Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-15 / 218. szám
Szerkessz velünkL A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ES KISDOBOSOK HÍRADÓJA fl!iiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiitiiiiifiiiiiiiaiiitiiitiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiiiiiiiiiiiiiiiiatiiiiii Jó tanulást és úttörőmunkát! Kedves kisdobos- és úttörőpajtások! A hosszú, njári szünet útin ismét jelentkezik rovatunk. Annak, hogy mi is hallgattunk, vakációt tartottunk a nyáron, elsősorban ti voltatok az okai. Ti, akik táboroztatok, nyaraltatok, pihentetek, és egy kis időre megfeledkeztetek az iskolai élet hétköznapjairól: a tanulásról, az írásról. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a nyári hónapokban jóformán alig érkeztek hozzánk levelek, tudósítások. Csupán képeslapokat hozott a postás az ország különböző részeiből, amelyeken üdvözleteteket kiildtétek a Szerkessz velünk! rovatnak. Nagyon megköszönjük ezeket a jókívánságokat, üdvözleteket! De arra kérünk benneteket, hogy részletesen is számoljatok be nyári élményeitekről! Néhányan ezt már meg is tették. Ebből nyújtunk át most egy csokorra valót. Prózaibb dolgokra terelve a szót; néhány hete ismét megszólaltak a csengők az iskolákban — megkezdődött az új tanév, a komoly munka, a tanulás időszaka. Szeretnénk, ha írnátok nekünk megszépült iskolátokról, az új úttörőév programjáról, csapatotok legfrissebb terveiről! Szeretnénk, ha színes, változatos lenne a Szerkessz velünk! rovat. S ez elsősorban rajtatok múlik. Hiszen ennek a rovatnak ti vagytok a szerzői, alkotói és az olvasói is. Várjuk tehát leveleiteket, rajzaitokat, képes beszámolóitokat! Jó tanulást, és jó út- törőmunkát kívánunk! A Szerkesztőség Jelmezes karnevál a zánkai úttörőtáborban. Képünkön: a portja nagybátonyi úttörők egy csoi Fotó: Kulcsár Vadkerti úttörők nyara Képernyő előtt Major Tamás remeklése Sok helyen megfordultunk, — mindenütt jól éreztük magunkat. E mondat jegyében «éretném tudósítani a rovatot, csapatunk, az érsekvad- '.terti 4375. sz. Kossuth Lajos Úttörőcsapat nyári programjáról. ★ \ A csapattábort a nyáron Badacsonyban vertük fel. A községi tanács 2000 forinttal, a Magyar—Csehszlovák Ba- látság Tsz pedig 4000 forinttal támogatta ezt az akciót. Pajtásaim nevében ezúton szeretnék nekik köszönetét mondani! A táborban ötven gyerek vett részt. Különbusz- szal érkeztünk a festőién szép Badacsonyba. A programunk kitűnően alakult. Láttuk a Tihanyi félszigetet, az apátságot, megnéztük a szigligeti és a sümegi várat, voltunk Keszthelyen és Hévízen Néhány éve baráti szálak fűzik a pásztói járás pajtásait a prievidzai járás úttörőihez. A két járásban élő emberek, gyerekek igyekeznek kölcsönösen megismerni egymás életét, történelmi múltját, nevezetességeit. Ezen a nyáron a Két járás vezetői először terveztek eseretáborozást legjobb úttörőiknek. A terv megvalósult és mi, a prievidzai járás úttörői július tizedikén átléptük a csehszlovák—magyar határt, ahol szívélyes fogadtatásban részesítettek a testvérjárás párt-- KISZ- és úttörővezetői. A szurdokpüspöki úttörő- csapat pajtásai lettek első barátaink, akikkel az ünnepélyes zászlófelvonás alatt találtuk meg a közös nyelvet, énekelve a DlVSZ-induis jártunk. Délutánonként rengeteget fürödtünk a Balatonban. ★ Én Csillebércen voltam az úttörő tanács-titkárok táborában. Sok új, hasznos tudnivalót gyűjtöttem a munkával kapcsolatban. Nagyon jól éreztem magam és nagyon köszönöm mindazok támogatását, akik lehetővé tették számomra ezt az utat. Csapatunkból többen üdültek külföldön is. Egy kislány Besztercebányán volt őrseve- zetőképző táborban. A Nyírjesben is több őrsvezetőnk vett részt vezetőképzésen. Az ltthonmaraaottak sem panaszkodhattak. A kis- iobosok egynapos túrákra mentek a környező vidékre. Többféle sportversenyen is részt vettünk a nyáron — és nagyon eredményesen. Labdalót. Miután elbúcsúztunk vendéglátóinktól, indultunk a. Balaton partján levő táborunkba. A forró napfény a hosszú úton elfárasztott bennünket, de ez az érzés azonnal eltűnt, amikor egyik társunk felkiáltott: — Balaton!... és szemünk elé tárult a hullámzó, kék tó. Nyitott sorompóval vártak a Hullám cam- pingtáborban, és a tábor gazdasági vezetőjének jóvoltából finom vacsorával. Egész napi fárasztó utazás után még jólesett megmártózni a Balatonban. Itt-tartózkodásunk célja az volt, hogy még közelebbről megismerjük barátaink életét és erősítsük az évek óta szépen fejlődő barátságot. Magat Jozef, a prievidzai járás úttörője rúgóink négy napig voltak Egerben, és a kézilabdások és atlétikások is jól szerepeltek a megyei versenyen. A sikereket az új tornatermünknek és a sok edzésnek köszönhetjük. Charles Burke Elbrick amerikai nagykövet tehát viszonylag hamar visszanyerte szabadságát. Az érte váltságként szabadon bocsátott tizenöt egykori brazil politikai fogoly mindjárt a Mexikóba való megérkezése után már a repülőtér várócsarnokában az újságírók kérdéseire felelge- tétt. Különösen egy megviseli arcú, idősebb férfihez intéztek kérdéseket az újságírók. Ez a férfi, Gregorio Bezerra, egyáltalán nem volt ismeretlen a mexikói újságírók előtt sem. Neve régóta szerepelt mar a lapokban, szinte minden latin- amerikai országban. Bezerra sok-sok éven át Recife brazil város népszerű munkás- mozgalmi vezetője volt, kommunista városi tanácstag, a népjogok bátor harcosa. A hei- venesztendős férfit 1964-ben zárták börtönbe a brazil katonai diktatúra hatóságai — letartóztatása előtt már a helyi szélsőjobboldali szervezetek egyik fegyveres csoportja vadászott rá és fogta ei egy munkáslakásban. A fasiszta banditák kötelet hurkoltak a nyakára, úgy hurcolták végig Recife utcáin és adták at súlyos sebesülten, félig eszméletlenül a katonai hatóságoknak. Bezerra röviden válaszolt a mexikói repülőtéren az újságírók kérdéseire. Csak annyik Csillebérc halijahó! A nyáron nagy megtiszteltetés ért: őrsömben végzett munkámért megkaptam a Kiváló Űttörőmunkáért kitüntetést. Ebből az alkalomból hívtak meg a csillebérci úttörő-nagytáborba jutalomtáborozásra. Hosszú és fáradságos utazás után érkeztünk meg az úttörő-paradicsomba. Ragyogó időben került sor az ünnepélyes megnyitóra. Szabó Ferenc köszöntött bennünket, majd felkúszott a magasba 23 nemzet zászlaja köztük a miénk, magyaroké is. Másnap reggel körülnéztünk, hol is fogunk lakni. Az 1200 gyereknek otthont adó tábor újjáépítése sajnos még nem fejeződött be teljesen, s itt-ott még homokbuckákba botlottunk a Partizán altábor területén. Az ország minden részéből jöttek ide pajtások. részint kiváló úttörők, másrészt kiváló őrsök, vagy vöröskeresztesek. Nagyon sok külföldi is töltötte ott vakációját. Táborozásunk során sok élményben volt részünk: városnézésen vol- l unk, megnéztük a Fővárosi Nagycirkusz műsorát. Elmentünk a libegőre és az úttörővasútra is. Rajfoglal- sozásokon találkoztunk külföldi pajtásokkal, megismertük úttörőmozgalmukat, dalaikat, játékaikat. Részt vettünk akadályversenyen, vetélkedőn, aszfaltversenyen es filmvetítésen is. És elérkezett az utolsó előtti nap is, amikor ott kellett hagynunk a megszokott faházakat, pavilonokat. Fájó szívvel, tábortűzzel és zászlólevonással búcsúztunk a tábortól, egymástól. S hadd írjam le most a Csillebércen tanult dal néhány sorát: Csillebérc, Csillebérc, fölötted mindig kék az ég, Csillebérc, Csillebérc, csak tehozzád vágyom én, Csillebérc, Csillebérc, álmom hogyha teljesül, Ott fenn, a hegyek tetején, hűs fák közt élni jó, S szívemből így köszöntlek én: Csillebérc halijahó! Molnár József, volt 8. oszt. tanuló, elsős gimnazista. Héhalom mondott, hogy örül a kiszabadulásának, azonban már most hangsúlyozni kívánja: egyáltalán nem helyesli a diplomatarablások módszeréi. Néhány nappal később a párizsi L’Humanitében részletesen meg is magyarázta ezt a fél mondatot. „Meg kell mondanom, hogy bár elfogadtam kiszabadításomat, nem helyeslem az eféle, kalandor jellegű, elszigetelt akciókat. Ezek egyáltalán nem mozdítják előbbre a forradalmi folyamatot — sőt, éppen ellenkező hatással vannak a fejlődésre. Az eféle kalandor cselekedetek ürügyül szolgálnak arra, hogy még jobban megnehezítsék a brazil nép dolgozóinak diktatúraeiienes küzdelmét. Az eféle cselekedetekre hivatkozva a diktató ra megkísérlheti a hazafiak ellen elkövetett iszonyú bűneinek úgynevezett igazolását. Hadd mondjam meg: mos! is ez történt. A diploma tara’o- lást és a fogolykiszabadítást a rendőrterror rendkívüli megnövekedése követte”, — irta a többi között Gregorio Bezerra. A többi kiszabadult fogoly a mexikói repülőtéren elsősorban arról beszélt, hogy ők tizenöten éppen csak jelképes képviselői a brazíliai börtönökben sínylődő politikai foglyok több ezres tömegének. Lezajlott az olimpia, ezen á héten már a régi, megszokott kerékvágásba „állt át” a Televízió műsora is, amihez az átmenetet segítette a labdarúgó kupamérkőzés közvetítése. Szerdán azonban már az első nagyobb szabású, mély nyomot hagyó kulturális esemény is lezajlott a képernyőn, milliók csodálhatták meg ugyanis Peter Weiss rendhagyó dokumentumjátékát, A luzitán szörny-et. Egyébként Weiss csaknem valamennyi drámája rendhagyó. A világsikert is egy rendhagyó drámának, az 1964-ben írt és 1965-ben megjelent, hosszú című „Jean- Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják, de Sade úr betanitásában"-nak köszönheti. Ebben, a nálunk a Nemzeti Színházban bemutatott és a képernyőről is ismert drámában Weiss ellentétpárként a forradalmár Marat és az individualista de Sade összecsapását, dialógusait állítja központba, míg az igazgatók, ápolók és az elmegyógyintézetben lezajló dráma nézői a napóleoni államrend képviselői. S az őrültek rögeszmés következetessége és mindinkább ki-kirobbanó idegessége sokkhatásával erősíti a mondanivalót. Hasonló megdöbbenést okozott, egyben nagyfokú élményt jelentett a nézőknek Weiss: A vizsgálat című, 1966-ban bemutatott, tizenegy énekes oratóriuma, amelyet a frankfurti Auschwitz-per anyagából írt, s amelynek legjobb előadása a nyugat-berlini Volksbühne színpadán zajlott le, Piscator rendezésében. A luzitán szörny (A Nagyvilág 1967-es novemberi számában A luzitán madárijesztő címen jelent meg!) még merészebb és formabontóbb ’drámai oratórium, amelyben Weiss teljesen prózai mondanivaló, a gyarmatosítók és az elnyomott afrikai népek gyakorlati magatartásának, gazdasági és nem lélektani rugóinak költői ábrándozására vállalkozott. Ez a dráma vagy oratórium a weissi stílus beteljesülése. Még akkor is, ha Dürrenmatt szerint: „Ma már nincs stílus, csupán stílusok vannak — és ez a tétel általában is jellemzi a mai művészet helyzetét, mivel a művészet — mint ahogyan a mai világ is — csupán kísérVolt a kiszabadult politikai foglyok • között egy egyken őrmester, a brazil hadseregben működő illegális kommunista pártszervezet tagja. „A börtönben/ ahol már éli téli fogolyként tartottak, a leg- barbárabb kínzásokat Kellett elviselnem, rabtársaimmai együtt, szinte naponta. Minden elképzelhető 1 módszerrel kínoztak bennünket, mindennapos volt például az eleklro- sokk-kezelés” — mondotta a harminckét esztendős férfi, akiről az újságírók azt írták, hogy nyolcvan esztendősnek látszik. Többen is szóvá tették, a terror fokozódását és akárcsak Bezerra, megjegyezték: kony- nyen lehet, hogy a diktatúra a terror fokozásával feiel majd az Elbrick-ügyre és néhány fogoly kényszerű szabadon bocsátására. A szabadon bocsátott foglyok félelme egyáltalán nem volt alaptalan. A rendőrség rendkívül széles körű nyomozás után nyomára jutott annak a csoportnak, amely El* brick nagykövetet elrabolta. Ez a társaság a kommunista pártból egy—két esztendővel ezelőtt kivált ultra baloldali, hol trockista, hol meg maoista eszméket és külön oö- ző anarchista jelszavakat terjesztő társaság volt. Egyik vezetőjük Carlos Marighela volt letekből áll és ezenkívül sem* mi másból!” A kísérletező Weiss ugyanis ezúttal sem félkész művet alkotott, dialógusai és formai újításai kidomborítják tudatos és sajátos egyéniségét. A drámai oratórium, a televízióműsor szerint dokumentumjáték pedig magyar színpadon, a Katona József Színházban, Major Tamás rendkívüli, nagyszerű és korszerű rendezésében érte el legnagyobb sikerét. Major a száraz dokumentum jelleget a játék fokozásával erősítette. Daróczi, Éárdos Tamással zenét íratott hozzá és olyan ka- buki-t sikerített belőle, amelyhez hasonló, de kevésbé' színvonalas kísérletet eddig csak irodalmi színpadokon láthattunk. A majortamási játék azonban nem kísérlet, hanem beteljesülés, amit a táblás ház előtt játszott, csaknem százelőadásos széria is híven igazol. Zene, tánc, ének, vers csodálatos összhangja varázsolt eseményt a ritmikus elvi fejtegetésekből. Az álló’ dialógusok mozgással kapcsolódtak, amely a láthatatlan cselekményszálat, ezt a hatványvékony fonalat is láthatóvá tette. Hatásában felért ez az előadás egy több hetes ideológiai előadássorozattal. A tévé nézői, akik a nyolcvanötödik ' előadás szemtanúi lehette, kiforrott színészi játékok egész sorában gyönyörködhettek, elsősorban a három Beszélő, Iglódi István, Horváth József és Törőcsik Mari jóvoltából. A legfelső fokú dicséret hangján szólhatunk azonban a többi szereplők közreműködéséről is. Rajz János és Zolnai Zsuzsa a jómódú luzitánók szenvtelenségét, Győrffy György a főpapok szemforgató kétszínűségét, Ungvári László a tábornok militarista kegyetlenségét, a rendőrt ala- kító Blaskó Péter pedig az elnyomó gépezet lélektelenségét tette plasztikusan láthatóvá. Részese a sikernek a koreográfus Szigeti Károly, valamint a díszlet- és jelmeztervező Keserű Ilona is. Peter Weiss műve Major Tamás megvalósításában különleges élményt adott számunkra, s bizonyára sok ötlettel gazdagodtak a balassagyarmati irodalmi színpadi napokra készülő együtteseink is. — ez a férfi egy időben a Sao Paolo-i kommunista part" szervezetben tevékenykedett. Néhány héttel az Elbrick- elrablás után, 1969. decemberében a rendőrök nyomára jutottak Marighela búvóhelyének, körülvették a háztömböt, amelynek egyik lakásában bujkált és szabályos hajtóvadászatot rendeztek. Ma- righelát a nyílt utcán lelőtték. Amikor a bestiális gyilkosság híre külföldre érkezett, újra megszólalt Gregorio Bezerra, egykori kommunista képviselő. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a nép semmiképpen sem bocsátja meg a katonai diktatúrának Ivlu- righela meggyilkolását. De hozzátette: „Carlos Marighela már régen nem tartó* zott a Brazil Kommunista Párt harcosainak sorába — olyan akciókban vett "észt, amelyet a diktatúra ellen harcoló kisebb csoportok szerveztek. Nagyon világosan szeretném kifejezni: én nem értettem egyet sem az ő. sem az általa képviselt csoportok harci módszereivel. Nagyon jól tudom, hogy hibái ellenére, a reakciós hatalom elleni harcban esett el. De még így is meg kell mondanom, nogy szakadár tevékenységével ártott a brazil forradalmi mozgalomnak és pártunknak”. Az igazi forradalmárok fi* gyelmeztetése sajnos nem használt. Az Elbrick-ügyet több diplomatarablás követte. (Következik: A kapzsi konzul esete.) 4 NÓGRÁD- 1972. szeptember 15., péntek Prievidzai úttörők a Balatonnál Kordics Gergely, úttörőtanács-titkár Repülőgép eltérítés, diplomatarablás (16.) A forradalmárok álláspontja Lakos György
