Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

A huszadik esztendőben Ma már szinte közhelyszám­ba megy, ha említeni halljuk azt a kétségbevonhatatlan megállapítást, amellyel Lenin határozta meg a filmnek ko­runkban betöltött szerepét és Jelentőségét. A tudatformá­lás, az esztétikai nevelés e huszadik századi eszköze azonban a felszabadulás előt­ti évtizedekben nagyobbára csak az olcsó szórakoztatás Üzleti érdekeit szolgálta, a filmipar kommersz termékei mellett elvétve találhatunk olyan igényes produkciókat, amelyek a fiatal művészeti ág lehetőségeit és fejlődési irányát méltón reprezentálták volna. ’ Á ölm igazi jelentőségének felismerése a felszabadulás történelmi-társadalmi válto­zásaihoz kötődik, s tulajdon­képpen csak az időtől beszél­hetünk valójában arról a sze­repéről. melyet mint önálló művészeti ág betölthet és be kell, hogy töltsön. Az ehhez vezető út egyen- getése nem volt zavartalan Nógrádban sem. Az állami kézbe vett filmforgalmazás­nak a felszabadulás után jó ideig nem volt önálló válla­lata megyénkben. A Moziüze­mi Vállalat önállósulása 1953. január 1-én kezdődött el, te­hát a második évtized befeje­ző esztendejében tart. Ez a két évtized viszont már ele­gendő ahhoz, hogy a jubile­um küszöbén megállva visz- szaplllantsunk a megtett útra, betekintsük a húszéves táv eredményeit Kiss Imrével, a Nőgrád me­gyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatójával beszélgettünk ezek­ről; — Á vállalat fennállásának mondta — legeredménye­sebb esztendeje kétségkívül az 1960-as volt. A csúcsév né­zőszáma a társadalmi mozik közönségével együtt megha­ladta a hárommilliót. A mo­zilátogatottság alakulásában közismert tényező a televízió jelentkezése, de a látogatott­ság ennek ellenére újabban már némileg emelkedő ten­denciát mutat a megyében, s jelenleg az évi 1 millió 700 ezernél tartunk. A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat fejlődése különö­sen az utóbbi két esztendő­ben biztató. Eredményeit ez időszakban elsősorban azzal érte el, hogy a filmforgalma­zás egyre változó problémái­val lépést tartva egyrészt hoz­záértőbb és színvonalasabb munkát követel dolgozóitól, másrészt igyekszik tekintélyt szerezni a megyében a koráb­ban „leértékelt” moziszakmá­nak. Az eredményesség érde­kében a vállalat elvégezte a megye „feltérképezését”, s műsorpolitikáját az egyes te­rületek. közönségrétegek igé­nyének ismeretében igyekszik formálni. A különböző bérleti és kö­zönségszervezési formák terén a vállalat sok éves tapasz­talatokra támaszkodik. Az is­kolamozi és a kiemelt filmek rendszeres szervezése mellett elsősorban olyan akciókat kez­deményez. amelyek a magyar, illetve a szocialista filmek né­zőarányát segítik. Minden esetben igyekszik bekapcsolód­ni az aktuális események, év­fordulók, országos vagy me­gyei ünnepségek programjába. Kiemelkedő eredményeket ért el a vállalat például a felsza­badulás 25 éves. a Lenin-cen- tenáriumi, a KlSZ-kongresz­szusi, a Mikszáth-jubileuml, az 50 éve város Salgótarján ünnepségek filmsorozataival, a már hagyományos német és csehszlovák nemzetiségi film­napokkal. a szovjet filmhetek­kel, nagy magyar filmművé­szek emlékmflsoraival. Ezek­kel az akciókkal, ha nem is ol­dódott meg a magyar és szo­cialista filmek látogatottsági problémája, de a nézőszám- csökkenést fékezni tudta. így bizonyosan része van abban, hogy Csongrád megye mellett nálunk legkisebb a magyar filmek látogatottságának visz- szaesése és viszonylag jó. or? szágos és vidéki átlag feletti a szocialista filmek nézőará­nya is. A Moziüzemi Vállalat ered­ményességét tükrözi a megyei tanács ez év májusi ülésének megállapítása, amely többbek között a következőket mond­ja: „A filmkultúra terjesztése érdekében folytatott munka eredményeként 1971-ben Nóg­rád megye volt az egyetlen az országban, ahol emelkedett a mozilátogatók száma. Hatásos propagandával és szervezéssel sikerült felkelteni az érdek­lődést a Haladó eszméket nagy művészi erővel közvetítő fijm- alkotások iránt” A vállalat az utóbbi évek­ben igen sokat tett az intéz­mények esztétikussá fejleszté­se. a vetítéstechnikai feltéte­lek javítása érdekében. Ennek hatása is tükröződik a film- forgalmazás elért eredményei­ben. Mindezek alapján 1971- ben dicséretben részesült, 1972-ben elnyerte a Kiváló Vállalat címet, ugyancsak ez év április 4-én pedig a szov­jet filmek eredményes forgal­mazása, a szovjet filmművé­szet megismertetésére kifejtett munkája alapján az MSZBT országos elnöksége a vállalat kollektíváját az MSZBT tag­csoportjai sorába fogadta. Az eredmények vázlatos összegezése után indokolt a kérdés, hogyan látja a válla­lat saját fejlődésének további lehetőségeit, növekvő felada­tait a megye közművelődésé­ben? A legjelentősebb fejlődési kétségkívül az a tanácsi be­ruházás jelenti, amelynek eredményeképpen a közeli években — előreláthatólag 1975-ig — mintegy 20 millió forintos költséggel megépül a megyeszékhely új. korszerű, ötszáz férőhelyes filmszínhá­za. A cölöpözéssel a garzon­ház közvetlen szomszédságá­ban már elkészültek, s vár­hatóan a jövő évben az építő­munkálatok is megindulnak. De a tartalmi munka to­vábbfejlesztésére is vannak elgondolásai, friss tervei a vállalatnak. Tervezi például szeptembertől a Kohász Mű­velődési Központ keretében filmkülönlegességek vetítését, a József Attila Művelődési Központban és a November 7. Filmszínházban rendszeres is­kola- és mesemozi működteté­sét. a mozihálózat bővítése érdekében a bányagépgyári településen a moziszolgáltatás visszaállítását. Szeptember 20 — október 20 között szibériai hetek, novemberben szovjet filmhetek lesznek a megyei filmszínházakban, december­ben az év legkiemelkedőbb filmalkotásait láthatjuk vi­szont A Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat — mint láthat­juk — fennállása két évti­zede alatt igen sokat tett a megye közművelődése, lakói­nak tudatformálása, esztétikai, nevelése érdekében, s mind­ezekben — az eredmények és a tervek alapján — a követ­kezőkben is bátran számítha­tunk rá. A vállalat fennállásának 20, évfordulójára nagyszabású rendezvénysorozattal készül. A jubileumi program össze­gezi majd az eredményeket, de még inkább azokat az el­gondolásokat, melyeknek va­lóra váltása a közvetlenül ránk következő évekre, távlatosan pedig az újabb évtizedekre vár, a filmművészet eszközei­vel. a Nógrád megyei közmű­velődés szolgálatában, CX) NÖGRÄD MEGYEI MEZÖG AZD AS ÁGI TERMERERTE RESlTÖ » ÉS -BESZERZŐ SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÄLLALAT A jó ellátásért naponta tenni kell hetővé teszi a megyeszékhely, A címben jelzett vállalat holnapra. Fel kell ébreszteni egy tapzövetkezet a vagyoni a munkáslakta körzetek, de a nemrég alakult, illetve átala- a termelői kedvet, s ebben a hozzájárulásra 50 ezer forint, falvak egyenleteseid ellátását szóhasználat munkában a MÉK vezetői jó de mint az érsekvadkerti, is. szó. „kovásznak" bizonyulnak. A többel is hozzájárulhatnak a Hatalmas az a munka, közelmúltban a szécsényi és közös vagyonhoz. Ez jogok- amelyet a szövetkezeti válla­~ 'A fejlődés megindult.' Nem ran merül fel az, Hogy a kis- Havi egymillió Ft feletti forga«' látványosak a továbbjutás ál- termelő és a kiskereskedő lom, amelyet két műszakban lomásai. Ehhez még nagyon jobb, olykor olcsóbb árut ki- 16 személy lát eL A napi 25— sok szorgalmas munkára van náL Ez igaz. De csak az igaz- 30 mázsa finom kenyér úgy- szükség. Az igazgatóság, de a ság egyik oldala. A MÉK szólván órák alatt gazdára tagszövetkezetek is látják puszta jelenléte is piacszabá- talál. azonban a jövőt. A iagszövet- lyozás. De amíg a kistermelő, A MÉK vezetői anyagi le- kezetek tavaly lemondtak nye- Illetve kiskereskedő 3—4 íé- hetőségeik arányában gon- reségük egy részéről, s mint­egy másfél millió forinttal járultak hozzá a közös válla­lat alapjához. Ebből felépült egy 200 vagonos raktár, ebből 70 vagon a hűtőtér. Ez már le­kult. Közismert szerin a MÉK-ről van Fennállása óta /azonban alap vető feladata a termeltetés, az őrhalmi tagszövetkezet tag- ban nem jelent előnyt, de az latnak el kell látnia. Csak segítségnyújtás a termelővé! lalatoknak a nagy- és kisfo­jait a kertészeti egyetem 60- év végi részesedésben igen. A néhány adat: az elmúlt téli roksári üzemébe invitálták. A szövetkezeti társulás egyre tárolást jól oldották meg. gyasztóknak, vagyis az export- látottak meggyőzően igazolták, inkább hallat magáról, a Kétszázötven vagon burgo- nak, a lakosság ellátásának a érdemes foglalkozni primőr, tagszövetkezet egy-egy képvi- nya, 28 vagon vöröshagyma, kielégítése. Ha Nógrád megye Illetve melegházi termesz- selőt delegál az igazgatói ta- 86 vagon zöldség és káposzta, nem is _ tartozik a domináns téssel. Különösen a fóliater- nácsba, az irányítást pedig a? 49 vagon téli alma került a megyék közé, mesztés az, amely nem kíván igazgatóság segíti, amely mel- MÉK raktáraiból, prizmáiból málnát, különösebb beruházást. In- lett egy öt főből álló ellenőr- piacra, üzletekbe, sőt egy je- diny- kább szakértelmet és termő- ző bizottság működik. A lentős mennyiség a Nógrád isme- szetesen a gazdálkodó ember megalakuláskor a társulás 39 megyei Élelmiszer-kiskereske- szorgalmát. millió forint álló- és forgóvá- delmi Vállalat egységeibe is. , ..... . Az új szövetkezeti forma gyónnál rendelkezett. Ez rész- Amellett, hogy foglalkozik A termelt növények, vagyis demokratikus felépitettségé- ben már a tagszövetkezetek a vállalat termeltetéssel, meg- na? nél fogva előbb-utóbb érezte- hozzájárulásából, másrészt a oldja a közületek, intézmé- ti hatását. Harminckilenc MÉK meelevő létesítményei- nvek ellátását. Lesfőhh fein. mezőgazdasági áruit: a zöldborsót, feketeribizlit, uborkát, nyefélét külhonban is rik. amit a piacon látunk mint nap, annak nagyobb ré­Korszerű áruda az OTP épületében con a nagy tömegű friss zöld­áru általában később jelenik meg, ez egyrészt annak tulaj­donítható, hogy az ország északi részén fekszik, s ez néhány hetes eltolódást je­lent az érésben, természetesen az árukínálatban is. Gyakran segíti a megye ellátását fő­ként a szezon kezdetén a dé­li megyék áruja. A mezőgazdasági fejlődés, a technikai kultúra azonban se­gítségére siethet a megyének. Ezt a MÉK vezetői már ko­rábban felismerték. Ez a fel­ismerés abban áll, hogy ér­demes és kell foglalkozni a kisebb beruházást igénylő fóliatermesztéssel, de ahol a2 anyagi eszközök és a hozzá­értés engedi, az üvegházi ter­mesztéssel is. Ebben a tekin­tetben még kicsiny az előre­haladás. Ahol, mint Szécsény- ben, számoltak a piaci igé­nyekkel, foglalkoznak primőr­termesztéssel. A lemaradás behozása nem megy máról mm A MÉK új raktára ■ koznia, olykor uborkából két- őszintén megmondják azon- három félével. Az igények ban azt is, hogy az ellátást differenciáltak. Nyilvánvaló máról holnapra nem lehet tehát, hogy az ellátás orosz- minden községben megoldani, lánrészét — zöldség, gyümöl- A feladatok nőnek, s ezek csőt értve —, a MÉK bonyo- összefüggésben vannak a vá- lítja le. A MÉK-nek az egész rosiasodással, társadalmi, gaz­háztartásra kell gondolnia. dasági változásokkal. Endre- Néhány új üzlet, kedvelt fa'yan Litkén, Ipolytarnócon. árucikk már a társulás gyű- Ludányhalásziban nagy meny- mölcse. Salgótarjánban, az nyiségu káposztát zo dségfelet OTP épületében nyílt 200 termesztettek Ezeknek a no- négyzetméteres alapterületű fényeknek a termesztése azon- üzlet már el van látva hűtő- ban visszaesett. A háztáji gaz­kondicionáló berendezéssel. A d^ok elsősorban a. kifize- bolt az egyik legkeresettebb a todo állattenyésztésre gondol- városban. Itt árulják a nád- nak- .?.z a h.elJze* ulabb fo- újfalui tagszövetkezet és a a Piaci;a' MÉK közös sütőüzemének fi- a “’0tekbe, Ez. L°^abb S0‘V nőm, ízletes kenyerét, amelyet tenm^alókat A az Ausztriából vásárolt Favorit aranybanf. T sütőkemencében sütnek. Meg- Le ^ eg vannak a kilátások, érte, hogy külföldi gépet vá- , .z le,hetc?7,é, te?zl * Jovab- sároltak. Árusítják a tagszö- p1 SePesitést beruházásokat, vetkezetek húskészítményeit, tás generális nagyjavítását s a forgalmat szemlélteti a (X) 1 NÓGRÁD - 1972. augusztus 5., szombat ÜT”"

Next

/
Thumbnails
Contents