Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
Különhintón a híró meg a híróné — NEM SOKAN dolgozunk itthon, az alapszervezetből összesen csak öten. A nap nagy részét másutt töltik a fiatalok, s úgy látom, hogy nem kötődnek erős szálakkal haza, Diósjenőre. Van olyan tapasztalatom, hogy szórakoz- ami az újdonság erejével hatott készülünk, szeretnénk, ha aa egyik nagy erősségünk, a lá- a program. Azt nyok tánccsoportja lenne, érdemes ilyeneket — Az az igazság, hogy nem kedő után megkérdeztem egy fiút, hogy érezte magát, hogy tetszett mondta. máskor is csinálni, lekötötte őt, meg a többieket is, s egy panaszkodhatunk, sok segítsé- sereg olyan dolgot hallottak, * ' get kapunk a falutól. Van szép klubunk, s rendszeresen ni is szívesen eljárna^ a köz- rájuk. Szinte melegem lett ^utalják^ a néhány^ ezer^ foségből. Szeretném, ha jobban hazatartanának, itt találnák hiába csináljuk, meg a társaságukat, a műve- gyerekeknek, tődési, szórakozási lehetőségeket. az örömtől... Akkor hát nemtetszik a — Nem azért mondom ezt, hogy piros pontot szerezzek magamnak, hogy úgy ismerjenek, mint aki minden lében kanál, és hogy jó statisztikákat csinálhassak. Az a lényeg, hogy olyan programokat adjon a gyerekeknek a KISZ- amiből műveltséget kutatómunkát végeztünk. Fel— MINDEN szerdán klub- foglalkozásokat tartunk. A kultúrral közözesen előadássorozatot indítottunk el. Az előadások is a legkülönfélébb témákról szólnak, hogy mindenki megtalálja köztük a nekivalót. rintos anyagi támogatást is. Ezért most már nekünk is kell valamit mutatni. Társadalmi munkázunk, és ami a legfontosabb : minden feladatunkat igyekszünk úgy megoldani, hogy annak semmi híja ne legyen. Ez a politikai oktatásokra épp úgy vonatkozik, mint a táncos, játékos programokra. — KORÁBBAN az volt itta — Legutóbb meg valóságos gyakorlat hogy minden munka a KISZ-titkar nyakába szereznek, megtanulnak mindenütt nyitott szemmel járni, a dolgokat úgy értékelni, ahogyan kell. Kapjanak itthon olyan pluszt, amit máshol nem kaphatnak. Azt hiszem, jutottunk is már egy kicsit előre. Abból gondolom, hogy olyan fiatalok is eljönnek már például politikai oktatásra, akik korábban a klubban csak a magnót kapcsolták be, s ez tökéletesen elég is volt nekik. kerestük a faluban az öregeket, s a régi szüreti mulatságokról kérdeztük őket. Az ő emlékeik alapján szerveztük meg a szüreti felvonulást. Két szekeret „megtöltöttünk” lányokkal, különhintón ment a bíró meg a bíróné. Volt dobos is. A falu több pontján szakadt. Amióta én látom el ezt a tisztet, van segítségem. A szervezetben mindenkinek megvan a maga külön feladata, amit csinál. Jómagam világéletemben ténykedtem az ifjúsági mozgalomban, ez a megálltunk, a dobos megverte „titkárság” már az eddigiek a dobot, és tréfás mondóké- egyenes folytatása. Egyébként kát kiáltoztunk. Azt mondták idén végeztem a rétsági gim- az öregek is, igazán korhű volt. — Űjabban szellemi vetél- —A legújabb ténykedésünk kedőket is rendezünk. Sokféle az, hogy tánccsoportot alaki- kérdést szedünk össze, de tunk a KISZ-es lányokból, nem törekszünk túlságosan közösen a VILTÉSZ alapszer- magas szintre. Legalábbis vezetével. Harmincketten le- egyelőre nem. Az egyik vetél- szünk. Kulturális szemlére náziumban. (A beszélő: Tóth Irén, a diósjenői _KISZ-szervezet titkára. a községi tanács igazgatási előadója.) Lejegyezte: Szendi Márta Emlékezés Dérynére A közelmúltban emlékezett az ország az első magyar operaénekesnő — Déryné Széppataká Róza halálának századik évfordulóján -*■ küzdelmes életére, sikerekben gazdag művészi pályafutására. A televízió, a rádió, valamint az újságok bensőséges szeretetet és tiszteletet sugárzó műsoraikkal rótták le kegyeletüket kora legnépszerűbb művésznagysága előtt. Az évforduló közelsége és Toinay Klári. Kossuth-díjas színművésznőnk rádióban elhangzott Dérynére-emlékezése juttatta eszembe, hogy éppen ezekben a napokban, 137 évvel ezelőtt, 1835. október 18— 19—20-án a megyeháza avatásának háromnapos ünnepén Balassagyarmat vendége volt Déryné Széppataki Róza is. Ez az évforduló teszi tehát időszerűvé itt is a megemlékezést. A történet felidézésére pedig az 1835. évi Honművész 89—90—91. számai adnak hiteles alapot, amelyek részletesen közlik a „Balassa- Gyarmatni örömünnep” leírását. E megemlékezés — főleg kultúrtörténeti — érdekességei közül itt csupán azokat mondom el, amelyek Déryné szereplését idézik: „Ugyan ezen estén vevénk részt a’ megye státusai által ide különösen meghívott mis- kolczi magyar színész társaság által a’ megyének ideig- leni teremében adatott 5 fel- vonásos mulatságos vitézi színdarabban. Ezen inneplés- re meg vaiának híva kedvelt Dérynénk, Bartha, és Telepi urak is, a’ budai színész társaságnak előkelőbb tagjai;’’ A közönségről ezt írja: „Nézőink a’ sáros idő, és egy pengő forintos bemenetdíj (!) daczára is elegen voltak; de még se tölté be a’ nézöter- met. A’ darab melly adatott, volt „bárson czipő.” Az említett mű Metta szerepét „Dérynénk” alakította. Érdemes felfigyelni arra, hogy a korabeli tudósító a művésznő nevének leírásakor legtöbb esetben a „Dérynénk” alakot alkalmazta. Bizony ez sok mindent elárul! Az első szám befejezése után íme a kritika: „Dérynénk szerettető, öröm- teljes, magaviseleté a’ nézőket »éljen!« először »bravo!« — később »helyes« kiáltásokra gerjeszté.” Az ünnep második napján, ményeiről a krónikás — em„október 19-én” —, amelyen Nógrád megyén kívül megjelentek: Pest, Heves, Gömör, Borsod, Zólyom és Hont szomszédmegyék küldöttei is — folytatódott az előadás: „Ebéd után nem sok időre adatott a’ színész társaság által mulatságos tánczczal, szavalással elegy énekes időtöltés. 3 szakaszban: Első szakaszban 1) Párisi Jánoslítsük meg nevét is: Vértesi — csupán ennyit közöl: „Színészeink a »szerelem-féltés áldozatját« adták és a táncmulatság, mint tegnap bérmentesjegyek kiosztása mellett ismételtetett.” Egy dologban azonban biztosak lehetünk. Abban, hogy a „Balassa-Gyarmathi őröm- ünnep”-et — a szépet és kulból Dérynénk magány dalja túrát igénylő közönség részéigen derék volt. Második sza- re — teljessé és íelejthetet- kaszban: Eliza és Claudióból lenné Déryné tette. — hármas dal Déryné, Klára, és Latabár által. Ezen utósónál hibázott a’ férjfias hang. 3) Portiéi némából Déryné magánydalja tapsokat és éljent! aratott.” Halálának 100. évfordulóján Jászberény küldöttsége és Miskolc közönsége koszorúkat, virágokat helyezett el az Avas aljában pihenő, és örök álmait alvó művésznő sírjá- Mint mindenütt az ország- ra. Mi, a sikeres balassagyar- ban, amerre járt, nagy sikert may szereplésének 137. évfor- aratott Déryné, Balassagyar- , .... ..... . ...... maton is. Zúgott a taps, har- dulojan e történet rövid felsogott az „éljen!” felkiáltás, a idézésével adózunk Déryné „helyes” és a „bravó!”. De emlékének, Széppataki Róza volt egy kivétel is. A máso- emberi nagyságánaki és cso_ dik szakasz 5. száma, amelyről mivel igen hosszú volt, s már a korábban is említett „férfias hang híjában levő partner — nyilvánvaló indisz- ponáltsága miatt is — a tudósító röviden ezt írja: „Andronicóból kettős dal: Déryné, és Latabár által — már meg is untuk.” Majd így folytatja: „és hogy a’ sok szép is unalmat szerez, magok is elismerték színészeink;” Nyilván a műsor összeállítói nem vették figyelembe a gyakorlat által bizonyított' fenti igazságot. így a szereplők a helyszínen voltak kénytelenek műsoraikon változtatni és a program szerinti újabb kettős helyett: „Szállási Lajos úr divatos magyar tánczával lépe fel, s a’ tapsok közötti ismételtetés volt jutalma köz tetszést nyert derék tánczosunknak.” E remek magyartánc után ismét Déryné lépett a közönség elé. „Minka magány dalja, mely- lyet Dérynénk gyönyörű változásokkal zengett-el »he- lyes«-lésre méltatott.” Üjabb siker, és „Dérynénk” meghódította a balassagyarmatiak szivét is. Nagy kár. hogy a 3. nap művészeti esedálatos művészetének. Kmetty Kálmán UuU Ádám apánk és gyermekei A Táncsics Kiadó gondozásában immár második kiadásban jelent meg az amerikai Roark Bradford „Ádám apánk és gyermekei” című munkája, amely tulajdonképpen két könyv egybeolvasztása, mert ebben láttak napvilágot „Az öreg Dávid király és a filiszteus legények” című kötet kis elbeszlései is. Már a kötetcímek is jelzik. hogy itt bibliai történetekkel találkozik az olvasó, olyan írásokkal tehát, amelyek az O- és Űjtestamentum- ban fogalmazódtak meg. Manapság egyre többen varrnak, akik azt vallják, hogy a Biblia anyagát valamilyen formában tanítani kellene a ma emberével is. Egyrészt, mert ezek tulajdonképpen az emberiség történetének egy- korszakát vetitik elénk és függetlenül vallási célzatuktól. nagyon sokat elárulnak a kor gazdasági, egészségügyi, szellemi életéről is. Másrészt szegények, az elnyomottak igazságáért harcoljanak. A mű alcíme „Mesék azokról az időkről, amikor a,z Űr még úgy járta a földet, mint akármelyik más embere” — már utal arra. hogy itt az Ür, aki ugyan fehér ember, de mégsem az a mindenek felett álló hatalmasság, akit csak hódolat illet meg. A történeteket át- meg átszövő anakronizmusok is világossá teszik a szerző mondanivalójának maiságát. zik magukat arra, hogy minden bűnt és bűnöst ‘ kiirtsanak a földről, az Űr lehűti lelkesedésüket. Ha minden bűnöst megmentettek akkor „nektek púk nem lesz miről prédikálnotok”. Ha senki sem lenne rossz, nem lenne érdemes jónak se lenini, mert senki se venné észre a dolgot. ..Bizony mondom nektek, mikor megteremtettem a Sátánt, hogy az megteremthesse a bűnt, tudtam, mit teszek.” A könyvet átszövi a mai így a teremtés mítoszánál amerikai törvényekre való hi- Adám „megalkotása” után az Űr azért tartja szükségesnek a nő megteremtését, egyedülálló férfiakat használhat a farmon. „Az ilyenek egész éjjel nők után vatkozások sora. A választási törvények faji megkülönböz- mert tetést célzó paragrafusaivá! nem Egyiptom . történeténél' találkozunk, a „veszélyes és gyanús egyénekre” vonatkozó szaladgálnak, és amikor itt a cikkelyekkel a prédikátorokat reggel, álmosak a munkához”, sújtják stb. Majd a bűnbeesés és a kiűzetés után arról olvashatunk, hogy Ádám apánk az áradás elleni védőgáton próbál munkát kapni napi hat centért. Ha az emberek bűnbe esa Biblia ismeretének hiányá- , .„ , „ __... ... b an sok-sok irodalmi alkotás nek a seriffel fenyegetik okét es ha mar ez sem segít, akielk-éprendszere, célzásai érthetetlenek az olvasónak, ha nem Ismeri ezeket a „szent" történeteket. Nos Roark Bradford bibliai történeteiből elsősorban nem az ókori világot, hanem a mai Amerika életének egy részét ismerheti meg az olvasó. Szerzőnk 1896-ben született az amerikai Tennessee államban, bírói családból. Apja ültetvényén és meglehetősen kalandos élete folyamán volt alkalma megismerni a négerek gondolat- és érzésvilágát. Tapasztalni kellett azt is, hogy az elnyomott négereknek szinte évszázadokon keresztül egyetlen szellemi tápláléka a Biblia volt. S mert az irodalom a lélék tükre, nem csodálkozhatunk, ha a . nyomorúságos körülmények roastrozassal A négerek mindenütt a rö- vidébbet húzzák és ezt szinte természetesnek is tartják. Bálám nem győzheti le az ellenséget. hisz1 a fehérek ott vereséget szenvedtek, az Űr a legkisebbre összezsugorodott kukoricakenyérrel gonkor az Űr csodás tettekkel doskodik néger tanítványáigyekszik javítani. így törté' aik ez Bábel idejében is, amikor a káromkodás már olyan méreteket ölt, hogy ezt nem lehet elviselni. Ábrahám úgy gondolja, hogy az Űr némasággal bünteti az embereket Nem ez történik, mert a némák „jelekkel is káromkodnak, ha kell”, ezért valamennyiből külföldit csinált akik nem értették meg egymás káromkodását, ezért a torony építését abbahagyták és elmentek Európába, ma is ott élnek különböző országokban. A jó szamaritánusról szóló példabeszéd a harcrakész tanítványok leszerelésére szolgál. Az Űr a hébereket és tanítványait állandó, kemény igyekszik felközött élő, uraiknak kémé- aőatuk véghezvitelére alkalmassá tenni. Am amikor a nyen dolgozó négerek a kegyes történeteket saját képzeletük szerint átgyúrták, prédikátoraik modernizálták, s akárcsak a valódi népköltészeti alkotások, sajátosan továbbformálódtak. Bradford könyvei bőven áradó humoruk mellett azért lehetnek népszerűek, mert becsületes, haladó szellemű írások. Nem az a szándéka, hogy profanizálja a bibliai történeteket. hanem, hogy azok aktualizálásuk révén megtelhessenek szociális tartalommal és egyértelműen a tanítványok alkalmasnak érről. amikor a fehérek asztalára sült húst és fehér kenyeret varázsol. S így szinte már természetesnek tartjuk, hogy az egyház alapítása során Démás, a néger lesz az, aki az Űr elé cipeli azt a hatalmas sziklát, amelyből ő ugyan sorsa jobbrafordulá- sát reméli, de az Űr csak arra tartja alkalmasnak, hogy arra a néger a minden időkre fennmaradó templomot fel- épithesse. Leo Taxii „Szórakoztató Biblia” című könyve óta az „Ádám apánk és gyermekei” az a mű, amely a legjobb szolgálatot teheti ateista propagandánknak, de egyúttal az amerikai négerek politikai harcának is segítője. Gazdagon áradó humora miatt is ajánljuk az olvasók figyelmébe. Csukly László A hét könyvei EUROPA. Dickens, Charles: Bűnözés Amerikában. — Esz- Örökösök. — Dumas, Alexand- tétikai kislexikon. MAGVE- re: Bragelonne vicomte, vagy Tö. Kazimir Károly: A néptíz évvel később: — Fühmann, művelő színház. — Kovács Franz: Oidipusz király és más Endre: Népek országútján. elbeszélések. — Grusas, Juo- Válogatott tanulmányok. — zas: Leány, galambokkal. Elbeszélések. — Hammett Da- shiell: A cingár feltaláló. Bűnügyi regény. GONDOLAT. Egri Viktor: Égő föld. Regény. KOSSUTH. NóGRÁD - 1972. október 15., vasárnap Ne Félj TŐLÜK. Xl/RV. Fia VELD. HOO.Y &74MULH4lt Reineck, Karlheinz: Ki ölte meg Isolde Cavaltinit? Bűnügyi regény. — Thiery Árpád: Művelt oroszlánok. Elbeszélések. SZÉPIRODALMI. Gergely , Sándor: Pereg a dob. Regény. Clark, Ramsey: Hegedűs Géza: Valló Bonifác történetei. Elbeszélések. — Homérosz: Odüsszeia. — Szabó Pál: Nyugtalan élet. Második könyv. ZRÍNYI. Godó Ágnes: Magyarok a jugoszláv népfelszabadító háborúban. — Michalski, Henryk: Az atomháború első száz órája. Újabb táncos- győzelem született Három C osztályos táncospárt tarthatnak már nyilván ezentúl Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az itt működő társasági táncklub új oktatója Filla Edéné lett. Tavasz óta lelkes tanulás és élénk klubélet folyik a művelődési házban. Kimagasló sikerek is tükrözik ezt a dicséretes tevékenységet. C kategóriás minősítést (ez a legmagasabb) nyert két pár, sőt a harmadik győzelmi minősítés is megszületett a napokban Budapesten, a Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett területi társastáncversenyen, ahol Dorogi István és neje C kategóriás pár lettek. Ugyanakkor középdöntőbe jutott Legény tmre és Vaszelka Mária is, akik szintén a balassagyarmati táncklub jó hírét öregbítették. — kés -»
