj! (1850) Ez az én mesterségem, Tillaárom haj! Ha dolgoztam, kirakom: *Kilencven évvel ezelőtt, 1882 oíc- tóber 22-én halt meg hazánk nagy költője, Arany János. Az itt kö­zölt rajz a fiatal Arany Jánosról készült. A harmadik feltétel Szocialista-e a szocialista brigád? Vizsgálódás a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kisterenyei gyáregységében Kisterenyén egy dologgal tisztában lehet az ember: a MEZŐGÉP kisterenyei gyár­egységében a termeléssel nem lehet probléma, hiszen ered­ményeik jobbak és nagyob­bak, mint a sokkal nagyobb volumenű társüzemekben. Mindig az élen járnak, már téléves eredményeikért is annyi jutalmat kaptak, hogy más helyütt azt év végi nye­reségnek is elfogadnák. Annál Izgalmasabb tehát azt vizsgál­ni itt, hogy vajon a tanulás­sal, a kulturálódással hogyan állanak a gyáregység dolgo­zói, akik nagyobb számban nők. Efelől faggattuk Baranyi Bertalan igazgatót és Bajchy Jenő szib-titkárt. Benevezés és pontrendszer A tájékozódás Kisterenyén Viszonylag a legegyszerűbb, hiszen itt a műhelyekben, a tíz szocialista brigádban és a központi irodákban sokan fi­gyelnek a szerződésben vállal­tak teljesítésére, s a szakszer­vezet olyan jó gazdája ennek a versengésnek, hogy jófor­mán minden aktust számba - vesz, negyedévenként pedig kiértékeli a szocialista szer­ződésben vállaltak teljesítését. Már a - vállalásokat is ilyen szervezetten teszik. A szocia­lista brigádtagak vállalásait a szakszervezet és a vállalat, illetve a gyáregység vezetője összesíti, s a tíz brigád közös benevezési feltételeknek ír alá. így az idén tíz pontba foglal­ták vállalásukat, mint például az éves terv ötszázalékos túl­teljesítését, a példás munka­védelmet, a társadalmi mun­kát és az újítási tevékenysé­get. Természetesen a többi vállalást is rögzítik, amelyek­től más és több a szocialista brigád, mint a többiek. Így például a társadalmi ünnepe­ket közösen ülik meg, brigád­naplót vezetnek, lapot és könyveket terjesztenék, éven­te legalább egy kollektív ki­rándulást szerveznek, a nap­lót fényképekkel is dokumen­tálják, közösségükben és csa­ládjukban példamutató élet­módot tanúsítanak. Az a bri­gád, amely vállalását teljesíti, kitüntetést és személyenként 300 forint jutalmat kap. Természetesen az év végi eredmény számít, de a válla­lat vezetősége és a szakszer­vezet biztatásul negyedéven­ként értékeli az eredményt. Ezt segíti az a pontrendszer­szabályzat, amelyet az év ele­jén dolgoznak ki. Így például a politikai oktatásban való rendszeres részvételért négy, minden húsz forint értékű Kossuth Könyvkiadónál meg­jelent könyv megvásárlásáért két pont jár. És így tovább. Kót pont jár a közös színház- és mozálátogatásért is. Pont­levonást kap a munkaerkölcs és az együttélés szabályai el­len vétő brigádtag. Mit mutatott a fél év? Rövidesen sor kerül a har­madik negyedévi számon ké­résre, egyelőre azonban a fél­éves értékelés alapján ítélhe­tő meg a tíz brigád nemes versengése. A tíz brigád: a Volkov (vezetője: Kiss And­rás), az Osztyapenko (Nyerges Ottó), a Dobrovolszky (Hegyi Mihály), a Zója (Bajchy Je­nő), a Gagarin (Farkas Sán­dor, a Pacajev (Juhász Gá­bor), a Nógrádi Sándor (Ba­kos József), a Kozmosz (Len­kei László), a Puskás Tiva­dar (Kalmár Sándor) és a Ság- vári Endre (Tarnóczi Ferenc) brigád. A társadalmi munkában a Volkov brigád volt a legered­ményesebb, de az Osztyapen­ko, Dobrovolszkij, Kozmosz és Puskás Tivadar brigád is közel járt az alapvállalás tel­jesítéséhez. Az állami oktatás­ban való részvétel is jobb, mint tavaly volt. A Gagarin, a Zója és. a Kozmosz brigád­ból 3—3, a Dobrovolszkij bri­gádból pedig két személy vizs­gázott az idén. A Kossuth­könyvek vásárlásában a Pa­cajev és a Zója brigád vezet. Az első fél évben csak a Vol­kov brigád szervezett közös kirándulást. A brigádnapló vezetése általában rendszeres volt, csak a Kozmosz és a Nógrádi brigád maradt el. Igazolatlan mulasztás, fegyel­mezetlenség nem fordult elő. De nem szól a kiértékelés ar­ról, hogy a 205 brigádtag ho­gyan tett eleget egyéb kultu­rális vállalásának, például mo­ziba, színházba csakugyan el- jámak-e, s milyen előrehala­dás tapasztalható a politikai oktatásban. Remélhetőleg a harmadik negyedévben ezeknek a nem mellékes szerződési pontoknak az értékelésére is sor kerüL Jó lenne differenciálni A kisterenyei gyáregységben tehát jói megalapozott és jól szervezett a szocialista brigád- mozgalom, kicsit úgy érezzük, hogy talán helyenként túlszer­vezett is. Érdemes lenne él­gondolkodni azon, nem len­ne-e helyesebb, ha a tíz bri­gád nem ennyire uniformizált benevezés és pontozás alap­ján versengene, hanem brigá­donként határozná meg, mit tesz a másik két feltétel, a „szocialista módon élni és ta­nulni” érdekében. Igaz, hogy ez az értékelőktől nagyobb fá­radságot követelne, viszont úgy lehet, a vállalás ily mó­don közelebb kerülne a bri­gádtagokhoz. Lakos György lúu LORD J! Minden irodalomtörténeti mű úgy emlékezik meg Jo­seph Conradról, mint az angol irodalom jelentős gazdagítójá- ról. Pedig az angol nyelvet csak felnőtt fejjel tanulta meg. Lengyelnek született 1857-ben, az akkori cári uralom alá tartozó Berdiczew- ben. Gyermekfejjel megisme­ri a száműzetés kenyerét, mert apjával együtt a titkos lengyel nemzeti mozgalomban való részvétel miatt, depor­tálták. Szüleit korán elveszí­tette, nagyapja neveli, de a fiú abbahagyja tanulmányait, és beáll tengerésznek. Előbb francia hajókon, majd köze) húsz évig a brit kereskedel­mi flotta kapitányaként tel­jesít szolgálatot. Bejárta csaknem az egész világot: járt az Indiai-óceán elhagyott helyein, a Maláj­szigetek világában, Belga­Kongóban. John Galsworthy, aki egy alkalommal hosszabb ideig utasa volt „cserzett képű, bar­na szakállú, fekete hajú, sö­tétbarna szemű, vékony nem túl magas, hosszú karú, széles vállú, leszegett fejű, erő­sen idegenes kiejtéssel beszé­lő” tengerésztisztnek jellemzi. Az aktív tengerészeitől visz- szavonulva gazdag élményei­nek megörökítésével foglalko­zik. Regényei szinte kivétel nélkül kalandos életének szín­terein játszódnak. (Tengeri tükör, Szigetek száműzöttje, A sötétség mélyén stb.) Művei közül talán a legsi­kerültebb a Világirodalom remekei sorozatban most meg­jelent „Lord Jim” című lelki- ismereti regénye. Babits Mihály megállapítá­sa szerint a századforduló íróinál nem a külső rajz a fontos. Nem a földrajzi tér­kép, hanem az új, lelki lehe­tőségek birodalmának mappá­ja lebeg előttük, amelyet fel­mérni, bejárni, veszélyes ten­gereit és sokszor sivár pusz­taságait is letérképezni leg­alább olyan izgalmas feladat, mint egy kalandregény. Lord Jim a vizek partján tevékenykedő fehér üzletem­bereknek és hajóskapitányok­nak egyik segítője, úgyneve­zett vízivigéc. Az a feladata, hogy a kikötőbe befutó ha­jók vezetőit és legénységét megnyerjék, hogy a szükséges beszerzéseiket melyik cég­nél eszközöljék. Ügyességén múlik a vállalkozók haszna, és Lord Jim ezt a feladatát nagyszerűen látja el. Éppen ezért érthetetlen számukra, hogy kedvelt és nagy tekin­télynek örvendő alkalmazott­juk egyszercsak, váratlanul, minden látszólagos indok nél­kül felkerekedik és otthagy­ja biztos állását. A Lord Jim élettörténetét elmesélő Marlow kapitány történetéiből megtudjuk, hogy ennek a menekülésnek lelki- ismereti okai vannak. Lord Jim eredetileg a Patna ne­vű hajó első tisztje volt. Ez a hajó egy alkalommal za­rándokokat szállított. Egy éjszaka a hajó kapitánya ész­reveszi, hogy valamilyen üt­közés következtében a hajó lé­ket kapott, és légtere tele van vízzel. A katasztrófa elkerül­hetetlennek látszik, és ezért tengerészhez méltatlan mó­don ugyan, de elsőnek vá­lasztja a menekülés útját. Négy társával — a pillanat­nyi legyőzhetetlen félelem ha­tására közéjük kerül Lord Jim is — egy csónakon me­nekülnek, sorsukra hagyva a hajó nyolcszáz gyanútlan uta­sát. Menekülés közben úgy látják, hogy a hajó elsüllyedt. Ám nem ez történik. Szinte csodával határos módon a vi­har olyan helyzetbe állítja a hajót, amely a víz betörését megakadályozza, és így egy francia naszád a kikötőbe tudja vontatni a megsérült hajót, és az utasok is megme­nekülnek. Az ügyet tárgyaló bíróság elé csak Lord Jim áll, a töb­biek aljasan elhúzódnak a számonkérés előL Lord Jim nem csak arra akar ítéletet kapni, hogy mi történt — ezért egyébként az ítélet, hogy elveszíti első tisz­ti minősítését, megfelel —, hanem lelkiismereti megoldást vár. Tehetett volna mást? A hatóságok természetesen nem tehetnek mást, mint, hogy a puszta tényeket érté­kelik, nekik nem feladatuk, hogy egy ember lelkét is vizsgálják, az ő dolguk az, hogy* leszögezzék a tényeket. Ezek alapján Lord Jim bű­nös, és ő egész élete további folyamán tulajdonképpen ez alól a bűn, alól szeretne fel­oldást nyerni. Az író nagyon szép gon­dolatokon keresztül mutatja meg, hogy a boldogságot je­lentő remény addig tart, ameddig az élet. Lord Jim élete további fo­lyamán igyekszik elfeledni életének azt a kisiklását, de ténylegesen feloldozást ebben a kérdésben senki sem nyújthat neki. A kérdés az, hogy a becsületnek lenyűgöző kér­dése alól ki az, aki feloldást adhatna? Élete sorskérdése elől me­nekülve, tulajdonképpen egy sziget kormányzója lesz, ahol becsületessége, higgadt maga­tartása és fehérembervolta révén, rendbe teszi ennek a kis világnak minden kérdését. Egy nagyon szép, és szimboli­kusnak is tekinthető szerelem végérvényesen befejezettnek sejtteti ezt a lelkiismereti kérdést. Ekkor ismét megjele­nik egy fehér ember — aljas kalóz — aki e tündérinelc tetsző világnak békéjét meg­zavarja, és ez Lord Jim halá­lát jelenti. Bár az író azzal a feloldást remélő megjegyzéssel zárja művét, hogy főhőse „közülünk való volt”, az olvasó azzal az érzéssel teszi le a könyvet, hogy Lord Jim olyan külön­leges ember, aki azért nem lehetett boldog e földön, mert a saját —de nagyon magas erkölcsi ítélettel mérő — lelkiismerete előtt nem tu­dott soha tisztán megállni. Az író 1924. augusztus 3-án halt meg, és sírkövére len­gyel családi nevét jegyezték: Jozef Teodor Komád Nalecz Korzeniovski. Csukly László Filmklub Rétságon Nagy érdeklődés köze­pette, csütörtökön délután megkezdődött a rétsági Asz­talos János Művelődési Központ filmklubjának idei évadjának műsora. A film­klub A francia filmművé­szet a lírai realizmus korá­tól napjainkig címmel mu­tatja be a francia filmgyár­tás kiemelkedő alkotásait. Téma: az elsőosztályosok Tanácskozásra gyűlnek ösz- sze október 26-án Salgótar­jánban, a Nógrád megyei Ta­nácson Salgótarján város, a járás, illetve a pásztói járás általános iskoláinak első osz­tályaiban tanító nevelők. Fa­ragó László, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője tart ez alkalommal előadást. Szó lesz a művelődésügyi mi­niszter leveléről az elsőosztá­lyosok tanévvesztésének csök­kentéséről, illetve a hármas számú módszertani levélről. Az előadást követően a neve­lők vita során szólnak hozzá a témához, illetve vitatják meg a soron következő idő­szak tennivalóit. egyetlenegyszer Monsieur Durand első ízben utazik Párizsba egy Dordogne vidéki kis faluból. Megláto­gatja az Eiffel-tornyot. „Sok­szor ugranak le innen az em­berek?” — kérdezi a pénztár­ban ülő hölgytől. „Nem — hangzik a határo­zott válasz —, csak egyetlen­egyszer!” Robinson már-már ÚCN ÉRZI. HOC.Y szér­I Aztán, újra rázúdulnak a hullámok, toí/ara­\MOJAK és TELDOBJAK EO.VSZ/KLAPAORA. Csütörtökön Marcel Carné: Ködös utak című világhírű filmjét vetítették. Novem­ber 16-án Jean Renoir: A nagy ábránd című alkotása, december 14-én Julien Du- vivier: Pánik című filmjét mutatják be. Januárban Alain Resnais: Szerelmem. Hirosima, 1959-ben készült világhíres filmjét vetítik. A következő bemutató Jacques Kivette: Az apáca című al­kotása, Anna Karinával a főszerepben, márciusban Guy Blanc: A legszebb hó- ftap című filmje, áprilisban Jacques Demy: A roche- forti kisasszonyok című al­kotása, végezetül Claude Sautet: Az élet dolgai cí­mű filmjében gyönyörköd­hetnek a filmklub látoga­tói- A filmvetítések tagsági igazolvánnyal látogathatók. Az érdeklődést bizonyítja, hogy máris ötven bérletet váltottak. Népművelők tanácskozása A rétsági járás népművelő október 26-án, csütörtökön : művelődési házban tanácsko ,zásra gyűlnek össze. Az érte ’kézlet délelőtt fél tízkor kéz dődik, és dr. Szaláncza; György, a járási pártbizottsá; propaganda- és művelődés csoportjának vezetője tart vi taindító előadást a művelődés politika aktuális kérdéseiről Az előadást hozzászólások kó vetik, az egész napos népmű velődési ankét minden bizony nyal hasznos segítséget nyúj a szakembereknek. 41 NÓGRÁD — 1972. október 22., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents