Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Hetvenöt éves a balassagyarmati kórház Nógrád megye közigazgatá­si bizottsága az 1881. év má­sodik felében azt jelentette a miniszterelnöknek, hogy a megye egészségügyi állapota kevéssé megnyugtató, s hogy Nógrád megye számos közsé­gében kellett az iskolázást hosszabb időre „járvány foly­tán felfüggeszteni”. Az akkori állapotokra jel­lemző egy 1883-ból származó, és hírlapban is megjelent cikk, amely arról számol be, hogy Schwarcz Sámuel balassa­gyarmati lakosnál húsz sze­gény ember gyapjút nyírt. Az egyik közülük rosszul lett. Orvost kerestek. Dr. F. falun volt, dr. G. úr beteg volt, dr. H. úr nem ért rá, a városi orvos Pes­ten volt, a többi orvos nem »szegényorvos”. A kiküldött eredménytele­nül tért vissza, a beteg ez­alatt meghalt. A szegények ezután megtámadták a város­házát és elégtételt követeltek. Elhatározták, hogy a királyig viszik ügyüket, holott „egy érvágás véget vethetett volna a bajnak” — írja a cikkíró. Mindenki érezte, mily’ nagy szükség lenne a kór­házra ... * A megyei kórház ügye las­san haladt előre. Végül 1886- ban Balassagyarmat székváros összes alapjait számba véve, nyolcezer forint értéket adott a kórházépítés céljaira. Emellett perselyeket osztottak ki meleghangú levél kíséreté­ben. A felhívásnak mór egy fél esztendő múlva látható eredménye lett. És számtalan hadakozás, erősködés után, végre 1896. augusztus 5-én, a vállalkozók letették a kór­házi „alaptéglát”. A balassa­gyarmati kórház egy éven be­lül felépült, * Az utána következő évek krónikáját nehéz pontosan megírni, hiszen évről évre terjeszkedett, gyarapodott va­lamit a kórház. Alakultak a körülmények és változtak a gyógyítás elvei is. Az utóbbi negyven eszten­dőben a legszembetűnőbb fordulat talán az elme- és ideggyógyászatot jellemezte. A betegek nagy hányada ma már teljesen és véglegesen gyógyítható. Nagy jelentőségű tény ez, hiszen a gyógyításnak éppen ez az az ága, ahol ko­rábban jobbára a betegre bíz­ták a gyógyülást, kezeléssel, gyógyszerekkel vajmi keveset tudtak segíteni rajta. Dr. Samu István, a férfi ideg- és elmeosztály főorvosa így summázza a változásokat: — A kezelés legfőbb célja; visszahelyezni a beteget a társadalomba, visszaadpi munkaképességét, önbizalmát. Ez pedig a korábbi elzárásos rendszerrel lehetetlen. A kórházon belüli foglalkozta­tást is a gyógyítás egyik lép­csőjének tekintjük. Az osztály vonzási körzete nagyobb, mint bármelyik má­siké, Pest megyéből is külde­nek ide betegeket. S a szű­kösség bizony nem kevés ne­hézséget is okoz. — Gazdaságos, ügyes meg­oldásokkal lehetne javítani a jelenlegi helyzeten — mond­ja az osztály főorvosa. — Eze­ket az utakat kell megkeresni addig, amíg jelentős fejlesz­tésre kerülhet sor. Élő krónikás, a változások szemtanúja, Máthé László fő­ápoló. 41 esztendeje dolgo­zik az elme- és idegosztályon. Végigkalauzol a helyiségeken. — Régen nem volt gyógy­szerünk, legfeljebb altatónk — meséli. — Vizespakolásos, kényszerzubbonyos, lefogásos módszereket alkalmaztunk. Megmutatja a régi magán­zárkákat. A düplán erősített ajtókon még ott a kémlelő­nyílás helye. Ezek voltak a dühöngök. Ma raktáraknak, s egyéb célokra használják. Megszűnt az osztály börtön­szerűsége, lebontották az épü­letet körülvevő kerítést is. V: A fejlődés útján nem ma­radt el a többi osztály sem, egyre gyarapodik a kórház, íme, sorrendben az utóbbi esztendők legfőbb állomásai. 1965. tavasza — átadták a külsejében is munkájában is korszerű véradóállomást. 1969. — új rendelőintézet épül, s ugyanebben az esz­tendőben átadják a 36 sze­mélyes nővérszállást. S ahogy közeledünk a má­hoz, e'gyre több esemény kap­csolódik egy-egy évhez: 1972. — márciusban elké­szült az új mentőállomás. Át­adás előtt a csecsemőotthon. Olajtüzelésű hőközpont épül. Megindul az eddig „hiány­szakmás” urológiai szakellá­tás. Jövőre pedig 96 ágyas új szülészet-nőgyógyászatot kez­denek építeni. Átadnak nyolc főorvosi lakást, s hozzálátnak újabb nyolc alorvosi lakás el­készítéséhez. (A lakásigények kielégítésében egyébként a városi tanács rendszeresen gondol a kórház dolgozóira.) * Ahogyan korszerűsödik a kórház, úgy nő a betegeknek és hozzátartozóknak bizalma is. Szerda a látogatás napja. A Salgótarjánból induló autó­busz Balassagyarmat felé kö­zeledve fokozatosan megtelik. Egy idős néni panaszkodik a mellette ülő fiatalembernek. — Harmadszor esett el sze­gény uram, lebénult a lába, bevitték a kórházba. A múlt­kor azt mondták, szépen ja­vul, már kezdik tanítani új­ra járni. Nade, egy 75 éves embert járni tanítani?! Nem hiszek én ebben ... A fiatalember vigasztalja: — Sose aggódjon, néni! Amilyen orvosok, ápolónők, meg amilyen gépek vannak manapság, nem lehetetlen. Jó helyen van az ura, megbízhat a kórházban! Il­idén 75 eves a Balassagyar­mati városi Tanács Kórháza. Hogyan látja a kórház jelen­legi helyzetét, s milyennek ítéli jövőjét dr. Oppe Emil, a kórház igazgató főorvosa? — Az ágylétszám — kivé­ve az elme- és idegosztályt — megközelítően kielégíti az igényeket — mondja az igaz­gató főorvos. — Viszont meg­lehetősen szűkre szabott az egy ágyra eső négyzetméter, a vizsgálók, a szociális-higi­énés helyiségek. A jövőben ezen a téren kell a legna­gyobb bővülésnek bekövet­keznie. Szakigazgatási szer­veink már foglalkoztak ezzel a kérdéssel, s az ötödik öt­éves tervben ennek megfelelő­en nagy helyet kap a kórház. Sürgős javításra szorul a röntgen, a labor és a prosec- tura, korszerűsíteni kell a belgyógyászati, a sebészeti és a fertőzőosztályokat. Kevés kórház dicsekedhet olyan jó középkáder-ellátottsággal, mint mi, s nem panaszkod­hatunk az orvosok számára és tudására sem. A modern gé­peknek pedig nem is annyira a beszerzésével mint inkább elhelyezésével van gondunk. Szendi Márta Gázos ügy... A gáz „betört” a lakásokba. Persze még jobb lenne a hely­zet, ha, lehetne folyamatosan gázpalackot vásárolni. Nehéz új fogyasztóként belépni, saj­nos nincs még kellő számú új palack. De most számítsuk le ezt a bosszúságot, s nézzük, mi a régi fogyasztóknál a helyzet? Balassagyarmatom, a TIGÄZ kirendeltségén például 10 000 régi fogyasztóért felelősek, hogy fennakadás nélkül kapja meg mindenki a teli palacko­kat. Általában 20 ezer palac­kot cserélnek egy hónapban, s bizony nem könnyű eljutni a fogyasztókhoz," hisz’ több mint félszáz községbe kell járnia a gázt szállító gépkocsinak. Has- kó Pál és munkatársai viszik a legkisebb községekben, a mi­nitelepekre is a cserélnivalót, s nemigen szokott panaszkod­ni a fogyasztó. És az őszi, téli felkészülés? Kovács Pál így mondta: „Ilyenkor kevesebb a dolgunk. Sokan már a fa- és széntüze­lésű kályháikon főznek, mele­gítenek: kevesebb palackról kell gondoskodnunk”. A gázkészülékeket javító szerelők is járják a falvakat, községeket, s nemcsak javí­tást végeznek, de ők helyezik üzembe a fogyasztók tűzhe­lyeit is. — kulcsár — A földgyaluk két műszakban dolgoznak CscaSc earBstmflS, emesiBifit o tere m^mÉw — Sajnos, keveset tudok mondani, mert néhány nap­ja vettem át az építkezés irá­nyítását — kezdi a beszélge­tést Csider János, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat 61. sz. építésvezetőségének vezetője Mihálygergén, a regionális vízmű II. szakaszának épít­kezésén. Segítőtársként kap­csolódik az eszmecserébe Sza­bó György technikus, aki a munkák indulásától kezdve itt dolgozik. Gyors számvetést készítenek az eddigi munkáról, majd Csider János a következőket mondja: — Ez évi saját termelési ér­téktervünk 26 millió forint. Ebből október 1-ig 21,9 mil­lió forint értékű munkát vé­geztünk el, aminek döntő többsége gépi földmunka volt. Háromkilométeres körzet­ben zúgnak a földnyesők, há­borgatják a földet, munkál­kodnak a kubikosbrigádok. Az öt munkagépen tíz ember tevékenykedik két műszak­ban. A tározóhoz vezető 1,8 km-es útszakasz földmunkáié tait végzik, segítenek a töltés építésében és a levágásban. Ezzel a munkával az év vé­gére elkészülnek, ha az idő­járás is kegyes lesz hozzájuk. Addigra százezer köbméter földet mozgatnak meg. Emel­lett elkészítik a kisebb mű­tárgyakat; az átereszeket stb. Az egyesített műtárgyak meg­építése a jövő év közepéig szól. Ebben az évben ebből a programból megvalósul az alagútrész és a vízkivételi to­rony. Hozzákezdenek a tározóhoz vezető közúti híd építéséhez is. Ennek a földmunkálatai már készen vannak. A ter­veknek megfelelően nyerik el végleges formájukat a tám­falak. Ebben az évben más munkához nem kezdenek. — Az előbbiek jh tervezett­nél többet, vagy kevesebbet jelentenek? — Csak a terv teljesítésére törekszünk. Ezt elérni sem lesz könnyű dolog — véleke dik Szabó György. Pedig a téli időben sem akarnak egyetlen dolgozót sem fagyszabadságra küldeni. A jelenlegi 120 fizikai dol­gozónak lesz mit tenni a földmunkálatóknál, különösen, ha olyan telük lesz, mint a tavalyi volt. — A szükséges vasbeton - munkálatokat a téli időben is folytatjuk. Előmelegítéssel és gőzöléssel végezzük ezt. Az ide szükséges gépek még a központi telepen vannak, mi­re szükségünk lesz rájuk, ad­digra itt lesznek — állítja ha­tározottan az építésvezető. — Milyennek ítélik meg a dolgozók munkaszellemét? — A Vincze Péter vezette kubikosbrigád kivételével mindegyik kollektíva új. Ez utóbbiak kompletten, brigád­ra szerveződve jöttek hozzánk dolgozni Rimócról, Varsányból és Cserhátszentivánból. Isme­rik ezt a - munkát, mert több helyen dolgoztak. Öntevéke­nyek. Akire rá kell dolgozni, annak nem sokáig van mara­dása . a kollektívában. Eddig még senkit sem kellett fe­gyelmezetlensége miatt elkiil­Cj párttitkár - új tervek Nagy lód tapaaxíalatoh Tgaz, amikor Nagylócra érkeztem még azzal a gondolattal foglalkoztam, hogy a párttitkárnak a következő kérdést teszem fel: hogyan ké­szült a pártalapszervezet az idei tömegpolitikai oktatásra, mit tettek eddig az oktatás sikeres megkezdéséért? Ami­kor azonban Hadra Ferenccel, az alapszervezet titkárával, a községi iskola igazgatójával találkoztam, s alig néhány gondolatot váltottunk, elálltam ettől az elképzeléstől. A ma­gyarázat is adott. — Alig egy hónapja kerül­tem az alapszervezet élére. Kezdő ugyan nem vagyok a pártmunkában, de a párttitká­ri tisztség már sokkal többel jár, mint a korábbi vezetősé­gi beosztásom. Őszintén? Most kezdek tapogatózni, ismerked­ni azzal, mi is most már a jogom, a kötelességem. Ebben a munkában némi objektív dolgok még gátolnak, de ezek viszont nem olyanok, hogy azokat mielőbb meg ne le­hessen szüntetni. Csak egy dolgot: Egy hónapja, hogy megválasztottak alapszervi tit­kárnak. A párthelyiségbe még nem tudok bemenni, mivel nem történt meg annak hiva­talos átadása. Mondjak mást? A kíváncsiság is hajtott, hogy többet tudjak meg a nagylóci alapszervezet titká­ráról, aki mint iskolai igazga­tó vállalta ezt a tisztet. Meg­tudtam róla, hogy 1937-ben Nagylócon kezdte a tanítást, azóta is közöttük él. Érthető, hogy ismeri az embereket, né­hány generáció már felnőtt az iskola padjai közül. Párttag­ságának kelte 1946. január, szinte a község felszabadulá­sával azonos. És még vala­mit: nem túlzás, de Hadra Ferenc 1948-tól szinte megsza­kítás nélkül tagja a pártalap­szervezet vezetőségének, szá­mos komoly funkciót is betöl­tött azóta. — Igaz, meglepetés volt számomra a párttitkári funk­ció, de úgy érzem, az alap­szervezeti titkári funkció és az iskolaigazgatói beosztás teljesen megfelel egymásnak. Itt is, ott is a tömegekkel kell foglalkozni. És mindjárt itt szeretném megjegyezni, hogy a kollégáim itt az iskolában ne a párttitkárt, hanem az is­kola igazgatóját lássák ben­nem, de csak itt, az iskolán belül. Egy taggyűlésen már más a helyzet. Ott egyenlő párttagok vagyunk. Aztán a terveiről faggatom Hadra Ferencet. Hiszen a gondok mellett terveknek is kell lenniük, mert nem Ids alapszervezetről van szó. A párttagság 61 tagú. A terme­lőszövetkezeti tagok száma alig haladja meg a húsz főt. A többi alkalmazott pedagó­gus. Az alapszervezetnek amel'ett, hogy a község politi­kai életét irányítja, befolyá­solja, legtöbbet a termelőszö­vetkezetért kell tennie. — Mi érezzük is ennek szükségességét. A közös gaz­daságunk mérleghiányos volt az elmúlt gazdasági év ered­ményei alapján. Ügy érzem, most jó úton haladnak ott is. S mivel a megválasztásom óta még sem taggyűlés, sem vezetőségi ülés nem volt, most azt tervezem, hogy az alap­szervezet vezetőségével egyet­értésben, s munkatervünknek megfelelően először a terme­lőszövetkezet elnökét számol­tatjuk be az őszi munkák végzéséről, s arról, hogy mit is tettek a szanálás után ho­zott határozatok végrehajtá­sáért. Ehhez a munkához ter­mészetesen megadjuk a tőlünk telhető legnagyobb segítséget is. Más elgondolás is akad az alapszervezet titkárának tar­solyában. Talán nem is fon­tossági sorrendben mondja el terveit. — Rövidesen elkezdődik a tömegpolitikai oktatás. Mi er­re is felkészültünk. Három oktatási formát biztosítunk. Ehhez négy olyan propagan­distánk van, akik vagy az es­ti egyetemet, vagy a szakosító tanfolyamot is elvégezték már. Az időszerű kérdések mellett biztosítjuk a gazdaságpolitikai tanfolyam megindítását, a tö­megek számára pedig a téli tanfolyam a legmegfelelőbb. A háromhetes téli tanfolyamon átlag 40—80 fővel számolunk, a másik két oktatási formára mintegy kilencven párttaggal és párton kívülivel. Ügy érzem, ez nem rossz arány a község­ben. Azt már hangsúlyoztam, hogy Hadra Ferenc alapszer­vezeti titkárnak nagy gyakor­lati tapasztalata van a párt­munkában — maga fogalma­zott így: sok párttitkárt vezet­tem már kézen fogva, hogy megtanulja a pártmunkát, a vezetést. — Mégis, most kez­dőnek számít. Tervei azonban így is jók. — Számunkra egyik igen fontos feladat, hogy helyére tegyük a községi KlSZ-alap- szervezetet. Innen kapjuk az igazi utánpótlást. Eddig ' saj­nos, az volt a gyakorlat, hogy választottak és leváltottak KISZ-titkárakat. Novak Tibor személyében úgy érzem, most megtaláltuk azt a fiatalt, aki képes lesz a vezetésre. Ügyes fiú. Ismerem községünk ifjú­ságát. Ügy is fogalmazhatnék, hogy hegyeket lehet velük megmozgatni. Ezt az energiát pedig hasznosan kell kihasz­nálni. Ne csak egyoldalúan, bálok szervezésében merüljön ki a KISZ-élet, politikai' tar­talommal kell megtölteni. Ép­pen ezért rendezni kívánjuk' a KISZ-szervezet és a művelő­dési ház kapcsolatát, rendet kell teremteni a község sport­életében, ami az utóbbi idő­ben szétzilálódott, annak elle­nére, hogy itt, ebben a' köz­ségben tradíciója van a sport- mozgalomnak. .. — Ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen a község­ben. az szükséges, hogy erő­sítsük alapszervezetünket is. A párt munkás jellegének erő­sítésére törekszünk, jobban, mint eddig. A termelőszövet­kezet tagjai közül szeretnénk erősíteni létszámunkat, főleg nőkkel és fiatalokkal. Egy nő már kérte a felvételét, rövide­sen a vezetőségi ülés dönt, hogy a párttagság elé vihes- sük felvételi kérelmét. Itt vannak a tömegszervezetek is. Számos jó aktívát tartunk nyilván. A tömegek előtt el­ismert munkával alkalmassá tesszük őket arra, hogy párt­tagok lehessenek. Most már csak a bizonyításon van a sor, amire rövidesen sor is kerül. Egy megerősödött pártalap­szervezet, a tömegekkel együtt sokra képes Nagylócon is. . Üj párttitkár, új tervek. Ügy érzem, jó úton indult- el Hadra / Ferenc alapszervezeli titkár, iskolai igazgató. A párttagokra, a tömegekre tá­maszkodva nagy eredmények­re képes egy alapszervezet. Somogyvári László leni — mondja Szabó György, majd így folytatja: — Ha a szükség úgy kívánja, akkor megnyújtják a munkaidőt is. 5z azonban nagyon ritkán fordul elő. — Jelenleg napi 1 ízórás mű- ■zak van. Október 15-től ki­rne és, fél1 órás lesz, utána fo­: valósan nyolc órára esők­en — veszi vissza a szót Csi- ier János, majd hozzáfűzi, hogy a meglevő létszám ele­gendő lesz a jövő évben meg­növekvő feladatok elvégzésé- uez is. Csupán az összetétel­ben lesz némi változás. A munkásokat ide. Mihály- ergére és a salgótarjáni ■étkezéshez autóbusszal szál- újak, amiért • havonta negy­venezer forintot fizetnek ki. — Miért nem maradnak itt, a munkásszálláson? — Ragaszkodnak a napi ide- ■ Hazaszállításokhoz. Ez volt a kikötésük, amikor munká­ra jelentkeztek hozzánk — hangsúlyozza az építésvezető. Ezt a pénzt fel lehetne más- i is használni. Közvetve ónban ez is beletartozik a munkások életszínvonalának alakulásába. A nap már lebukni készül ” hegyak rpögé, A kubikos- r igád ok laásan abbahagyják -i munkát és készülődnek ha­vi felé. Távozásukat a föld­gyaluk messzehangzó zakato­lása kíséri. V. K. NÓGRÁD — 1972. október 20., péntek 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents