Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Bányásznap! nagygyűlés Sült Tibor, a nógrádi szénbányák gazdasági igazgatóhe­lyettese adta át jelképesen a kitüntetéseket Vasárnapi kenyerünk Tízezret építünk Hogy több legyen Biztonságot a műkincseknek! sütemény is. Ropogós, finom ízű. Egyik cukros, a másik vajas, túrós sem hiányzik, a diós sem, a mákos sem. Aki­nek az ízlése a pogácsa, azt is megtalálja. Finomat, fosz­lósát. Az egyik kemencében ezeket sütik. KINT az éjszakában már csak a csillagok vannak éb­ren. Éjfélt kongatott a to­ronyóra. Bent a sütödében nem lankadt a munka. A pé­kek lisztlepte arca talán fáradtabb. Elviráék sietnek. Rakják a tésztát a szakajtó­ba. Gubaláék fáradhatatla­nok. A raktárban pedig gyűlt, egyre gyűlt a friss kenyér, a sütemény. Amikor az Ágasvár fölött pirkadni kezdett, a pékség virágos kerthez hasonló ud­varára befordultak a szállító- kocsik. Indultak, hogy mire vasárnap, a reggeliasztalhoz ülnek az emberek, friss ke­nyér, sütemény legyen az asztalon. Jó étvágyat, emberek. A pékeknek kellemes vasár­napi pihenést... — B — a lakás OTP azokon a helyeken, ahol a tanács megfelelő, közműve­sített építési területet biztcr sít és lakásigény van. folya­matosan építtet társasházi la­kásokat. Jelenleg az alábbi helyeken folynak ilyen épít­kezések : Salgótarjánban az Arany János utcában és a József-platón, ahol körülbelül 180—200, a balassagyarmati KlSZ-telepetn, Lenin-telepen, Rákóczi úton 80—100, Szé- csényben a Felszabadulás té­ren és környékén körülbelül 60, Rétságon. a Rákóczi úton és a November 7. lakótelepen 16—20, Pásztó központjában 30—40 lakás készül el éven­ként. — S — (Folytatás az 1.-ról) A megyei erőfeszítésekről is szólt a szónok, hogy a nógrá­di ipartelepítés megkezdődött, amelynek a célja az volt, hogy mintegy 10 ezer ember számára biztosítsanak mun­kát. Azóta nem kevesebb, mint 15 000 új munkahely létesült. Az i8 igaz vi­szont, hogy még előt­tünk van az új ipari meg­teremtése. A megye és főleg a salgótarjáni járás még csak ezután válik ipari bázissá. A földgáz, mint az energia- hordozókban a 6zén verseny­társa, Nógrádba is eljutott. A vezeték építését, a gáz fel- használását ugyancsak ele­mezte Jedlicska elvtárs. Azo­kat a nehéz körülményeket is, amelyek között megvalósult. Ezután arról is szólt, hogy a mai helyzet megítélésében bi­zakodó a megyei pártbizott­ság. Példákkal támasztotta alá, hogy például a Szovjetunió­ban annak idején 16 millió tonna olajat termeltek, ami­kor Hitler megtámadta őket. Ma ennek nagyon sokszoro­sát, évi 366 millió tonna ola­jat termelnek, és Magyaror­szág igénye is óriási mérték­ben megnövekedett. Kétségte­len az olaj gazdaságossága. De azért a szénre is szükség van. Az is igaz viszont, hogy a nógrádi szénbányáknál azt ígérték, dotációmentessé te­szik a termelést. Kétségtelen, sok külső tényező is hozzájá­rult ahhoz — árak változása, a kitermelt szén értékesítési lehetősége —. hogy ez nem si­került. Az azonban, és ez szükséges is, hogy a jelenleg meglevő négy akna termelésé­vel valahogy ki kellene tar­tani. Rajtunk is múlik és hogy mennyiben, erről is szólt Jedlicska elvtárs. Újfajta bányászkodásról van ízó, arról, hogy még igen sok az üzem- és munkaszervezés­ben levő tartalék és lehető­ség. Kritikusan állapította meg, hogy bár a mennyiségi termelés lényegesen csökkent, ehhez viszonyítva viszont a létszám nem csökkent megfe­lelő arányban. A jövőben ezt a kérdést még elemezni kell, szembenézni a gondokkal. Bi­zonyos Időkig ugyanis lehet húzni a létszámalakulás kér­dését, de végső soron minél tovább tart, annál több gon­dot okoz. A másik tartalékként a munkafegyelem szilárdítását jelölte meg Jedlicska elvtárs. Elöljáróban is elnézést kért attól a törzsgárdától, ame­lyikre mindenkor lehet szá­mítani, és fegyelmezett, jó munkát végez. Ugyanakkor a bányászokhoz szólt, amikor úgy fogalmazott, hogy a mun­kaidőben mindenkinek dol­goznia kell. Rendbe kell ten­ni a fegyelmet. A lógás, ami tapasztalható egyes helyeken, erkölcsi kárt is okoz. Erre igen sok példa van. Nagyon fontos, hogy azt vizsgálják a jövőben, tulajdonképpen a munkaidő alatt mit is csinál­nak. A szabad szombat sok min­denre jó. És nem mindegy, hogyan használják ki, máskor tartják-e az értekezleteket, a különböző rendezvényeket, avagy nem. Szólt arról is az előadó na­gyon őszintén, kritikusan, hogy mindazok a sport-, kul­turális és egyéb kiadások, amelyeket a néhány évvel ez­előtti 15 ezer fős létszám ki­bírt, ma már túlzottak. Ezt is számításba kell venni, ha a gazdaságosságról, az igények­ről és a lehetőségekről van szó. Bírálta a táppénzes állo­mány növekvő tendenciáját is. Itt arról volt szó, hogy bár a betegek, rokkant vájárok igen nagy számmal mentek nyug­díjba, és mégis az utóbbi években igen erősen megnö­vekedett a táppénzt igénybe­vevők száma. Nem elválaszt­hatatlan ettől az sem, amit éppen, a párt és kormány in­tézkedései, az, hogy a szén­bányák racionalizálását hu­mánusan kell megoldani — lehetővé tettek. Föltette a kérdést: vajon nyugdíjba min­dig az megy-e, aki már meg­érdemli? A tapasztalatok nem ezt igazolják. Csökkent a rok­kant vájárok aránya, ugyan­akkor a táppénzes állomány növekedett. Tartalék van egyébként a vezetés színvonalának növelé­sében is. Sürgősen és sokat kell foglalkozni ezzel a kér­déssel, illetve újra elő kelle­ne venni, hogy a mai szerve­zeti forma megfelel-e az ér­dekeknek? Jedlicska elvtárs- nak ezeket a szavait általában nagy helyesléssel fogadta a több mint ötezres közönség. A bányászok bérezéséről is szólt. Az utóbbi időben ugyan­is elterjedt, hogy nem becsü­lik eléggé a bányászok föld alatti, munkáját. Elmondta, hogy a kormány legutóbb központi keretből is biztosí­totta a három és fél százalé­kos bérfejlesztést. A nógrádi szénbányák területén ez egyébként több mint kilenc-, millió forintos többletet je­lent, ugyanakkor szinte ak­nánként bizonyította, hogy például Kányáson az 1968-as 34 800 forintról 43 800 forintra növekedett az egy bányászra jutó évi kereset. Hasonló ada­tokat sorolt fel a többi akna­üzemekre vonatkozóan is. Hozzátette, hogy az átlagnö­vekedésen belül lehet házi vi­ta, ezt az érdemek szerint ter­mészetesen ott kell megoldani. A megbecsülésre összehason­lításként egyébként felsorolt jó néhány, igen nehéz fizikai munkát igénylő munkakört az acélgyárból, más területekről — öntők, kovácsok, huta mel­lett dolgozó üvegfúvók — akik átlagkeresete is bizonyítja, hogy államunk ma is megkü­lönböztetetten gondoskodik a bányászokról. A nagygyűlés nemcsak szá­mot adott arról, hogy az utób­bi néhány év alatt mennyi gonddal küzdött a megyei vál­lalati vezetés, hanem egyben a'jelenlegi helyzetet is ele­mezte, sőt a jövőről is szólt. — Bízunk abban, hogy a mi szenünkre, ha azt gazda­ságosan termeljük, a jövőben is szükség lesz. Ha jól dolgo­zunk, nem lesz problémánk — mondotta többek között Jed­licska elvtárs. Az ünnepi beszéd után Tóth József, a Nehézipari Minisz­térium főosztályvezető-helyet­tese, a nehézipari miniszter személyes üdvözletét tolmá­csolta a nógrádi bányászok­nak. Megemlékezett arról, hogy a vállalat gazdasági, párt- és tömegszervezeti veze­tőinek a Nehézipari Miniszté­rium oklevélben ismerte el a szénbányászat racionalizálá­sával kapcsolatos eddig vég­zett jó munkáját. Ezután Sült Tibor, a vállalat gadzasági igazgatóhelyettese jelképesen átadta a kitüntetéseket. A XXII. bányásznap alkalmával négyen Kiváló Bányász, hár­man a Bányászat Kiváló Dol­gozója miniszteri kitüntetés­ben részesültek, ezenkívül a Bányászati Szolgálati Érdem­éremarany fokozatát 95, ezüst fokozatát 263, bronz fokoza­tát pedig 309 dolgozó kapta meg. Az ünnepi nagygyűlés és a kitüntetések átadása után igen gazdag kultúrműsor kö­vetkezett, melynek keretében a karancskeszi, a karancsla- pujtői és a nemti Röpült pá­va körök szerepeltek, délután került sor a bányászati kiál­lítás megnyitására. if arancslapujtőn, a terme- lőszövetkezetben Roz- gonyi Sándor, az üzemegység vezetője és többen is idegesek. Rozgonyi a termelőszövetkezet megalakulása óta az üzem­ben dolgozik, és vezető beosz­tásban. Az egyesülés előtt két esztendőn keresztül elnökként is tevékenykedett, hozzáértés­sel. Az emberek többségének meggyőződése, hogy a felada­tát a nehézségek ellenére is el tudja végezni az üzemegy­ségben dolgozó emberek köz­reműködésével, akik viszont nagy szorgalmukkal bizonyít­ják is, hogy támogatják az üzemegység-vezetőt. Rozgonyi határozott igennel elismeri ezt. Mégis, ezekben a napokban nála szokatlanul idegesen dol­gozik. A nyugtalanság a köz­ponti iroda könyvelésében is tapasztalható, ahol a munká­val szorgalmaskodnak ugyan, de bevallják, hogy az utóbbi hetekben a termelőszövetke­zetben keletkezett felfordulás megzavarta őket is. A közpon­ti iroda egyik vezetője, igaz barátságosan, azt kérte: amíg a náluk történt ügyet nem zárják le, ne kerüljön nyil­vánosság elé. Egyébként Roz- gonyinak is ez az álláspontja, amit ő így fogalmaz meg: — Minek erről beszélni? Ki tud elvben eligazodni? Az igazság, ha senkinek, de neki el kéne tudni a történ­tekben igazodni. Rozgonyi Sándor az egyesített termelő- szövetkezet ellenőrző bizottsá­gának is az elnöke. Ezzel a tisztséggel a tagság bízta meg, amit ő annak idején elfoga­dott. Neki tudnia kellett vol­REGGF.LENKÉNT az asz­talról nem hiányozhat a friss, illatos, puha kenyér. Ma va­sárnap van. Ma sem hiányzik. Illatozik a reggelinél a még meleg sütemények társaságá­ban és akik erre az Ő6zi de­rűben kelő reggelre ébredtek, jóízűen fogyasztják. Tegnap éjszaka készítették azok, akik­nek az este nem a pihenést jelentette, hanem a munkát, hogy ma reggelre az asztalon legyen a mindennapi kenyér, az ünnepi kalács. A Zagyva völgyét Pásztónál beárnyékolta a Tepke. Haza­tértek a földművelő emberek, elhalkult az üzemek gépeinek zúgása, pihenni mentek akik egész nap szorgalmaskodtak. Kifényesedett a vendéglő ab­laka és bent megszólalt a ze­ne. Este lett. A Tepke feketébe burkolód- zott, amikor a pékségben Mí- kó József, az üzem vezetője elindult szokásos munka előtti útjára. Ellenőrizte a lisztkész­letet, annak minőségét igazo­ló okmányt. Megvizsgálta a kovászt, aztán a kemencékét. Ezzel kezdetét vehette a pék­A negyedik ötéves terv ki­emelt feladatai között szere­pel a lakáshiány enyhítése. Megyénkben a tervidőszak alatt közel 10 ezer lakást épí­tünk, Ebből az első másfél évben — 1971. január 1-től 1972. június 31-ig 2158 épült meg. A megépített lakások­nak több mint a fele — 1518 — az OTP támogatásá­val. kölcsönével épült, vagy talált gazdára. A takarékpénztár segítséget nyújt az építtetőknek, csalá­di házak, telepszerű társashá­zak építéséhez. Azoknak pe­dig. akik mentesülni óhajta­nak az építkezéssel járó fá­radságtól és gondoktól, több­szintes lakóházakat építtet. Ezek 20 százalékát közvetle--, nül értékesíti. 80 százalékra pedig az illetékes helyi tanács jelöli ki a vevőket. A tanácsi értékesítésű lakások állami eszközökből valósulnak meg, ám a takarékpénztár itt is segítséget nyújt, vele köt szer­ződést az. akit a lakásügyi hatóság tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül kijelölt. A ne­gyedik ötéves terv lakásépíté­si előirányzatán belül legna­gyobbrészt a családiházépítés képvisel: a középtávú terv 4775. ebből OTP-kölcsörmel 3867 épül. Tanácsi célcsopor­na mindenről, ami a tsz-ben történt. Ha nem tudott, akkor őt és a bizottság tagjait a tagság felelősségre vonhatja. Ez az, ami nyugtalanítja most Rozgonyi Sándort, ezért olyan ideges, nem csupán a munka miatt. Tulajdonképpen miről is kellett volna tudnia Karancs- lapujtőn az ellenőrző bizott­ságnak? Előrebocsátjuk: a megyei vezető szervek az ügyet még nem zárták le, a vizsgálat tart. Akik erre illetékesek jegyzőkönyvbe foglalták, hogy a központi könyvelésben adó­csalásra, és mérleghamisítás­ra bukkantak. Részletezik is a törvénytelenséget, többek között így: útépítésre saját kőbányájukból használták fel a követ, de a számlát a tő­lük több kilométerre levő ba­gókői bánya kövére állították ki, felszámolva a szállítás költségét. Más hasonló tör­vénytelenségről is szó van még. Az egyik nagyüzemnek például vas tetőszerkezet árát számolták el — jogtalanul. Több ilyen súlyos dologról és másról is szó van még, amit jelenleg illetékes szervek vizsgálnak. A karancslapujtői Egyesült Termelőszövetkezet elnökét a közgyűlés, főkönyvelőjét a ve­zetőség a közelmúltban a vizs­gálat idejére felfüggesztette állásából. Tegyük * hozzá, a rendkívüli közgyűlést az el­lenőrző bizottság javaslatára üzemben a sütés. Érkeztek a pékek, elsők között a fiatal Gubala Zoltán. Átöltözött len­ge fehérbe. A lányok is, Nagv Elvira. Király Elvira. Kevés ilyenkor a beszéd. Talán ér­zik az estének kellemes ízét, amibe nem kóstolhatnak. A portán bezárták a kapu­kat. A munkacsarnokba ve­zető folyosó . elnéptelenedett. A sütödében megkezdődött a munka. Finom szitán szűrték a lisztet. Sokat, hogy har­mincezer embernek friss ke­nyere legyen ezen a reggelen. Kövérré dagasztották a tész­tát, hogy utána a nők szakít­hassák, kenyérformává ala­kítsák és szakajtóba helyez­zék. Aztán következett a ke­mence. Gubala Zoli kezében megindult a lapát. A szom­szédjában is fürgén rakták a tésztát a kemencébe. A sült kenyér illata betöltötte a pékséget, amely ragyog a fe­hérségtől. Fehér a levegője, fehérek az emberek, csak az illat pirosasbarna. Ott van a mai reggeliző­asztalon a kenyér mellett a tos lakásépítkezés eredménye- Ként 2350 új lakás épül — a tanácsi értékesítésűekkel együtt. Társasház és szövetke­zeti lakás 2137 lesz. ebből 1504 az OTP saját beruházá­sú társasházaiban. Előrelátha­tólag a tervidőszak végéig e számok módosulnak, két-há- romszázas eltolódás várható, az OTP saját beruházású tár­sasházai és a családi házak építése felé. Biztatóak a legközelebbi tervek. Salgótarjánban a Se­baj-telepen még ez évben 95 lakás megépítéséhez fognak hozzá. Balassagyarmaton ez évtől 1975-ig folyamatosan 134 lakás építése kezdődik. Ezek is társasházak lesznek. Az Világszerte egyre gyakoribb a műkincslopás. Ez arra kész­tette a Központi Múzeumi Igazgatóságot, hogy behatóan foglalkozzék gyűjteményének védelmével, biztonságos meg­őrzésével. A hagyományos módszereken kívül — őrszol­gálat stb. — új eszközöket vesznek igénybe. Megállapo­dást kötöttek a TESLA cég­gel, amely különleges elektro­hívták össze. Az erről szóló jegyzőkönyv Rozgonyi Sándor birtokában van. A bizottság sajnos ezzel nem tett eleget kötelezettségének. Ezt Rozgo­nyi Sándor is elismeri. Tisz­tában van azzal, hogy ő és a bizottság tagjai a tagság­nak felelősséggel tartoznak. Rozgonyi megpróbálja csende­síteni háborgó lelkiismeretét, s ilyenkor indulatos. — Nekem nincs, de egyet­len tagnak sem olyan képes­sege, hogy felfedezhettem vol­na a szabálytalanságot. Ezen viszont érdemes el­gondolkodni. Rozgonyi elmon­dása szerint ő mindössze né­hány napos tanfolyamon volt, amelyen az ellenőrző bizottsá­gi feladatokra oktatták őt. Az itt szerzett tudással megvizs­gálták az etesi bejelentést, amely a helytelen bizonyla­tokra hívta fel figyelmüket, valamint a háztáji földek el­osztását, s ehhez hasonlókat. Jóllehet az ellenőrző bizott­ság kérhetett volna szakem­bereket a nagyobb szaktudást igénylő ellenőrzések lefolyta­tására, de Karancslapujtőn ez­zel nem éltek. Rozgonyi erre azt mondja, hogy a termelő- szövetkezet alapvető gazdasági ügyeit tudatosan eltitkolták előttük. Azt is bizonyítja, ■hogy sem a hatóság, sem más illetékes szervek soha nem vonták be őket a tsz-ben mos biztonsági berendezéseket szállított. Ezeket a gyakorlat­ban már kipróbálták. Ezzel egyidőben különleges riasztó érintésvédelmi készülékkel lát­ja el a múzeumokat a Mecha­nikai Mérőműszerek Gyára. A sok milliós értékű automaták között nem egy olyan talál­ható, amely az elektromos, vezeték elvágása után is ri­végzett vizsgálatokba. Rozgo­nyi tele van indulattal: — Akkor mi mit tehettünk?... Egy sokatmondó jegyzőköny­vet is megőrzött Rozgonyi Sándor. A járási szervek vizsgálták tevékenységüket, amit azzal zártak le: „Leg­alább másutt is így menne...” Az ilyen megállapítás nem volt jó hatással munkájukra és ez tanulságul szolgálhat más ellenőrző bizottságoknak Is. A karancslapujtői termelő- szövetkezet ellenőrző bizottsá­ga — Rozgonyi Sándor véle­ménye szerint — nem volt képes felfedezni azokat a sza­bálytalanságokat, amelyeket az illetékes hatóságok felfe­deztek. Felkészültségüket ala­csonynak tartja ehhez. A tsz- vezetőknek viszont lehetősé­gük van — ha azt úgy akar­ják — elterelni az ellenőrző bizottság figyelmét a szabály­talanságokról. arancslapujtőn újabb ** közgyűlésre készülnek. Rozgonyi Sándornak, a bizott­ság nevében számot kell adni azon a közgyűlésen: miért nem tudott a tsz-ben történt szabálytalanságokról. Azoknak is számot kell adni, akiket szabálytalansággal váci ólnak, Rozgonyinak nehéz dolga lesz. Ami a felfüggeszti. i ve­zetőket ért vádat illeti, an­nak alapos vizsgálata tovább tart. Amikor azt lezárják, be­számolunk róla... Bobál Gyula 1 NOGRÁD — 1972. szeptember 3., vasárnap 3 ászt. SZÁMOT KELL ADNIUK \

Next

/
Thumbnails
Contents