Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
I „Küldtek kendői szépet a fejemre... is, 95 A kanári daloJóaggzony A K AZ ARI falukép még nyezet, a gerendák kékre í;stnem is egészen húsz évvel ezelőtt más volt. Több esővetős, Céloszlopos tornácú házat láthattunk, mint ma. Tűnőben az utcakép palóc festőisége, a látogató talán bánja, akik t festői házakban , éltek, nem bánják. A régi házakból mi ve. A kék égbolt lehetne, de már régen festették, egy szil villanykörte lóg le onnan, a szoba közepe táján. Egyik saMég Angolországból is voltak itt, ismernek engem a világon, aranyos madaram, küldik a leveleket. Még hajóskapitánnyal is táncoltam Eszterrokban ágy, másikban tűzhely, gomban. Voltunk vagy hétrajta néhány hideg fazék. Nem ég a tűz, — Én vagyok az a daloló-, siinkább csak a főutcán talá- rató-, fonóasszony. Család néllunk néhányat, a faluban ösz- szesen tíz-tizenötöt. Kazáron hatszáz épület van, lakás több Egy évben hat-hét új ház épül Kovács Bander Vilmost keresem a bolt előtt. Meg itt van egy öreg híd, régi kút — inkább csak mosásra használ iák a vizét, nyomós kút a túloldalon —, kocsma, autóbusz-megálló. Alacsony férfit szólitoic meg. Fakó, kék vászonruha, orrán szemüveg, kezében sza- Pyor. Nyújtja a kezét. — Én vagyok Kovács Bander Vilmos. Szervusz, kedves rokon. Mit is mondtál, mi a neved ? Mondom, mit akarok. Csak beszélgetni akarok, ha lenne ideje. Sok ideje van, nyugdíjas. A felesége is szívesen lát, mondja. Fogja a karomat, csati menjünk. Kenyérért jött, még nincs kenyér. Ha van .is, sokszor keletien, sületlen, ehetetlen. Kellene jobb kenyér, mit csináljanak az öregek, ha csak ez van, akkor kiflit egyenek’ Azt mondják, népi ép'tKe- zés. A ház 1897-ben épült, Kovács Bander Vilmos apja építette. Ilyen öreg. Kovács Bander Vilmosné az utcai szobában fogad. A szobaasztal leterítve hófehér, tiszta terítővei. Az asztal alatt három zöldes héjú sütőtök, amott egyik lóca alatt is még néhány. A menykül vagyunk, csak ez az öreg házunk van. Nem sok a nyugdíj, kilencszáz forintot kapunk. Mikor úgy elmegyek erre, vagy arra, aranyos madaram, folyik a pénz a semmiért, nagyon soká van egy hónap. Ruhám? Amit az édesanyám adott. Maholnap ránk- omlik a ház, javítani kellene, de ki csinálja, se pénz, ember. Sehova se járunk, a templomba. De hozzánk sokan járnak. . TÉNYLEG sokan, rádiósok, néprajzosok, diákcsoportok. Volt itt már Boros Ildikó, Andor Éva, Lakatos Sándor, ki győzné elsorolni. Sándo Bó- di Margit — Kovács Bander Vilmosné leánykori neve — ezren ott a szép ünnepségen. Én meg féltem, hogyan megyek én fel a hajóra azon a hídon, bánkódtam. Mi az, nagymama, kérdezte a kapitány. Mondtam, félek, letörik a híd. Azzal átvitt. Tud-e valamit táncolni, énekelni? Ügy táncoltam vele, mint a kuruc. Nekem, kedves madaram, nincs gyerekem, csak sok' cifra ruhám van. Meg az uram egyik szeme, a másikkal nem lát, Mizserfán a ?e csilléket kente, a szeme ott sósak rült meg, arra nem kap semmit. Nem kaphatna valamit? A ház körül csak a zöldség, négy kosár krumpli, egy kosár kukorica terem meg, van hat csirkém. Az édesanyámtól, meg a nagymamámtól tanultam a nótákat. Az édesanyámat Kiskakukk Máriának, a nagymamát Sándor Teréznek énekelt a rádióban, nótáit hívták, aranyos madaraim. Hámagnószalagok, jegyzetfüzetek őrzik. Több mint félezer nótát tud, háromszázat már őri2nek a gyűjtők. Nemcsak a nótáit gyűjtik. — Elvitték a sok edényemet, aranyos madaram, korsót, tejesfazekat. Már tízszer sirattam el az uramat is. Itt volt Béres János, előbb dalolni kellett, aztán fontam. A hokedlira feltettem egy másikat, felöltöztem feketébe, énekeltem a siratót. Akkor ebédeltünk roméves kislány voltam, felmásztam még a fára is, hogy jobban hangozzék az ének. Hányszor letört alattam az ág. Van kedves nótám, aranyos madaram, de most nem mentem a kamrába egy sárga tojást megenni, hogy tisztább legyen a hangom. A ház padlásán benéz az ég. — Hát benéz — mondja Kovács Bander Vilrfios. — Itt húzódunk meg mindig az asz nDózsa népe, bontsd ki zászlód . .* Üj Dózsa-szobrot avattak Balassagyarmaton Délután nagyszabású csillagtúra Űttörőharsonások köszöntésével kezdődött meg tegnap délelőtt 10 órakor a balassagyarmati Dózsa György úti Általános Iskolában a Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmával rendezett ünnepség. Az úttörőegyenruhát viselő iskolások mellé az óvodások is felvonultak, hogy részt vegyenek a megemlékezésen. Az ünnepségsorozat, amely- lyel a balassagyarmati diákok az 1514. évi magyarországi parasztháború vezérét, történelmünk kimagasló alakját ünnepelték, már szeptember 28-án megkezdődött az iskola életét bemutató nagyon érdekes és színvonalas kiállítás megnyitásával. Ezt követte tegnap Dózsa György szobrának leleplezése és az ünnepi műsor az iskola parkjában. Az ünneplő közönség előtt Zsidai László, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Szólott arról, hogy Dózsa György személye, forradalmi példája a magyar parasztságról, a magyar népről vall. Mert Dózsa seregében együtt küzdöttek a magyarok, a szerbek, a hor- vátok, románok és más Duna-menti népek elnyomott fiai. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a feudális erők, amelyek nem vállalták a török elleni harcot, a jobbágyok hadbavonulását is igyekeztek akadályozni. Így szélesedett a török elleni harc parasztháborúvá, antifeüdális, forradalmi megmozdulássá. A parasztháború dicső korszaka marad' történelmünknek, Dózsa emlékét sem elfeledtetni, savanyú babot, mindenkinek szonnyal, ebben a szobában, adtam. Küldtek már nekem ide is már befut a víz, a má- kendőt is, szépet, a fejemre, síkba még jobban. Ide jutott a sorunk. Mikor a jegek estek, estek befelé. A cserepek nem jók, a fejem szédül a szememtől, nem mehetek tetőre. Ha jönnek a zivatarok, a jegek, ez már olyan, mint a korpa. MONDJA SZÍVESEN, kedves-melegen a daloló-, sirató-, fonóasszony: — Ebédeljen velünk, ara' nyos madaram, van kényé rünk, főtt kukoricánk. Szívesen elfogadnám, de más dolgok után kell men nem. Indul velem Kovács Bander Vilmos is. Jön a boltig. Egy kenyérkét visz haza a boltból, ha már megjött. Tóth Elemér Nagy Géza szobrászművész Dózsa-szobra Ady Endrére gondolni. Dózsa György szelleme a szocialista Magyarországon kapta meg igazán az őt megillető méltó helyet történelmünk nagy személyiségei sorában. Ezt követően lekerült a lepel Dózsa György most felállított új szobráról, Nagy Géza szobrászművész alkotásáról. A szoborleleplezést koszorúzás, ünnepi műsor, majd a Dózsa szülőföldjéről hozott kis fenyők elültetése követte. Délután a város úttörőcsasem bemocskolni nem lehe- patai nagyszabású csillagtúrát tett, mert az tovább élt a népben és tovább élt a marendeztek, amelyen közel ezer diák vett részt, megemlékezgyar történelem és irodalom ve a fegyveres erők napjáról is. Az ünnepségsorozat ma vetélkedővel, holnap pedig sportműsorral folytatódik. legnevesebb alkotóinak müveiben. Elég Eötvös Józsefre, Petőfire, Derkovits Gyulára, NÓGRÁD - 1972, szeptember 30- szombat [ •• lumpi KISZ-laggyűlés A fegyveres erők napja tiszteletére ünnepi KISZ-taggyűlést rendeztek a pásztói Kézműipari Vállalat fiataljai. Az ünnepélyen Robotka János, a munkásőrség oásztói járási parancsnoka tartott előadást a fegyveres testületek történetéről, fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. Az egybegyűlt fiatalok kérdéseket tettek fel a munkásőrség szervezeti életével kapcsolatban és virággal köszönték meg az értékes beszámolót. Ezután a KISZ-titkár is mertette a tagokkal a kultúrház október havi ■ programját, amely jó lehetőségeket ad a brigádoknak kulturális vállalásaik teljesítésére, Hogy zavartalan legyen az oktatás AZ ÜJ TANÉV elején járunk, az oktatási intézmények falai még árasztják a felújítások, tatarozások utáni friss illatot, a szertárakban, termekben új szemléltető eszközök, berendezések szolgálják az oktatást, nevelést, a katedrán több mint száz új pedagógus áll. Bizony, sok-sok gonddal járt az 1972/73. tanév tárgyi előkészítése is, s gondjaink ellenére elmondhatjuk, a tanácsok igyekeztek tőlük telhetőén mindent megtenni, hogy zavartalan legyen a tanév kezdése, s még inkább a folytatása. A tanácsi önállóság adta lehetőségeket kihasználták, s a rendelkezésre álló eszközökkel igyekeztek úgy gazdálkodni, hogy az oktatási intézmények működési feltételeit nieg- teremtsék. Az iskolák körül mi a helyzet? Több intézmény elavult, régi épületben, volt kastélyban működik. Nógrád megyében az iskolák csaknem a fele eredetileg nem ilyen célra készült. Ebből következik, hogy karbantartásuk, felújításuk nagyobb anyagi megterheléssel jár. A gondok ellenére — nem utolsósorban a társadalmi megmozdulással —, az oktatási Intézmények épületeinek nyári karbantartása, tatarozása a tanév kezdése előtt befejeződött. A tervezett felújítások tehát megvalósultak. A megyében egyedül a Csécsel Általános Iskola felújítása nem fejeződött be, itt az oktatást más épületekben kezdték meg. A megyében összesen beruházásból és felújításból nyolc tanterem épült, Dejtáron négy, Mátra- szőllősön és Sóshartyánban kettő-kettő. Jelentősebb felújítások voltak Pásztón, az I. számú iskolában, Mátraszőllősön, Csecsén, Nagylócon, Ságújfalun és a balassagyarmati Balassi Gimnáziumban. Örvendetes az a tény, hogy ez évben Salgótarjánban és a megyében másutt is, az üzemek, vállalatok támogatásával közös erőforrásból valósultak meg karbantartások, beruházások. Így valósult meg például 200 óvodai- hely-bővítés, hét óvoda, és két általános iskola karbantartása. A megyében több községben a szülők közös összefogással társadalmi munkában végezték a nagytakarítást, a játszóterek, iskolaudvarok rendbe hozását. A salgótarjáni óvodaépítési, -felújítási társadalmi tevékenységen túl, még említhetünk példákat. Balassagyarmaton óvoda épül, mintegy ötmillió forint költséggel, ennek felét a Kábel Művek adja, terv szerint 1973- ra készül el. Salgótarjánban a Csizmadia úti Általános Iskola, s a cserhátszentiváni iskola nyári karbantartását a ZIM végezte. A zagy- vapálfalvi iskolán a BRG, a síküveggyár és a gépgyár dolgozott, s még sorolhatnánk a nagyszerű példákat. Megmozdultak a szülők, s a falvak lakói is, például Szandán, Szandaváral- ján, Csitáron. Az oktatási feladatok korszerűbb és magasabb szinten való megvalósítása érdekében a megyei végrehajtó bizottság a múlt évi pénz- maradványból csaknem kétmillió forintot adott az ágazatnak szemléltető eszközök beszerzésére. E beszerzések folyamatban vannak. Az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása és anyagi megbecsülése ugyancsak igen szorosan összefügg a feltételek megteremtésével, a jó munkahelyi közérzet kialakításával. Nógrád megye sok-sok kis településsel rendelkezik, amelyek nem vonzóak a fiatal, végzett pedagógusoknak. Számos intézkedés éppen ezért azt a célt szolgálja, hogy mind világosabbá váljék pedagógusaink előtt: megbecsülik őket, számítanak rájuk. Megalakultak például az oktatásügyi törzsgárdák, melyeknek megyénkben összesen 1116 tagja van. A törzsgárda tagjai részére a tanévnyitón csaknem másfél millió forintot osztottak ki. OTP-kölcsönre 43, a fenntartási költségvetésből tíz, összesen 53 pedagóguslakás épült, illetve épül év végéig Nógrád megyében. Az alacsony fizetésű kisegítő állományba tartozó dolgozóknak az évi háromszázalékos bérfejlesztési lehetőségen felül további béremelési lehetőséget biztosítanak. A pedagógusok területi pótlékát január 1-től tovább emelik. Letelepedési segélyt eddig 21 pedagógus kapott, 6300 forint átlagban ENNEK ELLENÉRE, még mindig gond. hagy kevés a szakos nevelő, s ez a jöYŐ problémái közé tartozik a további években is. Még egy jelenségről kívánunk röviden szólni. A községek elhatároznak olyan fejlesztéseket, amelyek pénzügyileg nincsenek fedezve. Legalábbis, úgy tűnik. Óvodafejlesztésről, napközis csoportok indításáról van szó. Ügyelni kellene arra, hogy ezek a jövőben ne a meglevő intézmények rovására történjenek. Félő ugyanis, hogy a meglevő szint kerül ezáltal itt-ott veszélybe. E tervek ugyanis az eredeti tervben nem szerepelnek, saját lehetőségen belül valósulnának meg, például óvodai férőhelybővítések Hollókőn, Borsosberényben, Nagyorosziban, Kétbodony- ban, Romhányban, Szécsényfelfalun. Gazdái tudnak-e lenni a területnek pénzügyileg a tanácsok? Ez ma még csupán kicsit kétkedő kérdés. Ügyeljünk azonban itt is annak a bizonyos takarónak a végére. T. EPásztói mozaik A Győri Vagon- és Gépgyár fúvószenekara szeptember harmincadikán — ma, szombaton —, Pásztón tart hangversenyt. Jó idő esetén szabad téren, ellenkező esetben a művelődési központban rendezik meg az előadást. A művelődési központ néptánccsoportjának egy „táncos lábú” hölgytagja október hetedikén tartja esküvőjét. A nagy esemény megszervezésében, lebonyolításában a tánccsoport tagjai is sok segítséget nyújtanak. A kamarakórus is „bejelentette igényét” az esküvőn való részvételre. Annyi bizonyos, hogy az esküvőn táncban-dalban nem lesz hiány. ÖHÁLLÓ MŰVÉ! BEMUTATÓ IZETI A Salgótarjáni Kohászati ban időt szentelnek az október Üzemek művelődési központjában az év minden napján számos rendezvény biztosítja a művelődést, szórakozást. Az önálló művészeti csoportok ezekben a napokban hatékonyabban tevékenykednek. Ugyanis október 3-án bemutatják azokat a műveket, amelyeket az utóbbi hónapokban tanultak. A művészeti bemutatón a Petőfi színjátszó szakosztály tagjai tréfás, humoros jelenetekkel szórakoztatják majd az érdeklődő közönséget. A lakosztály tagj-ai december3-án bemutatásra kerülő műsor összeállításának megtanulására is. Régi múltra tekint vissza a művelődési központ tánccsoportja. Ebben az utóbbi időben egyre több fiatal szerez érvényt képességeinek. A kedd esti bemutatón színire lépnek még a fúvós-, valamint kamarazenekar tagjai is. Jó kulturális csemegének ígérkezik tehát a kohászok önálló művészeti bemutatója. Erre a jelentős eseményre szívesen vendégül Harci tárák, tábortüzek Ünnepélyes csapatgyűlések a megye iskoláiban ben részt vesznek a vasas látják a gyár dolgozóin és i\ színjátszó fesztiválon, ame- telep lakóin túl Salgótarján tyet ebben az évben Özdon város érdeklődő közönségéi rendeznek meg. Emellett azon- is. A tegnapi nap, szeptember 29-e, nemcsak a fegyveres testületeknél: a rendőrségnél, a karhatalomnál, a munkásőrségnél volt ünnep. Ünnepeltek a legifjabbak „alakulatai”, az úttörők és kisdobosok is. A csapatzászló ünnepére és a fegyveres erők napja tiszteletére a megye szinte valamennyi iskolájában ünnepélyes csapatgyűléseket rendeztek, tábortüzeket gyújtottak. Irodalmi műsor, elismerő oklevél Salgótarján általános iskoláiban délután került sor az ünnepélyes csapatgyűlésekre. A Malinovszkij úti iskola úttörői Miliczki Jenő alezredest látták vendégül, aki beszámolót tartott a gyerekeknek a fegyveres alakulatok történetéből. A Mártírok úti iskola úttörődelegációja a Gagarin iskola ünnepélyén vett részt. Az „otthonmaradottak” a szemlebizottságoknak mutatták be egyenruháikat, zászlóikat. A megjelent munkásőröknek, határőröknek, rendőröknek virággal kedveskedtek a pajtások. A Gagarin iskolába Szabó Jenő alezredes látogatott el. Megtekintette a. csapatszemlét, az úttörőknek az évi próbákra való jelentkezését. Az esti órákban benépesült a Csizmadia úti iskoia is. A felvonulás és az egyenruhaszemle után a gyerekek az iskola udvarán tábortüzet gyújtottak és színvonalas irodalmi műsorral kedveskedtek a megjelent vendégeknek. Hasonló ünnepségek ■ zajlottak le a zagyvapálfal- vi és a baglyai iskolában is. A Rákóczi úti iskola úttörői a szabadban, Saigon tartották meg csapatgyűlésüket harci túrával és főzéssel egybekötve. A Bartók Béla úti iskola tanulói a Kercsegla- posra szerveztek harci túrát Nagybátonyban az iskola úttörőcsapata a megyei úttörőelnökségtől elismerő oklevelet kapott az elmúlt évben végzett jó munkáért. Ennél a csapatnál országos kísérlet folyt a kisdobos- és úttörőpróbák hatékonyabbá tételére. A pásztói járásban Bujákon volt kiemelt ünnepség, ahol a járás fegyveres képviselői is megjelentek. A koszorúzás és a műsor után fegyverbemutatót rendeztek a gyerekeknek. A balassagyarmati városi úttörőelnökség a határőrséggel együtt csillagtúrát szervezett. Az öt úttörőcsapat rajonként indult a végcél, a Nyírjes felé. A sóshartyáni és kishar- tyáni iskola tanulói közös akadályversenyen vettek részt. A mátranováki iskola is túrát szervezett erre a napra, ahol a gyerekek a munkásőrökkel is találkoztak. Nagyszabású volt a kisterenyei iskola akadály- versenye: a nagy túrán csaknem ötszáz úttörő vett részt. Köíélmá«zá8, kúszás, lövészet A megye iskoláiban az ünnepségek ezzel még nem értek véget. A mai napon a város és a megye sok iskolájában tanítási szünetnek örvendhetnek a gyerekek. A napot azonban nem töltik haszontalanul: a környező hegyekben, erdőkben rendeznek nagyszabású akadályversenyeket, harci túrákat, amelyek feladatai nem - lesznek könnyűek: kötélmászás, kúszás, lövészet légpuskával és szellemi fejtörő. hogy csak néhányat említsünk. Este pedig tábortüzek, örömtüzek gyúlnak a fegyveres erők napjának tiszteletére.
