Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
Az Országos Béketanács meghívására — az Indokínai szolidaritási hét alkalmából —Budapestre érkezett Nguyen Thang Le, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvivője és Truong Si Than szakértő. A küldöttséget a repülőtéren Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság el nöke, az Országos Béketanács alelnöke fogadta Szerény eredmények a honolului csúcson Tanaka japán miniszterelnök sajtóértekezletet tartott Nixon amerikai elnökkel folytatott kétnapos tárgyalásainak befejezése után. Egyebek között kifejtette, hogy Japánnak legalább három évre van szüksége ahhoz, hogy felszámolja az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmében mutatkozó csaknem egymilliárd dolláros többletet. Ennek érdekében — mondotta — a japán fél akár havonta is kész tárgyalásokat folytatni az amerikaiakkal. A japán politikus, miközben „rendkívül sikeresnek” minősítette a honolului csúcs- találkozót, azt is elmondotta, hogy a nézetek cseréjére „fenntartások és habozások” nélkül került sor a különböző kérdésekben, beleértve a tajvani problémát is. Nixon közölte, az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikájában nem történt lényeges változás, s hogy Washington kitart Tajvan iránt vállalt katonai, gazdasági és egyéb elkötelezettségei mellett. Ezzel szemben Japán — mutatott rá Tanaka — kész a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Tajvannal, mihelyt rendezte kapcsolatait Pekinggel. Tanaka végezetül közölte, hogy szeptember és október között szándékozik a Kínai Népköztársaságba látogatni. Kijelentette, reméli, hogy Nixon ellátogat Japánba, ha újra elnökké választják. Tokiói politikai megfigyelők a Tanaka miniszterelnök és Nixon elnök honolului csúcs- találkozója után kiadott közös nyilatkozat figyelmes tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az új japán miniszterelnök első nemzetközi diplomáciai fellépése csak mérsékelt sikerrel járt. A közleményből, amelynek felét a két országot foglalkoztató gazdasági Kihívás az IRA ellen William Whitelaw, az Éezak-lrország ügyeivel foglalkozó angol miniszter pénteken este beszédet mondott Carlisle angol városban egy konzervatív politikai gyűlésen. Whitelaw egyebek között kijelentette, hogy az ír Köztársasági Hadsereg katonáit, az angol hatóságok mindaddig üldözni fogják, amíg helyre nem áll a béke Észak-lror- 6zágban. „A biztonsági erők minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy véget vessenek a terrorista akciónak” — mondta. Rámutatott, hogy amióta az angol csapatok négy héttel ezelőtt bevonultak a „senki földjére”, a lehető legerőteljesebben lépnek fel az XRA-val szemben. (UPI) Island erőteljesen lép fel Olafur Johamnesson izlandi miniszterelnök' pénteken este televíziós beszédet mondott. Kijelentette, hogy rövid időn belül erőteljesen lépnek fel azokkal a külföldi halászhajókkal szemben, amelyek figyelmen kívül hagyják a területi felségvizeknek 50 tengeri mérföldre történt kiterjesztését. Az izlandi kormányfő megemlítette: kormánya azon gondolkozik, hogy körülbelül egymillió font sterlingért új parti őrhajót vásárol, majd ismét utalt arra, hogy Izland nemzetközi megállapodás elérésére törekszik. Izlandi politikai körökben remélik, hogy rövidesen megkezdődnek a tárgyalások Izland és az érdekelt külföldi országok között. (MTI) Peru előre lép — Az országban jelenleg végbemenő társadalmi-gazdasági átalakulások gyökeresen megváltoztatják a perui gazdaság és társadalom jellegét — jelentette ki Juan Velasco Alvarado köztársasági elnök, a perui fegyveres erők fennállásának 50. évfordulója alkalmából tartott beszédében. Alvarado kormánya hatalomra ’Utasának 3 éve óta sokat tett Peru nemzeti szuve renitásának megerősítéséért, gazdasági függetlenségének biztosításáért. Az országban agrárreformot hajtanak végre, eősödik az állami szektor az iparban, a dolgozók részt vesznek a vállalatok ellenőrzésében és a nyereség elosztásában — írja a TASZSZ hír- ügynökség ezzel kapcsolatban. (MTI) NŰGRÁD - 1972, szeptember 3.« vasárnap kérdéseknek szentelték, világosan kiderül, hogy a hawaii csúcstalálkozó nem hozott lényeges változást Japán és az Egyesült Államok kétoldalú gazdasági kapcsolatában. S annak ellenére, hogy Tanaka a több mint egymilliárd dollár értékű rendkívüli amerikai import vállalásával lényeges engedményt tett Nixon- nak, a kereskedelmi ellentéteket nem sikerült rendezni. Japán megfigyelők szerint Tanaka kompromisszuma legfeljebb féléves „kereskedelmi fegyverszünetet” eredményezett, s várható, hogy az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorol majd Japánra újabb gazdasági és kereskedelmi engedmények kivívása érdekében. Mindebből nyilvánvaló, hogy a közlemény erőltetetten pozitív hangja ellenére Japán és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatait a jövőben is az élesedő ellentmondások jellemzik majd. Japánban nem tekintik lényeges sikernek, hogy Tanaka megkapta az „amerikai fejbó- lintást” kínai politikájának folytatásához. Mint a közlemény mondja, Nixon „osztozik Tanakával abban a reményben”, hogy az utóbbi kínai látogatása hozzájárul a feszültség csökkentéséhez Ázsiában. Ugyanakkor a ja pán—kínai kapcsolatok rende zése szempontjából fontos tajvani problémát egy szóval sem említi a honolului közlemény. Annál inkább hangsúlyozza a japán—amerikai katonai paktum fenntartásának szükségességét. A nyilatkozat szerint Tanaka és Nixon azt a reményét fejezte ki, hogy a hawaii tárgyalások „új fejezetet nyit nak” a japán—amerikai kapcsolatokban. A csúcstalálkozó rendkívül szerény eredménye nem támasztja alá ezt a megállapítást. (MTI) így látja a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF Japán fizeti Washington deficitjét A TŐKÉS világ két leggazdagabb országának vezetői találkoztak a héten Honoluluban. A vendéglátó gazdag voltát bizonyíthatta hogy otthonától több ezer kilométerre is a csillagos-sávos amerikai lobogó alatt fogadhatta vendégét : Hawaii-szigete az Egyesült Államok 50. állama a Csendes-óceán közepén. Székhelye, Honolulu városa szinte félúton van Amerika és Japán között. A japán miniszterelnök. Tanaka, kormányfői minőségben most találkozott először az amerikai elnökkel. Két hónappal ezelőtt dőlt el Tanaka javára a japán hatalmi harc. Az új miniszterelnök első nagy nemzetközi erőpróbája a Nixonnal történt találkozó, de küszöbön áll már Tanaka pekingi látogatása is. Azután pedig a japán diplomácia előtt még egy nagy jelentős- ségű feladat áll majd: a békeszerződés megkötése a Szovjetunióval. Éppen aznap, amikor a japán kormányfő megérkezett Honoluluba, nagylétszámú japán kormánybizottság ment Pekingbe, hogy előkészítse a kínai—japán csúcstalálkozót. Érthető, hogy Amerika vezető köreiben nyugtalanság érezhető Tokió és Peking közeledése láttán, hiszen a két ország közötti „olvadás” gyorsabb ütemű, mint ahogyan Washingtonban gondolták. Tanaka persze Honoluluban biztosítja vendéglátóját: a japán külpolitika alapjának tekinti ezután is a biztonsági szerződésüket, a Kínához történő közeledést pedig egybehangolja az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok megőrzésével. Hawaii az amerikai csendes-óceáni flottájának, a 7. flottának egyik támaszpontja. A honolului tárgyalások napirendjén ott volt az is, hogy a japán kormány biztosítson állandó bázist Jokoszuka kikötőjében az amerikai flotta számára. A japán közvélemény többségében ellenzi az ilyen amerikai követelés teljesítését. s tiltakozását csak indokoltabbá teszi, hogy a héten a 7. flotta hadihajói a VDK területe ellen közvetlen támadást is intéztek. (A VDK területe ellen és a dél-vietnami hadszínterek fölé az amerikai harci repülőgépek igen sokszor a 7. flotta repülőgép- anyahajóiról felszállva indulnak bevetésre.) Japán és Amerika között a legnagyobb ellentét gazdasági téren jelentkezik. Óriási japán exportfelesleget mutat a külkereskedelem mérlege: 3 milliárd dollárral nagyobb értékű az Amerkiába szállított japán árumennyiség a Japánba exportált amerikai cikkek tömegénél. A honolului megállapodás értelmében Japán több mint 2 milliárd dollárral járul hozzá a japán—amerikai kereskedelem amerikai deficitjének csökkentéséhez. A japán politika kínai fordulata érzékenyen érinti Tajvant is. ahová pedig tavaly még a japán exportőrök 923 millió dollár értékű portékát szállítottak, ugyanakkor csak 286 millió dollár értékben vásároltak japán importőrök a szigeten. A NAGYHATALMAK alkuja után essék szó egy parányi ország merész lépéséről és az ezt követő huzavonáról: Izland a parti tengerének hatarait 50 mérföldre terjesztette ki. Egyoldalú döntése elsősorban Nagy-Britanniát érinti érzékenyen, de az NSZK számára is kedvezőtlen: az angol és nyugatnémet halászhajók nem halászhatnak Izland halban gazdag parti tengerében. Érdemes megjegyezni, hogy NATO-országok kerültek egymással szembe ebben az ügyben. .. Egy kis nemzetközi jogi magyarázat szükséges itt talán: a parti tenger része a parti állam területének. Kiterjedését a nemzetközi jog nem szabályozza, illetve a jogászok és politikusok másmás mértéket tartanak méltányosnak. Valaha — a XVII. század elején Grotius holland jogtudós nyomán — azt mondották, hogy a parti tenger addig terjed, míg a parti állam fegyveres hatalma, vagyis — egy ágyúlövésnyire. S mivel akkoriban egy ágyú kb. három mérföldre hordott, ez a mérték maradt meg mindmáig számos állam esetében. Jegyezzük meg. hogy a Szovjetunió a 12 mérföldes parti tengert fogadta el a maga gyakorlatában. A súlyos nemzetközi problémák megoldására megindult tárgyalások a héten egy újabb tárgyalássorozattal bővültek: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a szöuli rendszer Vöröskereszt társaságainak küldöttei Phenjanban megkezdték tárgyalásaikat az úgynevezett családegyesítésről. Tudnivaló, hogy a Távol- Kelet egyik legsúlyosabb problémája a koreai kérdés. Két évtizede az imperialisták háborút kényszerítettek a koreai népre. A háború az ország átmeneti kettészakításá- val végződött. Természetesen családok százezrei is ketté szakadtak, nagy tömegek rekedtek Dél-Koreában. Egyes becslések szerint körülbelül 10 millió embert érint a most megkezdődő családegyesítés. Ennek részleteiről tárgyaltak a vöröskeresztes küldöttségek Phenjanban. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában. A dél-koreai küldöttség létszáma meghaladja az 50 főt, köztük sok volt az újságíró, a szöuli rendszer sajtója e tudósítók tollából először számolt be a KNDK életéről. A tárgyalásoknak és a sajtóvisszhangnak egyaránt az az alaphangja, hogy a családi, emberi problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét szolgálja majd. A KÉT német állam közti — államtitkári szinten folytatott — hosszú tárgyalássorozat most egy Bonnban megrendezett kétnapos ülést hozott. Szeptember közepén újra Berlinben, az NDK fővárosában találkozik a két államtitkár, Kohl és Bahr. A folyamatot, a jelek szerint a nyugatnémet választási harc megindulása nem befolyásolja döntően. Egyes diplomáciai megfigyelők azt várják, hogy a bonni kormánykoalíció pártjai szívesen vennék, ha a két német állam közti tárgyalások újabb eredményére hivatkoznának a választási propaganda j ukban. Tito elnök Brioniban fogadta a hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát Heikal tagadja a közvetítést Heikal, az A1 Ah ram Münchenben tartózkodó fő- szerkesztője pénteken cáfolta, hogy bonni megbeszélésein országa nevében közvetítést kért volna az NSZK-tól az arab— izraeli konfliktusban. Minthogy a két ország között hét éven át nem volt diplomáciai kapcsolat, mondta Heikal, az egyiptomiakat csupán az érdekli most, hogy Bonn megértse álláspontjukat. Az A1 Ahram — Szadat elnök bizalmasaként ismert — főszerkesztője a továbbiakban megértéssel nyilatkozott Bonn és Tel Aviv jó kapcsolatairól, de „6emmi értelmét” nem látta annak, hogy e kapcsolatok jellege „különleges” legyen. (AFP) Bérbefagyasztás Amerikában A washingtoni Fehér Ház tájékoztatta az amerikai kongresszust arról a döntéséről, hogy 1973. január 1-ig befagyasztja az állami alkalmazásban levő munkások és tisztviselők bérét. Az intézkedés eleve kizárja a közalkalmazásban álló dolgozók bérének emelését. A közalkalmazottak szakszervezete tiltakozott a döntés ellen és követelte érvénytelenítését. (MTI) 1972. október 1-ével művezetői tanfolyamot indítunk: kőműves és ács szakmákban. Előfeltétel: 25. életév betöltése, szakmunkás-bizonyítvány. 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés, illetve a vállalatunkhoz belépés határideje: 1972. szeptember 20. Jelentkezés: csak személyesen, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál: Budapest, XI., Dombóvári út 17,
