Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

Kissmger moszkvai látogatása Különös figyelem as európai biztonságra Henry Kú»inger, az Egye­sült Államok elnökének nem- ze,.oh.toneági tanácsadója a regedben létrejött megállapo­dásnak megfelelően szeptem­ber 10-től 14-ig a Szovjetunió­ban tartózkodott. Moszkvai tartózkodása idején megbeszé­léseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárá­val és Andrej Gromiko kül­ügyminiszterrel. Áttekintették a szovjet— amerikai kapcsolatokban az ez év májusi csúcstalálkozó óta végbement fejlődést és a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat kölcsönösen érdek­lő nemzetközi problémákat. Az eszmecsere őszinte és épí­tő szellemű volt. A legfőbb nemzetközi prob­lémák megvitatása során nagy figyelmet szenteltek az európai biztonsággal összefüg­gő kérdéseknek. Haladást ér­tek el a megvalósítandó to­vábbi lépéseket illetően. Megvitatták azokat a kérdé­seket is. amelyek a stratégiai fegyverzet korlátozására vo­natkozó tárgyalások rövid időn belül esedékes felújítá­sával függnek össze. Megvizsgálták a csúcstalál kozó idején létrejött kétoldalú egyezmények megvalósításá­nak menetét. A felek egyet­értettek abban, hogy e téren már vannak lényeges eredmé­nyek é6 további sikerek vár­hatók. Különös figyelmet fordítot­tak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetére. Hang­súlyozták e kapcsolatok fon­tosságát a két fél viszonyának szilárdítása szempontjából. Je­lentős haladást értek el a két ország közötti kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok szá­mos, elvi jelentőségű kérdésé­ben. Megállapodtak abban, hogy e haladást figyelembe veve a kölcsönbérleti (íend- lease) elszámolások rendezésé­ről és a kereskedelmi egyez­mény megkötéséről Washing­tonban szeptemberben foly­tatják a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy azokat a közeljö­vőben befejezzék. Megállapod­tak abban is, hogy hamarosan befejezik a tárgyalásokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tengerhajózá­si egyezményre vonatkozólag. Mindkét fél megerősítette, hogy fontos folytatni különbö­ző formákban és különböző szinteken, ezen belül legfelső szinten a véleménycsere gya­korlatát az őket érdeklő kér­désekben. (TASZSZ) Második félidő a Pajzs—72-n Csütörtökön megkezdődött a Pajzs—72. hadgyakorlat má­sodik félideje: a magyar ala­kulatok ismét bekapcsolódtak a Csehszlovákia területén fo­lyó hadgyakorlat feladatainak megoldásába. Egységeink — csehszlovák fegyvertársaikkal együtt — szélességben, s mélységben egyaránt hatal­mas terepszakaszon, a harci technika szinte minden esz­közét bevetve hajtottak végre átütő erejű támadást. A csütörtöki akciókat meg­figyelőhelyről megtekintette Josef Koreák, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Cseh Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnöke. Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka, va­lamint a testvérhadseregek honvédelmi miniszterek által vezetett delegációi és a cseh­szlovák néphadsereg táborno­ki kara. Jelen volt Andrej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere és Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és hadi- tengerészet politikai főcsoport­főnöke is. (MTI) Obstruktiv amerikai magatartás Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) pülőgépek tízezer tonna bom­bát dobtak a város védőire. A bombázásokat szárazföldi egy­ségek és a partok közelében horgonyzó amerikai hadihajók ágyútüze egészíti ki. Csupán szeptember 8-án és 9-én 30 ezer gránátot lőttek ki a vá­rosra. A városra és környé­kére ledobott bombák egy része mérgező anyagokat, gá­zokat és folyadékokat tartal­maz, ami különösen a polgári lakosság közül szed sok ál­dozatot. A csütörtöki hadijelentések szerint szeptember 11—12-én Quang Tri védői a támadó el­lenség 880 katonáját és tiszt­jét tették harcképtelenné, ki­lőtték a támadók 16 tankját, lelőttek 3 amerikai repülőgé­pet. A város védői a légi, szárazföldi és tengeri támadá­sok ellenére szilárdan tartják állásaikat. Az Egyesült Államok kül­döttségének obstruktiv maga­tartása miatt csütörtökön is­mét egyhelyben topogott a párizsi Vietnam-konferencia. A Kiéber sugárúton tartott, sorrendben 159. ülésen Ngu­yen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és Párizs­ban tárgyaló- küldöttségének vezetője részleteket idézett a Déi-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány szeptember 11-i nyilatkozatából, amely az amerikai agresszió beszünteté­sét és a vietnami béke helyre- állítását célozza. Kiemelte a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint a DIFK kész megegyezni abban, hogy a béke helyreállítása után Dél- Vietnamban ne alakítsanak se kommunista, se az Egye­sült Államok támogatta kor­mányt, hanem hozzák létre az összes politikai irányzatokat képviselő nemzeti egyetértés ideiglenes kormányát. William J. Porter amerikai küldöttségvezető és Pham Dang Lam, a saigoni rezsim képviselője kereken elvetette a nemzeti egyetértés ideigle­nes kormányának megalakítá­sára előterjesztett újabb DIFK- javaslatot, s azt állította, hogy az „leplezetlen kísérlet arra, hogy választások nélkül a VI- etcongot (értsd: DIFK) jut­tassa hatalomra Dél-Vietnam- ban”. A saigoni delegátus ci­nikusan azt mondotta, hogy kormánya nem vetette el a DIFK újabb javaslatait, egy­szerűen, azon oknál fogva nem, „mert új javaslatok nin­csenek”. (MTI) A NÓGR . újságíró-stúdiója Pályázati felhívás Az utóbbi időben számos olyan fiatal olvasónktól kap­tunk levelet, aki kedvet, elhivatottságot érez az újságírói pálya iránt. Szerkesztőségünk megszívlelve olvasóink érdeklődését, úgy határozott, hogy egyéves újságíró-stúdiót indít. A résztvevők az országos lapok, a Magyar Rádió és Televízió legnevesebb riportereinek, publicistáinak előadásá­ban ismerhetik meg a modern újságírás műfajait, eszközeit, problémáit. Az elméleti előadásokat gyakorlati foglalkozások egészítik ki. A résztvevők megismerkednek a szerkesztőség belső életével, az újságkészítés minden fázisával, látogatást tesznek a nyomdában, országos lapoknál, rádiónál és a tele­víziónál. Szerkesztőségünket az a szándék vezeti, hogy azok ke­rüljenek az újságíró-stúdióba, akik a legtehetségesebbek, akik máris jelét mútatják bizonyos újságírói képességnek, elhivatottságnak. A jelentkezőknek két pályamunkát kell készíteniük. Minimum két, de maximum négy oldalnál nem hosszabb, (120 gépelt sor, egy sorban 56 leütés), vagy kézírással ké­szített pályamunkákat is elfogadunk (tudósítást, riportot, kritikai elemző írást, publicisztikát) kell szerkesztőségünk címére beküldeni. Irodalmi műfajban (vers, novella, regény) irt pályamunkákat nem fogadunk el. Az újságírói műfajban készített pályamunkák konkrét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kapcsolódjanak. A sikeres pályamunkákat lapunkban is megjelentetjük, ( azokért a szokásos tiszteletdijat fizetjük. Az újságíró-stúdióba olyan 16—30 év közötti fiatalok je­lentkezését várjuk, akik már elvégeztek valamilyen főisko­lát, vagy egyetemet, esetleg most járnak valamilyen felső­fokú intézmény nappali, esti, vagy levelező tagozatára. A 16—18 éves, a középiskolás tanulók közül azok jelentkezé­sét fogadjuk el, akik valamilyen felsőfokú intézmény elvég­zése után az újságírást kívánják élethivatásul választani, s már most rendelkeznek ehhez bizonyos készséggel. Termé­szetesen csak olyan tanulók jelentkezhetnek, akiknek az is­kolai tananyag elsajátításában nem jelent kiesést a kéthe­tenkénti kétórás, esetenként háromórás távoliét. A jelentkezők rövid életrajzot is csatoljanak pályamun­kájukhoz. Az oktatás 1972. november elején kezdődik és 1973. jú­nius elején fejeződik be. A jelentkezők kéthetenként két- órai, gyakorlati foglalkozás esetén háromórai elfoglaltsággal számoljanak. Az elméleti foglalkozások mindig délután négy órakor kezdődnek a NÓGRÁD Szerkesztősége székházában, (klubjában, I. emelet 28.). Kimondják-e Bonnban a „b”-t? Az európai feszültség csök­kenésének, az enyhülés és kö­zeledés fokozódásának fontos állomása volt a két évvel ez­előtt aláírt szovjet—nyugatné­met, illetve a lengyel—NSZK szerződés, amelyben a nagy realitásérzékről tanúságot te­vő Brandt-kormány elismerte a kontinensen kialakult reali­tásokat, köztük az Odera— Neisse határt, valamint az NDK történelmileg kialakult határait. További fontos mo­mentumnak bizonyult a négy nagyhatalom képviselői által tető alá hozott nyugat-berlini keretmegállapodás, amely vég­eredményben egy korábban nagy szerepet játszó ütköző­pontot távolított el a nemzet­közi kapcsolatok fejlesztésé­nek útjából. Az azóta már ratifikált „ke­leti szerződések” élénkítően hatottak a két német állam közötti, előbb inkább csak ta­pogatózó jellegűnek minősít­hető eszmecserékre, s lehető­vé vált, hogy azok hivatalos tárgyalásokká alakuljanak át. Hamarosan megkötötték az úgynevezett tranzitegyez­ményt, majd ezt követően közlekedési megállapodást írtak alá. Innen aztán úgy tűnt, mintha a közeledés megrekedt volna, s bár az NDK többször lépett fel kez- deményezően, Bonn tétová­zott, mivel az „a” után most már a „b”-t kellett volna ki­mondani, vagyis olyan tárgya­lásokba kezdeni, amelyeknek a végkifejlete már egyértelmű lenne az NDK nemzetközi jo­gi elismerésével. Az NDK kifejezett célja a két Németország békés egy­más mellett élésének megte­remtése, s az, hogy a két or­szág kapcsolatában az ENSZ alapokmáhyát alkalmazza. Feltehetően ez volt a Brandt- kormány tétovázásának az oka, no meg az, hogy bár ez a kormány a legrealistább az összes eddigi bonniak között, a német újraegyesítés és a Német Demokratikus Köztár­saság elismerésének kérdésé­ben a CDU—CSU ellenzékhez hasonló nézeteket vall, ennél­fogva a német problémát még mindig „belnémet” kérdésként fogja fel, s nem hajlandó vele egyenrangúnak és egyenjogú- nak elismerni az NDK-t. Ezt a felfogást azonban egy­re nehezebb az állami politika szintjén hangoztatni, mivel amikor Brandt aláírta a „ke­leti szerződéseket” de facto elismerte az NDK létét. Most csak az a választási lehetősége maradt, hogy a de jure elis­merést valamiként elodázza. Ez a taktika jut érvényre a nemrég újra kezdődött tár­gyalásokon, amelyeknek a kö­zéppontjában a normális jó szomszédi kapcsolatok megte­remtésének alapvető kérdései állnak. Szépen hangzott a célkitű­zés, s ami az NDK-t illeti, nincsenek is kétségeink. Más a helyzet a bonni felfogással. Több NSZK-beli politikus hangsúlyozta ugyanis, hogy a mostani tárgyalások célja a két német állam közötti alap- szerződés megkötése. S ez lé­nyegében már kevesebb, mint amit eredetileg mondtak, ami­kor ismét felvették az érint­kezést a demokratikus Berlin­nel. Az alapszerződés, az úgynevezett Grundvertrag ugyanis — bonni felfogás sze­rint — a két országrész kö­zött létrejöhető „különleges”, azaz „belnémet” kapcsolatokat szabályozná. Hétköznapibb nyelven ez azt jelenti, hogy a két Német­ország között nem létesülne teljes jogú diplomáciai kap­csolat, nem akkreditálnának egymáshoz nagyköveteket, csupán miniszteri rangú meg­bízottakat cserélnének. Ahogy a nyilatkozatokból kihámoz­hatjuk, a Brandt-kormány csak egy engedményre hajlan­dó egyelőre, arra, hogy a két német állam — a köztük levő körülíratlan viszony ellenére — felevehető az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az NSZK-ban kormányon levő két párt helyzete ma ne­hezebb, mint egy esztendővel ezelőtt. A Brandt—Scheel-ka« binet ugyanis a parlament­ben elveszítette többségét, mo6t aztán néha kénytelen a felülkerekedett ellenzékhez igazítani lépeseit. Az efajta helyzet taktikázásra kénysze­rít minden kormányt, mivel kisebbségből nehezebb érvé­nyesíteni az akaratát. A má­sik oldalról viszont ott az újabb szorító körülmény, az európa.i légkör, amelyet most már teljesen áthat az ország gok közötti közeledés fokozá­sának óhaja. Jóllehet ez egy­általán nincs ínyére azoknak a nyugati tőkés erőknek ame­lyek Bonn mögött állnak,, s amelyek gyakran megfogják Brandt kezét, vajmi keveset tehetnek ellene. Novemberben a finn fővá­rosban megkezdődnek az eu­rópai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítését szolgá­ló eszmecserék. Bonn erről — több felelős nyilatkozat sze­rint — nem akar lemaradni. Igen, de a további előrehala­dásnak egyik fontos eleme ép­pen a két német állam közötti viszonyt rendező megállapodás létrehozása. Brandték nagy realitásérzékről tettek tanúsá­got amikor szerződést írtak alá Moszkvában ég Varsóban. Az NDK-val folytatott tárgya­lások esetében mintha cseké­lyebb lenne a valóság iránti érzék. Márpedig aligha jut­hatnak dűlőre másként, csak úgy, ha a már régebben ki­mondott „a” után végül is ki­mondják a ,.b”-t is Bonnban. Szolnoki István Dipfomáciai kapcsolat Varsó és Bonn között Willy Brandt nyugatnémet kancellár csütörtökön fogadta Stefan Olszowski lengyel kü­lügyminisztert. A Lengyelor­szág és az NSZK közötti jö­vőbeni kapcsolatokról, vala­mint nemzetközi kérdésekről volt szó. Olszowski folytatja a szerdán megkezdett tanács­kozást Walter Scheel nyugat­német külügyminiszterrel. Mind Olszowski, mind Scheel, csütörtökön délután a sajtó képviselői előtt számolt be kétnapos tanácskozásainak eredményeiről. A megbeszélé­sek fő témája nagykövetek cseréje, a családegyesítés problémája, valamint a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztése. Fock Jenő fogadta Dzong Dzno Theket Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól azonnali belépéssel keresünk, budapesti, ki­emelt építkezésekre. Jelentkezés: ÁPRILIS 4. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Budapest, VIII., Aurora u. 23—25. Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke csütörtök délután hivatalában fogadta Dzong Dzun Theket. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét. a magyar—koreai gazdasági és tudományos-mű­szaki konzultatív kormánykö­zi bizottság első ülésszakán résztvevő koreai delegáció ve­zetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság ma­gyar tagozatának elnöke és Pák Gjong Szun, a KNDK, budapesti nagykövete is. (MTI) NYUEOÍMHi mim mminmi A NYUGELLÁTÁSSAL KAP­CSOLATOS, ÖSSZES FON­TOS KÉRDÉSBEN MINDEN­KIT ELIGAZÍT A NÉPSZA­BADSÁG KÜLÖNKIADVÁ- NYA, AMELY A LEGFRIS­SEBB RENDELKEZÉSEKET IS TARTALMAZZA. ÖN IS KISZÁMÍTHATJA, ELLEN­ŐRIZHETI BELŐLE: Amennyiben középiskolás diák is sikerrel pályázik, az oktatásban való részvételéhez az iskola igazgatójának ja­vaslata, hozzájárulása is szükséges. A pályamunkákat október 15-ig kell beküldeni szerkesz­tőségünkbe, a borítékon „Üjságiró-stúdió” megjelöléssel. A pályázat eredményéről levélben értesítjük a jelentkezőket. Az egyéves oktatásban való részvétel teljesen ingyenes, csupán a jegyzeteket kell megvásárolni. Az újságíró-stúdió utolsó, ünnepi foglalkozásán adjuk át a tanfolyam elvégzését igazoló látogatási bizonyítványt. Szerkesztő Bizottság 2 NÚGRAD - 1972. szeptember 15., péntek Éreüi^glzcUek, FIGYELEM! Gépíró- és gyorsírótanfolyam indul érettségizettek számára heti háromszori délutáni elfoglaltsággal. Jelentkezni lehet 1972. szeptember 25-ig Salgótarján. Bem u. 2. sz. alatt, a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépis­kolában, reggel 8 és délután 4 óra között. mi illeti meg, mire tarthat igényt, Milyen szolgáltatásokra számíthat a szövetkezet! tag a nyugdíjbiztosítás alapján? Meddig kaphat a szövetkezeti tag öregségi és munkaképte­lenségi járadékot? Atcserélhető-e öregségi nyugdíjra a munkaképtelenségi, az öregségi járadék? Ezekre is és még számtalan kérdésben válaszol a kiadvány. Kapható az újságárasoknál és a postás kézbesítőknél. Ára: 4, — Forint.

Next

/
Thumbnails
Contents