Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Színházi esték Évadnyitó Gárdonyival kilátástalan Komoly színházi városokban az esztendőben emlékezünk akarnak lenni a minden ősz kimagasló művé- az „egri remete” halálának sötétségben, szeti eseménye, amikor az 50. évfordulójára, habár Gár- T ,. évad kezdetén először gyűl-' donyit, mint színpadi szerzőt , ■ ■ szüietésének ’ közvet­ladnak fel a szivárvány min- meglehetősen kevés művével ■ “nták Gárfonvi íee­den színét keverő reflektorok, tartjük számon. A bor, az An- len evel adták Gárd0nyi leg a színpadi szuíitták és elkez- nuska, a Fehér Anna mellett, értékesebb Írói korszakát. Jól választott tehát a miskolci dődik a játék; a sorsokat, tör- A lámpás, vagy az Ida regé- N ti színház amikor énn ócDlzot Alofvob-olfA c_ n\7& már rsnnán nomp«í>hh iác ' ’ R e művét szemelte ki műsorá­ra. Maga az előadás is Jurka László gondos, stílusegységbe kő- fogott rendezésében kifogás­talan produkció. Ha valamit észrevételezni lehet, talán ez, ténéseket életrekeltő varázs- nye már csupán nemesebb és latos igézet. sikeresebb regényeinek átira­Salgótarjánnak nincsenek tai, de mindenesetre szeren- különösebb hagyományai eb- esés színpadi adaptációk —, ben, de már e várost is meg- ez bizonyosodott be most, A érintette a színházi évadkez- lámpás színrehozásának dés varázsa: alakul, növek- zönségsikerével is. szik a színházbarátok tábora. Gárdonyi írói válságairól, Az idei évadot Nógrád me- zsákutcáiról ezúttal, az évfor- ho&y Sós Antal iskolamester gyeszékhelyén az a társulat dúló ünnepségei közepette ta- alakjában Hídvégi Elek re­nyitotta meg, amelynek tulaj- Ián ildomtalan beszélni, s kü- mek figurafelépítés után nem donképpen a legtöbb joga, sőt lönösen akkor, ha azt is te- eléggé következetes az ábrá- kötelessége lenne a salgótar- Tcintetbe vesszük, hogy az zolási eszközeiben, kibillen jáni színházi kultúra fejlesz- Egri csillagok, Az én falum önmaga építményének alapza- tése, hiszen nemcsak az észa- alkotója, tehát az a sikeres fáról. Nagyon tetszett Kovács ki tájegységhez való kölcsö- literátor, aki jó néhány mun- Gusztáv tanító, „a lámpás” nős tartozás indokolja ezt, de káját maga is megtagadni SZ®P ügybozgalomtól áthatott az is, hogy a Miskolchoz csa- kényszerült — itt, A lámpás alakjában az igen tehetséges, tolt egri színház működési esetében még a legnemesebb dikciójú Ábrahám István, körzete annak idején Nógrád indulatokkal, hevületekkel fű- Erőteljes, bővérű alakítást lát- megyei elkötelezést is jelen- tött, s bátran emel, szót a kié- tunk Zöld Márton bíróban tett. Épp ezért különösen szí- rus és a Habsburg-állam el- Somló Ferenctől, a plébános- ves vendégként köszöntöttük nyomó hatalmaskodása ellen. ban Gyarmathy Ferenc siker- kedden és szerdán a József Bár a művön sok elnagyolt- rel kerülte el a figura sablo- Attila Művelődési Központ ság érződik, érzelmi állásfog- n?s, megfogalmazását. Egysze- színpadán a miskolci Nemzeti lalása azonban megindítóan rűségre törekvéséért dicsérhe- Színház együttesét, amely szép vallomás a néptanítók évadnyitó darabként Gárdo- oldalán, akik missziót kíván­nyi Géza: A lámpás című re- nak betölteni a klérus és az , . ... „ ,, genyének színpadi változatát ,,, , . . . Robert, Fekete Alajos, Somlo hozta el. allam áltál tudatosan tudat- Mária, Csanádi ti a ps sáriin­Stílszerű vállalkozásnak le- lanságra ítélt magyar falvak zi Sándor is. hettünk élvezői, hiszen ebben világában, akik lámpások tő Ida szerepében Nagy Má ria, kifogástalant nyújtott An­tal Anetta, továbbá Daridai (barna ) A filmig játékról Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÜTTÖROK ES KISDOBOSOK HÍRADÓJA iififiiliiiiiiliiiililiiiiiiiiliiiilliiiiiiuiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiii» Színház, mozi, televízió Egyre otthonosabban érez­tük magunkat Kemerovóban. Számtalan érdekes élményben egyiket saját maguk másán vagyunk. Fekete-fehér Láthattuk, amint Kemerovóba és színes műsort adnak. Az érkezésünkkor kiszállunk a állítják repülőgépből. volt részünk, de az újabb és össze a megye életéről, hírei- A nekünk ajándékozott újabb programok folytatódtak ről, a másikat pedig műhold filmtekerccsel tértünk vissza tovább. Volt olyan nap is, segítségével Moszkvából kap­amikor egyszerre, egymást kő- ják. vetően több programon vet­tünk részt. Ez történt egy délutánon is. Aliig érkeztünk vissza a Ro­Az ismertetés után az igaz­a táborba, ahol még egy film megtekintése várt ránk. Be­mutatták számunkra azt a fil­met, amelyet 1968-ban az első g&tó végigvezetett bennünket nógrádi úttörő-delegáció útja az épületen, bevitt minket a vetítőszobába, majd a főkap­mantik hajon tett utazásról a csolóterembe. Ezután a sker- táborba, máris indultunk visz- kesztöi £ülkébe mentünk be, sza a varosba Tiszta fehér hol azt mondták) hogy néz­aiiSíf í m w- «-*)«• ünneplő nadrágban vártuk az utasítást, kiderült, hogy szín­beépített kis képernyőket. Tát- va maradt a szánk a csodál­házba megyünk- örömünk kozástól> mert a képernyőn saját magunkat, delegációnkat megtudtuk, hogy Csajkovszkij Hattyúk tava című balettjét nézzük meg. Amikor beléptünk a szín­házba, csak csodálkozni tud­tunk a hatalmas méreteken. Különösen az orosz színházak­ra nagyon jellemző gyönyörű ról készítettek. Az élménydús napot ismét tábortűz zárta, ahol sokat énekeltünk, táncoltunk a'szov­jet pajtásokkal együtt. A befejező rész címe: Bú­csú a Szputnyik tábortól. Szabó Péter salgótarjáni úttörő Pilinyből jelentjük... „Humorban nem ismerek tréfát’’ (Karinthy Frigyes) 1962 tavaszán harminc Buster műén igen, hiszen mint lát- Keaton-filmet (tíz rövid- és tűk például a burleszk időt- húsz játékfilm) tartott műso- állóságának kérdése elvezetett ron. A burleszkek fogadtatá- az egyik legfontosabb film- sának hatására, a nagy üzlet esztétikai kérdéshez, a film- fii. „hetedik művészet”, a reményében más régi filme- szerűség fogalmához. Másrészt film, a képzőművészet, a ze- két is felújítottak. A roman- általánosan ismert tény az is, ne, az irodalom, a színház év- tikus, kosztümös, tragikus al- hogy a komikus eszközök kü- ezredes fejlődése után szüle- kotások azonban csalódást lönösen alkalmasak társada- tett meg, s ezért születésekor okoztak, nagy részük, mint lomkritika kifejtésére. Azok a magán viselte azokat a kon- például a Notre-dame-i to- filmek is tartalmaznak ilyen venciókat, melyeket az emlí- ronyőr első változata az ere- elemet, amelyek elsődlegesen tett művészetek alakítottak ki. deti szándék ellenére nevetsé- nem ezt a célt tűzték maguk elé Fejlődése, művészetté válása gessé vált. Hasonló volt a még Stan és Pan filmjeiben is során azonban több fordula- helyzet a színészi alakítások érzékelhető társadalomkritika; tot és meglepetést hozott az esetében is, A némafilm nagy a húszas évek kisembere élet- esztétika és a kritika számá- nevettetőinek művészete tisz- sorsában, ügyefogyottságában, ra, többek között a komikum tán érvényesült, közvetlen gondolkodásában. A sort le­értékelésében is. kapcsolatot tudtak teremteni hetne folytatni, hiszen a A „film előtt” a komikus a mai nézővel is. A tragikus filmtörténeti áttekintés, amit alkotások az összes művészeti és romantikus színészi stílus a sorozat nyújt 1920-tól 1967- ágak történetében másodren- viszont elavultnak bizonyult, ig, vagy a filmkomikum hatá- dű szerepet töltöttek be. A ás elhalványult az ábrázolás sa más művészetekre, mind komédiát már Arisztotelész és hitelessége Is. rangos, a műsorral kapcsolat­kora is csak a fenséges tra- a komikus filmek időtálló- ban felmerülő témák, gédia alacsony ellentétének súgónak és felülkerekedésének A kérdésre adott válasz tartotta, s miután az észté- egyszerű okai voltak, A film igazolására azonban ennyi is tika Arisztotelész óta vallja, némasága nem sújtotta annyi- elég, s anélkül, hogy a soro- hogy a tragikum a^ komikum ra a burleszket, mint a többi zat jelentőségét túlértékel- ellentéte, ez a kettő úgy állt műfajt, és ezért a fejlődés flénk, nyilvánvaló, hogy őszin- szemben, ahogy a jó a nem útját az ősfilm a komikus ha- tán vállalt célja: a nevető­jóval, az értékes az értékte- tás kiváltásában kereste. A izmok minél erőteljesebb meg- lennel szemben áll. Mint esz- nevetéskeltés érdekében fel- mozgatása mellett jó alkalom tétikai minőség, a tragikus használta a filmtechnika ad- a szórakozva tanulásra, a szó — mint tökéletes — fö- £a lehetőségeket — „aláforga- szoros értelmében, lényben volt a komikussal tással” felgyorsított mozgás, a szemben. Alátámasztották ezt vágással fokozva, az üldözési a művészet olyan csúcsai, jelenetek trükkfelvételei stb. mint Beethoven zenéje, Remb- .— felfedezve így a látvány- randt festészete, Shakespeare nyújtás szerepét. Így vált le- drámái és Lev Tolsztoj re- hét övé a filmszerűség fogal- gényei. Még Moliére nagysága mának kialakítása. A későb- is, csak az a kivétel volt, ami biek során a komikus fil- erősítí a szabályt. Hiába írta mek a bonyolultabb mesék- és kérte a Tartuffe előszavá- ben is sikerrel valósították ban: „...ideje, hogy leránt- meg a tiszta filmszerűséget, suk a félreértés leplét, és ellentétben a tragikus alko- szemügyre vegyük, mi volta- tásokkal. A lényeg ezek után képpen a komédia, hogy el- mar világos: a film művészet- dönthessük, elítélendő-e". E té válásához a komikum nyi- kívánság beteljesülésére soká- tott utat. Ezzel tehát a komi­ig kellett várni, hiszen csak kum új státus quát kapott a az 1960-as években vált nyíl- művészetek történetében, vánvalóvá az a fordulat, amit a film hozott a komikum értékelésében. Korill Ferenc Iskolánk kisdoboscsapata részt. A község párthelyiségé- nagyon szeret olvasni. Külö- ben társadalmi esküvőjét tar- nösen gyermek- és ifjúsági tóttá Habony Magdolna KISZ- ó^r^már^íe^rme&'mei; Apókat nézegetünk szívesen. . es fiatat ' Az ünnepségen mü bevilágította a hatalmat né7Ő Hatan rendszeres vásárlói a pilinyt es endrefalyi kisdoDo teret a£ elfedéstÍSha^Si KISDOBOS-nak, 13-an pedig sok és úttörők álltunk sorfa- eloaaast soha nem p ... . olvassak Az érdé- lat. Tálán meg megilletodot­felejtjuk el. Legszívesebben. bb írásokat híreket egy- tebbek voltunk, mint a meny- egymas után háromszor is ^f^^rbeszéljük meg asszony, amikor megláttuk a Bizonyára tudjátok, hogy ez szépen feldíszített, sok virág­évben az úttörőcsapatok jel- gal tarkított termet. (Kovács mondata; A néppel tűzön, ví- Edit, a Vidám őrs tagja.) zen át! Mi szeptember 29-én, megtekintettük volna a gyö­nyörű balettműsort. Persze, nekünk, gyerekeknek az is jól­esett, hogy a szünetekben tor' tával, limonádéval vendégel­tek meg kísérőink, majd az a fegyveres erők napja tisz- előadás után sétára hívtak teleiére rendezett ünnepségen eg b dbke " lentőségét. Értékes felvilágosí- pilinyi pajtásoktól kaptuk. Masnap folytatódott a sűrű t- . kaptunk a fegyveres Persze, ez csak néhány, a értettük meg e jelmondat je- Gyerekek! A fenti leveleket eseménysorozat. A délelőtt fo­tást kaptunk a fegyveres , ... ± , i _. , ... ... . . erőkről, a csapatzászló ünne- hozzánk Pilinyből erkezett le­18 Péról és csapatunk névadójá- velek közül. Úgy látszik, meglátogattunk. Először a PÓ1 Az ünnepS(sg után az is- megtáltosodtak az ottani ut- mozlba ^ntunk el, kola udvarán hálatüzet gyúj- törők és kisdobosok, örömmel ahol egy orosz nepmese film- , ,, , A napot igen vidá- fogadjuk ezt a lelkesedést, és változatát láttuk. Majd a vá- ^“rszafonStéssIl zártuk. arfa kérjük új tudósítóinkat, rosi kert mozijába mentünk á’k Dénes 4. oszt. tan., a hogy a továbbiakban is jelent­ÜiÄfSÄ *» tsssst ÄTi&S; det mindenekelőtt érdemes * Hisz’, ahogyan Szűcs Robi ír­megemlitemi, mert talán ez Orsi foglalkozáson elhatá- ja. a bátraké a jövő! Ugye mutatja a legjobban, hogy mi. roztuk, hogy írunk a szer- Robj, nem is olyan ördöngős tői híztunk meg valamennyien kesztőségnek. Én, jómagam doiog a levélírás? A bátorság egy-két kilót a kemerovói tar- nagyon féltem ettől a műve- mellé egy kis íráskészség tőzkodás alatt. Nos, a menü a lettől, de a csapatvezetőnk szükséges és máris kész a le- i-AwhWA „„H- toifaiac biztatott, hogy bátraké a jövő. vél a másodikos Gordos Ka­Hát én most bátor leszek! tmak bátorsága már van, csak Megírom, hogy megtanultam még maga az írás nem megy és ismerem a müncheni olim- a legjobban. Levelében ezt neve oroszul luk. A második pia összes arany-, ezüst- és ír1a., gn még csak másodikos fogas pörkölt volt, rántott bronzérmeseinek a nevét. A vagvok Ezért nem tudok úgy krumplipurével, hozza nyers sok-sok magyar sportoló kö- írni hogy ne segítsenek. De uborka, paradicsom tejfellel zül hozzám Botos András áll nagyon akarok! Sokat számo­kovefckező volt: tejfölös hagy. malevessel kezdődött, népsze rű elnevezésünk szerint „lyu kas levessel”, mert a hagyma l^?tVe’^jdt-SOk-!ök, gyíjó a legközelebb- Ezúton is gra- lokf írok, olvasok, de legjob- molcs. Ebéd után utunk a 79 tulálunk neki! Fényképe fel- ban játszani szeretek.” Nem meter magas televízió« adoto- került az iskola olimpiai tab- Kati» Mire elvégzed a ronjdioz, az örbita televíziós lójára is; JSzücs Róbert, 4. „Jsodik osztályt, biztos, hogy önállóan is tudsz ne' állomáshoz vezetett. Az igaz- oszt. tan. Vidám őrs.) gató fogadta delegációnkat és rövid tájékoztatást adott az * állomás munkájáról. Én arról tudósítom a rova­mar künk írni szép, hosszú levelet. A negyedikes Dénes Hedvig régi ismerősünk. Már tavaly Megtudtuk, hogy a megye tot, hogy nemrégen egy szép, í tőle néhány teve­központi műsort sugárzó álló- hangulatos esküvőn vettünk IS kapl - ‘ • E sorok azonban nem en­nek bizonyítására íródtak. Az okot a salgótarjáni filmklub A dolog Párizsban kezdő- műsora szolgáltatta. A „Nagy dött, ahol bemutattak egy nevettetők, avagy a filmvig- összeállítást Buster Keaton, játék 50 éve" című sorozatta! Chaplin, Harold Lloyd, Stan kapcsolatban ugyanis felme- és Pan filmburleszkjeiből. A rült a kérdés: lehet-e ilyen — siker óriási volt, s ezen fel- „csak szórakoztató” — fil- buzdulva felújítottak több, mekkel teljesíteni a film­régi komikus filmet. Az ér- klub egyik alapvető feladatát deklődésre jellemző volt, az általános és filmesztétikai hogy a francia filmmúzeum nevetést? A válasz egyértel­ISyolcvan kiállítás Nyolcvan kiállítást • terve- tanszereket — bemutató tár- zen erre az évre a Kultúra !aJok világszerte demonstrál­Ktl.ker—skedelmi Vá,,.,.,. A g> WÄSfeTS könyveket és egyéb kulturális az UNESCO által meghirde- termékeket — hanglemezeket, tett nemzetközi könyvév. « 4 NÓGRÁD - 1972. október 20., péntek [ 17z£NK£TT£DIK NAPJA TOMaOL A VIHAR, A í£- 6£NY$£a H<ÍR R£iX NEM URA >4 M€.aRON&Atr, KOR­MÁNYÁT VESZTET HAJÓNAK. AZ ORKAN ereje ma&a­VAL RAGADTA A VITOR­LÁST, MESSZE KITERÍTVE ÍALOM S2 iLjí&ÓL. 0ELSETE1 B/ZAK A HAJÓÉ ÖRS. ALOM SZO­KOTT ÚTVONALfi NINCS A EEDELSETEN SENKI, AKI m€s BIZAKOD­NA >4 MENEKÜLÉSBEN. A MINDENT ELBORÍTÓ fŰSTSZERŐ KÖDÖT NEHANV PtL-\ LAKATRA SZERTEEOSZLATJA A SZÓL... Csak es y percre csil ­lant EEL A MENEKÜLÉS REMÉNYE. MARIS NAAYOT RA'NDUL A HAJÓTEST. let. örülünk, hogy ismét je­lentkezett. Többek között be­számol arról, hogy „bizony az idő felette is eljár”, már ne­gyedikes tanuló, és komoly kisdobos. Arra kér minket, ha utunk Piliny felé vezet, nézzük meg az iskolában az olimpiai tablót! Köszönjük a meghívást, ha időnk engedi, élünk vele! Addig is jó mun­kát kívánunk a pilinyi pajtá­soknak és várjuk leveleiket! Ma kezdődnek az ismeretterjesztő napok Pásztón Az ismeretterjesztő és ke­reskedelmi napok megnyitó­jára ma délelőtt kerül sor Pásztón a Lovász József Mű­velődési Központban. A tíz­napos eseménysorozat első napján, a megnyitó után, szü­lők parlamentiére kerül sor. Majd a látogatók 50 éve vá­ros Salgótarján címmel kiál­lítást tekinthetnek meg a mű­velődési központban. A ke­reskedelem is felkészült a megnyitóra. A bútorüzlet Ké­nyelmes otthon címmel bú- torkiállítást rendez, a nagy­áruházban pedig rádió-, lév bemutató várja a lát " ,tök',.. A divat iránt érdeklődők sem panaszkodhatnak: az áruház ízelítőt nyújt' az idei kötott- clivat kollekciójából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents